A MAGVETŐ KÖNYVKIADÓ és a Nyitott Műhely örömmelt tudatják, hogy megjelent
BOLDIZSÁR ILDIKÓ:
MESÉK ÉLETRŐL, HALÁLRÓL ÉS ÚJJÁSZÜLETÉSRŐL című kötete
– a szerzővel DR. RÁTAY CSABA pszichológus beszélget –
Egyszer volt, hol nem volt… Számtalanszor hallottuk gyermekkorunkban ezt a mesekezdő formulát, amelyet mi is így adunk tovább. De vajon belegondoltunk-e valaha, mit jelent ez az egyszerűnek és könnyednek tűnő kijelentés: egyszer lenni, másszor meg nem? Pedig a réges-régi időkből származó teremtésmítoszok, élet-és haláltörténetek többek között azért őrződtek meg számunkra, hogy felelősséggel lássuk s éljük mindennapjainkat, és újra meg újra szembenézzünk az élet végességével. A varázsmesék hősei nemcsak sárkányokkal viaskodnak a mesékben, s nemcsak királylányokat mentenek meg a veszedelemből, hanem útnak indulnak azért is, hogy megszerezzék az élet vizét. Az élet vizét megszerezni akaró hős leereszkedik a Halál Birodalmába, hogy megküzdjön az újjászületésért. Akik jártak már ezen a vidéken, tudják, mi található ott: folyók, hidak, tengerek, csónak, fák, barlangok, szakadékok, démonok és kapuőrök. Ha a hős eligazodik ebben a világban, és kiállja az alvilági próbákat, bátorsága jutalmaként megkapja az élet vizét. A mesékben nincsenek legyőzhetetlen ellenfelek, a halál sem az. A mese lehetővé teszi az ember számára, hogy – ha csak átmenetileg is – győzelmet arathasson a halál felett, és megteremtse saját világát. “Világot teremteni” pedig azt jelenti, hogy az ember teremtő erejének tudatában formálni és alakítani tudja azt a világot, amelyben él, legyen ez a világ benne vagy rajta kívül. A kötet meséi felidézik, mintegy újra az emlékezetbe vésik, valamint működésbe hozzák ezt a régi mágikus tudást.
Boldizsár Ildikó Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett, diplomamunkáját Balassa Péterhez írta a nép-és műmesék összehasonlító elemzéséről. Dolgozott a Pesti Szalon Kiadóban, főszerkesztőként a Nemzeti Tankönyvkiadó Társadalomtudományi Szerkesztőségében, majd 2004-től a Magvető Kiadóban tölti be ezt a pozíciót. 1998-ban nyerte el a néprajztudomány kandidátusa fokozatot. Kandidátusi értekezése könyv formájában két kiadásban is megjelent: Varázslás és fogyókúra – Mesék, mesemondók, motívumok (1997, 2003). Másik elméleti munkája a Mesepoétika című kötet. Meseterapeutaként 1996-ban kezdett dolgozni, gyerekkórházakba járt mesét mondani a betegeknek, és eközben tett szert azokra a tapasztalatokra, amelyek gyógyító munkájában segítették. Eddig két mesekönyve jelent meg: Amália álmai – Mesék a világ legszomorúbb boszorkányáról (erre Az Év Könyve Artisjus-díjat kapott), majd a Fekete Világkerülő Ember (amely szintén IBBY-díjat kapott). Ezen kívül 14 mesekönyvet állított össze és rendezett sajtó alá. 1993 óta óraadóként több főiskolán és egyetemen tanított gyermekirodalmat és meseesztétikát.
Boldizsár Ildikónak a Magvető Kiadónál megjelent művei: Mesék férfiakról – nőknek (2007), Mesék nőkről – férfiaknak (2007), Mesék anyákról (2008), Mesék apákról (2008), Mesék életről, halálról és újjászületésről (2009)
Bővebben: www.meseterapia.hu (Boldizsár Ildikó saját honlapja), www.magveto.hu
A belépés díjtalan.
