– Kiss Noémi, Menyhért Anna és Radics Viktória sorozata –
LESZNAI ANNA – HÍMZÉS, SZECESSZIÓ, EMIGRÁCIÓ
– vendégünk: GYÖRE BALÁZS író –
Milyen irodalmi minták állnak a mai női alkotók előtt? Lila ködben tapogatózunk? Hol van a női szerzők helye az irodalmi kánonban? Hogyan olvassuk a régi vagy nem is olyan régi könyveiket? Van-e még (vagy már) felfedezni való? Mennyire határozza meg a női szerzők olvasását a hagyományos – férfi – szempont- és elvárás-rendszer? Tényleg giccses locsi-fecsi a női irodalom? Okoskodó nők és kékharisnyák írják? Lektűr? Lányregény? Konyhatündérek csapongó ömlengése? Leszbikusok félrebeszélése? Unatkozó, macsó szeretőre vágyakozó, házasságtörő feleségek csupán terápiás hasznot hajtó, magánjellegű irományai? Sorozatunkban megpróbálunk utánajárni, milyen sajátos és szuverén beszédmódokat alakítottak ki a múlt század alkotónői. Szeretnénk új szemszögből közelíteni hozzájuk, megkeresni erényeiket és gyengéiket, vonzó és elrettentő mintákat találni, női irodalmi hagyományt építeni, támaszpontokat keresni saját magunk számára. Levesszük a rózsaszín szemüveget.
Györe Balázs
Lesznai Anna író, grafikus, iparművész. Gyermekkora élményvilága egész életében elkísérte, apja birtokán a parasztasszonyoktól tanulta meg a népi hímzést, majd iparművészeti tanulmányokat folytatott Budapeste és Párizsban.
Unokatestvére, Hatvany Lajos helyezte el első verseit a Nyugatnál. Első kötetére (Hazajáró versek) felfigyelt, és kritikájában méltatta Ady Endre is. 1913 és 1918 között Jászi Oszkár felesége volt. Közel állt a Nyolcak művészeti csoporthoz, tulajdonképpen „kültag” volt. Néhány első kiadású Ady-kötet címlapterve is az ő nevéhez fűződik. Barátai közé tartozott Ady mellett Kaffka Margit, Balázs Béla és Lukács György. 1919-től bécsi emigrációban élt, 1930-ban tért haza Budapestre. Az 1930-as évek végén megint emigrációba kényszerült, 1939-től New Yorkban művészeti oktatással foglalkozott. Utolsó éveiben gyakran hazalátogatott.
A legjobb magyar költőnők között tartják számon. Lírai verseinek fő motívumai a kert, a föld, a fa, a virág, a „százkeblű lét” ősi egységét idézi. Meséskönyveit maga illusztrálta, erős hangsúlyt kap a szöveggel együtt a kép is. Önéletrajzi regénye, a Kezdetben volt a kert emlékezés és korkép egyben.
Meséinek képei, könyvborítói, illusztrációi, textíliái, amelyekben a magyar népművészet dekoratív elemeit, gazdag színvilágát, derűs koloritját is alkalmazta, a magyar szecesszió jeles képviselőjévé avatták.
Az esteken továbbra is élénk vita szokott lenni – ennek nagyon örülünk, reméljük, hogy ez most is így lesz!
A sorozatot támogatja: Szépírók Társasága, NKA (www.szepiroktarsasaga.hu, www.nka.hu)Belépődíj: 300 Ft (mely a büfében elkölthető)
