Jó szimata van a Belga együttes tagjainak: az idén megjelent Boros című számukban a neves magyar borászok propagálása mellett az eddig lesajnált alföldi riválisaiknak is tettek egy gesztust, amikor a “ha te azt mondod, az Alföldön csak pancsolt bor van, mondok valamit, hülyegyerek, ott van a Frittmann” sorokra ragadtatták magukat. Nemrégiben ugyanis az együttes által megénekelt soltvadkerti Frittmann Jánost választotta az Év borászává a Magyar Bor Akadémia. A 40 hektáron évi 3,5-4 ezer hektoliter minőségi bort készítő, borait 1987 óta saját márkaként értékesítő Frittmann neve évek óta jól cseng az avatott borkedvelő körökben. Bár az alföldi borászokat sokszor azzal a legyintéssel intézték el, hogy ott úgysem lehet jó borokat készíteni, neki ez sikerült. Igaz, csak terméskorlátozással, ami ezen a vidéken nem megszokott jelenség.
"A tömegtermelésben nagyon nehéz versenyezni az olcsó, főleg olasz borokkal" - magyarázta a HVG-nek, miért célzott meg más kategóriát a sok borpiaci szakértő szerint éppen a tömeg-termelésre hivatott Alföldön. Frittmann úgy véli, a borsznobizmus visszaszorulóban van, a fogyasztók egyre tájékozottabbak, és számára az is kedvező, hogy az étkezési szokások megváltoztak, a könnyű, friss, gyümölcsös borok keresettebbé váltak – ő ezeknek a tényezőknek tulajdonítja, hogy a boraikkal kapcsolatos előítéletek megváltoztak. Az 1990-es évek borhamisítási botrányai persze még most is érezhetőek a kunsági borvidék és Duna-borrégió megítélésében. Bár a Frittmann Testvérek Kft.-nek már két éve nincsenek eladási gondjai, boraikat még mindig nagyon alacsony árakon tudják csak értékesíteni: ezerjójuk és rozéjuk például a borszaküzletben is 600 forint körüli áron kapható. Volt olyan termelő, aki az Év borásza cím elnyerése után 80 százalékkal növelte árait, Frittmannék nem ezt tették; a 20 százalékos emelés szerintük csupán a szőlő drágulásából adódik. Boraik 25-30 százalékát exportálják, ám a kivitelt a növekvő belföldi igények miatt az idén már vissza kellett fogniuk.
Az est borsora:
