A SZÍV SEGÉDIGÉI
– Esterházy Péter regényének keresztmetszetét bemutatja (felolvassa): Molnár Piroska, a Nemzet színésze, valamint Kornis Mihály író, rendező –
A műben a halál kimondhatatlansága, a megfoghatatlan és felfoghatatlan hiány, amely az anya elvesztését jelenti, most új értelmezést kap. Az idő megszűnik, a folyamatosság összeomlik, s a fekete keretes lapokat egyetlen fekete lap választja el: Pál Apostol szeretethimnuszának parafrázisa…Most a fiút siratjuk, az írót, aki által rájöhetünk, mitől is szép a posztmodern irodalom, a szóterek szépsége – amely valahogy hasonlatos a halálhoz – szavakba nem önthető minőség.
Ez a mű és ez az est requiem. Requiem egy anyáért, egy fiúért.
Szeretteinkért, halottainkért.
/Az Ëgoist Belvárosi Kulturális Szalon ajánlója – itt zajlott szeptember 9-én az előadás bemutatója./
Molnár Piroska a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1968-ban végzett, ma pedig ő okítja itt a művészi beszédre a hallgatókat. A Nemzet színésze volt a Háború és béke Natasája, a Koldusopera Kocsma Jennyje, A kétfejű fenevad Báthory Susánnája, a Rómeó és Júlia dajkája és a Csárdáskirálynő Cecíliája. Művész- és közönségfilmekben egyaránt rendszeresen szerepel, játszott az Indul a bakterház, A nagy füzet , a Csinibaba, Meseautó, a Sorstalanság, a Rokonok, a Taxidermia című filmekben. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőnek szerepálma nem volt, azt játszotta, amit rá osztottak, és ez őt boldoggá tette.
Kornis Mihály életében már egészen korán jelen volt az irodalom, ezzel mintegy jelezte, hogy később ez lesz az igazi hivatása. Gimnazistaként Országos Tanulmányi versenyen vett részt, Sarkadi Imre drámáiból írta a pályázatát. Bár megnyerte a versenyt, mégsem vették fel az egyetemre kultúrpolitikai döntések miatt. Színész szeretett volna lenni, jelentkezett a Színművészeti Főiskolára, ahol aztán a színészet helyett színházrendezést tanult. A diploma megszerzése után, mivel politikai felügyeletet akartak gyakorolni színházrendezői tevékenysége felett, felhagyott a rendezői pályával. Úgy döntött, hogy írni fog, és a költő Petri György lett a mestere. Petri által kapcsolatba került a demokratikus ellenzékkel. Elbocsátása után a Pannónia Filmstúdióban kapott kisegítő munkatársi állást, majd a Vígszínház sietett a segítségére, Radnóti Zsuzsa drámaírói ösztöndíjat szerzett neki és ajánlására Paál István dramaturgként maga mellé vette a szolnoki Szigligeti Színházhoz. Később Makk Károly közbenjárására a Mafilmben kapott rendezőasszisztensi állást, de valójában éveken át Makk Károllyal egy filmforgatókönyvön dolgoztak, amelyet Kozma című darabjából írtak – hiába. A filmforgatókönyvnek három változatát utasították el, míg végül Kaposvárott mutatták be Ács János rendezésében. A főszerepet játszó Molnár Piroska az évad legjobb színésznői alakítása díját kapta érte a kritikusoktól, Pogány Judit pedig a legjobb epizód-alakítás díját – és 1987-ben a Pesti Színházban Horvai István rendezésében is, a főszerepekben Törőcsik Mari, Pap Vera és Eszenyi Enikő alakításaival. (Abban az évben Törőcsik Mari kapta a legjobb női alakítás díját.) A gazdasági és politikai rendszerváltozás döntő fordulatot hozott Kornis Mihály életében és munkáinak fogadtatásait tekintve is. Több mint tíz évig a Színház- és Filmművészeti Egyetem műelemzés tanára, leendő színészeknek, színház- és filmrendezőknek adott elő. Majd a Katona József Színház dramaturgja, a Vígszínház művészeti tanácsadója, valamint a Madách Színház művészeti főtanácsadója is volt.
Támogatást elfogadunk!
