KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ: AZ URGAI FOGOLY
című kötetéről beszélget a sorozat négy állandó szereplője: Tóth-Czifra Júlia, Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás
– a beszélgetést megelőzően kerül sor a Litera 2018-as legjobb naplóinak járó Napló-díjak átadására –
19 óra: NAPLÓ-DÍJ ÁTADÁSA
A Litera egyik legrégebbi, legfontosabb és legkedveltebb rovata a Netnapló. A kezdetektől, lassan 17 éve jelennek meg itt heti rendszerességgel naplók kortárs írók, irodalmi műhelyek, művészeti, kulturális intézmények, csoportok, más művészeti területek képviselőinek tollából. A Litera 2009 óta ad át Napló-díjat azoknak a szerzőknek, akiknek Literán publikált naplója az adott évben a leginkább elnyeri a szerkesztőség tetszését. A Litera szerkesztősége a 2018-ban megjelent naplók közül kettőt is érdemesnek talált a Napló-díjra, ezért megosztott díjat ad ki.
2018 Napló-díjasa: CSUTAK GABI,
valamint a DUNSZT folyóirat!
19.20 óra: ELŐHÍVÁS – Beszélgetés Krasznahorkai László Az urgai fogoly című könyvéről
Az Előhívás 2018-2019-es őszi-tavaszi évadában az útirajzok, az útleírások, az útinaplók kerülnek a középpontba. A beszélgetőtársak arra vállalkoznak, hogy az utazó írók nyomába eredjenek, szövegeiken keresztül feltárják azokat a korabeli tapasztalatokat, amelyek az anyaország és egy másik világ közötti szembesülésből adódnak.
RÉSZLET A KÖNYVBŐL:
„Visszafeküdtem az ülésre, betakartam magam egy pokróccal, megigazítottam a fejem alatt a párnát, s mielőtt a hirtelen bealkonyodó ég teljes uralma alá vonta volna a kezdődő homoksivatag hullámzó, holdbéli domborzatát odakint, a fülkémre boruló egyre sűrűbb homályban én is megértettem, hogy hát végül is minden, egész utazásom, ide vezetett, az ablakomban lassan elsötétedő kép végtelen egyhangúságához, ahhoz, hogy visszagondolva a távolság és az idő meghatározásának oly sikertelen próbálkozásaira, felfogjam végre: e nagy szikkadás valahai elrendelőjének a nyomában járva most megtudom, milyen lehet a közelében, ahol, kezdett rám törni valami könnyű álom, az egyhangúság tökélye csillan meg mindenen, ahol egy fokozhatatlanul tökéletes monotónia szab meg minden mértéket s oldja fel a súlyt, ahol tehát ugyanaz az örökkévalóság van, amelybe most itt, csukódott le a szemem, magam is belefutottam, útban Kína felé.”
A könyv elérhető a DIA-n.
AZ URGAI FOGOLYRÓL ÍRTÁK:
„Az utazási esszéregények írói számára az utazás sohasem turisztikai élményekkel szolgál, hanem mindig az önismeret és a világról, a világ rendjéről szerzett tapasztalat elmélyülésével. Az utazás nem pusztán az ismeretszerzést szolgálja, inkább a korábban felgyűlt ismeretek megújítását, rendszerezését és értelmezését vagy átértelmezését. Az utazó, miközben idegen országokkal, városokkal, kultúrákkal és emberi – mondhatnám így is: antropológiai – változatokkal, lehetőségekkel ismerkedik, önmagát is jobban megismeri, az önismeretnek olyan mélységeihez jut el, amelyekre odahaza talán nem is gondolt. Az önismeret egyszersmind azt jelenti, hogy az utazónak meg kell ismernie saját létezésének metafizikai értelemben elfoglalt helyét abban a világmindenségben, amelynek titkos törvényeire ugyancsak az utazás során szerzett tapasztalatok világítanak rá.” (Pomogáts Béla http://epa.oszk.hu/00300/00381/00022/pomogats.htm)
„Krasznahorkai László Az urgai fogoly című könyve olyan utazási regény, amely Mongóliába és Kínába viszi el az olvasót. Olyan ismeretlen terekbe és szokások közé, amelyek teljességgel idegenek az Európa keleti szegletén megérett tudatok számára. Az oszthatatlan tér és a végtelen egyhangúság ellenáll a vizslató kelet-európai szemnek, nem árulja el az így felfoghatatlan jelentésének az elemeit. Egyben marad rejtelemként az utazó számára. Holott nyilván nem rejtelem, hanem élet, azaz az élet története van benne annak, aki ott van, és nem csak oda utazik. Az első két fejezet egy nagyon jelentéktelen utazás gondos leírása. Erősen dolgozik az olvasóban a kérdés, van-e itt lehetősége egyáltalán a történetnek? Persze bennünket nem lehet könnyen elijeszteni, hiszen számos olyan „alaptörténetünk” van, amelyekkel könnyen helyettesíthetjük könyv számunkra nem megélhető kalandját. Amikor letesszük a könyvet, majd vagy azt mondjuk, hogy Szindbád, esetleg a bolond spanyol lovag – nehezebb olvasmány esetén Jézus, Odüsszeusz, Dante, netán Leopold Bloom valójában az, aki utazik, utazott, és ezzel már meg is menekültünk attól a veszélytől, hogy megfoghatatlan maradt volna egy történet a számunkra” – olvasható a megjelenés évében, a Tiszatájban Zsélyi Ferenctől (http://tiszataj.bibl.u-szeged.hu/15194/1/tiszataj_1992_012_087-089.pdf).
„Ez feltehetőleg nem az a könyv, amelyért Krasznahorkai a Távol-Keletre utazott, de akár helyette készült el, akár közbevetőleg, tág horizontjával, a mennyre és pokolra függesztett tekintetével, kínaiasan cirkalmas és szertartásos mondattekervényeivel irodalmi szuverenitást áraszt magából irodalomellenes jelenünkben” – zárja korabeli kritikáját Győrffy Miklós.
Az Előhívás sorozatban havonta egyszer, hónap közepén, szerdán 19 órától Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Tóth-Czifra Júlia beszélget a Nyitott Műhelyben.
2018 márciusban lett 10 éves az Előhívás!
Az Előhívás 2018-2019-es szemeszterének további könyvei:
Lengyel Balázs: Két Róma (Jelenkor, 2018)
Justh Zsigmond: Az utazás filozófiája (Kortárs-OSZK, 2013)
Kortárs írók Berlinben – Darvasi László, Parti Nagy Lajos és Földényi F. László berlini feljegyzése
Az Előhívás sorozatban havonta egyszer, hónap közepén, szerdán 19 órától Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Tóth-Czifra Júlia beszélget a Nyitott Műhelyben.
A dátumok: 2018. november 14., december 5., 2019. január 9., február 13., március 13., április 3., május 8., június 12.
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A Litera és a Nyitott műhely másik sorozatáról, az Írómoziról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
Litera – az irodalmi portál * http://www.litera.hu/ * litera@litera.hu
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.
