a litera.hu és a Nyitott Műhely közös kritikai beszélgetéssorozata – idén az esszé témájában
SÁNDOR IVÁN: A VIZSGÁLAT IRATAI (TUDÓSÍTÁS A TISZAESZLÁRI PER KÖRÜLMÉNYEIRŐLl) című írásáról beszélget: Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György
˝Európa egyik legutolsó vérvádrágalma fonódik az egykori tiszaeszlári per köré, amely a faji gyűlölködés és a koncepciós pertechnika egyik legelrettentőbb példája volt történelmünkben. Sándor Iván, a regény- és tanulmányíró, aki munkáiban a múlt és jelen összefonódó izgató kérdéseit ábrázolja, a középkelet-európai faji és nemzetiségi kisebbségek küzdelmes életének sorsvonalán halad végig ebben a könyvében, nyomon követve a kalandregény izgalmasságú történetet. Feltárja azt is, ami műveinek egyik sarkalatos pontja: hogyan alakul ki a hamis tudat és a koncepciós perek technikája. A kötetet jelentős új fejezet gazdagítja, amelyben az író műhelyvallomást ad tiszaeszlári kutatóútjáról, könyve megírásának körülményeiről, és napjainkban néz szembe a száz évvel ezelőtti per, a faji előítéletek utóéletével.˝
A téma tehát az esszé. Poszler György írja A Tizedik Múzsa? – Kísérlet a kísérletről c. írásában: “Tehát a művészi tárgyról művészien szólni. A szemléletről szemléletesen, a képről képszerűen. De úgy, hogy a fogalmiság a szemléletességgel együtt fogalmiság maradjon. A jelölés a képszerűséggel együtt jelölés maradjon. Vagyis a művészetről szóló elmélet tartalmában maradjon elmélet, formájában ne legyen művészet, de közelítsen a művészethez. Ezáltal pedig a megformálás módja — egy bizonyos mértékben — tartalommá is lesz. Vagyis: a művészetről szóló elméletként nemcsak tartalmával, hanem formájával is — a művészet lényegéről — üzen valamit.
(…) Az esszé — eredendő meghatározottságát tekintve is — kísérlet. Valami elméleti eredménynek a megragadására, de inkább csak megközelítésére. Éppen ezért nyitottabb vagy zártabb változatában is ott van, legalábbis ott lehet a kísérleti jelleg. Ami érzékelteti, hogy megragadni akar, de még nem ragadta meg. Közelíteni akar, de még nem érkezett meg. Az érzékeltetés történhet a kompozíció szintjén, a szöveg megszervezésében és a stílus szintjén, a szöveg megformálásában. Ami a megragadás és közelítés folyamatát hordozza. Nem a folyamat előtt vagy után vagyunk, hanem benne a folyamatban. Amikor a szerző már kinyújtotta a kezét, de még nem ragadott meg semmit. Amikor a szerző már elindult valamerre, de még nem érkezett meg sehova. És ebben az egészben a folyamat legalább annyira fontos, mint a végeredmény.
(…) Az esszé, a kísérlet műfaj a tudomány és bölcselet között. Tárgyát leszűkítetten, nem minden oldalról vizsgálja. Az általánosra is figyel, de inkább az egyes érdekli. A végeredmény mellett a folyamatot is érzékelteti. Amit fogalmak mellett metaforákban is formuláz. Vizsgálódásában az én az előtérbe lép.”
Az est a MASZRE támogatásával jött létre: www.maszre.hu
A belépés díjtalan.
