A HATALOM HATÁRAI
IN MEMORIAM SZÉKELY JÁNOS (90)
– az előadóest után lehetőség lesz beszélgetni e korszakról Bálint Mártával és Babiczky László Balázs Béla díjas rendezővel az erdélyi értelmiség sorskérdéseiről –
A XX. század egyik legnagyobb magyar íróját idézzük meg 677 sorával. 90 éve született Erdélyben a Caligula helytartója, a Protestánsok drámájának írója. Ma este Bálint Márta Kossuth-díjas színésznő, a költő gyönyörűen keserű verssoraival emlékezik a diktatúra léleknyomorító szörnyűségére.
„… a gyűlölet korában
Fel kell találnod búzafényű hangod
És megtanulnod magadra maradnod.”
Székely János (Torda, 1929 – Marosvásárhely, 1992) a 20. század második felében a magyar irodalom sokoldalú egyénisége, költő, prózaíró, drámaíró, tanulmány- és esszéíró, műfordító. Első versei a kolozsvári Utunkban (1990-től Helikon) jelentek meg. Költészete a Nyugat nagy mestereinek nyomdokain indult el, Babits Mihály, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc voltak a mesterei.
Írói arculatát döntően határozta meg filozófiai műveltsége, sajátos bölcselete. Indulásától kezdve szemben állt a hatalom, a hivatal rövidlátó, sok esetben embertelen politikai gyakorlatával. Fölényes biztonsággal találta meg azt a költői jelbeszédet, melynek birtokában bátran mondhatta a maga különvéleményét mindarról, ami megalázta az embert. Nem befolyásolták a kor irodalom-politikai törekvései, életművét a polgári humanista értékrend és a szenvedélyes igazságkeresés alakította. Nem hódolt be a mindenkori hatalomnak, hanem ragaszkodott az egyetemes emberi értékekhez.
Lengyel Balázs író és kritikus emlékező írásában a legmagasabbra értékelte: „Egy biztos számomra, hogy Székely János nemcsak a határokon túli, az úgynevezett kisebbségnek, hanem egyetemes írója századunknak, századunk második felének. Valahol Camus és Orwell között. Egyike korunk legnagyobbjainak.”
Drámái modern vitadrámák. Mindegyik drámája történelmi témát dolgoz fel, de a jelenkor kérdéseire keresi a választ. Központi kérdései: szerep és személyiség viszonya; lehetséges-e a személyiséget maradéktalanul kifejező, társadalmilag érvényes cselekvés?; morális önazonossági problémája foglalkoztatja példázatszerű drámáiban. Drámáinak legjellegzetesebb sajátossága az erkölcsfilozófiai kérdések és a válaszok mélysége, következetessége.
A belépés díjtalan.
