100 éve született TÖRÖK ENDRE
– moderátor: Gelencsér Gábor; résztvevők: Kállay G. Katalin, Mártonffy Marcell, Szilágyi Ákos, Tillmann József –
Török Endre (Újpest, 1923 – Budapest, 2005) Széchenyi-díjas irodalomtörténész, russzista, egyetemi tanár. Érettségi után iratkozott be a budapesti egyetemre (1943/44). A 2. világháború megszakította egyetemi éveit, két év múltán folytathatta tanulmányait, 1951-ben szerzett magyar-történelem szakos középiskolai tanári oklevelet. 1952-ben aspirantúrára küldték a Szovjetunióba, ekkor tanult meg oroszul, három évet (1953-55) a Volga melletti Szaratovban élt, ahol száműzött, kiváló irodalomtudósok mellett tanult, Sztálin halála után már változó, szabadabb légkörben. 1955-ben hazaérkezve kinevezték a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára az Összehasonlító és Világirodalmi Tanszék egyetemi tanárának, ahol a 19. századi orosz irodalmat tanította (Gogol, Goncsarov, Turgenyev, Dosztojevszkij és Lev Tolsztoj) magyar-, orosz, stb. szakos hallgatóknak. Később a 20. századi európai regényről, főként Thomas Mann, Albert Camus és Franz Kafka prózájáról is tartott szakszemináriumokat. Szerkesztőbizottsági tagja volt az Acta Litteraria c. magyar és világirodalmi tanulmányokat idegen nyelveken közreadó negyedéves periodikának 1958-75 között, szerkesztette a Nagyvilág c. világirodalmi folyóiratot 1957-72 közt, majd a Kortárs c. magyar irodalmi folyóirat szerkesztőbizottságában is dolgozott, egyik főmunkatársa volt az Újhold Évkönyvnek. Ezen folyóiratokban, s még a Filológiai Közlönyben, a Szovjet Irodalomban és a Vigíliában jelentek meg tudományos közleményei. 1968-tól a Világirodalmi Lexikon egyik főmunkatársa. 1992-től a Századvég és az Orosz gondolkodók c. sorozat szerkesztője.
2004. március 15-én Széchenyi-díjjal jutalmazták több tudós generációt felnevelő tudományos-tanári életpályájáért, illetve a Tolsztoj-életmű és az orosz vallásbölcselet kutatása terén elért eredményeiért.
Kötetei (válogatás):
Az orosz dráma áttekintése Osztrovszkijtól Gorkijig; Népművelési Intézet, Bp., 1959 (Színjátszó akadémia)
Orosz irodalom a XIX. században (Budapest, 1970)
Lev Tolsztoj : világtudat és regényforma (Budapest, 1979)
Szemfényvesztések kora; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 1993 (Liget könyvek)
Ki a szabad? : meditáció (Szentendre, 2000)
Átragyogás. Az életmű foglalata; vál., szerk. Havasi Ágnes és Reisinger János; Oltalom Alapítvány, Bp., 2008
A belépés díjtalan (de minden támogatást köszönettel fogadunk).
