FODOR GÉZA EMLÉKEST
– az est alkalmából lejátszásra kerülő felvétel anyagát személyes emlékek, közös élmények alapján összeállította legrégebbi barátja, Sztrókay Kálmán –
Műsoron:
Mozart/Don Giovanni/Nyitány/Furtwangler/Salzburg/1953/5:30
Beethoven/IX. Szimfónia/2. tétel/Toscanini/1948/14:00
Shakespeare/Szentivánéji álom/Fairy Land jelenet/Max Reinhardt/1935/7:00
Offenbach/Kékszakáll/II. felvonás finálé/Felsenstein/1973/11:00
Brecht/Weill/Koldusopera/Ágyú-dal/Giorgio Strehler/2:40
Schubert/Winterreise/részlet/Fischer-Dieskau/Brendel/1979/11:00
-szünet-
Wagner/Mesterdalnokok/Wacht auf/Thielemann/Wiener Ph./2005/5:00
Wagner/Trisztán/II. felvonás 2.
jelenet/Stemme/Gambill/Glyndebourne/2007/18:00
Verdi/Don Carlos/Fülöp áriája és
kettős/Furlanetto/Kotscherga/Scala/2008/17:00
Mozart/Varázsfuvola/II. felvonás finálé/Bergman/1975/21:00
Fodor Géza az ELTE magyar-filozófia szakán végzett 1967-ben.
1967-től az MTA Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa, 1973-tól az ELTE Esztétika Tanszékének oktatója. 1990-től egyetemi docens. 1978-tól 1982-ig a Nemzeti Színház dramaturgja. A Katona József Színház alapító tagja. 1987 és 1989 között a Magyar Állami Operaház vezető dramaturgja, művészeti tanácsadója.
1982-től (két évi megszakítással) a Muzsika folyóirat operakritikusa. 1989-ben részt vett a Holmi című folyóirat megalapításában, és a lapnak haláláig egyik szerkesztője volt. Öt éven keresztül klasszikus színházelméleti szövegeket adott közre kommentárral a Színház című lapban. 1992-től 1997-ig a Színház-és Filmművészeti Főiskolán színháztörténetet, dráma- és operaelemzést tanított.
Dramaturgként kortárs magyar drámák (Csirkefej, Halleluja, Hóhérok hava, Akárki, Koccanás) és klasszikus darabok (a legutóbbi évadokból: Tartuffe, Szent György és a sárkány, Ivanov, Médeia, Macbeth, A karnevál utolsó éjszakája, A vadkacsa) színpadra állítását egyaránt segítette. Utolsó munkája Gorkij Barbárok című darabja volt, amelynek 2008. novemberi bemutatóját már nem érhette meg.
Erkel Ferenc-, Táncsics Mihály-, Madách Imre- és Széchenyi-díjas. 1990-ben Déry Tibor-jutalmat kapott, 1987-ben és 1990-ben megkapta az Országos Színházi Találkozón a legjobb dramaturgiai munkáért járó díjat.
Számos zene- és irodalomtörténeti könyvet írt. A legutóbbiak: Magánszínház (2009); A Mozart-opera világképe (2002); Das hoffnungslose Meisterwerk (1999); Zene és színház (1998); Petri György költészete (1991).
A belépés díjtalan.
