Vendégünk lesz:
HALMOSI SÁNDOR: TANTRA ÉS A HŐSZIVATTYÚ,
valamint SZÉKELYHIDI ZSOLT: JELENÉSEK című kötetével
— az est házigazdája Berka Attila —
TANTRA ÉS HŐSZIVATTYÚ
Adományra hökken, aki költészetet vár Halmosi Sándor legújabb kötetétől. Mert igaz ugyan, hogy a Tantra és hőszivattyú verseket bocsát elénk, ám e poétikai kultúrának legalább annyi köze van a bölcselethez és a misztikához, mint az iroda-lomhoz. A könyv alaktana és szellemvilága a költő életművének meghatározó jegyeit sűríti magába: változatos formakészlet, missziós eltökéltség, hamvasi világkritika és krisztiánus létbizalom fogódzik össze, hogy a megváltott világban meg-váltatlan módon élő embert teremtménnyé szólongassa. A szerző lírai trilógiája (Napszálkák, Neretva, Katharok) felől olvasva egyszerre összegzés és továbblépés ez a versanyag, elsőrendűen pedig “emlékezés a bennünk élő aranykorra”, egy hovatovább koldusi figyelem nyelvén. Pilinszky fedő bűnről írt, Halmosi felfedő bűnöket listáz. Hol szabadverses áramlással, hol szentenciás eréllyel. Kérdései kényelmetlenek, ráeszmélései engesztelők, ajánlatai radikálisak. Következtetései, miközben a lövészárkok akusztikáját is ismerik, papírra kéredzkedő csöndekkel egyívásúak: „Aztán mégiscsak összeborulunk.” ,,A beszéd miatt meg-feledkezünk a lélegzésről” – mondja Paul Valéry. ,,Ne sóhajtozzunk tehát, hanem énekeljünk” biztat C. H. Spurgeon. Halmosi Sándor verseinek páratlan erénye, hogy levegőt fúnak a tüdőnkbe akkor is, ha légszomjról énekelnek. A Tantra és hőszivattyú: kiűzetés az apokalipszisből. /Halmai Tamás/
Adományra hökken, aki költészetet vár Halmosi Sándor legújabb kötetétől. Mert igaz ugyan, hogy a Tantra és hőszivattyú verseket bocsát elénk, ám e poétikai kultúrának legalább annyi köze van a bölcselethez és a misztikához, mint az iroda-lomhoz. A könyv alaktana és szellemvilága a költő életművének meghatározó jegyeit sűríti magába: változatos formakészlet, missziós eltökéltség, hamvasi világkritika és krisztiánus létbizalom fogódzik össze, hogy a megváltott világban meg-váltatlan módon élő embert teremtménnyé szólongassa. A szerző lírai trilógiája (Napszálkák, Neretva, Katharok) felől olvasva egyszerre összegzés és továbblépés ez a versanyag, elsőrendűen pedig “emlékezés a bennünk élő aranykorra”, egy hovatovább koldusi figyelem nyelvén. Pilinszky fedő bűnről írt, Halmosi felfedő bűnöket listáz. Hol szabadverses áramlással, hol szentenciás eréllyel. Kérdései kényelmetlenek, ráeszmélései engesztelők, ajánlatai radikálisak. Következtetései, miközben a lövészárkok akusztikáját is ismerik, papírra kéredzkedő csöndekkel egyívásúak: „Aztán mégiscsak összeborulunk.” ,,A beszéd miatt meg-feledkezünk a lélegzésről” – mondja Paul Valéry. ,,Ne sóhajtozzunk tehát, hanem énekeljünk” biztat C. H. Spurgeon. Halmosi Sándor verseinek páratlan erénye, hogy levegőt fúnak a tüdőnkbe akkor is, ha légszomjról énekelnek. A Tantra és hőszivattyú: kiűzetés az apokalipszisből. /Halmai Tamás/
JELENÉSEK
Székelyhidi könyve egyszerre egyetemes apokalipszistörténet és magán hittétel. Hűen követi az Újszövetség 27., prófétai könyvének felépítését, minden versére és fejezetére direkt hivatkozásokkal, ugyanakkor Székelyhidi új alapokra helyezi saját látomását. Az alapmotívum nála a Teremtő befogadása, melynek nála meglepő, és mégis kézenfekvő formája lesz az elnyelés. A magába fogadás gazdag szimbólumrendszerében bontakozik ki előttünk a halandó ember fájdalmas és mégis csodálatos alkalmassága a hitre és a szeretetre. Ez az emberen túli, már-már lehetetlen hitmunka kivételes és egyben mindent felemésztő, apokaliptikus víziók kíséretében rajzolódik ki a szemünk előtt.
A Jelenések Székelyhidi Zsolt 11. kötete.
A belépés díjtalan (de minden támogatást köszönettel fogadunk).
Székelyhidi könyve egyszerre egyetemes apokalipszistörténet és magán hittétel. Hűen követi az Újszövetség 27., prófétai könyvének felépítését, minden versére és fejezetére direkt hivatkozásokkal, ugyanakkor Székelyhidi új alapokra helyezi saját látomását. Az alapmotívum nála a Teremtő befogadása, melynek nála meglepő, és mégis kézenfekvő formája lesz az elnyelés. A magába fogadás gazdag szimbólumrendszerében bontakozik ki előttünk a halandó ember fájdalmas és mégis csodálatos alkalmassága a hitre és a szeretetre. Ez az emberen túli, már-már lehetetlen hitmunka kivételes és egyben mindent felemésztő, apokaliptikus víziók kíséretében rajzolódik ki a szemünk előtt.
A Jelenések Székelyhidi Zsolt 11. kötete.
A belépés díjtalan (de minden támogatást köszönettel fogadunk).
