PEER KRISZTIÁN: BOSZORKÁNYÉGETÉS
„Amikor csak kedvem szottyan
Az én szívem szárba szökken,
Magány magja összeroppan
Még a szöcske is megdöbben.”
Peer Krisztián pár esztendeje írt szövegkönyvében ne várjanak bűbájra, gombostűvel rontásra, erdei táncra holdfényben… Nincsenek égetni- és imádni való boszorkányok, de vannak mai lányok, fiatal asszonyok: vadak, szabadok, párra és gyerekre vágyók… És a kanboszorkák sem patásan jelennek meg a pesti aszfalton, kerthelyiségekben, lakásokban: a fiúk (férfiak) is vadak, gátlásosak és gátlástalanok, párra és gyerekre várva kattannak ki- és be a „normalitásból/ba”…
Durván szólnak egymáshoz, köntörfalazás nélkül szókimondóak, ám ez a gátlások és határok nélküli szabadság…
Nos, nézzék, hallgassák meg, milyen…
A Nyitott Műhely felolvasó színházában a teljes darab rövidített változata hangzik el, azok a jelenetek, melyekben a főszereplők kapcsolatrendszerének alakulását látjuk… Elmaradnak versek, dalok, s a főhőseinket körül ölelő főváros „felnőttebb” világa…
Közreműködnek: a HoppArt társulat tagjai
Rendezte: Solténszky Tibor
Belépődíj: 500 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
