BÓDIS KRISZTA olvas fel
MIND CSAK IDEGENYEBB ÚGY című verseskötetéből,
és tavasszal megjelenő KEMÉNYVAJ című regényéből
Ezen a napon éjjel 00 óra 19 perckor látható “Rabszolgavásár” című, prostituáltakról szóló dokumentumfilmje az M1-en
Bódis Kriszta 1967-ben született Budapesten. 1993-ban végzett az ELTE pszichológia-esztétika szakán. Dokumentumfilmeket készít.
“Bódis Kriszta első kötetében képtelenül távoli versvilágokat hoz össze. Mágikus naturalizmusában a két alkotóelem aránya ciklusról ciklusra változik. Vannak játékos, boszorkányos, már-már szecessziós versei, de vannak dokumentaristán kegyetlenek is. Ám még az utóbbiakban is érződik valami naiv, szinte diadalittas felháborodás. Kurváktól és degeneráltaktól hemzsegő novemberi utcái mintha egy tanulmánysorozat részei lennének. Mintha meglenne ugyanezeknek az utcáknak egy másik, napsütéses, néptelen változata is, kiállításon kívül.”- Imreh András
KLÍMA (részlet)
Csorgott róluk a víz. Némán vetkôztek. Belebújtak a megjelölt köpenyekbe. A szalagok hátul éppen hogy összefogták a rövidke zubbonyt. Csak ez a köpeny meg a bugyi maradhatott rajtuk.
Üvegfal választotta el ôket a folyosótól, ahol nagy volt a forgalom. Az üvegfal mögött, a sarokban készülôdtek, de itt is útban voltak és egymáshoz túl közel, összezsúfolódva csúszkáltak az izzadságszagú sietségben.
Megtanították ôket, hogy a homlokukból hátrasimított hajat hogyan lehet a pelenkából hajtogatott kendôvel tökéletesen leszorítani. Tarkójukon eleinte egymásnak, aztán már egyedül csomózták meg a szájmaszk zsinegjeit. Elôször szappannal, utána fertôtlenítôszerrel mostak kezet. A köpeny nyílásain ki kellett bujtatniuk a mellüket, borvízbe mártott vattával letörölgetni a bimbókat és a bimbóudvart.
A hômérséklet és a páratartalom mértékét és egyenletességét szigorú elôírások szabályozták, de a gyakorlatban a klímaberendezést és a fûtést képtelenség volt az osztályon összehangolni.
Huszonegy óra huszonöt perc volt. A tévében a híradó kezdôdött. Valaki zuhanyozni kezdett a fürdôszobában. A hatalmas ablakkeretek között sötét üvegként feszült az ég. Az udvaron kóbor kutyák vinnyogtak.
Saját kiáltására ébredt. Sírt álmában. Tiszta víz lett a párnája és szétázott az arca. Föltápászkodott. Óvatosan megérintette gyulladt mellét. Papucsba bújt, hálóingére fölvette frottírköntösét.
Az alkotóval Vajda Péter újságíró beszélgetett.
A belépés díjtalan.
