BIRTALAN ZSOLT: HŰLT HELYEK
A gyermekkor, a kamaszkor helye, azt hiszem, egy kicsit mindig kétértelmű hely marad. Még ha olyannak tudna is megmaradni, amilyen volt, akkor is megszűnik. A mi távozásunkkal szűnik meg. Szóval, ahogy minden történelem is kezdődik – azzal csináljuk, hogy kilépünk valamiből. Aztán, vagy mint paradicsomra, vagy mint álparadicsomra emlékezünk vissza rá, ahonnét szerettünk volna kiűzetni. Kinek mi jut. Már én is csak egy nemlétező városról tudok beszélni.
Mészöly
Az élet nem az, amit az ember átélt, hanem az, amire visszaemlékszik, és ahogy visszaemlékszik rá, amikor el akarja mesélni.
Marquez
A „Hűlt helyek” cím egyrészt a gyermek és ifjúkor valóságos színhelyeinek eltűnésére utal, másrészt az abban az időben készült fotók nagyrészének elvesztésére. Kettős veszteség. A megmaradt (kis számú) töredék kiegészítése, az éles vagy homályos emlékek alapján való újra fogalmazása (fényképezése) egy kísérlet a történet elmesélésére.
A „Hűlt helyek” c. kiállítás az Artphoto Galériában 2022 májusában már egyszer látható volt. Most a Nyitott Műhelyben is bemutatjuk, három hétig megtekinthető.
Birtalan Zsolt
“Középiskolás koromban kezdtem fényképezni az első budapesti World Press Photo kiállítás, és az
1984-es André Kertész kiállítás hatására. Érettségi után a Práter utcai szakiskolában tanultam,
majd a Népszabadsághoz kerültem fotólaboránsnak. Dolgoztam napilapnál majd magazinoknál
fotósként, reklámfotó stúdióban, később tíz éven át a legnagyobb hazai magazin kiadónál
képszerkesztőként. Az utóbbi években az alkalmazott fotós munkák mellett az önálló alkotó
munkára koncentrálok. A fényképezést jórészt munka közben, a gyakorlatban tanultam, így
tulajdonképpen autodidaktának tartom magam, de mások mellett nagy hatással volt rám Robert
Frank, André Kertész, Haár Ferenc és Lucien Hervé képi világa, Mikor fényképezni kezdtem jó
néhány évig nem használtam színes filmet, és ez a vonzódás a fekete-fehér anyaghoz megmaradt.
Számomra fekete-fehér képeknek nincs önnálló hangjuk, némák, csendben várják, hogy a szemlélő
hanggal töltse meg, megértse őket. Hordoznak valamit a fotográfia kezdeti időszakából, mikor
még a kép egyszerű és elsődleges látványként való rögzítése is csoda volt.
A most bemutatásra kerülő képek 1982 és 2022 között készülek 24x36mm-es fekete fehér filmre,
A kiállított nagyítások hagyományos ezüst-zselatin kópiák.”
A belépés díjtalan.
