ASZTALI ZENÉK
– Kovács Gáborján, Kuti Judit, Császár Róbert –
A kelta mitológiával rokon ószirmi mesevilág és zenéi szólalnak meg magyar nyelven 10 évestől 100 éves korig. Zene- és mesehallgatás közben lehet halkan duruzsolni, ételeket, italokat fogyasztani, sőt, ahogy régen a fonókban, kukoricafosztókban tették mesélés közben, lehet szőni, fonni, kötni, horgolni, kukoricát fosztani és egyéb halk és hasznos tevékenységet végezni.
Ezen az estén a Cseresznyekastély hazavágyódó madara mesét hallhatjátok az ószirmi mesevilágból, a beléfonódó dalokkal egyetemben. Méhének, a virágölek vándorának egyik kalandja elevenedik meg, ahogy Tücsök, a vándorzenész meséli egy hallgatag kútnak, az Ószirmi és Sziromság határán álló, soha el nem készülő ház lassan körbeforgó lapú asztalánál, könyékhez torlódó ködpoharak társaságában. Legyetek részesei a történésnek, szeretettel látunk mindenkit!
Egy Erdélyben a 17. században született titokzatos kódex ma is frissen
szóló meséit hallhatjátok.
AzÁlomrabandzsítószemű-böhömödve-töpörödött-magadfajta-legénykéről, Tücsökről, a vándorzenészről, Méhéről, a szerelmes virágvándorról, Koldáról, a Téli sark úrnőjéről, Hexerich von Kelchblattról (a szirmok vidéki varázslóról). Egy különös, szinte posztmodern a képekben megírt világról: “a Szópusztáról, Városhelyről, a Szél-nélküli-erdőről, a Fű hegyének szigetéről, Sziromságról és Ószirmiről, a kettő között álló soha el nem készülő házról, a házban álló lassan körbeforgó lapú asztalról, és mindehhez madárrajzokba rejtett dallamok szólnak:A Rigmadár balladája, a Hegyek csontján avarhalom, a Csodafényt tajtékzó paripa, a Tavaszi eső mosdat engem, az Álmoldhossz elillő sutár pamaszfiű (és még sokan mások).”
További alkalmak ugyanitt:
február 24, péntek
március 10, péntek
március 24. péntek
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)
