NÉGYLÁBÚ KASTÉLY
ŐSZIRMI MESÉK ÉS ZENÉK
– Kovács Gáborján és Császár Róbert előadásában –
Február 9-én, most pénteken a Négylábú kastélyról hallhattok újabb meséket. Most azt mondjuk el, hogyan ívelt az élete egy vulkán belsejéből, ahol a gyerekkorát töltötte, egy gyáva sárkány kényelmes barlangjáig. Szó lesz arról is, miként élt a világ legszebb helyén, és hogy mi kell ahhoz, hogy innen végeláthatatlan vándorlás után végül a Gurgulács hegy oldalában kössön ki, nem messzire az éjszakában is világosan csobogó forrástól, hogyan építették óriások földből, hogyan alakították aztán át széllelbélelt tündérek számára fából, miként változott tégla épületté egereknek, kővárrá üres páncélú lovagoknak és végül egy varázsló szép gondolatává. Egy mese majd arról szól a szánkból, mi történt a hiú királylány tükörtermeivel, egy másik az üstüntüs szájbarágó igaz történetét idézi fel, aztán hogy mi a következménye annak, ha a négylábú kastély egy napon máshogy szimatol a levegőbe, mint máskor. Ki varr új nadrágot a hatalmas négy lábra, ha egyszer elkopik az előző? Ezt is megtudhatjátok, ahogy azt is, feljut-e az elszánt fiú a mennyországba az égbenyúló tornyok lépcsőházain át. Rablók is lesnek rá, az éjszakai ég kérdései is felfénylenek neki, és az egyik történet szerint egy nap majd kényelmetlen szúrást is érez az ajtajában. Mi már ismerjük ezeket a meséket, de talán pont ezért égünk a vágytól, hogy veletek is megosszuk őket.
A kelta mitológiával rokon ószirmi mesevilág és zenéi szólalnak meg magyar nyelven 10 évestől 100 éves korig. Zene- és mesehallgatás közben lehet halkan duruzsolni, ételeket, italokat fogyasztani, sőt, ahogy régen a fonókban, kukoricafosztókban tették mesélés közben, lehet szőni, fonni, kötni, horgolni, kukoricát fosztani és egyéb halk és hasznos tevékenységet végezni.
(Köszönjük a tetszésnyilvánításaitokat és a megosztásaitokat, ezzel segítitek, hogy minél több ember tudomást szerezhessen az estjeinkről. A képek mellett a meséket és az énekeket is feltölthetnénk a világhálóra, de egyelőre hiszünk abban, hogy a mesék és a dalok a közös együttlétek idején töltik be igazi szerepüket. A mesemondás közös műfaj, a mesélő – jó esetben – a hallgatóival együtt alakítja a szövegeket. A reakciók, visszajelzések segítik előhoznia a rejtett tartalmakat, számára korábban ismeretlen lehetőségeket is. Bevallom, lehet, hogy ódivatúan, de hiszünk a műfaj ilyen formában történő tovább éltetésében – ne kelljen rémüldöznöm, hogy feltámasztásában. EZÉRT (IS) VÁRUNK MINDENKIT SOK SZERETETTEL!)
Egy Erdélyben a 17. században született titokzatos kódex ma is frissen
szóló meséit hallhatjátok.
AzÁlomrabandzsítószemű-böhömödve-töpörödött-magadfajta-legénykéről, Tücsökről, a vándorzenészről, Méhéről, a szerelmes virágvándorról, Koldáról, a Téli sark úrnőjéről, Hexerich von Kelchblattról (a szirmok vidéki varázslóról). Egy különös, szinte posztmodern a képekben megírt világról: “a Szópusztáról, Városhelyről, a Szél-nélküli-erdőről, a Fű hegyének szigetéről, Sziromságról és Ószirmiről, a kettő között álló soha el nem készülő házról, a házban álló lassan körbeforgó lapú asztalról, és mindehhez madárrajzokba rejtett dallamok szólnak:A Rigmadár balladája, a Hegyek csontján avarhalom, a Csodafényt tajtékzó paripa, a Tavaszi eső mosdat engem, az Álmoldhossz elillő sutár pamaszfiű (és még sokan mások).”
További alkalmak ugyanitt, havonta egyszer, mindig péntekenként
március 9.
április 13.
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)
