ASZTALI ZENÉK
– Kovács Gáborján, Kuti Judit, Császár Róbert –
A kelta mitológiával rokon ószirmi mesevilág és zenéi szólalnak meg magyar nyelven 10 évestől 100 éves korig. Zene- és mesehallgatás közben lehet halkan duruzsolni, ételeket, italokat fogyasztani, sőt, ahogy régen a fonókban, kukoricafosztókban tették mesélés közben, lehet szőni, fonni, kötni, horgolni, kukoricát fosztani és egyéb halk és hasznos tevékenységet végezni.
Ezen az estén a Felszín Hercegéről és a Téli sark úrnőjéről szóló ószirmi mesét hallhatjátok Kovács Gáborján, Császár Róbert és Kuti Judit előadásában. A jég alá zárt hercegért vadludak, varjak, egy fecske, számtalan szentjánosbogár, füvek, fák és virágok, Tücsök és Méhe meg még sokan mások izgulnak, de kimenteni csak a Jona nevű kislány tudja, ha tudja. Útját nem csak a Téli sark úrnője nehezíti számtalan hidegen szép arcával. Jona magát biztatja a dalokkal, amiket még a Nagymamától tanult a Hangyamarta Kőben. Néhányat ezek közül mi is ismerünk. Ezeket boldogan megosztjuk mindenkivel, aki szíves hívásunknak enged. Sok szeretettel!
Egy Erdélyben a 17. században született titokzatos kódex ma is frissen
szóló meséit hallhatjátok.
AzÁlomrabandzsítószemű-böhömödve-töpörödött-magadfajta-legénykéről, Tücsökről, a vándorzenészről, Méhéről, a szerelmes virágvándorról, Koldáról, a Téli sark úrnőjéről, Hexerich von Kelchblattról (a szirmok vidéki varázslóról). Egy különös, szinte posztmodern a képekben megírt világról: “a Szópusztáról, Városhelyről, a Szél-nélküli-erdőről, a Fű hegyének szigetéről, Sziromságról és Ószirmiről, a kettő között álló soha el nem készülő házról, a házban álló lassan körbeforgó lapú asztalról, és mindehhez madárrajzokba rejtett dallamok szólnak:A Rigmadár balladája, a Hegyek csontján avarhalom, a Csodafényt tajtékzó paripa, a Tavaszi eső mosdat engem, az Álmoldhossz elillő sutár pamaszfiű (és még sokan mások).”
További alkalmak ugyanitt:
február 24, péntek
március 10, péntek
március 24. péntek
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)
