Tévesen jelenítettem meg eddig a Műhely oldalain, hogy 19.00 a kezdés. 18.00 a helyes időpont! Kérem, hogy terjesszétek, borzasztó lenne, ha egyetlen ember is este 7-re jönne….
A Libri Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent
LENGYEL LÁSZLÓ: ÚJ MAGYAR BESTIÁRIUM című könyve
– a szerzővel Margócsy István beszélget, moderál: Gombár Csaba –
“Az 1989-es rendszerváltás korának állatkertjébe vezetem be az olvasót.
Ez a kor, amelyet nevezhetnénk akár a köztársaság korszakának, már 2010-ben lezárult, és szereplői részben messze kerültek. Van-e róluk, tőlük tanulnivaló az új, tekintélyelvű korban? Vagy nem maradt utánuk semmi, és senki se tudott kiúszni a korszak mély vízéből.
Eszembe jutnak a vigyorgó szörnypofák, az otthoniak. A “haladó értelmiség, szarukeretes pápaszemével, amint pontosan azokat a bűnöket követi el ma, kommunista pártigazolvánnyal zsebében, mint négy év előtt a kék szemű, szőke, bilgericsizmás keretlegény” – íjra Márai az emigrációból.
Ennyi egy korszak. Az én arcaim nem ennyire torzak, nem Goya-kegyetlenségűek.
Igaz, én nem utólagi írom le a magyar politikai élet vadállatait, és nem is emigrációban. Élőben és akkor írtam és írok róluk, amikor hatalmuk és erejük teljében, ketrec nélkül jártak, vadásztak: övék volt az erdő és a mező.”
A Szerző
A magyar politikai élet főszereplőinek sereglete, ahogy Lengyel László látja őket. A portrék mögött ott az elemzés is nyilván, no meg humor, szarkazmus és jó adag kultúrtörténeti hasonlat. Hogy kikről? Kádár Jánosról, átfogóan a magyar miniszterelnökökről Grósz Károlytól Orbán Viktorig, majd külön-külön Antall Józsefről, Horn Gyuláról, Orbán Viktorról, Kuncze Gáborról, Gyurcsány Ferencről és Bajnai Gordonról. Közgazdászokról, gazdaságpolitikusokról: Bokros Lajosról, Surányi Györgyről, Hetényi Istvánról, Kupa Mihályról, Matolcsy Györgyről. Tolvajokról. Reformerekről. Végül Hankiss Elemérről, Csányi Vilmosról és Nádas Péterről.
Lengyel László (Budapest, 1950) jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE docense. Lengyel Dénes író, Benedek Elek író dédunokája. 1974-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán (ÁJK). 1984-ben a közgazdaság-tudomány kandidátusa lett. 1976-tól a Pénzügykutatási Intézet tudományos munkatársa, 1987-től a Pénzügykutató Rt. tudományos igazgatója, 1990-től elnök-vezérigazgatója. 1987-ben részt vett a „Fordulat és reform” című tanulmánykötet összeállításában. 1988. április 9-én a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) kizárta tagjai közül Bihari Mihállyal, Bíró Zoltánnal és Király Zoltánnal együtt. Alapító szerkesztője a 2000 folyóiratnak, majd 1989–1999 között szerkesztője. 1990-től az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének docense. Oktatási témája a magyar kormányok, fő kutatási területei közé pedig a magyar politikai rendszer, a Kádár-korszak, illetve a rendszerváltozás problémaköre tartozik. 1992–2005 között tagja a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának. A Magyar Politikatudományi Társaság tagja. 1998. január 6. és 2010. december 19. között az Magyar Távirati Iroda (MTI) felügyelőbizottsági tagja.
A belépés díjtalan.