A Syllabux Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent
FELVIDÉKI JUDIT: EGYSZER VOLT, HOL NEM LESZ című kötete
A könyvet Vajda Anikó író mutatja be, az alkotókkal: Felvidéki Judit íróval (Balázs Béla díjas film- és tévérendezővel), valamint Felvidéki András Munkácsy-díjas grafikus, illusztrátor, díszlettervező és festőművésszel Szolnoki András, az MTV egykori gyártásvezetője, a Színházi osztály főmunkatársa beszélget. Közreműködik még: Szabados Tamás, a Syllabux kiadó igazgatója, valamint színészbarátok: Egri Kati, Maszlay István, Varga Lili, Vörös Eszter, továbbá Darvas Ferenc zongorán.
Nagy idők kis tanúja, az ötéves Jutka kitűnő megfigyelő. Nincs előtte titok, átlát a felnőttek hiúságán, alakoskodásán, és bár nem érti, mégis tudja, hogy nemcsak a kisgyerekek, hanem a felnőttek is félnek. Félnek a veszteségtől, félnek a hatalomtól, félnek a háború veszélyétől – és legfőképpen egymástól félnek. A nagyon szeretnivaló család három generációja a huszadik század legmélyéről igyekszik valahogy feltápászkodni, de a történelem ismét közbeszól: a háború után tizenegy évvel megint lövöldöznek a pesti utcán… Jutka, aki éppen ekkoriban rakosgatja magában renddé a világ jelenségeit, ártatlan és törhetetlen kíváncsisággal nézi, mi vár majd rá, amikor felnő.
„Világosodik az ég. A kéményekből hömpölygő fekete füstcsíkok, mint az én mindig tompa hegyű, agyonfaragott kis ceruzám a fehér rajzlapot, grafitszürkévé satírozzák. Félek a fölém magasodó, a léptektől ide-oda dőlő, elhajló, megnyúló, a napfelkeltében kísérteties csontvázakra emlékeztető házak látványától.”
Mesteri megfigyelés, plasztikusan megjelenített kép. Semmi kétség: Jutkából, aki így látja a világot, később ismert, sikeres filmrendező lesz, aki a filmgyártás szűk esztendeit úgy vészeli át, hogy könyvet ír a gyerekkoráról. Testvérbátyja, Andris pedig, aki akkor régen szakadatlanul rajzolt minden tiszta papírdarabra, később ismert, sikeres festőművész és grafikus lett, illusztrálja majd a könyvet. Ez az a könyv. Szerencsés vagyok, hogy elsőként olvashattam, és ajánlhatom most minden olvasónak.
Révbíró Tamás
Felvidéki Judit (Budapest, 1951) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró. 1969-ben érettségizett az Eötvös József Gimnáziumban. 1969-1971 között a Nyomdai Szakmunkásképző Intézetben kemigráfus fényképészetet tanult, közben amatőr filmkészítéssel foglalkozott. 1971-1975 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakán tanult, ahol tanárai voltak Máriássy Félix, Gábor Pál, Szabó István, Illés György, Fábri Zoltán, Horváth Ádám, Petrovics Emil és Deme Gábor. 1975-ben diplomázott; diplomafilmje a Kafka – Koplalóművész volt. 1976 óta a Magyar Televízió drámai osztályának rendezője. 1986-ban a Magyar Televízió vezető rendezője, 1991-ben főrendezője lett. 1999-ben a Magyar Televízió létszámleépítés miatt megszüntette munkaviszonyát, így szabadúszó lett. 1987-től folyamatos rendszerességgel publikál az Élet és Irodalom című hetilapban glosszákat és publicisztikákat. Írásai jelentek meg a Népszavában, és a Színház című folyóiratban. A rendezésről sorozatot publikált a Videopraktika című szakmai folyóiratba, szépprózát a Liget című irodalmi folyóiratba. 2000-2001 között színészmesterséget tanított a Shakespeare Színitanodában. 2002–től folyamatosan tanít színészmesterséget szinkronszínészeknek, és Filmklub keretében filmforgatókönyv írást oktat és filmtörténeti előadásokat vezet vetítéssel. Irodalmi Kávéházat szerkeszt és vezet Budapesten, Keszthelyen és Hévízen. Művei elsősorban fikciós tévéjátékok, tévéfilmek, sorozatok, világ- és magyar irodalmi adaptációk, valamint szerzői filmek.
A kötet Facebook-oldala itt.
A belépés díjtalan.
