A Forum Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent
BALÁZS ATTILA: MAGYARFAUSZT című kötete
– a szerzővel Reményi József Tamás beszélget –
A Magyarfausztot Penovác Endre (Endre Penovác) illusztrálta.
Balázs Attila új regénye komikus kísértetjárás: három legendásan ördöngös figura – doktor Faust, a debreceni Hatvani professzor és a zseniális feltaláló, Nikola Tesla – találkozik össze egy mai magyar (ki tudja, hányas számú?) kórteremben. Ezek a mi fausztjaink azonban inkább infaustusok, azaz kivételes képességeikkel is hányódó, szerencsétlen lelkek a történelmi varietében – mi mások is lehetnének?
(Reményi József Tamás)
Balázs Attila (1955, Újvidék) József Attila-díjas prózaíró, szerkesztő, műfordító. Az Ex Symposion című folyóirat egyik alapítója. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanult magyar nyelv és irodalom szakon 1974-1979 között. 1982-1983 között az Új Symposion folyóirat szerkesztőségének tagja; 1983-ban történt leváltását követően szabadúszó lett. 1987-1990 között az Újvidéki Rádiónak munkatársa volt. 1990-1991 között az Újvidéki Televízió művelődési rovatát vezette. 1991 ősze óta él Budapesten. 1991-1994 között a Pesti Hírlap külpolitikai munkatársa; egy darabig a horvát frontszakaszon volt haditudósító, ezután külpolitikai újságíró lett. 1994-2012 között a Magyar Rádió irodalmi-művészeti riportereként, szerkesztő-műsorvezetőjeként, dramaturgjaként és hangjátékszerzőjeként működött. Egy ideig a kulturális szerkesztőséget vezette. Cikkei magyar és külföldi lapokban egyaránt megjelennek. A szépprózán kívül drámákat és forgatókönyveket is ír, verset azonban ritkábban. Cuniculus című regényével robbant be a vajdasági irodalmi életbe. A szokatlan mű nemcsak szellemes kópéságok sora, hanem egyszersmind a prózai formák felfrissítése, frappáns megújítása is. A regény tematikáját folytatja elbeszélés-gyűjteménye (Világ, én ma felébredtem!). Prózájának jellegzetes vonása az itt-ott a pornográfia határát is súroló erotikus szabatosság (Szerelem, szerelem). A Féderes Manó megreformált családregényében vállalt infantilizmusát mítoszteremtő fantáziával ötvözi; humor és líra, vérbő nyelvezet és mértéktartó nyelvi játszadozás egyidőben van jelen. Abszurd hangjátékot és rádiódrámát is ír. Szerb, horvát, angol nyelvből fordít.
Kötetei:
Cuniculus (regény, 1979)
Világ, én ma felébredtem! (elbeszélések, 1982)
Szerelem, szerelem (kisregény, 1985)
Szemelvények a Féderes Manó emlékirataiból (regény,1986)
Ki tette a macskát a postaládába? (prózák, 1989)
Én már nem utazom Argentínába (elbeszélések, 1995)
Király Album (történetek könyve, 1998)
Ki tanyája ez a világ (népregény, 2000)
A meztelen folyó (folyópróza, 2003)
Vágyak gyűjteménye (elbeszélések, 2005)
Világsarok non-stop (esszé, publicisztika, 2006)
Kinek Észak, kinek Dél (regény, 2008)
Világsarok + (2011)
Pokol mélyén rózsakert (regény, 2013)
Szép kis történetek (elbeszélések, 2014)
Szökés a bolhacirkuszból (mesefüzér, 2018)
A belépés díjtalan.
