A Nyitott Műhely örömmel tudatja, hogy a Prae–Lector kiadók gondozásában megjelent
LÁNG ORSOLYA: SZEMÉLYES OKOK című verseskötete
– a szerzővel Závada Péter beszélget –
Láng Orsolya verseiben beszélgetés van. Nem kell hallgatóznunk, a személyes okok ránk céloznak. De végül megosztható-e az együttlét? A szeretetünk, a két törött felünk, a pontos tévedések, a lábon kihordott meghittség, a szénfekete bírvágy, a csontfehér gyász? Kepes-e legalább a költészet visszanyerni belőlük valamit? Talán igen. Mert a beszélgetés nem összefoglalása a napnak, nem a terveink leltárja, nem felgöngyölített szőnyeg. Minden valódi beszélgetés titkos élet, benne a Másik által színről színre ismerjük fel: önmagunkat. Átlátunk, ahogy Hans Castorp madame Chauchat testen. Az elveszített időt pedig mintha éppen azzal menthetnénk meg, hogy a sétánkba – amikor gyalog előztük az éjszakai járatot – belereggeledik. Persze az ilyen fontos beszélgetések alkalmával is kénytelenek vagyunk tudni, hogy apró dolgainkban – hiába vigyázunk rajuk – beépített elévülés van, az átmenetik ködös ideje. Próbálunk úgy élni, hogy történet legyünk.
Fehér Renátó
Láng Orsolya, alias Ursula Flamme (MOME, doktoranda), kutatási területei: animáció, irodalmi adaptáció, metaforikus nyelv,társadalomkritika, keleti blokk, Hertha Müller. 1987-ben született, Marosvásárhelyen nőtt fel, ahol nyolc évig volt a Művészeti Líceum diákja. 2012-ben elvégezte el a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmrendezés szakát. Itt készült diplomamunkája, a “Kövek” című fikciós rövidfilm az egyén és a társadalom determinatív viszonyát tematizálja. 2017-ben MA fokozatú diplomát szerezett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció szakán. Diplomamunkámat, a “Szezon után” című rajzanimációt több hazai és nemzetközi fesztiválon díjazták. 2007 óta rendszeresen publikál szépirodalmat, esszét, recenziót, interjút különböző magyar nyelvű irodalmi folyóiratokban és online irodalmi portálokon. Három kötete jelent meg: Tejszobor (próza, 2015), Bordaköz (versek, 2016), Pályamatricák (próza, 2020). Könyvillusztrálással is foglalkozik, rajzai megtalálhatók Egyed Emese, Demény Péter, Fekete Vince, László Noémi, Markó Béla, Selyem Zsuzsa, ‘Sigmond Júlia köteteiben.
“DLA-kutatásomban (Az átvitt értelem. Animációs életstratégiák a Vasfüggöny mögött) azt céloznám meg, milyen közös irányvonalakat mutatnak a ‘70es, ’80-as évek Kelet- és Közép-Európájában készült szerzői animációk. Rybczyński, Igor Kovalyov, Rófusz Ferenc, Svankmajer vagy Priit Pärn filmjei olyan abszurd korrajzok, amelyek a hétköznapok felszíni jelenségeihez közel hajolva tipikus, mégis egyedi mikrotörténeteket jelenítenek meg. A belső tudat által érzékelt (meta)valóságuk egyszerre szubjektív alkotás és kordokumentum. Az elnyomó államapparátus (cenzúra) hozadéka egy rejtjeles nyelv, amelyet erős líraiság jellemez. A redukált eszköztár felerősíti a gondolatiságot. Hogyan válnak a látványelemek narratív elemekké? Hogyan írnak fikciót a reáliák? És miként rajzolódnak ki az asszociációk mögött a nagyobb történelmi és társadalmi összefüggések? Mestermunkámhoz (animációs rövidfilm) pedig Herta Müller írói világából merítenék inspirációt.”
Interjú 2019-ből ITT!
A belépés díjtalan.
