RABELAIS HOSSZÁBAN ÉS KERESZTBEN – CSORDÁS GÁBOR ELŐADÁSA
Alkalmasint bemutatjuk a Jaffa Kiadó nemrég megjelent kötetét
FRANÇOIS RABELAIS: A DERÉK PANTAGRUEL HŐSI CSELEKEDETEINEK ÉS MONDÁINAK HARMADKÖNYVE
– Csordás Gábor fordításában –
François Rabelais G
argantua és Pantagruel című regényfolyamának Harmadkönyvét, vagyis harmadik kötetét tartja a kezében az olvasó. A Pantagruel utolsó lapjain Rabelais azzal búcsúzik olvasóitól, hogy a história folytatásából megtudhatják majd, miként találta meg hőse a bölcsek kövét, miként kelt át a Kaszpi-hegyeken, hajózott át az Atlanti-óceánon, végzett az emberevőkkel, miként ütközött meg az ördögökkel és perzselte fel a pokol öt szobáját.
Nos, a Harmadkönyv bizony sokat változott az eredeti tervekhez képest! A két mű születése között eltelt történelmi változások megrendítették annak az életigenlő, önfeledt individualizmusnak alapjait, amely Rabelais két féktelen óriását jellemezte. Pantagruel már kissé háttérbe húzódva, a szemlélődő bölcs pozíciójából figyeli az eseményeket. Főhősünk, Panurgosz nem óriás, hanem ,,normális” reneszánsz ember, aki mohón szomjazza a tudást. Jósnőtől és költőtől, filozófustól és bolondtól, teológustól és orvostól várva tanácsot és útmutatást olyan örök kérdésekre, hogy érdemes-e megházasodni, és ha igen, nem fogja-e fölszarvazni a felesége… S vajon kire hallgat a legvégén? Hát a bolondra!
FRANÇOIS RABELAIS humanista francia író, pap és orvos, a XVI. századi reneszánsz szellem és irodalom jelentős alakja. Ötkötetes főművében, amelyben kifigurázza az egyház vaskalaposságát, a szellemi korlátoltságot, az értelmetlen háborúskodást, egy külön világot és önálló nyelvet teremt. Feje tetejére állított, kiforgatott, mégis hiteles, a valóságosnál is valóságosabb világot és páratlanul gazdag nyelvet, amellyel megveti a francia széppróza alapjait.
Az 1546-ban született reneszánsz alapművet Csordás Gábor kitűnő fordításában olvashatjuk, most először magyarul.
Csordás Gábor (Pécs, 1950) József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő, kritikus, a Jelenkor Kiadó igazgatója. 1968-1974 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatója. 1974-1980 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének Idegélettani Kutatócsoportjának tanársegéde. 1978-1985 között a József Attila Kör tagja, 1980-1984 között vezetőségi tagja. 1981 óta a Magyar Írószövetség tagja. 1980-től öt éven át a Jelenkor szerkesztője, 1986-1987 között a lap olvasószerkesztője, 1987-1990 között főszerkesztője. 1985-1986 között szabadfoglalkozású író. 1989-1993 között a Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó, 1993-tól 23 éven át volt a Jelenkor Kiadó igazgatója, amely 2015. júniusa óta a Libri Kiadói Csoport szépirodalmi műhelyeként működik tovább, Gábor jelenleg szerkesztőként és tanácsadóként vesz részt a könyvesműhely életében. 1997-től könyvkiadói ismereteket oktat a PTE-BTK-n.
A neoavantgárd ösztönzését és a klasszikus formakultúrát egyaránt gazdagon felhasználó, ironikus-groteszk szemléletű versei bonyolult utalásokkal, gazdag árnyalatokkal fejezik ki a széttört világ élményét, s az egyén kiszolgáltatottságát. Lengyel, szerb, horvát, német, francia és angol nyelvekből fordít. Kritikák, esszék, tanulmányok szerzője.
A belépés díjtalan
