PANNONHALMI SZEMLE XXX/3. // HÁBORÚ
Meghívott vendégek:
Hetényi Zsuzsa, irodalomtörténész, ruszológus, műfordító
Uri Asaf, költő, műfordító
Hetényi Zsuzsa, irodalomtörténész, ruszológus, műfordító
Uri Asaf, költő, műfordító
A lapbemutató házigazdái:
Mártonffy Marcell és
Tillmann József szerkesztők
A Pannonhalmi Szemle a Pannonhalmi Főapátság évnegyedes folyóirata. A lap érdeklődési körének sokszínűsége és kulturális nyitottsága miatt is elődjének tekinti az 1926 és 1944 közötti „régi” Pannonhalmi Szemlét.
Amikor 1993 tavaszán elindult a lap új folyama, az alapító Várszegi Asztrik főapát úr célja nem az volt, hogy a hagyományos értelemben vett „felekezeti” lapok számát gyarapítsa, hanem a párbeszédnek olyan lehetőségét kívánta felkínálni, amely – a II. vatikáni zsinat sugallatának megfelelően – a kultúrát elsősorban nem missziós területnek tekinti, hanem önértékkel rendelkező szellemi valóságnak, amely az egyházakat legalább oly mértékben kötelezi értékbefogadó nyitottságra, mint értékközvetítésre. Ezért a Pannonhalmi Szemle olyan sajátos feladatot vállalt magára, amely (éppen azáltal, hogy ezeken a mára egyre nehezebben áthágható határokon kíván felülemelkedni) mind az egyházi, mind a kulturális kiadványok között sajátos helyet jelöl ki számára. A humán értékek (elsősorban filozófia, teológia, művészetelmélet és -történet, pszichológia, zene és pedagógia) befogadására nyitott értelmiség tagjainak békés és valódi párbeszédét kívánja szolgálni a napi politikát meghaladó kontextusban.
Az egyes lapszámok a reprezentatívnak számító nyitószöveggel kezdődnek, utána a tanulmányblokk következik, amelyhez minden esetben műelemzések is tartoznak. Ezt a könyvszemle, valamint a bencés spiritualitás hagyományból merített rövid meditáció egészíti ki. Mindehhez járul a kortárs alkotók műveit közlő versek rovat.
Hinlap: ITT
A belépés díjtalan (de minden támogatást köszönettel fogadunk).
Mártonffy Marcell és
Tillmann József szerkesztők
A Pannonhalmi Szemle a Pannonhalmi Főapátság évnegyedes folyóirata. A lap érdeklődési körének sokszínűsége és kulturális nyitottsága miatt is elődjének tekinti az 1926 és 1944 közötti „régi” Pannonhalmi Szemlét.
Amikor 1993 tavaszán elindult a lap új folyama, az alapító Várszegi Asztrik főapát úr célja nem az volt, hogy a hagyományos értelemben vett „felekezeti” lapok számát gyarapítsa, hanem a párbeszédnek olyan lehetőségét kívánta felkínálni, amely – a II. vatikáni zsinat sugallatának megfelelően – a kultúrát elsősorban nem missziós területnek tekinti, hanem önértékkel rendelkező szellemi valóságnak, amely az egyházakat legalább oly mértékben kötelezi értékbefogadó nyitottságra, mint értékközvetítésre. Ezért a Pannonhalmi Szemle olyan sajátos feladatot vállalt magára, amely (éppen azáltal, hogy ezeken a mára egyre nehezebben áthágható határokon kíván felülemelkedni) mind az egyházi, mind a kulturális kiadványok között sajátos helyet jelöl ki számára. A humán értékek (elsősorban filozófia, teológia, művészetelmélet és -történet, pszichológia, zene és pedagógia) befogadására nyitott értelmiség tagjainak békés és valódi párbeszédét kívánja szolgálni a napi politikát meghaladó kontextusban.
Az egyes lapszámok a reprezentatívnak számító nyitószöveggel kezdődnek, utána a tanulmányblokk következik, amelyhez minden esetben műelemzések is tartoznak. Ezt a könyvszemle, valamint a bencés spiritualitás hagyományból merített rövid meditáció egészíti ki. Mindehhez járul a kortárs alkotók műveit közlő versek rovat.
Hinlap: ITT
A belépés díjtalan (de minden támogatást köszönettel fogadunk).
