TELKEMEN AZ ERZSÉBET-HÍD (hangjáték)
majd a SZERENCSÉS EMBEREK című dokumentumfilm
Kötetben
Telkemen az Erzsébet-híd – Valamikor a hatvanas években egy japán szigeten, az őserdőben rátaláltak egy elaggott katonára, aki abban a hitben bujdokolt, hogy a világháború még tart. Ez a képtelenül tragikomikus történet jut eszünkbe Oláh Gábor rádió-dokumentumjátékának olvasása során, amelynek tárgya egy lebombázott, nem létező bérház telke, egy nem létező részvénytársaság tulajdona. A telket nem államosították, noha harminc éve kizárólag közületek használják. Persze egy ingatlannak telekkönyvi száma, adóztatási hatályossága van, s mivel részvénytársasági tulajdon, a részvénytársaság egyetlen életben maradt tagjának közgyűléstartási, jegyzőkönyvkészítési kötelezettsége is. Hogyan jöhetett létre napjainkban ilyen abszurd helyzet? Hol keresse igazságát a vétlen ügyfél, aki telkét nem birtokolja; időközben ráépítették az Erzsébet-híd pesti hídfőjét; mégis újra és újra megadóztatják? Erre keresi a riporter a választ a hivatalok útvesztőiben.
Illusztráció a filmhez
Szerencsés emberek, dokumentumfilm, 75 perc, 1976-ban az Eocén programról egy bányász család életén keresztül kezdtem filmet forgatni, a terv szerint hat évig forgott volna a film, azuonban valamivel egy évvel később amikor a program elakadt a film forgatását leállították, a filmet bevonták. Húsz évvel később 1996 ban a régi filmem után kezdtem nyomozni és felkerestem a régi családot. A film nem került elő, Varga Miklós már nem dolgozott a bányában, mert a legtöbb aknát lezárták. felesége is új munkahelyet talált, a fia bokszoló bajnok lett a lánya dada, a forgatás idején munkanélküli. Róluk,. a bezárt bányáról, a tatabánya múltjáűról és jelenéről és homályos jövőjéről szól a film. /Oláh Gábor/
A film forgatásán, jobbra: Oláh Gábor
Oláh Gábor (1938, Tapolca) Balázs Béla díjas filmrendező. Megközelítőleg 60 játékfilmet, dokumentumfilmet, televíziós műsort készített. Tűzzománc és fotó kiállításaival külföldön is többször szerepelt. 2003-tól szépirodalmi tevékenységet folytat: novellái, regényrészletei rangos irodalmi folyóiratokban jelennek meg, hangjátékait a Bartók Rádió rendszeresen bemutatja. Dokumentumfilmjei pl: Kíváncsiság (1965), Társbérlőnk az ecetfa (1972), Szombat 14 óra 10 perc (1972), Gettó (1974), játékfilmjei pl.: Fogjuk meg és vigyétek (1978), Cikász és a hallópálmák (1989), hangjátékai pl.: Telkemen az Erzsébet híd, Utasok, Sötétkamra, Paprikás Marcsa, regényei: Ígéret (Tevan, 3003), Gumikötél (Noran, 2006), Guga, Az ítélet nem jogerős (Novella, 2009), Katóka (Novella, 2009), Díszbogár (2011), Holnap más leszek (2012), Ahogy megcsillan (2012), Ne nézz a harmonikásra (2015).
A belépés díjtalan.
