Kritikai beszélgetés a női írás hagyományáról
MIÉRT ÉPPEN Ő?
– KAFFKA MARGITról szól a 9. Rózsaszín Szemüveg, Varga Virág és Zeke Gyula lesznek Kiss Noémi és Menyhért Anna vendégei –
A beszélgetés vezérfonalát adó kérdés: miért éppen és miért csak Kaffka Margit lett a maga korában és a mai napig ismert és elismert a Nyugat körüli nőírók közül?
„Körülbelül Kaffka Margit a magyar irodalomban az első asszony, akiben az író minden asszonyi kézimunka-dilettantizmustól megtisztulva, igaz művészi mivoltában nyilatkozik meg, de asszonyosságának teljes megőrzésével. (…) Kaffka Margitot mindenekfelett írásának becsületessége emeli ki; ő csak magát adja, a maga különös asszonyi lényét, amely kissé még nyugtalankodva, magát jövevénynek érezve mozog az új gondolatok világában, sokon meglepetten csodálkozik, amit a messzebb gondolkodási tradíciójú férfiagy már rég magától értetődőnek tart, sokat újra gondol, ami a férfi számára már régen végig van gondolva, sok olyan problémával elbajlódik, ami már nem is probléma többé, sokat vakmerőség számba vesz, amin a férfigondolkodás már rég túlvan. Épp ez az asszonyos álmélkodás, a gondolat dolgai iránti szinte gyermekes kíváncsiság adja meg Kaffka Margit gondolatvilágának újságát és frissességét. Sok olyan gondolat, amelyet már rég hátunk mögött tudtunk, őnála új életet kap, mert másféle, másképpen működő, asszonyi agyon szűrődött keresztül. Írása néha úgy hat, mint valakinek hirtelen öntudatra eszmélése, a lelkileg szunnyadó asszonygenerációk hosszú sora ébred fel benne és néz körül a világban, először hályogtalan szemmel. Kicsit meg is részegszik ennek a hirtelen feleszmélésnek a kábulatától s tobzódik újonnan felfedezett látó és gondolkodó ereje élvezésében. Minden eredendő asszonyi képesség felfokozódik ebben a mohóságban és új, eddig sejtett, de egészen asszonyra valló képességek pattannak elő. Ravaszkodó rejtőzködésébe olyan teljes lelki odaadás vágya burkolózik, amely közvetlen egyenértékese a szemérmes, de fenntartás nélküli testi odaadás örök asszonyi erényének. Izgalmak dolgoznak benne, melyek a mai asszonyi nem izgalmai, elégedetlensége, kritikája, lázadása mind az asszonyi sors ellen tiltakozik. Még az irodalmi formái is, mintha nem egy hosszú irodalmi tradícióból származtak volna át hozzá, mintha magától jött volna rájuk. Nincs ilyen asszonyias író több, talán az egész világon.” Schöpflin Aladár, Nyugat, 1912.
Korábbi alkalmak:
1. A „férfias” Nemes Nagy Ágnes, vendégünk volt: Térey János, költő
http://www.prae.hu/prae/articles.php?aid=2545&cat=3
2. Erdős Renée „sikolyai”, vendégünk volt: Bán Zoltán András, író, kritikus
3. A „leszbikus, kommunista” Galgóczi Erzsébet, vendégünk volt: Margócsy István, irodalomtörténész, kritikus
4. Szabó Magda, „a régimódi nagyasszony”, vendégünk volt: Háy János, író, költő, drámaíró
5. Polcz Alaine, „az írófeleség”, vendégünk volt: Kukorelly Endre, költő, író
6. Lesznai Anna – hímzés, szecesszió, emigráció, vendégünk volt: Györe Balázs, író
7. Harmos Ilona – írófeleség írófeleségekről, vendégünk volt: Borgos Anna, pszichológus, irodalomtörténész és Péterfy Gergely, író
8. Hervay Gizella: Költő vagy költőnő?, vendégünk volt Nagy Gabriella, költő, író, szerkesztő, és Balázs Imre József, költő, irodalomtörténész
További tervezett témák: Palotai Boris, Török Sophie, Tormay Cecile, Czóbel Minka és mások életműve
A sorozatot a Szépírók Társasága és a MASZRE támogatja – a rendezvény A könyv utóélete program része: www.szepiroktarsasaga.hu www.maszre.hu
Belépődíj: 300 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik!)
