A MEGY – MAGYAR MFORDÍTÓK EGYESÜLETE – rendezésében
AMERIKAI KÖLTÉSZETI EST
– Ferencz Győző, Szlukovényi Katalin és Várady Szabolcs részvételével –
Várady Szabolcs, Ferencz Győző és Szlukovényi Katalin beszélget és olvas fel William Carlos Williams, Archibald MacLeish, John Berryman, Sylvia Plath, Galway Kinnell és amerikai zsidó költők verseiből.
Az amerikai költőkről:
William Carlos Williams (1883 – 1963) az amerikai modernizmus egyik első alakja; kiváló orvos. Ezra Pound és Hilda Doolittle révén az imagista mozgalomhoz is köthető, de hamarosan külön utat választ. Barátai közé tartozik Duchamp, Man Ray, a költők közül Wallace Stevens, Marianne Moore. Versei témáját a tárgyakban, a hétköznapokban keresi, ugyanakkor a költői nyelv, elsősorban a szabad vers nagy megreformálója. Fiatalabb költők mentora, pályatársaira felszabadítóan hatott nyelvezete. „No ideas but in things” – írja 1927-ben megjelent hosszúversében, a „Patterson”-ban.
Archibald MacLeish (1892 –1982) szintén az amerikai modernizmus egyik alakja; ügyvéd, később a Kongresszusi Könyvtár (Roosevelt által kinevezett) vezetője. Az első világháború idején Párizsban él, Gertrude Stein és Ernest Hemingway baráti köréhez tartozik. Tőle származik a híres mondás: „A poem should not mean / But be.” (Ars poetica)
John Berryman (1914 – 1972) az amerikai vallomásos költészet talán legnagyobb alakja, a vallomásos iskola megalapítója; egyetemi tanár. Leghíresebb versei, a többféle kötetben összeállított, egyéni formájú stanzákból álló „Álomversek” rendkívül személyes, szellemes, művelten játékos, gyakran groteszk hangvételű darabok.
Sylvia Plath (1932 – 1963) az amerikai vallomásos iskola alakjaként költözött Angliába, ahol Ted Hughes felesége lett. Üvegbúra (The Belljar) című regénye először Victoria Lucas álnéven jelent meg 1963-ban. 11 éves korától naplót is vezetett. Költészetében a megfigyelés élességét, a szenvedélyes vibrálást a költői nyelv végsőkig feszítésével adta vissza (pontos szóválasztás, éles áthajlások, drámai vágások).
Galway Kinnell (sz. 1927) befolyásos amerikai költő, Walt Whitman követőjeként indul, a tárgyi világot részesíti előnyben a képzelet világával szemben, ott találja meg a transzcendenciát. W.S. Merwin baráti köréhez tartozik; polgárjogi aktivista. „The Book of Nightmares” című hosszúversében a Vietnami háború ellen tiltakozik. Yves Bonnefroy, Yvanne Goll, François Villon és Rainer Maria Rilke fordítója.
A magyar költő-műfordítókról:
Várady Szabolcs (1943) költő, műfordító, szerkesztő, 1969-től 2003-ig a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, majd felelős és főszerkesztője, 1989-től a Holmi versrovatának vezetője. Számos angol és amerikai költő kiváló fordítója. Kötetei: Ha már itt vagy (1981, versek), Hátha nem úgy van (1988, versek), A rejtett kijárat (2003, gyűjteményes kötet, válogatott versfordításokat és tanulmányokat is tartalmaz).
Ferencz Győző (1954) költő, műfordító, szerkesztő, tanár, számos klasszikus szerző szöveggondozója, jelenleg az ELTE angol tanszékének vezetője. Kötetei: Ha nem lenne semmi nyom (1981, versek), Negatív szerelem (1987, John Donne versei, kísérő tanulmánnyal), Omlásveszély (1989, versek), Két ív (1993, versek és versfordítások), Gyakorlati verstan – verstani gyakorlatok (1994, 1995, tankönyv) Magamtól egyre messzebb (1997, versek 1973-1997), A költészet mechanikája (1997, verselemzések), Hol a költészet mostanában? (1999, esszék, tanulmányok), Alacsony ég alatt (2000, válogatott versek), A magyar költészet antológiája (2003, szerkesztés, utószó), Radnóti Miklós élete és költészete (2005, kritikai életrajz).
Szlukovényi Katalin (1977) költő, műfordító, 2001–2002 a Magyar Napló Világirodalmi Figyelő rovatának szerkesztője, 2005-től az ELTE Modern Angol-Amerikai Irodalom Doktori Programjának ösztöndíjas doktoranduszhallgatója. Kötete: Kísérleti nyúlorr (2005, versek).
Bővebben: http://www.muforditok.hu/
Az est a Nemzeti Kulturális Alap (www.nka.hu)támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan!
