NEIL JORDAN: REGGELI A PLÚTÓN / BREAKFAST ON PLUTO
Az ír filmklub tavaszi szezonját Neil Jordan Reggeli a Plútón (Breakfast on Pluto) című 2005-ben bemutatott filmjének vetítésével zárjuk. Az ezerarcú és beskatulyázhatatlan ír rendező, aki szerint ír film egyszerűen nem létezik, első filmje, az 1982-es Angel (Angyal) óta mégis újra és újra visszatér az ír témákhoz – A síró játék (The Crying Game, 1992), Michael Collins (1996), A mészároslegény (The Butcher Boy, 1997) – ebben a filmjében, mely Patrick McCabe magyarul is olvasható regényéből (Breakfast on Pluto – 1998; Reggeli a Plútón, Mihálycsa Erika ford. – 2013) készült, egy transzvesztita ír prostituált sötéten komikus színekben játszó életrajzának az allegóriájában az ír szellem, nemzeti önkép és történelem majd’ minden tabujának és szent tehenének nekimegy. (A címbeli Breakfast on Pluto Don Partridge angol utcai zenész, folk- és rock-énekes 1969-es slágere volt.)
A filmet eredeti nyelven vetítjük, magyar feliratokkal.
Reggeli a Plútón (Breakfast on Pluto) – színes, feliratos, ír-angol vígjáték, 128 perc, 2005, rendező: Neil Jordan, író: Pat McCabe, forgatókönyvíró: Neil Jordan, zeneszerző: Anna Jordan, operatőr: Declan Quinn, producer: Neil Jordan, Alan Moloney, Stephen Woolley, vágó: Tony Lawson, szereplők: Cillian Murphy (Patrick), Liam Neeson (Bernard atya), Bryan Ferry (Mr. Silky String), Stephen Rea (Bertie), Gavin Friday (Billy Hatchett), Brendan Gleeson (John Joe Kenny), Ruth Negga (Charlie), Laurence Kinlan (Irwin)
VOLTA CINEMATOGRAPH – ezen a néven nyílt meg 1909. december 20-án az akkor még brit fennhatóság alatt álló Írország első filmszínháza. Egy ekkor már évek óta Triesztben élő ír fiatalember, bizonyos James Joyce üzleti vállalkozása volt, aki a mozi beindítása céljából látogatott haza szülővárosába, Dublinba. Ám az üzlet hamarosan csődbe ment, Joyce eladta a Voltát, és visszatért az akkor még osztrák-magyar Triesztbe.
Hogy később miként alakult James Joyce sorsa, miként lett belőle az Ulysses és a Finnegans Wake írója, a modernista irodalom emblémája és ikonja, ez közismert. Hogy miként vált Írország érdekessé szinte a kezdetektől a film számára, s miként válhatott az utóbbi harmincegynéhány év során Írország, ha nem is filmes nagyhatalommá, de legalábbis középhatalommá a nemzetközi filmvilágban, evvel a kevésbé ismert és elemzett kérdéskörrel foglalkozik hat részes sorozatunk, ír és „para-ír” filmek megtekintésének és megvitatásának a keretében.
Takács Ferenc kritikus, műfordító, irodalomtörténész, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke. Tarján Tamás napjaink hazai irodalomkritikai gondolkodásának egyik legfontosabb mozgatójaként írja le Takács Ferencet. Mint mondja: „Maga a kritikusi mentalitás van a vérében: a kritizálni necesse est. Mégsem kebelezi be sem a vizsgált művet, sem a nála szellemi lakomává váló elemzés olvasóját. Javaslattevő, orientáló véleményalkotásának iránytűje a sok kontextusú függetlenség”
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)
