PAJZÁN TOLDI
GALKÓ BALÁZS ÉS SZOKOLAI DONGÓ BALÁZS előadásában
A Pajzán Toldi, a remekmű, melyen annyit röhögtél, s melyet most zenével, nótával, tánccal, képpel illusztrálva röhöghetsz végig Galkó Balázs szín-, és Szokolai Dongó Balázs zeneművész élő előadásában.
“Nem küldlek én szép öcsém tatárra, törökre,
Dicső magyar faszod álljon mindörökra!”
Szokolay Dongó Balázs (Tótkomlós) zenész. Népzenét, valamint népzenei ihletésű improviztív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon. Autodidakta módon kezdett a zenével foglalkozni. Kezdetben bluest később népzenét játszott dudán, furulyán és szaxofonon. Bolya Mátyás zenész kollégájával először a ’80-as évek végén találkozott és 1999-ben kezdtek együtt dolgozni. Népzenészként 1990 és 2000 között több zenekarban is játszott, mint például: Kündü, Magyar Dudazenekar, Békés Banda, Vasmalom, Dél-alföldi Szaxofonegyüttes. A kárpát-medencei folklór mélyebb tanulmányozása során kezdett népzene feldolgozással foglalkozni. Így születtek saját kompozíciói elsősorban a jazz műfajában, és azok az improvizatív zenei alapok, amelyek magukon hordozzák a régmúlt magyar, román, szerb, horvát, szlovák és cigány kultúráját, és ugyanakkor modern, kortárs hangvételűek. Műhelymunkája a népzenében, a történeti zenében és az improvizációban teljesedik ki.
Galkó Balázs (1949, Budapest) főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte. 1968-ban a Ki mit tud?-ban versmondóként érte el első sikerét. 1970–től színész, rendező. 1970–1972 között a Nemzeti Színház, 1972–1976 között a 25. Színház tagja volt. 1976–1979 között a Szolnoki Szigligeti Színházban szerepelt. 1979–1983 között a Miskolci Nemzeti Színházban játszott. 1983–1986 között a kecskeméti Katona József Színház, 1998–tól az Új Színház tagja. 1986–1998 között szabadúszó volt. 1975-ben a tanyaszínház-mozgalom alapítója volt. 1986–tól alternatív művészként alkalmi társulásokkal, egyszemélyes előadásokkal lépett fel: Dromlet (A Hold színháza), József Attila minden versének előadása (Mártha Istvánnal, 1988), Ön!-arckép történelmi háttérrel (1988), Kocs-Reál (1989), A falu rossza (Kapolcs, 1992), Nyáry Mikulás (Kapolcs, 1993). A Művészetek Völgye művészeti vezetője.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)
