ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra
január 31. szombat 11:00
KÖZGYŰLÉS A KISTEREMBEN

A MAGYARORSZÁGI JAMES JOYCE TÁRSASÁG ÜLÉSE



Zártkörű rendezvény.

január 31. szombat 17:00
FELOLVASÁS ÉS BESZÉLGETÉS

VARRÓ DÁNIEL ÉS VENDÉGEI A NYITOTT MŰHELYBEN
- minden hónap utolsó szombat délutánján -

 

Varró Dániel és költővendége, Szabó T. Anna legújabb kötetei alapján.
Zenei közreműködő a kettejük verseire írott dalaival az Eszter-lánc mesezenekarból
Kárász Eszter (ének, ukulele, furulya, tilinkó)
Molnár György (gitár, ének) Veér Csongor (hegedű)
https://www.facebook.com/events/536221509848412/?ref=3&ref_newsfeed_story_type=regular

http://m.cdn.blog.hu/ko/koltogeto/image/Varr%C3%B3D%C3%A1niel_kisebb.jpg
http://librarius.hu/wp-content/uploads/2014/10/varrodani4.jpg
http://m.cdn.blog.hu/cs/csimota/image/162182_galeria_szabo_t__anna.jpg
http://artnews.hu/wp-content/uploads/2013/11/Eszter_lanc_mesezenekar.jpg
https://www.facebook.com/mesezenekar
Altató (Varró Dani - Kárász Eszter)
Kézmosó vers (Szabó T. Anna - Molnár ...



http://www.pagony.hu/images/products/230/20975.jpg
https://www.youtube.com/watch?v=yVHs2BiReqA
http://marvin.bookline.hu/product_tnimages_6/217/TN6_B1287425.JPG
http://s01.static.libri.hu/cover/da/c/1242989_5.jpg
http://marvin.bookline.hu/product_tnimages_6/468/TN6_B336947.JPG
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 2. hétfő 19:00
ELŐADÁSSOROZAT 3.

PETNEKI ÁRON: A HATALOM KÉPEI - AZ ELLENSÉG KÉPEI
- 3. A kép mint példa az utókor számára: az ősgaléria. Fiktív és valós képmások, mint a nemzetség és a dinasztia dicsőségének kifejezői. Nagy személyiségek – nagy események (a történetábrázolás kezdetei)  -



Mi a kép? A kérdésre önkéntelenül egy szoba vagy egy múzeum falán logó, bekeretezett festmény, rajz, grafika vagy fotó juthat az eszünkbe. Ha azonban nem ezt a hagyományos, leszűkített sémát tekintjük, a kép szó alatt mindenfajta ábrázolást értünk. Így fogták fel a középkorban is, amikor még nem használtak egyértelműen külön elnevezést a két- és a háromdimenziós alkotásra (kép illetve szobor). A latin imago - effigies - ydolum - simulachrum kifejezések egyaránt jelentették mind a síkban, mind a térben ábrázolt képet. Nem volt meg az esztétikai szempontú elkülönítés sem: áhítatot ébresztő oltárkép vagy kocsmába csalogató festett cégér mind-mind a vizuális jelzőrendszer részét képezte, mind kép volt. A magyar nyelvben is megvan ez a logika: a különbség legfeljebb az előállítás megnevezésében rejlik. A népi szóhasználatban tovább élnek e régi kifejezések : faragott kép, írott v. festett kép – az előbbit a képfaragó (szobrász), utóbbit a képíró (festő) állította elő. Ide sorolhatóak az elvontabb fogalmak is: álomkép, képzelet, képzelgés, sőt képviselő (eleink a király helyettesítésével megbízott személyt, követet király képének nevezték). Mire használhatóak és mire használjuk a képeket? E kérdésre nem csupán a hagyományos művészettörténet, hanem a művelődéstörténet és a vizuális antropológia is választ adhat, ha megvizsgálja a vizualitás szerepét a kultúrák és a mentalitások történetében. Különösen fontos ez a 19. – 20. században, amikor a „képek nyelve” erősen felértékelődik, amikor a képhasználat még erőteljesebben a politika szolgálatába áll.
A képek emlékeztetnek, figyelmeztetnek, helyettesítenek, legitimálnak, eligazítanak, megmutatják, kié a hatalom, ki a jóbarát és ki az ellenség. A képeket azonban meg lehet semmisíteni – a képrombolásnak teológiai, vallási és politikai okai vannak.
Ezeket a kérdéseket veti fel és próbálja megválaszolni az előadás-sorozat, minden hónap első hétfőjén.



Az előadó:
Petneki Áron (*1946) a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (magyar – történelem) és a krakkói Jagelló Egyetemen (történelem), valamint a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában (zeneszerzés) végezte tanulmányait. Dolgozott az MTA Történettudományi Intézetében, tanított a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen (középkori történet, művelődéstörténet), a Miskolci Egyetemen (művelődéstörténet, irodalomtörténet, vizuális antropológia), végül a Varsói Egyetemen (művelődéstörténet, vizuális antropológia).
Az további előadások témái:
4. A 20. század totalitárius rendszereinek képhasználata. A személyi kultusz és a képhasználat.
5. Damnatio memoriae, képrombolás, emlékműdöntés - az emlékezet megsemmisítése.
6. Az ellenség képe 1. Az ellenség mint állat. Az ellenség mint nyomorult törpe / gonosz óriás.
7. Az ellenség képe 2. Az ellenség mint az emberi értékek pusztítója. A láthatatlan ellenség.
Ajánlott támogatás: 500 Ft

február 3. kedd 18:00
AZ ÉN XVI. SZÁZADOM - ELŐADÁSSOROZAT 5.

CSORDÁS GÁBOR:
MÁS VILÁGOK (UTÓPIÁK ÉS KANNIBÁLOK)


A francia 16. századról mesélek keddenként a Nyitott Műhelyben. Ezúttal összehasonlítom Montaigne leírását Brazília indiánjairól Jean de Léry és André Thévet útleírásával, mesélek arról, miként fedezték fel maguknak a franciák Kelet-Európát, a török világot, a Távol-Keletet és az ókor különös, képzeletbeli világait, és megpróbálok rájönni, miért nem égették meg máglyán Copernicust, és miért nem vett tudomást szinte senki korszakalkotó fölfedezéséről – és ami még a két és fél órába belefér.
A sorozat további előadásai:
Könyvsikerek, sikerkönyvek, kalózkiadások
Nyelvek vetélkedése. A fordítók évszázada.
Rémtörténetek egy polgárháborúból
Mi volt Rio de Janeiro helyén? (A Délszaki Franciaoszág krónikája)
A befelé terjeszkedő én (Montaigne és a reflexió)
Ki volt Hamlet? (Montaigne első angol olvasója: Shakespeare)


Csordás

Csordás Gábor (Pécs, 1950) József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő, kritikus, a Jelenkor Kiadó igazgatója. 1968-1974 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatója. 1974-1980 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének Idegélettani Kutatócsoportjának tanársegéde. 1978-1985 között a József Attila Kör tagja, 1980-1984 között vezetőségi tagja. 1981 óta a Magyar Írószövetség tagja. 1980-től öt éven át a Jelenkor szerkesztője, 1986-1987 között a lap olvasószerkesztője, 1987-1990 között főszerkesztője. 1985-1986 között szabadfoglalkozású író. 1989-1993 között a Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó, 1993-tól a Jelenkor Kiadó Kft. igazgatója. 1997-től könyvkiadói ismereteket oktat a PTE-BTK-n.
A neoavantgárd ösztönzését és a klasszikus formakultúrát egyaránt gazdagon felhasználó, ironikus-groteszk szemléletű versei bonyolult utalásokkal, gazdag árnyalatokkal fejezik ki a széttört világ élményét, s az egyén kiszolgáltatottságát. Lengyel, szerb, horvát, német, francia és angol nyelvekből fordít. Kritikák, esszék, tanulmányok szerzője.
Ajánlott támogatás: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 4. szerda 19:00
VOLTA CINEMATOGRAPH - ÍR FILMKLUB TAKÁCS FERENC VEZETÉSÉVEL

JOHN FORD: THE QUIET MAN / A NYUGODT EMBER


VOLTA CINEMATOGRAPH – ezen a néven nyílt meg 1909. december 20-án az akkor még brit fennhatóság alatt álló Írország első filmszínháza. Egy ekkor már évek óta Triesztben élő ír fiatalember, bizonyos James Joyce üzleti vállalkozása volt, aki a mozi beindítása céljából látogatott haza szülővárosába, Dublinba. Ám az üzlet hamarosan csődbe ment, Joyce eladta a Voltát, és visszatért az akkor még osztrák-magyar Triesztbe.
Hogy később miként alakult James Joyce sorsa, miként lett belőle az Ulysses és a Finnegans Wake írója, a modernista irodalom emblémája és ikonja, ez közismert. Hogy miként vált Írország érdekessé szinte a kezdetektől a film számára, s miként válhatott az utóbbi harmincegynéhány év során Írország, ha nem is filmes nagyhatalommá, de legalábbis középhatalommá a nemzetközi filmvilágban, evvel a kevésbé ismert és elemzett kérdéskörrel foglalkozik hat részes sorozatunk, ír és „para-ír” filmek megtekintésének és megvitatásának a keretében.
Ezúttal is egy jellegzetes „para-ír” filmet nézünk meg, az ír származású amerikai filmrendező munkáját, Maureen O’Hara és John Wayne (!) szereplésével:
A nyugodt férfi (The Quiet Man) - színes, amerikai romantikus dráma, 124 perc, 1952, rendező: John Ford, forgatókönyvíró: Frank S. Nugent, Maurice Walsh, operatőr: Winton C. Hoch, jelmeztervező: Adele Palmer, vágó: Jack Murray, szereplők: John Wayne (Sean Thornton), Maureen O'Hara (Mary Kate Danaher/Thornton), Victor McLaglen (Squire 'Red' Will Danaher), Barry Fitzgerald (Michaleen Flynn), Ward Bond (Peter Lonergan), Mildred Natwick (Özvegy Tillane asszony)
Sean Thornton annak idején egy kicsinyke ír faluban született, de még gyerekfejjel Amerikába került. Most, több mint három évtized után csinos kis summával a zsebében tér haza, hogy visszaszerezze ősei egykori birtokát, és ifjúsága viharos évei után végre megállapodjon. Szemet vet egy csinos fehérnépre is, s a helybeliek által kezelhetetlen vadócnak tartott Mary Kate viszonozza az érzelmeit. Az ara drabális bátyja, aki kezdettől fogva ferde szemmel néz a kérőre, azonban megmakacsolja magát: ő ugyan ki nem adja a lány hozományát, hacsak jövendőbelije ököllel ki nem vívja. Ír földön nem is számít az férfinak, aki ódzkodik egy kis becsületbeli csihipuhitól. Senki helybéli nem sejtheti, Sean Thornton miért nem akar kötélnek állni: hogy verekedett ő eleget, s az utolsó bunyó borzalmas véget ért... Az amerikai filmtörténet két ír származású kulcsfigurája, John Ford és John Wayne szülőhazája iránti tiszteletből együtt forgatta ezt az ír történetet, s az immár klasszikussá érett alkotás - melynek ez hazai ősbemutatója! - elnyerte a legjobb rendezésért és legjobb fényképezésért járó Oscar-díjat.
Van magyar feliratos (gyengébb képminőségű) és angol feliratos (igen jó képminőségű) kópiánk. Szavazással döntjük el, hogy melyiket vetítsük, de van mód a két kópia együttes lejátszására is, hisz a kisterem szintén alkalmassá tehető nagy képernyős  vetítésre.

Takács Ferenc kritikus, műfordító, irodalomtörténész, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke. Tarján Tamás napjaink hazai irodalomkritikai gondolkodásának egyik legfontosabb mozgatójaként írja le Takács Ferencet. Mint mondja: „Maga a kritikusi mentalitás van a vérében: a kritizálni necesse est. Mégsem kebelezi be sem a vizsgált művet, sem a nála szellemi lakomává váló elemzés olvasóját. Javaslattevő, orientáló véleményalkotásának iránytűje a sok kontextusú függetlenség”
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 5. csütörtök 20:00
KONCERT

HUZELLA PÉTER



Huzella Péter a Kaláka évek után húsz éve csak szólista énekesként hallható saját dalaival. Ezen az estén mutatkozik be a budapesti közönség előtt a Huszár Mihállyal (basszus és harmonika) és Okos Gergellyel (ütők) alakított triója.
A műsor a Zalán Tiborral közösen írt régi és újabb dalok mellett más költők verseire írt szerzeményeiből áll.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

február 6. péntek 19:00
DEVILLE FILMKLUB 2.

A Szerzői Filmklub 2015-ben bemutatja: "Titkos találkozások a kékruhás növel, avagy Michel Deville (1931-), az örök libertinus" című sorozatának a keretében:

LEÁNYLAKÁS (1963) ff. + színes, mf.

- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -

Michel Deville mint amatőr kezdte pályáját, majd 1951-1958 között Henri Decoin asszisztense volt több mint egy tucat filmnél. Később J. Meyer technikai munkatársa, amikor az a Comédie Francaise előadásában kamera elé vitte Moliére Úrhatnám polgárát és Beaumarchais komédiáját, a Figaro házasságát. Mint önálló alkotó 1961-ben mutatkozott be egy mai lélekelemző történettel (Ma este vagy soha; 1961), amelynek főszerepét Anna Karina és Claude Rich játszotta. Általában a könnyű komédiák elegáns mestere. Naálunk is nagy sikerrel vetítették A Mona Lisa tolvaja (1966) derűs történetét Marina Vlady és George Chakiris-szel. 1978-ban készült Az 51-es dosszié, amellyel César-díjat nyert. 1986-ban filmrendezőként is César-díjban részsült a Nyakunkon a veszély című filmjéért.


Sylva Koscina

Leánylakás (L'appartement des filles, 1963) ff. + színes, mf., 87', rendező: Michel Deville, író: Jacques Robert, forgatókönyvíró: Nina Companéez, Michel Deville, zeneszerző: Jean Dalve, operatőr: Claude Lecomte, producer: Paul Graetz, szereplők: Daniel Ceccaldi (François), Mylene Demongeot (Mélanie), Renate Ewert (Lolotte), Sami Frey (Tibere), Sylva Koscina (Eléna)
Ajánló a sorozathoz:
"Michel Deville a francia film Marivaux-ja. Színháztörténész legyen a megmondhatója, mikor volt utoljára fényes Marivaux-bemutató Magyarországon. Pedig boldog és irigylésre méltó közönség, mely ezen az írón mulathat. [...] Kicsit émelyítő és tolakodó magyar címmel (Ártatlan gyönyör) egy minőségére eddig is igényes „kismester” legjobb filmje, A felolvasónő mostanában kerül a magyar mozikba. A film túl csendes, túl szellemes és túl ízléses ahhoz, hogy sikere legyen. Talán a kritika! – gondolnánk, bár reményeinket lohasztja, hogy Deville-nek már jónéhány nálunk bemutatott filmje makacsul elkerülte a kritika figyelmét: sem A kékruhás nő, sem Az 51-es dosszié, sem a Kölyökbanda nem találtatott méltónak igényes bírálatra." (in: Bikácsy Gergely: Titkos találkozások a kékruhás nővel, Filmvilág 1989/9. pp. 16-21.)
További vetítések:
március 6. A Mona Lisa tolvaja (1966, fsz.: Marina Vlady)
április 10. Benjamin, avagy egy szűz emlékiratai (1968, fsz.: Michel Piccoli) mf.
május 1. Bye bye, Barbara (1968) mf.

* * *
Nyári vetítések:
június 14. – Louis Garrel születésnapjára! Philippe Garrel: Szabályos szeretők (2005, fsz.: Louis Garrel) ff. mf.
július 14. – a Francia Forradalom ünnepén! Agnés Varda: Teremtmények (1966) ff. mf.

* * *
szeptember 4. A medve és a játékbaba (1969, fsz.: Brigitte Bardot)
október 2. Raphael, avagy a kicsapongó (1971)
november 6. A kékruhás nő (1973, fsz.: Michel Piccoli) mf.
december 4. A veszett birka (1974, fsz.: Jean Birkin) mf.
2016. január 1. Gilles Perrault: Az 51-es dosszié (1978)
február 5. (Tisztelgés Jacques Rivette előtt) Titkos utazás (1980, fsz.: Geraldine Chaplin) mf.
március 4. Patricia Highsmith: Mély vizek (1981, fsz.: Izabelle Hupper)
április 1. Kölyökbanda (1983)
május 6. Veszély a lakban (1985, fsz.: Michel Piccoli)
(Nyári vetítések…)
szeptember 2. A felolvasónő (1988, fsz.: Miou-Miou)
október 7. Nyáréjszaka a városban (1990) mf.
A sorozat kísérőkiadványaként a Francia Új Hullám Kiadó gondozásában készül a Szerzőifilmes Füzetek 1. száma Michel Deville filmrendezőröl!
A filmklub előtt és után a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Godard-tanulmánykötete kedvezményesen 2.500Ft-ért vásárolható meg: JLG/JLG - Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása (Szerzőifilmes Könyvtár 3. kötet) címmel.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 7. szombat 20:00
HANGVERSENY

MOZART ZONGORASZONÁTÁK
- előadja: Gerlóczy Zsigmond Dezső -



Műsoron:
Mozart: C-dúr Zongoraszonáta K.279
Mozart: F-dúr Zongoraszonáta K 280
Mozart: B-dúr zongoraszonáta K.281
Mozart: Esz-dúr Zongoraszonáta K. 282
Mozart: G-dúr zongoraszonáta K. 283
"Mozart zenéjében az isteni geometriát , és a gúnyos meglepetésekkel teli pompát csodálom , s ezek a szonáták azért is állnak annyira közel a szívemhez , mert annyi idős korában írta őket , amennyi most én vagyok."
Gerlóczy Zsigmond



Gerlóczy Zsigmond 1995-ben művészcsaládba született, ám felmenői között zenészeket nem találunk. Édesanyja galériát vezet, édesapja újságíró. Ő maga hatévesen kezdte zenei tanulmányait, kezdetben autodidakta módon, majd klasszikus zongoraórákat vett Dévai Adrienntől. Már a zeneiskola első évében feltűnt improvizációs készsége, a tanult darabokat variálta, kis témákat komponált. Kilencévesen édesanyja elvitte Binder Károlyhoz, a Zeneakadémia jazz tanszakának vezetőjéhez, zeneszerzőhöz, zongoristához, akitől Zsigmond jazz-zongoraórákat vett. Ebben az időben azonban nem volt képes keretek közé szorítani improvizációit, s a kottával sem volt kibékülve, így a heti egy közös zenélés mellett tovább folytatta az "önképzőkört".
2010-ben, tizennégy éves korában felvételt nyert a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-zongora tanszakára, mindeközben vissza-visszanyúlt a komolyzenei tradíciókhoz. 2012 elején megismerte Szakcsi Lakatos Róbertet, aki jelentős segítséget nyújtott neki az improvizációs zenében, s általános értelemben zenei mestereként szolgált. 2013-ban többek közt az ő hatására Zsigmond átment a klasszikus zenei tanszakra, ahol Faddi Saroltától tanul azóta is. Részt vett számos zenei versenyen, mesterkurzuson.
Belépődíj: 1.000, diák: 700 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 9. hétfő 19:00
KÖLTŐK ESTJE

KRUSOVSZKI DÉNES - MARNO JÁNOS - NEMES Z. MÁRIÓ szereplésével



Marno János (Budapest, 1949) József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, műkritikus. Pannonhalmán és Esztergomban végezte el középiskolai tanulmányait. Volt betanított munkás, kérdezőbiztos, segédmunkás és statiszta. 1968 óta ír. 1980-tól a Mozgó Világ, majd a többi lap is közölte verseit. 1980-1986 között szabadfoglalkozású. 1986-1989 között a Múzsák Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott. 2000-2001 között Bambergben volt ösztöndíjas. Méltatói a posztavantgard törekvések közé sorolják munkásságát.



Krusovszky Dénes (1982, Debrecen), költő, író, kritikus. Az ELTE magyar, összehasonlító irodalomtudomány, és esztétika szakán tanult. Szerkesztett egyetemi folyóiratot (Puskin Utca), negyedéves lap versrovatát (Ex Symposion), és könyvsorozatot is (JAK Világirodalmi Sorozat). Eddig négy verseskötete (Az összes nevem, 2006, Elromlani milyen, 2009, A felesleges part, 2011, Mindenhol ott vagyok, 2013), egy novelláskötete (A fiúk országa, 2014) jelent meg, de bemutatták már drámáját is (Az üveganya). A Kíméletlen szentimentalizmus az első esszé és kritika-kötete. 2008-ban Junior Príma, 2012-ben József Attila díjat kapott.
http://krusovszky.wordpress.com/
Nemes Z. Márió (1982, Ajka) költő, kritikus, esztéta. AZ ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájában idén szerzett doktori fokozatot. Eddig három verseskötete jelent meg (Alkalmi magyarázatok a húsról, JAK-L'Harmattan, 2006; Bauxit, PRAE, 2010, A hercegprímás elsírja magát, 2014, Libri). Rendszeresen publikál irodalmi, képzőművészeti, filmes tárgyú kritikákat és szakszövegeket. A preparáció jegyében az első esszé/tanulmánykötete. Jelenleg Berlinben folytat posztdoktori kutatásokat. A Technologie und das Unheimliche kultúraelméleti fanzine egyik szerkesztője.
http://marionettt.wordpress.com/
A belépés díjtalan.

február 10. kedd 19:00
IRODALMI EST

5K ÉVZÁRÓ EST
Hagyományos felolvasás rendhagyó előadásokkal, betekintés az idei év új kurzusaiba!


A képeken: ASZTALOS NÓRA, BADICS HENRIETT, BENEDEK RÓZA MURIEL, GÁL FLÓRA, IMRE BEATRIX, NAGY KINGA és TAMÁS ETELKA

Szeretettel várunk minden érdeklődőt az  5K Központ Évzáró Estjére, amelyen felolvasnak az Íróiskola jelenlegi hallgatói, továbbá bemutató előadást tartanak a Szónok születik retorika kurzus résztvevői.
Vannak, akik azt mondják, írni úgy lehet megtanulni, ha sokat írsz. Az ősi dakota mondás szerint a mennyiség előbb-utóbb minőségbe csap át. Azonban ha beiratkozol egy íróiskolába, kivált, ha nem a bölcsészet felől érkezel, egyfelől szembesülsz azzal, hogy mi az az irodalmi közeg, amibe az írásaiddal be szeretnél lépni.
Az élmény egyszerre lelkesítő és felkavaró. Másfelől elsajátítasz egy szakmai jellegű olvasást, hisz bármennyit is olvastál addig, az olvasási feladatok a „profi olvasó” attitűdjét kényszerítik rád. Mert bizony ilyen helyen könyveket is kézbe kell venni. 

Izgalmas még az íróiskolában, hogy a társaktól kapott tanácsok, már ami a plénumuk elé terjesztett saját írásaidat illeti, néha nagyobb haszonnal járnak, mint amiket a tanárok adnak. Azonos státuszban vagytok, élesebb, sarkosabb a megfogalmazás, még akkor is, ha a tanárok moderatót kérnek tőletek. Ők pedig profik, több könyvvel a tarsolyukban, észrevételeiket, véleményüket nem csak a tehetségük, hanem már a szerkesztés, a kiadás, a szerződések körüli ügyek-bajok, az ezekből szerzett tapasztalatok is befolyásolják.
Valaha az írt, aki akart. Ma is. Csak ma a művészet is a fogyasztandó tárgyak világának tagja lett. Készítik, csomagolják, polcra rakják, vedd le. Ez sajátosság, tény, kinek tetszik, kinek nem. Erre is ráláthatsz az íróiskolában.
http://www.5kkozpont.hu/index.php?submenu=fooldal
A program a Summa Artium támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

február 11. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS

TAKÁTS JÓZSEF: A MEGFELELŐ ÖTVÖZET
- beszélgetőtársak: Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György -




Takáts József: A megfelelő ötvözet
Politikai eszmetörténeti tanulmányok
A színvonalas politikai beszélést hajlamos vagyok a „megfelelő ötvözet” keresésének látni. A politika modern nyelve sokféle elemből tevődik össze, egykor ellentétesnek számító „idiómák”, eltérő nyelvi múltak szavai torlódnak benne, s maguk a nyelvhasználók hol tudatosan, hol öntudatlanul gazdálkodnak jól-rosszul e kevert nyelvezet kifejezéseivel. A minőségi politikai gondolkodót részben az különbözteti meg a többiektől, hogy reflektál e heterogenitásra: a megfelelő ötvözetet keresi, vagy éppen fordítva, a politikai nyelv megfelelő egységességét.
Takáts József



A Litera és a Nyitott Műhely közös sorozata, az Előhívás eddigi tizenkét évadában, hat év alatt (2008-tól 2014 tavaszáig) összesen 54 beszélgetésre került sor a Nyitott Műhelyben
Előhívás dosszié:
http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

február 12. csütörtök 20:00
KONCERT

SICKRATMAN INTIM TRIÓ



A Sickratman intim trió kevés eszköz nagyszerű használatával tud óriási hatást gyakorolni közönségére.
Paizs Miklós (Sickratman) főként az ének eszközével, de más hangszeres játékkal is vezeti a számokat, melyeknek - mivel jobb szó erre nincs - alapot Kertész Endre csellón illetve Ölvedi Gábor ütőhangszeren biztosít. Játékos dallamok, abszurd, fanyar és elképesztően humoros szövegek.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti.)

február 13. péntek 18:00
KÖNYVBEMUTATÓ

OLÁH GÁBOR: NE NÉZZ A HARMONIKÁSRA
- a novellákat Márkus Sándor színművész és a szerző olvassa fel -



(...az álmok kifordítják a dolgokat...)
(...Lujza megcsókolja az üveget...)
(...csak ennyi az egész?)
(...mi vagyunk a becsületes megtalálók...)
(...Honnan volt ehhez bátorságom?)
(...nem félt a fájdalomtól...)
(...Vannak, akik mindenre ráérnek.)


Oláh Gábor


Oláh Gábor (1938, Tapolca) Balázs Béla díjas filmrendező. Megközelítőleg 60 játékfilmet, dokumentumfilmet, televíziós műsort készített. Tűzzománc és fotó kiállításaival külföldön is többször szerepelt. 2003-tól szépirodalmi tevékenységet folytat: novellái, regényrészletei rangos irodalmi folyóiratokban jelennek meg, hangjátékait a Bartók Rádió rendszeresen bemutatja. Dokumentumfilmjei pl: Kíváncsiság (1965), Társbérlőnk az ecetfa (1972), Szombat 14 óra 10 perc (1972), Gettó (1974), játékfilmjei pl.: Fogjuk meg és vigyétek (1978), Cikász és a hallópálmák (1989), hangjátékai pl.: Telkemen az Erzsébet híd, Utasok, Sötétkamra, Paprikás Marcsa, regényei: Ígéret (Tevan, 3003), Gumikötél (Noran, 2006), Guga, Az ítélet nem jogerős (Novella, 2009), Katóka (Novella, 2009), Díszbogár (2011), Holnap más leszek (2012), Ahogy megcsillan (2012).
A kötet a helyszínen kedvezményes áron megvásárolható.
A belépés díjtalan.

február 14. szombat 20:00
KONCERT

KAROSI JÚLIA QUARTET

Karosi Júlia zenész családból származik. Előbb az ELTE Bölcsészettudományi Karán, filozófia és esztétika szakon tanult, 2006-ban diplomázott. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékén 2011-ben végzett. Jelenleg a Master képzést végzi ugyanitt. 2009-ben elnyerte a zsűri különdíját a lengyelországi Zory-ban rendezett Voicingers Nemzetközi Énekversenyen. 2010-ben a Zeneakadémia által indított tehetséggondozó pályázat öt kiemelt hallgatója közé választotta a szakmai zsűri. 2012-ben a Franciaországban rendezett Crest Jazz Vocal Nemzetközi Ének-verseny döntőse. A saját zenekarát Karosi Júlia Quartet néven alapította 2009-ben. A zenekar főként az énekesnő saját szerzeményeit játsza. Hangzásukon érződik a klasszikus zene és a modern jazz hatása, zenéjük érzékeny, finom, a letisztultságot keresi. A zenekar számos fellépést tudhat maga mögött rangos fesztiválokon és klubokban, itthon és külföldön egyaránt. Az énekesnő első, tíz saját dalt tartalmazó lemeze Stroller of the City Streets címmel 2012 februárjában látott napvilágot. A lemez 2012 decemberében megjelent a Whereabouts Records gondozásában Japánban is, ugyanezzel a címmel. A japán kiadó rögtön két lemezt is kiadott az énekesnővel, így a nagylemez mellett You Stepped Out of a Dream címmel egy négy feldolgozást tartalmazó kislemez is megjelent azonos időben, ugyanannál a kiadónál.
Karosi Júlia - ének)
Tálas Áron - zongora
Bögöthy Ádám - bőgő
Varga Bendegúz - dob
http://www.karosijulia.hu/
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 16. hétfő 19:00
IRODALMI EST

Kukorelly Endre: Országházi divatok és Mind, átjavított, újabb, régiek, Papp Sándor Zsigmond: Semmi kis életek és A Jóisten megvakul, valamint Kőrösi Zoltán: Szívlekvár

A belépés díjtalan.

február 18. szerda 19:00
IRODALMI EST

MANDRAGÓRA IRODALMI KÖR



A Mandragóra Irodalmi Kör irodalmi estet szervez, melyre minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk! Az est témája Antoine de Saint-Exupéry Kis hercege, melyre négy fiatal író reflektál.
Felolvasnak:
Bauer Krisztina
Nagy Izabella
Rózsa Boglárka
Varga Lilla
Az est moderátora:
Petőcz András
A belépés díjtalan.

február 19. csütörtök 20:00
KONCERT

TRICCORDION

"Szeretettel hívjuk Önöket egy rendhagyó harmonika estre, melyen egy színes repertoárt ismerhetnek meg a hangszer irodalmából a barokktól a kortárs zenéig. A koncerten három harmonikaművész előadásában  hangzanak el eredeti, harmonikára írt művek, valamint átiratok szóló, duó és trió formációkban."
A Triccordion tagjai:
Szatzker Zsanett
Deli Zsolt
Berec Péter

Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft

február 20. péntek 18:00
HANGVERSENY

KOZMA LÁSZLÓ ÉS TANÍTVÁNYAI: CSIZMÁS DÁVID ÉS KESZTHELYI PÉTER



Műsoron:
Farkas Ferenc: Musique de Ugrócz
Preambulum
Ad mensam
Compliment-tanz
Serta Saltationum hungarorum
Antonio Vivaldi: G-dúr concerto
Allegro
Andante
Allegro
Joseph Haydn: Trio in Do maddiore
Allegro di molto
Andante
Menuet
Allegro moderato
Enrique Granados: Oriental
Amonymus: God rest ye merry
Tomorrow shall by my dancing day
Szergej Rachmaninov: Vocalise
Dick Visser: Három görög váza
Ajánlott hozzájárulás: 500, diák: 200 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti:)

február 24. kedd 19:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

TETTAMANTI ZSÓFI

A belépés díjtalan.

február 26. csütörtök 20:00
KONCERT

ARCOFON DUÓ

 

Az 1994-ben alakult Arco Trio /Rozs Tamás, Kovács Márton, Gáspár József/ 2010-ben Gyulai Csabával egészült ki, s adtak emlékezetes koncerteket pl. a Pécsi Kodály Központban és a Bécsi Sargfabrikban.
Mostanra Duóvá alakult az etno,v. folk-jazz kamarazenét játszó formáció, ahol az alapító
Rozs Tamás /Szélkiáltó, Szakértők, színházi zenék szerzője, közreműködője /- hangszere a cselló és énekel, helyenként az ún. hömi-mongolének technikát alkalmazva. A másik muzsikus
Gyulai Csaba-/régi Makám,Chabanda,színházi zenék írója/, aki gadulkán,brácsán és ritmushangszereken játszik.
Zenéjükre a rögzített elemek (harmóniaváz, téma, dallam, ritmusképlet) és az improvizatív részek váltakozása jellemző. Saját szerzeményeik hol népi témát dolgoznak föl különböző kultúrákból merítve (pl. magyar vagy japán népdal...), máskor egy Bach-téma, vagy. pl. Michael Nyman-dallam, vagy saját zenei gondolat adja az ihletet.
Belépődíj: 1.200. diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti.)

február 27. péntek 19:00
SZEMA SZABADEGYETEM

"A LÁTHATATLAN VALÓSÁG. HOGYAN REJTHETŐ EL A SZÉLSŐJOBBOLDALI URALOM A DEMOKRÁCIA ÁLARCA MÖGÉ"
UNGVÁRY RUDOLF ELŐADÁSA



Mottó: "Igénybe vesszük a parlamentet, hogy a demokrácia fegyvertárából a saját eszközeivel fegyverezzük föl magunkat."
(dr.Joseph Goebbels, Der Angriff, 1928. április 30.)



Ungváry Rudolf (1936, Budapesten) gépészmérnök, író, fogalom és osztályozás-elméletkutató, közéleti publicista.
Belépődíj: 400 Ft

március 16. hétfő 18:00
LAPBEMUTATÓ ÉS SZÜLETÉSNAP

A Győri Műhely folyóirat 25 év alatti szerzői olvasnak fel,
a folyóirat 25 évvel ezelőtti megújulása jegyében!

A belépés díjtalan