ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra
február 21. kedd 19:00
LAPBEMUTATÓ

HÉVÍZ 2017/1
- a szám szerzői közül felolvasnak: Horváth Eszter, Kácsor Zsolt, Kemény István, Seres Lili Hanna, Simon Márton, Sirokai Mátyás -



Ezt a számot mutatjuk be régi-új helyen, a Nyitott Műhelyben.
A szám szerzői közül felolvasnak (egyelőre):
Horváth Eszter
Kácsor Zsolt
Kemény István
Seres Lili Hanna
Simon Márton
Sirokai Mátyás

(a többi nevet folyamatosan csepegtetjük)
Házigazda:
Péczely Dóra

Az est folyamán a lapszám megvásárlói vacsorajegyet kapnak, a szakmai stáb a szokásos:
Cserna-Szabó András
Darida Benedek
Szálinger Balázs
A belépés díjtalan.
(A vacsoráról információk később.)

február 23. csütörtök 20:00
KONCERT

JUHÁSZ GÁBOR - BALÁZS ELEMÉR - BARCZA HORVÁTH JÓZSEF TRIÓ



Juhász Gábor hangszerének talán a legsokoldalúbb művésze Magyarországon, aki egyaránt képes az elmélyült visszafogottságra és a tüzes virtuozitásra. Többször szerepelt már világsztárokkal (Palle Mikkelborg, Charlie Mariano, Archie Shepp – hogy csak néhányat említsünk) és egymástól meglehetõsen különbözõ magyar együttesekben (Tin Tin, Off Course, Balázs Elemér Group, Mirrorworld stb.) játszott kulcsszerepet. Juhász Gábor a gitár igazi „renaissance embere", aki a zenei örökség lehető legszélesebb tárából merít és folyamatosan kísérletezik.



Balázs Elemér - dobosként és zeneszerzőként - immár két évtizede meghatározó alakja a magyar jazzéletnek, s 1995 óta zenekarvezetőként is működik. Játszott a No-Spa zenekarban, oszlopos tagja volt a Trio Midnightnak, valamint a Creative Art Ensemble-nek. Részt vett számos nemzetközi jazzfesztiválon, többek közt Peruggiában, Marciacban, Nürnbergben, Zürichben, Münchenben, Koppenhágában, Du Maurierben, Liegeben; dolgozott Anette Lowmannel, Stepko Guttal, Zbigniew Namislowskival, Jukka Perkoval, Paolo Fresuval, Stephane Belmondoval, Steve Houbennel, Lee Konitzcal, Art Farmerrel, Pat Methenyvel és Al Jarreauval. Szólókarrierje két főbb szakaszra osztható: triójával, illetve kvintettjével három lemezt készített, 1995-ben a Fly Birdöt, 1997-ben a My New Wayt, majd 2000-ben a BMC Records gondozásában elsőként megjelenő Always that momentet (2000-ben az "Év Magyar Jazzlemeze" a Gramofon magazin kritikusainak szavazása alapján); 2000 óta pedig a Balázs Elemér Groupot vezeti.

Barcza Horváth József bőgős a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Budapesti Tanárképző Intézetében végezett. 1995-1997-ig a Claudio Abbado vezette Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar tagja volt. 1997-1998-ig a Budapesti Fesztiválzenekarral dolgozott. 1995-ben Krakkóban a Jazz Juniors versenyen a „legjobb nagybőgős”, 1997-ben Debrecenben a Nemzetközi Nagybőgőverseny második díját kapta. 2002-ben már a Magyar Rádió Jazzbőgő Tehetségkutató Verseny zsűrijének alelnöke. A középiskolás évek óta folyamatosan részt vesz a magyar jazzéletben, számos neves külföldi művésszel is játszott együtt. 2003 óta az Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola tanára. 
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

február 24. péntek 19:30
PSZICHOANALÍZIS AZ ÉLŐ TÁRSADALOMBAN ÉS KULTÚRÁBAN (Az IMÁGÓ EGYESÜLET előadássorozata pszichoanalízisről, tudományról, kultúráról)

Az Imágó Budapest folyóirat

’KOLLEKTÍV ÁLDOZATTUDAT’ és ‘GYÓGYÍTÓ KAPCSOLAT ÉS EMPÁTIA’
című számait mutatjuk be a szerzők és meghívott beszélgetőpartnereik részvételével



Kollektív áldozattudat (20:00-21:00) - A XX. század világtörténelmi eseményei okán számos nemzet, közösség vált áldozattá vagy érezte magát áldozatnak. Ez az áldozattudat olyan mértékű hatással bír napjaink politikai, közéleti, társadalmi és csoportközi folyamataira, hogy társadalomtudósok a 2000-es évek óta a korábbinál is fokozottabb figyelmet szentelnek a kollektív áldozattudat jelenségének. Az Imágó Budapest Online tematikus számában a kollektív áldozati szereppel kapcsolatos magyarországi kutatásokkal foglalkozunk. A hazai vizsgálatok azért is rendkívül időszerűek, mivel több közvéleménykutatás szerint is kiemelkedően magas hazánkban az antiszemitizmus és az idegenellenesség.
A beszélgetés résztvevői:
Erős Ferenc
Fülöp Éva
Kovács Mónika
Kővágó Pál, a szám szerkesztője
A beszélgetést moderálja: Gyimesi Júlia
Gyógyító kapcsolat és empátia (21:15-22:15) - Az utóbbi évtizedekben egyre inkább előtérbe került az a kérdés, hogy a gyógyító kapcsolat összetevői és speciális jellemzői milyen érzelmi kihívásokat jelentenek a szakemberek számára. Egyre szélesebb körben foglalkoznak a kutatók a terápiás munka stressz-tényezőivel és ezek közül is azzal, hogy miként kerülhető el, hogy a fokozott érzelmi megterhelés és empátiás igénybevétel a szakember kiégéséhez, a terápiás kapcsolat színvonalának és hatékonyságának romlásához, vagy akár a szakember stressz- eredetű megbetegedéséhez vezessen. Az Imágó Budapest Gyógyító kapcsolat és empátia című tematikus számában Csabai Márta tanulmánya azzal foglalkozik, hogy mit jelent a terapeuták számára részt venni személyes terápiában, ahol saját problémáik állnak a középpontban; Szemerey Márton a gyógyító szakemberek által a terápiás kapcsolatban megélt testi viszontáttétellel és az annak hatására kialakuló másodlagos traumatizációval kapcsolatos szakirodalmat foglalja össze; Székely Zsófia pedig a szülés során létrejövő segítő kapcsolat pszichoanalitikus értelmezéseivel foglalkozik.
A beszélgetés résztvevői:
Csabai Márta, a szám szerkesztője
Fülöp Emőke
Székely Zsófia
A beszélgetést moderálja: Gyimesi Júlia
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

február 25. szombat 20:00
KONCERT

VasZoli és Halper László

Ki a VasZoli? Végy egy angyalkát, skalpold meg, és bongyor fürtjeit színezd be ezüsttel. Végy egy jetit (csúfságos havasi ember), s emeld ki belőle hosszan lógatott kezeit és öles, ütemes járását. Végy egy bűnbánattal teli angol szettert, és biggyessz az orrára egy kerek szemüveget. Mindezekből némi génmutációval súlyosbítva kijön Vas Zoli.
Ki is ő tulajdonképpen? Egy napon született Auguste Rodinnel, Szun Jat-szennel, de Neil Younggal és Nadia Comaneci-csel is. Huszonöt évvel később, hogy Trockijt kizárták a Szovjetunió Kommunista Pártjából, és 49 évvel azelőtt, hogy az afgán tálibok feladták Kabult az amerikai inváziós csapatok közeledtére. (Forrás: www.wikipediga.org.)
Alanyi, tárgyi, részes, néha elöljáró (mint szívszőrtelenítésre is itt-ott megérő szerkesztő), egy kicsit birtokos (az ezerszer áldott nyolcadikban), de mindig (állapot)határozó költő, egykor learikus (Bori, Vera, Eszter), de ma már eme állapotból kivezette őt Ábel – a rengetegbe.
Ki az a Vas Zoli? Ő a Hivatalnok ott, ahol hív a Dalnok, és megsüvegeli a bluest, dekoltázs nélkül. Divatfi, akinek fejfedőszállítói címéért térden állva könyörög Frank London és Joe Zawinul, de Fidel Castro is szívesen lecserélné agyonmosott olajzöld uniformisát az ő sóska árnyalatú dzsekijére. Közben pengeszavakat penget, olyankoat, hogy a Fal adja a másikat (berlini, sirató, kínai, spanyol, borsós, hang, nem kívánt törlendő…), mi pedig röhögünk, holott, mint már annyiszor, megint saját magunkon röhögtünk, de legalább nyomában szállhat az ige, amely nem csak kezdetben vala. Esetleg eltöprengünk, és álmunkban utórengünk egy picit.
Vas Zoli túllép a mai kocsmán (hol vannak már a régi bisztrók osztályon aluli vendégeikkel?), a füstbe ment Terven (inkább a pipa, a tajtéktól a víziig, pedig a csibuknak semmi sem drága), és bocsánatot sem kér, hogy él, virul és dalol. Tudjuk, hogy csak azért…
Göbölyös N. László
Halper László (Budapest, 1966) gitáros, zenész dinasztia tagja, a Band of Gypsys Reincarnation együttes alapítója. Állítólag édesanyja családjában visszamenőleg 300 évre minden férfi zenész volt. Nagyapja Mágó Károly a híres prímás, akinek 1932-ben Görögországban több lemeze is megjelent a Columbia kiadónál, dédapja tárogató zenész, aki az Állami Operaházban játszott. Halper László ötévesen kezdett hegedülni, majd 13 éves korában egy fekete blues gitáros hatására a gitárra váltott. 20 évesen felvették a jazz-konziba, ahol Babos Gyula volt a tanára. 1991-ben friss diplomával Kőszegi Imre zenekarába került, de még ebben az évben folytatta tanulmányait a bécsi amerikai iskolában az American Institute of Music-ban. Itt bekerült a basszusgitár tanár Angus Thomas zenekarába a Culture Kingsbe. Ő olyan világsztárokkal játszott, mint Miles Davis, Buddy Miles. Ezzel párhuzamosan a Starting Points nevű zenekarával koncertezett. 1995-ben tanulmányútra ment Ausztráliába, ahol megismerkedett valamint együtt játszott Orszáczki Jackie-vel. Sydneyben ismerkedett meg John Scofield-el is. 2006-ban alapította Off Abbey Road nevű zenekarát, amellyel - Beatles és Jimi Hendrix számokat játszik jazz feldolgozásban. Ezzel egy időben hozta létre az Off Abbey Road Acoustic együttest, ebben egy vonósnégyes és Mogyoró Kornél (percussion) játszik. Legújabb formációja a Band of Gypsys Reincarnation melynek repertoárján elsősorban Jimi Hendrix számok jazz feldolgozása szerepel. A zenekar tagjai Kőszegi Imre - dob, Oláh Péter - bőgő, Lukács Miklós - cimbalom és Fekete István - trombita.
http://vaszoli.hu/

http://www.halper.hu/index2.html
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 27. hétfő 19:00
IRODALOM ÉS ZENE

SZŰKMENET
PAUL CELAN-EST
Bartók Imre
, voice / Bolcsó Bálint, electronics / Márkos Albert, cello / Tijana Stankovic, violin / Szőcs Kristóf, piano / Szőcs Márton, violin


"Én őfelségének, az abszurdnak hódolok, mely az emberi lét jelenéről tanúskodik."
(P.Celan: Meridián)

A "Szűkmenet" elnevezésű esten -- a cím Paul Celan egyik legnagyobb hatású költeményére utal -- arra teszünk kísérletet, hogy a 20. század irodalmának nem csupán egyik legjelentősebb, de egyúttal az egyik legdiszkrétebb költői életművét, melynek elemei egytől-egyig az elhallgatás felé gravitálnak, felhangzásuk pillanatában tegyük tapasztalattá. Celan -- Freudot követve, aki szerint minden organikus visszavágyik az anorganikusba -- a nyelvre és a szavakra mint valami eredendően "csendtől nehézre" tekintett, és éppen ez indokolhatja, hogy szövegei egy kifejezetten zenei térbe lépve is megszólaljanak, és így  mindazok az akusztikai minőségek is érzékivé váljanak, amelyeket a szerző egyébként számos művében tematizált: "Hangok, a hars / víztükörbe metszve. / Ha jégmadár bukik alá, / csendül a másodperc."
http://filme-carti.ro/wp-content/uploads/2015/07/Paul-Celan.jpg

Belépődíj:

február 28. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - ÚJ FOLYAM 18.

MITŐL SZÓLNAK A STANDARDEK?
Vendégünk:
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -



AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget.(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

március 1. szerda 18:30
KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS

URBAN COMMONS FROM THE PUBLIC SPHERE TO THE COMMONS
Presenters: Daniella Patti and Levente Polyák
- a Budapest Kör 138. találkozója -


 The notion of the “commons,” that is, a sphere distinct from the private and public spheres, has enjoyed a true revival throughout the world in the past years. Referring to pre-modern ownership and management models beyond the public-private dichotomy, still present in many contemporary societies, this revival was fuelled by the growing distrust between citizen movements and what they perceived as private benefits disguised as public interests.
Although the commons are often described as a typology of fundamental rights, they are not given rights: the commons are “necessarily created and sustained by communities i.e. by social networks of mutual aid, solidarity, and practices of human exchange that are not reduced to the market form." (De Angelis 2003) Community space has been one of the major claims of the commons movement: highlighting the large amount of publicly owned but mismanaged public properties, advocates of the right to the city have argued against the privatisation of public real estate stocks as well as for the community-driven and -oriented reuse of vacant properties in many cities.
The fight to protect public assets, and reframe them as commons, has been the strongest in cities with weak economic capacities and significant pressure to privatise their assets. In Berlin, civic and professional actors had successfully campaigned to change the city’s privatisation policy; Bologna and other Italian cities designed regulations for the shared management of common goods; cities in the UK and the Netherlands introduced formats to share public resources (and responsibilities) with civic partners. In Hungary, the notion of the commons has been largely absent from discussions about urban development. The Budapest Circle event on March 1 will look at some of the “commons policies” and mechanisms introduced in European cities and explore their applicability in the Hungarian context.
Everyone welcome!
Daniela, Levente and Iván 

Várok mindenkit szeretettel: Tosics Iván - Városkutatás Kft / Metropolitan Research Institute
A Budapest Kör találkozóira a „Chatham House” szabályok érvényesek.
Közlemény: ez a találkozó angolul lenne. A téma azonban annyira érdekes és újszerű, hogy valahogy érthetővé kellene tenni azok számára is, akik nem elég jól értenek angolul. KÉRDÉSEM: lenne-e néhány önként jelentkező, akik egymást váltva fordítanák az elhangzottakat (fülbesúgásos módon, azaz az angolul nem jól értők a terem egyik sarkában kapnák a fordítást).

JELENTKEZZETEK ÖNKÉNTES FORDÍTÓNAK ÉS AKKOR MEGHIRDETHETJÜK KÉTNYELVŰKÉNT AZ ESEMÉNYT!
Iván

A belépés díjtalan.

március 2. csütörtök 20:00
WINAND GÁBOR KLUBJA

JAZZ FABULÁK 3.
- beszélgetős és zenélős esték minden hónap első csütörtökén -
Winand Gábor vendége: ELSA VALLE


Elsa Valle a Kubában született, jelenleg Európában élõ énekesnõ a legrangosabb havannai Zenemûvészeti iskola elvégzése után rögtön a híres havannai Tropicana-ban kapta elsõ elismerését, ezt követõen a legismertebb kubai és dél-amerikai rendezvényen lépett fel!  Az egyik leghíresebb kubai fesztiválon, a "Boleros De Oro"-n - méltán hódította meg a közönség, és a szakma elismerését. Stílusát méltán nevezhetjük a tradicionális és a mai kortárs kubai éneklés érdekes és fantasztikus keveredésének. Hangja, énekstílusa egyszerre érzéki, melankólikus, és robbanékonyan improvizatív. Jazz, Latin, és Pop fesztiválokon egyaránt megfordul. Egy színpadon dolgozott a legendás hírű kubai zenészekkel a Buena Vista Social Clubbol! Járt a San Remoi fesztiválon, a neves La Bienal flamenco fesztiválon.



Winand Gábor (1964, Budapest). Egy olyan fiatalembernek, aki tudatosan énekesnek készült gyermekkora óta, komoly dilemma lehetett a hangjához, személyiségéhez, alkatához legadekvátabb műfaj megválasztása. Útkeresése éveiben Winand Gábor előbb az operához vonzódott, de ez irányú tanulmányokra nem adódott lehetősége, így valójában csak 1983-tól – a Zeneakadémia Jazz Tanszakán megkezdett énektanulmányaitól – vált egyértelművé, hogy a jazz az igazi műfaja. S bár korábban klarinétozni is tanult, s emellett szaxofonon és fuvolán is olyan szinten játszik, hogy hangszeres zenészként is számon tartják kollégái, Winand Gábor mindenekelőtt jazzénekes. Pontosabban: a kortárs jazz első számú énekese Magyarországon. Mihelyst befejezte tanulmányait, a hazai jazzélet legkeresettebb énekese lett, s a mai napig töretlen az igény a közreműködésére, ha egy modern produkcióhoz férfi énekes kell. Első lemeze 2002 ben a Corners of my mind elnyerte a francia kritikusok díját,a Choc de I année-t. Azóta megjelenő lemezei mind nemzetközi sikereket értek el, így Winand Gábor Európa egyik vezető férfi jazz énekesévé avanzsált. Megszámlálhatatlan lemezen közreműködik mint vendég, és saját Winand Update zenekarán kívül számos projekt közreműködője, oszlopos tagja. Párjával Elsa Valle kubai énekművésznővel dolgozik több zenekarban is, Elsa Valle Afrocando, Jazz Latin Syndicate, Elsa Valle-Winand Gábor Acapell. Ezen kívül a Babos Gyula vezette Makrokozmosz és a Tzumo Exclusive tagja. Gyakran hallhatjuk a neves Gustav Brom Big Band szólistájaként. Valamint az évek alatt a jazz oktatás egyik vezető egyéniségévé vált, külföldi kurzusok, énekversenyek tartanak igényt szaktudására.
További alkalmak:
április. vendég:
Belépődíj: 1.000 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

március 3. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 2.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, Szerzői Filmklub és a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

A PÓ NÉPE (dokumentumfilm) & egyéb rövidfilmjei
Kísérőfilm
: Michelangelo Antonioni: a tekintet, amely megváltoztatta a filmművészetet (dokumentumfilm, 2001) 56’

- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -




"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)



A Pó népe
/Gente del Po/, olasz dokumentumfilm, rövidfilm, 1943-47, 10 perc, rendezte: Michelangelo Antonioni
Antonioni 30 évesen forgatta első alkotását, A Pó népe című horrorfilmet, amely egy akkor még nem is létező filmes irányzat, a neorealizmus egyik előfutárának tekinthető. Sajnos a végéhez közeledő háborút ez a film is megsínylette: az anyagot elkobozták és a fasiszták bukása után délre vitték. Itt az anyag egy része tönkrement, egy része elveszett, s csak nehezen sikerült legalább hiányos formában rekonstruálni a háború után. Antonioni elmondása szerint a befejezett film negyede az eredetileg tervezett 2 harmadának.

* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
2017. április 7. Egy szerelem krónikája (1950) ff.
2017. május 5. Fellini: A fehér sejk (1953) ff. (forgatókönyv: Antonioni)
2017. június 2. A legyőzöttek (szkeccsfilm, saját maga, 1953) ff., mf.
2017. szeptember 1. A kamélia nélküli hölgy (1953) ff., mf.
2017. október 6. Szerelem a városban (szkeccsfilm, többekkel, 1953) ff.
2017. november 4. A barátnők (1955) ff.
2017. december 1. A kiáltás (1955) ff.(1957) ff., mf.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 4. szombat 19:00
ELŐADÁS A KISTEREMBEN

EGY ÁTLAGOS NAP
Előadó: Móró László



A kb. 70 percet kitevő műsor prózai és zenei részekre van osztva, ahol a szerző különböző írásai, versei és hangszeres dolgai hallhatóak...
"Autodidakta módon tanultam zenélni, fiatal koromban mint DJ, lemezjátszókkal kísérleteztem, aztán gitárt vettem a kezembe, később jött a zongora. Blues mesék címmel készítettem előadást a blues történetéről, amit kb. 12 -25 öreg blues dallal kísértem. Ugyanezt " jazztörténetek " címmel is megcsináltam. Az egyik koncertemen találkoztam Kollár-Klemencz Lacival, aki meghívott a Katona József színházba, mint vendégelőadót. A Kistehén Tánczenekarral, Grecsó Krisztiánnal, Másik Jánossal és Lantos Ivánnal játszottam együtt. Georgios Tzortzoglou képzőművész és zenésszel, valamint zenekarával felléptem a Művészetek Palotájában. Szentendrén élek."
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 4. szombat 20:00
KONCERT

SOFIA LABROPOULOU - TIJANA STANKOVIC DUÓ


A Labropoulou és Stanković duo a tagok balkáni zene iráni érzett szerelmének köszönhetően jött létre. Ez nem véletlen, hiszen mindketten arról a környékről származnak. Céljuk, hogy különböző stílusokkal kísérletezzenek, elsősorban a Balkán központi régióinak zenei tradícióiból merítve, mivel az a terület nem csak sokféle népnek ad otthont, hanem igen gazdag különféle zenei hagyományokban is.

„Azok számára, akik még nem jártak a Balkánon, misztikus árnyék-föld, azoknak viszont, akik megismerik, csak még misztikusabb válik… Ekkortól leszel tulajdonképp az igazi mágia, misztikum és varázslat részese. Szokásoddá válik, hogy a kávézóban guggolva fogyaszd el a reggeli kávéd, aztán találkozol egy ismerősöd ismerősével, aki suttogva, vészjóslóan mond neked valamit, de a felét sem érted. Ármány, cselszövés, rejtély, nagy elszántság és merész tettek – a dolgok, amelyek az igazi romantika lelkét adják, ma a Balkán szívében találhatók." - Arthur D. Howden Smith.

Sofia Labropoulou (GR / HU) - kanonaki
Tijana Stanković (SRB / HU) - ének, hegedű

Sofia Labropoulou( zenész, zeneszerző). Görögországból származik, de jelenleg Budapesten él.  Isztambulban tanult zenélni. A saját projektjén kívül szólistaként a legkiemelkedőbb kortárs- és népzenészekkel (Sebestyén Márta, Robyn Schulkowsky, Dominique Vellard és Efren Lopez )dolgozott együtt Európában és Amerikában.  Tijana Stanković szerb hegedűművész és énekes, jelenleg ő is Budapesten él. Újvidéken népzeneművészetet tanult.  Zenei érdeklődésének középpontjában a balkáni zene, a szabad improvizáció, a kortárs zene, valamint az alkalmazott zene áll. Számos kiváló zenésszel lépett fel, így például Mezei Szilárddal, Iancu Dumitrecuval, Márkos Alberttel, és jelenleg is több együttesben játszik (Argo, Rođenice, Mezei Szilárd Túl a Tiszán Innen Együttes és Hyperion Nemzetközi együttes).





március 6. hétfő 19:00
ELŐADÓEST

Hetvenkedő zenés könyvbemutató




Mohai V. Lajos szóra bírta Kelecsényi László

szívének legmélyebb üregeiben cseleit szövő, fondor magányt.

Ennek eredményét tesszük közzé nyomtatásban és élőszóban.

Háziasszony: Karafiáth Orsolya

Meglepetésvendég: Orbán Bori; zongorázik: Éry Balázs

A szerzőpáros részleteket ad elő a

Hosszú délutánok Kelecsényi Lászlóval

című, erre az alkalomra korlátozott példányszámban megjelent

kötetből.

Ének- és zeneszó, baráti beszélgetés, koccintás.

A belépés díjtalan.

március 7. kedd 20:00
SZÜLETÉSNAPI KONCERT

OLÁH KÁLMÁN

Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 8. szerda 17:00
KÖNYVBEMUTATÓ

HAJNÓCZY A KÖNYVTÁRBAN. "A KÉKBŐL KELL KIINDULNI..." című kötet bemutatója

A Szegedi Tudományegyetem BTK Magyar Irodalmi Tanszékén működő Hajnóczy Péter Hagyatékgondozó Műhely, a Szegedi Tudományegyetem ÁJTK Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszék, valamint a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent a Vége/láthatatlan párbeszédben, a Hajnóczy-tanulmányok V. kötete.

Moderátor Jánossy Lajos. Beszélgetőtárs: Reményi József Tamás, Szkárosi Endre, Németh Gábor, Nagy Tamás, Cserjés Katalin, Nagy Tamás, Kovács Kriszta, Csenki Nico.


A belépés díjtalan.

március 8. szerda 18:00
A KAMERA LES - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

MICHAEL POWELL: KAMERALES



Kamerales /Peeping Tom/ - angol thriller, 101 perc, 1960, rendezte: Michael Powell, forgatókönyvíró: Leo Marks, operatőr: Otto Heller, producer: Michael Powell, vágó: Noreen Ackland, szereplők: Mark Lewis - Karlheinz Böhm, Helen Stephens - Anna Massey, Vivian - Moira Shearer, Dora - Brenda Bruce
Ha az őrjöngő brit kritikusok nem döngölik földbe 1960-ban a Peeping Tomot (ami itthon az idétlen Kamerales címet kapta), akkor most Hitchcockot egy ötlettelen kóklernek tartanánk. És mindenki a gyilkos kameraállványt emlegetné a Psycho késelős zuhanyzójelenete helyett. /.../ Az eredeti Peeping Tom nem túl ismert személy nálunk, ő volt az a tesztoszterontól túlfűtött, X. századi angol szabóinas, aki megleste a pucér Lady Godiva grófnőt, és a legenda szerint emiatt azonnal megvakult. A Kamerales modernkori kukkolója, Mark Lewis (Karlheinz Böhm) már nem éri be egyetlen meztelen nővel. Nappal a szerény segédoperatőr álcája mögé bújik egy filmgyárban, éjszaka meg kurvákról készít aktfotókat egy trafik emeletén. Vagy egy kézikamera állványával szúrja torkon a lányokat, miközben lefilmezi őket. Ezeket a felvételeket aztán újra és újra megnézi az egyszemélyes vetítőtermében, és mivel mindig elégedetlen az eredménnyel, megint éjszakai portyára indul. El akarja készíteni a tökéletes filmet a zsigeri félelemről. /.../ (részletek Szűcs Gyula kritikájából)


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus

Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További vetítések:

április 5. Michelangelo Antonioni: Nagyitás (1966)
május 3. Francis Ford Coppola: Magánbeszélgetés (1974)
június 7.  Michelangelo Antonioni: Foglalkozása: riporter (1975)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

március 8. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS - EMLÉKEZETPANORÁMA

FÜST MILÁN: NAPLÓK
című kötetéről beszélget a sorozat négy állandó szereplője: Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Sipos Balázs



"Tizenhét éves korában, 'jegyzési kényszer'-től hajtva kezdi Füst Milán írni, bár vegyes tematikájú feljegyzéseit naplónak csak 1914-től nevezi. Ez a sajátos műfaj nemcsak az első, amelyben kipróbálja, hanem hosszú évekig az egyetlen is, amelyben 'otthon érzi' magát. Negyven éven át, napi két-három órányi munkával készült az általa élete fő művének emlegetett Napló, amely aztán 1944-ben, Budapest ostromakor eltűnt. Megsemmisült – legalábbis a szerző számára. Hónapokig gyászolta 'legkedvesebb gyermekét', s nemhogy folytatni nem akarta a feljegyzések készítését, de a később megkerült füzetekről sem volt hajlandó tudomást venni. (Somlyó Györgytől tudhatjuk, hogy az előkerült naplókat tartalmazó bőröndöt soha nem nyitotta ki.)"írja Szilágyi Judit és Fazakas István Bevezetőjében a Digitális Irodalmi Akadémián.
Ugyanitt olvashatják teljes terjedelmében Füst Naplók című művét: "Összefoglalhatom, amit eddig a művészetről gondoltam, – tehát: Azért vagy művész, mert vallani akarsz, közölnöd kell, amitől szenvedsz és ujjonganod, ha nagyritkán örűlsz, – így vagy teremtve. Konfrontálnod kell a lelkiismereted: gyónnod kell, akkor feloldoztatol. – Azután: – védekezel a halál ellen. Az, hogy élsz s ahogyan élsz, – minden örömöd s bánatod a halál principiumából ered, – de az ember sorsa, hogy elérhetetlenre, reménytelenre vágyakozzék, – le akarod rögzíteni a percet, hogy éltél – s amit láttál, – mert minden elmúlik. – Mért kell keresni az igazságot, ha van – s mért lehet oly nehezen megtalálni: mióta a világ áll milliárd formában sóhajtozol utána, – körültáncolod. – S narkózisra van szükséged, – altatószerre, hogy elhihesd, hogy nem voltál oly boldogtalan: kijavítod benne élményeidet. – S úgy lettél művész, – hogy meg akartad mutatni a világnak, mely nem akart észrevenni, hogy vagy s hogy különb vagy."



Az Előhívás 2015-2016-os „szemeszterei” az önéletírás, a memoárirodalom, a vallomások könyveiről szóltak. Az alanyi elbeszélés, a korban álló, annak életvilágáról tanúskodó epika erőteljes és gazdag vonulata a magyar irodalomnak; a visszaolvasások ebben az irányban keresnek utat. Amikor irodalomról beszélünk, akkor szükségképpen történelemről is, arról a közös tudástartományról, amely minden kulturális közösségnek a sajátja. Az emlékezet elfogult, az emlékező író egy bizonyos perspektívából lát és láttat; páratlan egyszeriségében korlátai és lehetőségei; a személyiség nagyepikáját, a történeti időt tereli mederbe, mondja el. A 2016-2017-es őszi-téli-tavaszi szemeszterben négy-négy epizódban a sorozat folytatódik. Ezúttal a napló és a határműfajú szövegek is helyet kapnak, alkalmat teremtve, hogy a magyar emlékezettörténet mai napig meghatározó művei szembesítsenek a jelenünkkel. A kérdések érvénye nem változott, a válaszok értelmezési rétegei gazdagodtak.
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
További alkalmak:
április 12. Fenyő Miksa: Az elsodort ország
május 10. Bereményi Géza: Önéletírás
június 14. Nádas Péter: Világló részletek
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A sorozatról részletesen: http://www.litera.hu/hirek/naplok-memoarok-kezdodik-az-elohivas-uj-szeriaja
A Litera és a Nyitott műhely másik sorozatáról, az Írómoziról bővebben: www.litera.hu/dosszie/iromozi
Esemény a Facebookon.

A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

március 9. csütörtök 19:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

SZÍJJ FERENC

A belépés díjtalan.

március 10. péntek 17:00
KÖNYVBEMUTATÓ

Egyházmegyei Levéltár – Győr
Diözesanarchiv von Raab

A BOLDOG KÖLTŐ
HARSÁNYI LAJOS ÖNARCKÉPE ÉS VÁLOGATOTT VERSEI (Közreadja: Bors Anikó, Győr 2015.)

Bemutatja: Szénási Zoltán tud. főmunkatárs (MTA ITK)



Harsányi Lajos (1883–1959) a katolikus irodalom századfordulós megújulásának úttörője, költői indulása idején együtt emlegették a fiatal nyugatosokkal. Korának ünnepelt költője volt, azonban 1945 után háttérbe szorult. Bár halála után nem szerepelt irodalmi lexikonokban, Kunszery Gyula, Rónay György és napjainkban Cs. Varga István méltatták líráját. A kötetben Harsányi Lajos válogatott versei mellett – kuriózumként – máig kiadatlan irodalmi önéletírása olvasható, amelyet a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár őrzött meg az utókornak. Széles körképet ad benne – mint írja: „az elmúlt ötven év katolikus reneszánszának történetéről” –, a kor kulturális életéről, irodalmi és egyházi kapcsolatairól. De nem csupán a később híressé vált nevek lehetnek fontosan ebben az írásban, hanem éppen azok a hétköznapi emberek, akiket ugyanolyan szívvel-lélekkel-humorral ábrázolt, mint bárki mást. „Egyszerre volt szakrálisan komoly és gyermekien kedves” – írta róla Sík Sándor, barátja és pályatársa. Jó értelemben volt érzékeny, meglátta a finom részleteket a természetben, az emberek lelkében, és sorait – akár versben, akár prózában – elsősorban mély hite határozta meg. Anekdotikus stílusának köszönhetően olvasmányos és szórakoztató ez a nem mindennapi kordokumentum.
A belépés díjtalan.

március 14. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - ÚJ FOLYAM 19.

MITŐL SZÓLNAK A STANDARDEK?
Vendégünk:
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -



AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget.(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

március 16. csütörtök 20:00
VERSKONCERT

ÉKEZET. APÁMNAK.



A vers-koncert sorozat a hasonló című, a Mansfeld Péter-pályázatra beadott, annak támogatásával megjelent könyv+CD zenei anyagán alapul. Az előadandó dalok részben már nyomtatásban megjelent versekre írt, részben Zalán Tiborral szerzői együttműködésben született dalaim. Az est tematikája az ’56-os forradalom és szabadságharc konkrét eseményeire, a kitörölhetetlen gyerekkori emlékekre és az ezekhez kapcsolható pozitív emberi reakciókra, hétköznapi és történelmi léptékű hőstettekre épül. Így a versek, dalok segítségével mutatjuk fel a mai fiatal közönség számára az akkori fiatalok áldozatvállalását, hősies kiállását, egymásért és a nemzetért érzett szolidaritását. Az előadás dalai között a korabeli fiatalok naplóiból, az akkoriban született versekből színész vendégeim adnak elő, de magam is felidézem akkori személyes élményeimet a közeli Széna térről, a pincében töltött időről, az égő város látványáról és édesapámról, akinek tanítványai haltak meg az orvlövészek golyóitól.
Az Ékezet. Apámnak. –című előadásunk tehát nem didaktikusan, hanem az előadók személyes hitelességére is támaszkodva, a zene nyelvén, a verséneklés és a rock zene együttes erejével, valamint az előadás színházi formájával biztosan felejthetetlen élménnyel gazdagítják a fiatal közönséget.
A belépőjegyes rendezvényeken könyv és CD-kiadvány a belépőjegy mellé ajándékként kerül átadásra.
Huzella Péter
A koncert műsora:
1. Zalán Tibor: Ékezet. Apámnak.
2. Petófi Sándor: Sors, nyiss nekem tért
3. Ady Endre: Kétkedő magyar lelke
4.
5. Faludy György: 1956 te csillag
6. Kányádi Sándor: Naplótöredék, Felemás őszi ének
7. Nagy Gáspár: Amikor a nagy őszi ragyogásban,
Népvándorlás,
Láttad,
Névtelenek,
Az utca,
Láttad azt a lányt,
A többit tudjuk,
Élők
8. Pilinszky János: Szakítás
9. Zalán Tibor: Júlia szép asszony
10. Zalán Tibor: Egy ország
A zenekar tagjai: Huzella Péter - ének, gitár
Huszár Mihály - basszus, harmonika
Jenei Szilveszter - gitár
Lázár Zsigmond - hegedű, billentyűsök
Madai Zsolt - ütők
Vernyik Szilárd - gitár

Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

március 28. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - ÚJ FOLYAM 20.

MITŐL SZÓLNAK A STANDARDEK?
Vendégünk:
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -



AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget.(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

április 5. szerda 18:00
A KAMERA LES - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

MICHELANGELO ANTONIONI: NAGYÍTÁS

Nagyítás /Blowup/ - angol-olasz-amerikai filmdráma, 107 perc, 1966, rendező:   Michelangelo Antonioni, író:   Michelangelo Antonioni,  Julio Cortázar, forgatókönyvíró:   Tonino Guerra,  Michelangelo Antonioni, zeneszerző:   Herbie Hancock, operatőr:   Carlo Di Palma, producer:   Carlo Ponti, vágó:   Frank Clarke, szereplők: Thomas - David Hemmings, Jane - Vanessa Redgrave, Patricia - Sarah Miles, Önmaga - Veruschka von Lehndorff, Bill - John Castle, Mime - Julian Chagrin, Ron - Peter Bowles
Thomas, a fiatal és gazdag divatfotós nem elégszik meg a műtermek világával, valóságos figurákat és élethelyzeteket próbál ellesni és megörökíteni gépével. Egy parkban például ötletszerűen lencsevégre kap egy csókolózó szerelmespárt, aztán nem érti, miért tiltakoznak az érintettek, és miért akarják minden eszközzel visszaszerezni a negatívokat is. Amikor azonban kinagyítja a képeket, rádöbben, hogy egy gyilkosság kellős közepébe keveredett. Michelangelo Antonioni remekműve miközben feszült krimi, a megismerés és a művészi ábrázolás mibenlétéről is találóan filozofál, egyúttal hangulatosan idézi meg a hatvanas évekbeli "swinging" Londont.


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus

Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További vetítések:

május 3. Francis Ford Coppola: Magánbeszélgetés (1974)
június 7.  Michelangelo Antonioni: Foglalkozása: riporter (1975)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

április 7. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 3.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, Szerzői Filmklub és a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

 EGY SZERELEM KRÓNIKÁJA (1950)
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -



"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)

Egy szerelem története /Cronaca di un amore/ - fekete-fehér, olasz filmdráma, 90 perc, 1950, rendező: Michelangelo Antonioni, író: Michelangelo Antonioni, forgatókönyvíró:
Michelangelo Antonioni
, Francesco Maselli, operatőr: Enzo Serafin, zene: Giovanni Fusco, szereplők: Guido - Massimo Girotti, Enrico Fontana - Ferdinando Sarmi, Barmaid - Rosi Mirafiore, Carloni - Gino Rossi, Joy - Marika Rowsky
Fontana a gazdag milánói iparmágnás, magándetektívet fogad szép és fiatal felesége figyelésére. Talán a múltjára féltékeny, amit csak fényképekről ismer, talán minden férfire, aki csak láthatja. Milyen szál köti össze Paulát és Guidót? Egy szerelem? Egy véletlen baleset? Mennyit ér a szabadságuk, és mennyit ér a boldogságuk?

* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
2017. március 3. A Pó népe (dokumentumfilm, 1943-47) ff. 10’ & egyéb rövidfilmjei
Kísérőfilm
: Michelangelo Antonioni: a tekintet, amely megváltoztatta a filmművészetet (dokumentumfilm, 2001) 56’
2017. április 7. Egy szerelem krónikája (1950) ff.
2017. május 5. A kamélia nélküli hölgy (1953) ff.
2017. június 2. A legyőzöttek (szkeccsfilm, saját maga, 1953) ff., mf.
2017. szeptember 1. Szerelem a városban (szkeccsfilm, többekkel, 1953) ff.
2017. október 6. A barátnők (1955) ff.
2017. november 4. A kiáltás (1957) ff., mf.
2017. december 1. A kaland (1960, fsz.: Monica Vitti) ff., mf.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 3. szerda 18:00
A KAMERA LES - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

FRANCIS FORD COPPOLA: MAGÁNBESZÉLGETÉS


Magánbeszélgetés /Conversation/ - amerikai filmdráma, 109 perc, 1974, rendező: Francis Ford Coppola, forgatókönyvíró: Francis Ford Coppola, operatőr: Bill Butler, díszlettervező: Doug von Koss, jelmeztervező:  Aggie Guerard Rodgers, zene: David Shire, producer: Francis Ford Coppola, látványtervező: Dean Tavoularis, vágó: Richard Chew, Walter Murch, szereplők: Harry Caul - Gene Hackman, Stan - John Cazale, Bernie - Allen Garfield, Ann - Cindy Williams, Mark - Frederic Forrest, Amy - Teri Garr, Martin Stett - Harrison Ford
Harry Caul profi lehallgató szakember, aki gondosan ügyel arra, hogy a munkáját sohase keverje össze a magánéletével. Legújabb megbízása egy fiatal pár nyomon követése, beszélgetéseik rögzítése. Az ismeretlen megbízó, és a gyanús fizetési körülmények miatt Harry még alaposabb végzi munkáját. Az egyik felvételen nehezen értelmezhető szövegmaradványokra bukkan, amelyek egy gyilkosságra utalnak. Harry elhatározza, hogy utánajár az ügynek. A nyomozása során azonban rá kell jönnie, hogy kelepcébe került.


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus

Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További vetítések:

június 7.  Michelangelo Antonioni: Foglalkozása: riporter (1975)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

június 7. szerda 18:00
A KAMERA LES - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

MICHELANGELO ANTONIONI: FOGLALKOZÁSA:RIPORTER



Foglalkozása: riporter /Professione: reporter/ - olasz-francia-spanyol-amerikai filmdráma, 126 perc, 1975, rendező: Michelangelo Antonioni, író: Mark Peploe, forgatókönyvíró:  Michelangelo Antonioni, Mark Peploe, Peter Wollen, zeneszerző: Ivan Vandor, operatőr: Luciano Tovoli, díszlettervező: Osvaldo Desideri, jelmeztervező: Louise Stjernsward, producer: Carlo Ponti, vágó: Michelangelo Antonioni, Franco Arcalli, szereplők: David Locke - Jack Nicholson, lány - Maria Schneider, Rachel Locke - Jenny Runacre, Martin Knight - Ian Hendry, Stephen - Steven Berkoff, Achebe - Ambroise Bia, Witch doktor - James Campbell
Az egyik Észak-Afrikai országba utazik David Locke újságságíró, hogy riportot készítsen a gerillák harcáról. A sivatagban lévő szállodában találkozik a fegyvercsempésszel, aki váratlanul meghal. A kiégett riporter úgy érzi, itt az alkalom, hogy elmeneküljön régi életéből. Felveszi a halott férfi személyazonosságát és magához veszi a határidőnaplóját, amely Afrikán és Európán át veszedelmes fegyvercsempészekhez és egy titokzatos fiatal nőhöz vezeti. Locke kénytelen szembesülni a ténnyel, hogy bár sikerült megszabadulnia előző életétől, az új bőre egyre szűkebb rá.


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus

Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)