ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra
május 20. hétfő 18:00
KÉSELÉS VILLÁVAL

KIADÓI STRATÉGIÁK II.
Vendégeink: NYÁRY KRISZTIÁN és SÁRKÖZY BENCE
- beszélgetőtársak, a sorozat szerkesztői: Csete Soma és Vida Kamilla -




Májusban a megújult Késelésen Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, a Líra Csoport kreatív igazgatója és Sárközy Bence szerkesztő, a Libri Csoport kiadási igazgatója és társtulajdonosa lesznek a vendégeink. Beszélgetünk a piaci és a szakmai kánonok, szerepmodellek sajátos viszonyáról, az intézményi hierarchiáról, a pályakezdőkért folyó kiadói verseny szelekciós logikájáról, marketingetikáról és csomó minden másról.
Márciustól megújult a Késelés Villával, és a fiatal irodalmárok szerzői estek keretében történő bemutatása helyett tematikus programmal jelentkezik. A fiatal irodalmi közösséget érintő kérdésekre ezentúl fókuszáltabban, már beágyazott szerzők, szerkesztők és irodalomszervezők meghívásával próbál válaszokat keresni a sorozat. A közös kapcsolódási pontok és a szerzői reprezentáció problémáin túl immár a vitáé lehet a főszerep. Nem fognak elmaradni a meglepetések, csupán új formát öltenek, egy dolog viszont változatlan marad: az est utáni bulin a talpalávalót továbbra is a meghívottak playlistjei szolgáltatják majd.
Az est házigazdái Csete Soma és Vida Kamilla.



Mutatják is...

A nyári szünetet leszámítva havonta két új vendég érkezett a Műhelybe. Eddig megfordultak nálunk: András László, Babiczky Tibor, Fehér Renátó, Zilahi Anna, Kállay Eszter, Mohácsi Balázs, Borda Réka, Vajna Ádám, Korpa Tamás, Nagy Kata, Biró Krisztián, Ferencz Mónika, Kali Ágnes, Körösztös Gergő, Deres Kornélia, Szabó Marcell, Purosz Leonidasz, Turi Tímea, Celler Kiss Tamás, Láng Orsolya, Dezső Kata, Kiss Lóránt, Bordás Máté, Terék Anna, André Ferenc, Mucha Dorka, Nagy Gabriella, Péczely Dóra, Tóth-Czifra Júli, Szegő János.

További alkalmak:
június 17.
Facebook ajánló.
Interjú a Literán.
Remek értékelés a sorozatról az ELTE online felületén.
A belépés díjtalan.

május 21. kedd 18:00
IRODALMI EST

A DOKK.HU IRODALMI PORTÁL RENDEZVÉNYE
- kiemelt vendég: Vajdics Anikó dokkoló, akivel Köves István beszélget / ezt követően az est szabad felolvasással folytatódik -


Vajdics Anikó közgazdász tanári, továbbá spanyol és portugál szakos bölcsészdiplomát szerzett. De rendelkezik pszichodráma-vezetői képzettséggel is. Dolgozott újságíróként, tanított főiskolán és gimnáziumban. Jelenleg pszichodráma-csoportokat vezet, spanyol nyelvet tanít, fordít, továbbá rögtönző színész a Józan Babák Klub "visszajátszó" (playback) színházi társulatánál. (Addiktológiai problémákkal küzdőknek, gyermekotthonban élő fiataloknak, csökkent értelmi képességű gyerekeknek, börtönlakóknak és hajléktalanoknak játsszák vissza az általuk elmesélt, személyes történeteket.) Több szakkönyvet, regényt és verset fordított (a versfordításai többek között a Parnasszus című folyóiratnál, a regényfordításai a Palatinusnál, Ulpius Háznál és a Geopen Kiadónál jelentek meg). Saját alkotásait nemrégiben kezdte publikálni. Több internetes irodalmi portálnak és versíró műhelynek is tagja (AlkoTÓház, ÚjNautilus, Héttorony, Feljegyzések-Folyó, Kreatív Költőnők Klubja, Költészeti Játszóház, Költészeti Kávéház), ahol rendszeresen jelennek meg versei.
Köves István költő, drámaíró.
Amit tud, azt nem a JATE Bölcsészettudományi Karán, vagy a Színház- és Filmtudományi Főiskolán tanulta, ott csak diplomákat szerzett. Életét (eddig) az irodalom és a könyvek jelentették: néhányan az ELTE Egyetemi Könyvtárának főkönyvtárosaként, a Magvető Kk. lektoraként, a Magyar Ifjúság, illetve az Ifjúsági Magazin irodalmi szerkesztőjeként, a Pécsi Nemzeti Színház, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió dramaturgjaként és számtalan irodalmi kör, klub, társaság alapítójaként, antológiák szerkesztőjeként emlékez(het)nek rá. Versei és novellái számos folyóirat, heti- és napilap hasábjain olvashatók, s újabban a világhálón (bővebbet a Google és a Facebook) is megtalálhatók.



A belépés díjtalan.

május 22. szerda 20:00
KONCERT

PENGŐ CSABA - BÖGÖTHY ÁDÁM BŐGŐ DUÓKONCERT


Pengő Csaba: Horváth Elek és Berkes Balázs növendéke volt, 2004-ben diplomázott. Első nagy zenei inspirációját a blues-tól kapta, majd számos zenei műfajban és sok produkcióban kipróbálta magát a klasszikus zenétől a jazzig. Az utóbbi években számos kisebb művet írt nagybőgőre (szólókat, duókat, és egy triót is). Ezen az estén a szóló- és duódarabjaiból játszanakk és néhány ismert jazz standard is elhangzik szólóbőgő és bőgőduó átiratban. 2016-ban jelölést kapott „Az év fiatal jazz-zenésze” döntőjének részvételére; 2017-ben szakmai-, majd 2018-ban közönségdíjat nyert a Müpában megrendezett Jazz Showcase-en. A Bögöthy Ádám Trió egy régi együttműködés eredményeképp jött létre, hiszen tagjai egytől egyig megegyeznek a Czirják Csaba neve által fémjelzett trió tagjaival. A zenekar ez alatt a név alatt elsősorban a nagybőgős Bögöthy Ádám szerzeményeit, feldolgozásait játssza.
www.csabapengo.com
Bögöthy Ádám Érden nevelkedett, zenei tanulmányait 2003-ban kezdte meg gitáron, a gimnázium elvégzését követően 2006-tól jazz-gitár szakon tanult tovább a váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskolában. 2009-ben felvételt nyert a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola Jazz Tanszakára. A nagybőgő iránti érdeklődése is ebben az évben erősödött meg, melynek eredményeképpen 2010-től a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékének jazz-bőgő szakos hallgatója is lett. A két képzést párhuzamosan végezte. 2014-től újból a budapesti egyetem hallgatója, tanári master diplomáját 2016-ban vehette át.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: )

május 23. csütörtök 19:00
KIRÁLYI BESZÉLGERÉSEK 12.

MIHANCSIK BESZÉLGET KIRÁLLYAL



A 12. Rendhagyó Király Beszélgetésen Mihancsik Zsófit kértem meg, hogy beszélgessen. Velem. Többek között mert megjelenik életem első könyve, egy szubjektív válságtörténet, a tornádó oldalszele. Ami a helyszínen már kapható is lesz. De a Királyi beszélgetések szokásainak megfelelően egyáltalán nem csak a könyvről, nem csak a válságról és nem csak rólam lesz szó. Remélem, most is sokan leszünk, mert a bevétel most is a Nyitott Műhelyé!


Fotó: Magócsi Márton, origo.hu

Király Júlia (Budapest, 1957) magyar közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár (BCE), 2007-2013 között a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Sokáig a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatójaként volt ismert.
Bölcsészcsaládból származik, Király István irodalomtörténész, Ady-kutató lánya, de a budapesti Fazekas Gimnázium matematika tagozatán érettségizett. Máig úgy gondolja, élete nagy szerencséje, hogy ott kivételes tehetségű tanárai és osztálytársai voltak. Otthon a negyvenezer kötetes családi könyvtár várta – és a grund, ahol mindig is fiúkkal focizott. 1980-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem), négy évvel később ugyanitt doktorált. Makrogazdasági szakember, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, területei közé tartozik a monetáris politika, a pénzügyi kockázatok kezelése és a stratégiai bankirányítás is.
„A minőségre, a nyitottságra, a toleranciára való igényt hoztam otthonról” – mondja. Számára az értelmiségi életforma szerves része a városi biciklizés is: könnyen el lehet jutni színházba, moziba, kiállításra, a „sarki kocsmába” egy jó beszélgetésre.
A belépés díjtalan.

május 24. péntek 21:00
KONCERT

ÉGŐ TŰZBEN DIDEREGVE
- (újabb) ADY versek á’la MAKÁM akusztik -



A Makám már rég nem csak egyszerűen zenekar, sokkal inkább valódi intézmény, a gyerekdalokra épülő műsorfolyamtól kezdve a keleti zenékből merítő kortárs world-jazz formáción át a legjobb hazai folk és világzenei énekesnőket befuttató, változó felállású zenekarig igen sokoldalú alkotóműhely. A Makám zenekar most, túl számtalan felejthetetlen albumon, legeslegfrissebb, Krulik Zoltán Ady Endre verseire komponált dalait mutatja be (lújra) a Nyitott Műhelyben, rendhagyó módon.
/A Lángoló gitárok cikke nyomán./


Krulik Zoltán, Magyar Bori és Kuczera Barbara a képen (fotó: Deim Balázs)

Magyar Bori - ének
Krulik Zoltán - ének, gitár, harmónium, tibeti éneklőedény
Kuczera Barbara - hegedű, ének
Vázsonyi János - szaxofon
Bata István - basszusgitár, ének
Keönch László - ütőhangszerek, udu, citera, ének
Belépődíj: 1.500, diák: 1.000 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 25. szombat 20:00
KONCERT

STRINGSTORY
KÉZDY LUCA    és    LANTOS ZOLTÁN



Zenei fejlődésemben, változásomban két hegedűs okozott mindent átforgató élményt. Másodikos esztétika és elsős filozófia hallgatóként kezdtem a jazzhegedüléssel foglalkozni, Antal Tibornál. Ő mutatta valamelyik első órán Stephane Grappelli játékát - igen, előbb jött a késztetés hogy jazzel foglalkozzak a hangszeremen, mint hogy Grappellit ismertem volna - amitől földbe gyökerezett a lábam, sírtam és nevettem egyszerre, a csodától, amit hallok, és az előttem álló hosszú út terhétől megijedve. Alapvetően olyan típus vagyok, akinek elég viszonylag kevés külső információ, abból a kevésből, ha igazán megfog, nagyon sokáig merítek. Tudtam ez időben, hogy van egy Lantos Zoltán nevű hegedűs, akiről bölcsész ismerőseim ódákat zengtek, de valamiért egy jó ideig még nem hallgattam meg. Talán nem voltam még készen rá, máshol tartottam. Mígnem egy-két év múltán egy hajnalig tartó baráti beszélgetés, együttlét során a házigazda betett egy lemezt, - nos onnantól kezdve aznapra minden(ki) más megszűnt számomra. Elementáris erővel hatott rám az a tiszta, egyenes, - a klasszikus swing hegedülés néhol kicsit émelyítő, romantikus világához képest - szikár és egyértelmű megfogalmazás, amit hallottam. Úgy éreztem, hogy minden egyes arra alkalmas részem szívja be magába azt a csodálatos zenét, a hegedűhang addig nem ismert artikulációját, ami egyszerre tűnt szofisztikáltnak és nyersnek, nagyon földinek és éterinek, és mindezzel együtt olyan érzésem támadt, mintha valaki helyettem mondaná ki az igazságot - legyen ez bármennyire is ködös és nehezen megfejthető jelentésű szó - akkor mégis egyértelműnek tűnt. Miközben aztán rongyosra hallgattam Zoli Mirrorworld című lemezét, személyesen is felkerestem, megismerkedtünk, hallgattam a koncertjeit, szerettem volna tanulni is tőle, de akkoriban nem tanított senkit, és talán azóta sem. Akkori szomorúságom ellenére talán jobb is volt így, mert sosem szerettem volna másolni, sokkal inkább zenéjének megismerése útján fellelt azonosságok és különbségek kontextusában saját zenei megfogalmazásokat találni. Így, közvetett módon mégis sokat tanultam tőle. 2010-ben zenéltünk együtt először, a Santa Diver vendégeként, emlékezetes pillanat volt az életemben, az, amikor egy szinte elérhetetlen, ikonikus alak egyszer csak partnerré válik. Azóta tervezgetjük a folytatást, most elérkezett
Kézdy Luca
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő:)

május 26. vasárnap 16:00
VILÁGKÁVÉHÁZ / WORLD CAFÉ

BESZÉLGET AZ ORSZÁG: SPIRITUÁLIS AKTIVISTÁK, SZAKRÁLIS DEMOKRÁCIA ESÉLYEI ITT ÉS MOST
- az est házigazdája Ruzsa Ágota és Szentirmai Judit -


Illusztráció: Luis Goncalves

Mit tehetünk polarizálódó világunkban? Mi dolgunk lehet ezzel? Miért történik, ami történik? Van-e rá lehetőség, hogy kicsit fentebbről, az egység keretébe ágyazva szemlélődjünk a hétköznapok történésein? A cselekvő, elkötelezett és szakrális élet esélyei.
Az est házigazdája Ruzsa Ágota és Szentirmai Judit, AGA és SOL HU támogatásában.
Zenei inspirációval a beszélgetéseinket alkalmanként elmélyíti Franczia Ágnes Tao hárfán, de ha Te hozol egy illő hangszert és dalt, annak is nagyon örülünk.
A tervezés és jobb szervezés miatt KÉRÜNK, hogy az alábbi linken jelezd résztvételedet.
Vajon napjainkban, mikor sokak szerint a világunkat öngyilkos katasztrófa fele vezetjük, mikor a természetet feléljük és pusztítjuk, mikor az ember szakadást él meg önmagában-önnön szakrális létét fojtogatva, elszakadt természeti és társas környezetétől, és a teljesség és egészség élményére vágyakozik, ekkor ki lehet és hogyan szakrális aktivista? Van-e rá tér és lehetőség, ha igen, hogyan tudjuk ezt hitelesen megélni???
Beszélgetésünk a Világkávéházban e témában minden érdeklődő társunkkal, barátunkkal.
Hogyan beszélgetünk?A bohmi dialógus és a World Café egy világszerte ismert és sikeres módszer az együtt gondolkodás és beszélgetés levezetésére. Egyfajta szabad, nyitott, előítélet-mentes kávéházi dialógusról van szó, nekünk magyaroknak tehát már Karinthy, Kosztolányi, Babits kávéházi élete okán sem lehet a módszer idegen. Ráadásul közös múltunk tudatalattijából egyre jönnek és jönnek elő a ki nem beszélt érzések, gondolatok, az értelmes párbeszéd meg szinte eltűnt a térből. A World Café nem csoda, de sikerült már vele több ezer palesztint és zsidót is egy asztalhoz ültetni Tel Aviv egyik terén. Vezetőket és beosztottakat, EU hivatalnokokat és civileket, egy egész várost Kolozsvárott vagy épp Bilbaoban.
A kibeszéléshez elfogadó és megértő teret hozunk létre, ebben mondjuk el és tárjuk fel személyes történeteinket, titkainkat és vágyainkat. Célunk, hogy, ami a lelkünkben és szívünkben van, azt tudjuk megosztani.
A beszélgetés néhány előre kigondolt kérdés mentén, előre meghatározott forgatókönyv szerint zajlik. A Café-beszélgetések egyik sajátossága, hogy mozoghatunk az asztalok között és új emberekkel találkozhatunk. Az asztaltársaságok egy kérdésről 20-30 percig beszélgetnek, aztán az asztalgazda kivételével a többiek új asztalokhoz mennek. Ott röviden megosztják egymással a korábbi kör észrevételeit, majd az új kérdéssel folytatják a közös gondolkodást, nézőpontot változtatnak, így könnyen gazdagodhatnak új és meglepő meglátásokkal.

A belépés díjtalan.

május 26. vasárnap 19:30
KONCERT

KLÁRI és az L&G&T
- a hetvenes évek ismert és elfeledett dalai -

Varga Klári és az AhhozKépest három tagja - Laci, Gábor és Tamás - a hetvenes évek ismert és elfeledett magyar slágereit (Illés, Generál, LGT, Koncz Zsuzsa, Fonográf, Máté Péter, Zalatnay Sarolta, Kovács Kati) játssza ezen az estén.


Varga Klári...


...és az Ahhozképest (itt 5 taggal, Szentendrén, a Dumtsa korzón)

Két hang, tíz húr, ütőhangszerek és a régi idők szép dalai...
Ízelítő a Youtube-ról

Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 27. hétfő 19:00
SZÍNHÁZ

ASZTERIÓN HÁZA



"Igaz, hogy nem lépek ki a házamból, de az is igaz, hogy kapui (melyeknek száma tizennégy) éjjel nappal nyitva állnak az emberek előtt. Lépjen be, aki akar. Nem talál itt palotába illő káprázatos berendezést, de nyugalmat és magányosságot igen. Olyan házra lel, melyhez hasonló nincs a föld kerekén. Az nevetséges, hogy én, Aszterión, fogoly volnék. Ismételjem, hogy nincs egyetlen bezárt ajtó, hozzátegyem, hogy nincs egyetlen zár sem?"
(Jorge Luis Borges)
Régóta érlelődik bennünk ez a színházi projekt, amelynek Borges novellája után az Aszterión háza címet adtuk. A novella és Bertolucci Álmodozók címú filmje szolgál kiindulópontul ahhoz, hogy saját viszonyunkat vizsgálhassuk az olyan témákhoz, mint az otthon, tehetetlenség és kívülállóság. Improvizációkból megírt történetünk középpontjában egy testvérpár, Virág és Dani állnak, akik gyerekkori barátjuk lakásában élnek és éppen harmadik társalkotót keresnek időtlen idők óta készülő színházi előadásukhoz.
Az előadás során arra invitáljuk a nézőket, hogy velünk együtt járják be a helyszínünket, a Nyitott Műhely különböző zegzugait. Egy olyan közös és bizalommal teli teret kívánunk létrehozni, ahol levehetjük maszkjainkat és felfedhetjük magunkat a nézői tekintet előtt.
Előadásunk nézőszáma korlátozott a különleges helyszín miatt. Az alábbi kérdőíven keresztül lehet jegyet foglalni: https://goo.gl/forms/3OpMf1m4ZpsPLyMy1
Alkotók:
Játsszák: Hódi Virág, Lakatos Dániel, Margulius Dávid, Sebestény Jakab
Látvány: Molnár Anna
Asszisztens/Hegedű: Elefánti Emma
Rendező: Nyáry Pál
Szöveg: Jorge Luis Borges: Aszterión háza c. novellájából, Gilbert Adair: Álmodozók c. regényéből, Bernardo Bertolucci azonos című filmjéből, Federico García Lorca Címtelen színdarabjából kiindulva a játszók improvizációja
Külön köszönet: Nacsa Lilla, Ilyés Lénárd, Takács Lacek, Czap Gábor, Dér Marus, Kós Matyi, Bodor Panna, Tóvaj Ági, Finta Laci
Támogatta: a SÍN Kulturális Központ

május 28. kedd 20:00
KONCERT

¡NOSNACH



Minimál tangó New Yorktól Odesszáig. Kelet-európai sanzon. Francia, zsidó, argentin, balkáni és cirkuszi zenék keverednek kísérleti, kortárs és szabadzenei elemekkel. Ádám és Endre nem teketóriázik. Nem létező, de mégis ismerős utakra ragadja magával a hallgatóságot és mindeközben egymást is igyekeznek lépten nyomon meglepni.
Minimal tango from New York to Odessa. East-european chanson. French, Jewish, Argentine, Balkanian and circus music fusioning with experimental, contemporary and free music elements. Adam and Endre don't fool around much. Through their music they take their audience to non existing, but still familiar paths, meanwhile trying to surprise each other by every step.



Móser Ádám - harmonika
Kertész Endre - cselló
ITT!
Másutt.
Belépődíj: 1.000, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Balogh László Bacilus / Beszélő)

május 29. szerda 19:00
JOYCLUB /JOYCE ÉS ÖRÖKÖSE 4.

A Magyarországi James Joyce Társaság rendezvénye





A tavaszi szezon klubestjein (február 27; március 27; április 24; május 29 – mindig 19:00 órai kezdettel) Takács Ferenc vezetésével a Joyce és örökösei témáját járjuk körül, vidám és kötetlen beszélgetések formájában.
A sorozat címében szereplő „örökösök” a huszadik századi modernista regényírás nagyjai, akik – Dosztojevszkijnek Gogolra és az orosz irodalomra vonatkozó híres mondását újrahasznosítva„mindannyian Joyce köpönyegéből bújtak elő”. Joyce szellemujját viselő és az Ulysses (1922) írói megkerülhetetlenségét bizonyító munkásságukból a következő regényekkel foglalkozunk:
André Gide: A pénzhamisítók (1925); Alfred Döblin: Berlin, Alexanderplatz (1929); William Faulkner: A hang és a téboly (1929); Samuel Beckett: Murphy (1938); Flann O’Brien: Úszikkétmadáron (1939); Thomas Mann: Doktor Faustus (1947); Raymond Queneau: Mindig agyonkényeztetjük a nőket. (1947); Anthony Burgess: Gépnarancs. (1962); Günther Grass: Kutyaévek. (1963); Gabriel García Márquez: Száz év magány (1967); Salman Rushdie: Az éjfél gyermekei (1981).
„Joyce-nak az egész világon igen nagy tekintélye volt, mint sok mindenkinek, akit senki sem ért meg, de senki sem meri bevallani. Ha valaki intellektuális körökben megkockáztatta kifogásait, lenéző mosolyok fogadták. Most már meghalt; halottakról vagy jót, vagy semmit. Most már talán sohasem szabad bevallani, hogy blöff volt az egész.”
Szerb Antal 1941-ben írta ezt James Joyce-ról és az Ulyssesről. Tulajdonképpen igaza lett, hiszen az 1922-ben megjelent regényről azóta sem merte senki bevallani, hogy „blöff”. Éppen ellenkezőleg: az Ulyssest évről-évre könyvtárnyi könyvet és cikket előállító globális szakmai közmegegyezés tartja a modernista regényírás alapművének. A regény szövege olyan mértékű és minőségű szöveggondozói és szövegkiadói figyelemben részesül, amelyhez csupán a Szentírással és William Shakespeare életművével foglalkozó textológiai munka mérhető. Eredetije újabb és újabb kiadásokban jelenik meg, a világ minden un. fontosabb és számtalan un. kevésbé fontos nyelvére lefordították (hogy pontosan hány nyelvre, erre nincs megbízható adat), és – akárcsak Shakespeare-t – időközönként rendre újrafordítják: franciául és németül kétszer van meg, japánul ötször, dánul háromszor (ugyanannak a fordítónak a műve mindhárom), magyarul pedig kétszer, illetve – ki hogy számolja – voltaképpen háromszor, sőt négyszer.
Azaz az Ulysses az irodalom történetének a legsikeresebb „blöffje”: századik születésnapjához (2022) közeledvén is élő és ható mű, máig és még sokáig megkerülhetetlen munka.



Takács Ferenc
kritikus, műfordító, irodalomtörténész, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke. Tarján Tamás napjaink hazai irodalomkritikai gondolkodásának egyik legfontosabb mozgatójaként írja le Takács Ferencet. Mint mondja: „Maga a kritikusi mentalitás van a vérében: a kritizálni necesse est. Mégsem kebelezi be sem a vizsgált művet, sem a nála szellemi lakomává váló elemzés olvasóját. Javaslattevő, orientáló véleményalkotásának iránytűje a sok kontextusú függetlenség”
A belépés díjtalan, de támogatást elfogadunk (melyet Takács Ferenc a Műhely javára ajánlotta fel).

május 30. csütörtök 19:00
ALUMNIS

Zártkörű, baráti rendezvény.

május 31. péntek 18:00
KÖNYVBEMUTATÓ

PETHES MÁRIA: EGYSZEMÉLYES TÁRSASJÁTÉK
- a szerzővel Vajdics Anikó és Rózsa Péter beszélget  -




"Mária nekem maga az írásművész. Versei valahonnan nagyon távolról inspirált gondolatok nyomán az élet milliónyi jeleit sűrítik össze. Rövid verssorokban kelti életre a holt tárgyakat vagy szüli új életre a természet lényeit, és új feladatokat ad a léleknek és a képzeletnek, hogy ezekkel együtt hozzon létre újabb és újabb univerzumokat. Mindegyik közepén ő van, csak éppen láthatatlan marad. A testébe zárt földi lelkével pedig velünk együtt kívülről szemléli ezeket a versnyi világokat. Itt áll mellettünk és fogja a kezünket. Megszorítja, hogy a szavakkal elénk varázsolt látomásoktól lankadó figyelmünket visszaránthassa a Földre. Verssoraival az olvasót úgy repíti végtelen magasságokba, hogy közben nem engedi feledtetni a földi emlékeket, élményeket. Sem a szerelmeket, sem a magányt, sem a jólétet, sem a csúszó-mászóvá alázó szegénységet. Mindig emlékeztet bennünket gyarló mivoltunkra, miközben a szabadság élményével ajándékoz meg. Ez a kulcsszó. A SZABADSÁG. "
Rózsa Péter Pethes Mária költészetéről
/.../ Az ember megérkezik egy apró kockával a kezében - fura mód sorsnak nevezi -, egyedül kezd és egyedül övé az utolsó dobás. /.../
Egy mondat Kőhalmi Ildikó előszavából.

Pethes Mária (Budapest, 1955) költő, író, kiadó. Tanárai biztatására kislánykora óta ír, de tehetsége Péli Tamás oldalán teljesedett ki. Péli Tamás halála után (1994) sokáig egyedül élt, majd Budapestről Agárdra költözött. Agárdi otthonában alakította ki az alkoTÓházat, amely mindenki előtt nyitva áll, s ahol a költőnő rendhagyó irodalmi órákra, festőbarátai műveiből kamara-kiállításra minden érdeklődőt szeretettel vár. Itt csatlakozott hozzá egy ideig Kovács József Hontalan költő. Az alkoTÓházban a magyar kultúra jelentős személyiségeit is vendégül látta már. Többek között Juhász Ferenc és Baranyi Ferenc költőket, Kertész Ákos írót, Hegedűs D. Géza színművészt, Duló Károly filmrendezőt, Féjja Sándor filmesztétát, Szentandrássy István és Kunhegyesi Ferenc festőművészeket, Kathy Horváth Lajos hegedűművészt stb. Pethes Mária az alkoTÓház gondozásában költőtársak műveit is megjelenteti, épp úgy, mint annak virtuális internetes oldalán. Verseit közölték a Tiszatájban, EF-Lapokban, Art'húrban, Népszabadságban, Veszprémi Naplóban, HetedHéthatárban, Napútban stb. Költői estjei voltak: a Komédium Színházban, Mikroszkóp Színpadon, Közgazdaságtudományi Egyetem klubjában, Fészek Művészklubban, Rátkai Klubban, országszerte művelődési házakban, Pécsett, Nagykörün, Mohácson, Székesfehérváron stb. Tizenkét verseskötete és egy regénye jelent meg idáig. Versei szlovén, román és szerb nyelvű fordításokban is megjelentek. Szlovén nyelven: a Levetkőztetni a szavakat című antológiában, 1991-ben Fuhl Imre fordításában. Román nyelven: A költészet tavasza című antológiában, 2012-ben Simone Györfi fordításában. Szerb nyelven: Kőmesék címmel, az alkoTÓház gondozásában készülő önálló kötetben Fehér Illés fordításában (várható megjelenése 2016). Internetes oldalakon román és szerb nyelven olvashatóak versei Boér Péter Pál és Fehér Illés fordításában: a Magyarul Bábelben oldalán, valamint Fehér Illés - Ezüsthíd oldalán.

Kötetei:
Se bújva, se áldva, versek; Kazincbarcika, 2000; Péli Tamás grafikáival
A szerelem koldusa, versek; Kazincbarcika, 2001; Péli Tamás grafikáival
Lelkem Atlantisza, versek; Pécs, 2004; Péli Tamás grafikáival
Marionettjátékos, versek; Agárd, alkoTÓház, 2007
Barbizoni elégiák, versek; Agárd, alkoTÓház, 2008
Magyarország formájú kő, versek; Agárd, alkoTÓház, 2009
A táj kristályszerkezete, versek; Agárd, alkoTÓház, 2010
A múlandóság stációi, versek; Agárd, alkoTÓház, 2011
Aláírom a Szabadságteret, versek; Agárd, alkoTÓház, 2012
Kivágott nyelvű harangok, versek, Agárd, alkoTÓház, 2013
Zenekar, regény; Agárd, alkoTÓház, 2013
Egy vagy a közös térrel. versek; Agárd, alkoTÓház, 2014
A végtelen képmásai, versek; Agárd, alkoTÓház, 2014
A szerelem dagerrotípiája, versek; Agárd, alkoTÓház, 2015
A szabadság ikonjai, versek; Agárd, alkoTÓház, 2016
A remény katedrálisa, versek; Agárd, alkoTÓház, 2017
Az összetartozás ideje, versek; Agárd, alkoTÓház, 2018
Zenekar 2. A szerelem életrajza, regény; Agárd, alkoTÓház, 2018
Messze évek illata, naplórészletek, Agárd, alkoTÓház, 2019
A belépés díjtalan.

június 1. szombat 19:00
ESTI CSEND, TIZEDIK TÉTEL

CSODAZONGORAVERSENY NAGY TÉTELBEN
A ZENÉSZ ÉS A KÖZÍRÓ
- ÉRY BALÁZS vendége: FÖLD S. PÉTER -




Hogy miért Csend? Mert:
A csend az a közeg, amiben minden egyes hangnak, árnyalatnak jelentősége van, legyen az zaj, beszéd, vagy a hang legkifinomultabb megjelenési formája: a zene. A belső csend pedig a hangok megértésének, befogadásának feltétele, távolabbról: a nyitottság, az önzetlenség, az embert körülvevő világot jobbító minden szándék megbecsülése.
http://erybalazs.blog.hu/2012/09/17/csend_133


A zenész (grafika: Szigeti Edit)

Hogy miért Esti?
Mert Esti
egy szóval [egyszóval]: politizál,
más szóval: világnéz,
két szóval: van véleménye,
három szóval: félti a környezetét,
négy szóval: távolabb lát saját magánál…
http://erybalazs.blog.hu/2016/05/03/the_sound_of_words_552
Hogy miért Csodazongoraverseny? Mert:
megfújnám dogmatikus szimbolámat (összecsavarom a spárgát a kapcával), hogy e jelre elstartoljon a Magyar Nemzeti Csodazongoraverseny. [Próbáljon meg bárki metafora nélkül zenéről beszélni!]
http://erybalazs.blog.hu/2015/02/21/a_csodazongoraverseny_hang-es_kepzavar_nagy_tetelben?desktop&token=875a1d9931287338b94d5c63e367c7c5
http://erybalazs.blog.hu/2014/08/29/zene_hang_szerszamokra_es_zongorara


Földes Péter


Ki az, aki éjjel-nappal,

minden hullámhosszon,
mindegy neki, honnan a lé,
a lényeg, hogy lopjon

Ki a legnagyobb gazember,
s ki az, ki csak segít,
annak, aki eltesz mindent,
míg más sunyin lapít

Ki az, aki megvéd minket,
s földet, focit, gyárat,
házat, hazát, nyugdíjat,
az összes magyar vágyat

S ki vagy te, ki nem mond ellent,
és még sosem feleselt,
megtett mindent, amit kértek,
bólogatott, s helyeselt

Te vagy, kit a húsos fazék
mindenkor megtalál,
aki bármelyik rendszerben
minden lében kanál

Ajánlott támogatás: 1.000 Ft (Lehet többet és kevesebbet is adni.)

június 3. hétfő 19:00
DRAMOLETT

CSONTOS ERIKA: A DOHÁNYFÜST ÁRTALMASSÁGÁRÓL


Bíró Kriszta fotóját Parti Nagy Lajos készítette

Migrénes nő, bazi nagy táskával: Bíró Kriszta
Kulcsszavak a dramolettből:
„Szabadelőadás  – Főfüst, alfüst –  A bőr foltos elszíneződése – Élet és Irodalom – Ibusár –  Egészségfasizmus –Terepmunka: Nyitott Műhely – Doll és Hill, golfütő és pöttyös labda – Szellemírás – Kognitív dissz- dissz-( tüsszent) disszonancia…"
Bíró Krisztáról:
Többműfajú művész: színész, író, valamint HANEM-tag
Könyvei: Jozefa (2003), Fiókregény (2005), Fércmű (2013).
Színpadi adaptációi: Édes Anna (2005), Szent Lajos király hídja (2006), nőNyugat ( 2010), TEHER ALATT NŐ  (2018).
Jelenlegi szerepei:
Örkény Színház  
 Daniela Kapitanová: Pionírszív – Samko Tále
Jurányi  Ház  
  Joe Orton: Mr Sloane szórakozik   Kath
Magvető  Café
  Bíró Kriszta: TEHER ALATT NŐ – Fedák Sári
Csontos Erikáról:
Írt komoly szaktanulmányt a génmódosításról és vidám kisszínest a csecsemőfürdetésről. Publikált irodalom- és színikritikákat, készített életmű-interjúkat írókkal és lélektani tárgyú mélyinterjúkat, miközben egy-egy esszé is becsúszott. Malacka fejfájásától Pilátus migrénjéig című esszéjéért felvették a Magyar Fejfájás Társaságba. Ezen írásának köszönheti meghívását az Alibi Füst számába is. Néhány éve érdeklődése a stigmatizáció jelensége felé fordult. Könyvet tervez a témáról, A diagnózis hatalma címmel. Jelenleg kreatív írás műhelyt vezet a Feldmár Intézetben.
A belépés díjtalan, de támogatást elfogadunk! Az így összegyűlt összeget Bíró Kriszta és Csontos Erika a Nyitott Műhely támogatására ajánlja fel.

június 4. kedd 19:00
IRODALMI EST

Vendégeink: BAK RITA és PAYER IMRE

Bak Rita költő, műfordító, szerkesztő, pszichológus és pedagógus. A Szegedi Tudományegyetem magyar-német-színháztudomány szakán végzett. A Holdkatlan, a Hetedik és az Art’húr Irodalmi Kávéház szerkesztője, a Nekünk Nyolc folyóirat főszerkesztője és a hochroth Budapest magyar-német Kiadó kiadóvezetője.
Bak Rita verseiben a hangulat nemcsak lelki, hanem létállapot is. Az érzékletek, megfigyelések, reflexiók egységet alkotnak, ahogyan az objektivitás és szubjektivitás összefonódik. Az észlelések rendkívül pontosak és kifejezőek, de mégis van bennük valami elvontság. Ez a szemlélet akár a távol-keleti látásmódra is emlékeztethet, mégis teljesen európai módon. Bak Rita “Csillaganya” című verseskötete, ezért kultúraközi közegben is megszólalhat úgy, hogy az olvasó saját létére is árnyalt és kifinomult értelmet tud adni általa. Mivel a költőt elsősorban a létbevetettség foglalkoztatja, az emberi együttlét kérdései a szorosan vett társas kapcsolatokra helyeződnek. A felnövekvés, a család emlékezete jelenik meg a versekben ugyanolyan érzékenységgel és árnyaltsággal, mint a természeti képek.
/Láng Judit/
Payer Imre
József Attila-díjas magyar költő, irodalomtörténész, újságíró, szerkesztő, egyetemi oktató. Érettségi vizsgát a József Attila Gimnáziumban tett 1981-ben, majd felvételt nyert a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolára 1984-ben, ahol 1988-ban magyar-könyvtár szakon diplomázott. Az 1980-as években egész újságoldalon mutatta be a műveit az Élet és Irodalom. Azóta is rendszeresen publikál költeményeket, tanulmányokat, esszéket, kritikákat, novellákat. Felsőfokú tanulmányait az ELTE BTK-n folytatta 1990–1993 között, magyar szakos egyetemi diplomát szerzett, majd 2001-ben az ELTE BTK irodalomtudományi doktori iskolájában a PhD-fokozatot is megszerezte a kortárs magyar líra nyelvezetét elemző doktori disszertációjáért. 1996–2001 között az ELTE BTK Modern Magyar Irodalmi Tanszékén tanított. A Frankfurti Nemzetközi Könyvásáron – abban az évben, amikor Magyarország volt a főszereplő – kétnyelvű, a magyar költészetet különösképpen reprezentáló antológiában is megjelentek a költeményei. Munkásságáról számos méltató kritika és tanulmány is napvilágot látott.
„A vírus megbetegít, rosszabb esetben öl. Korábban csak az élőlényeket fenyegette, ma már a számítógépeket is. De mit öl az idő testében? Az elvont időben – nyilvánvalóan semmit. Az emberiesített időben, a történelemben embert öl. Payer apokaliptikus víziójában a társadalmasított idő vírusai az erőszak és a háború emberei, a «debil démonok». Akiknek megtestesítője többek közt az inkák gyilkosa, Pizarro és a Blitzkrieget elindító Hitler. A vírusok ma s élnek az idő testében, jelenlétükkel a lét peremére szorítanak minket (...). Payer állandóan utazik, nemcsak térben, de időben is: mai idővonatunk csatlakozásra-készülését a mítosz és a történelem fordulópontjaival veti egybe: (...) elidőz az ókorban, ahol Hermész halálkanyarokon át vezet útvesztőbe; a földkérget Poszeidón haragja hasítja ketté, ezért van «zavar, szavak, uniók közötti rés»; dideregve és aggódva vár a hajléktalan Horác a csatlakozásra. (...) Payer, az örök utazó, az Odüsszeusz-mitologéma mai inkarnációja. Körbe-körbe jár reménytelen útján: Ithakája szétesett (...). A lét peremén vagyunk, ahol «hátunk mögött feltekeredik az erdő».”

/Szepes Erika/
A belépés díjtalan.

június 5. szerda 19:00
KONCERT

HARCSA VERONIKA - MÁRKOS ALBERT DUÓ


Duo in Berlin, photos by Rochus Ninse

A Harcsa Veronika-Márkos Albert jazz-duó több ízben dolgozott együtt filmek és kortárs táncelőadások zenéjén, és együtt készítettek lemezt Kassák Lajos verseiből. A 40. Magyar Filmszemlén a Legjobb filmzene díját nyerték. Az esten válogatást hallhatnak eddigi közös munkáikból.



Harcsa Veronika énekes, dalszerző 2008-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola jazz tanszékén, 2014-ben pedig mesterdiplomát szerzett a Brüsszeli Királyi Konzervatóriumban. Nevéhez számos szerzői album mellett verslemezek is kötődnek. 2014 óta a Művészetek Völgyében saját udvart vezet, folyamatosan turnézik, a világ több mint harminc országában lépett fel. Olyan neves művészekkel dolgozott együtt, mint Erik Truffaz, Enrico Pieranunzi és Kris Defoort, valamint számos alkalommal lépett fel a Liszt Ferenc Kamarazenekarral és a Concerto Budapesttel. Újabban klasszikus zenei előadásokon is szerepel, egy 2016-os bázeli fesztiválon Jiří Menzel rendezésében debütált egy dadaista operában.
Márkos Albert csellista, zeneszerző klasszikus zenei tanulmányait Kolozsváron kezdte, majd 1988 és 1992 között a Marosvásárhelyi, a Kolozsvári Szimfonikus Zenekarokban dolgozott, és a Concordia Kamarazenekar tagja volt. Klasszikus zenészi pályafutása 1992-ben véget ért. 1993 óta Magyarországon él, improvizatív, kortárs, alkalmazott és kísérleti zenével foglalkozik.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő:)

június 6. csütörtök 20:00
KONCERT

TRIÓ SQUELINI
- vendég: Csókás Zsolt -



A Trió Squelini zenészei különböző felállásban ( Tin Tin Q, Ektar Szőke Quartet, Quintet stb) évek óta együtt muzsikálnak. Számtalan közös lemezen szerepeltek.Maga a TRIO SQUELINI az első CAMPIELLO/Terecske lemez megjelenése óta koncertezik együtt nagyobb intenzitással. Mivel Szőke Szabolcs már korábban több alkalommal duó koncerteken mutatkozott be a kitűnő csellóművésszel ROHMANN DITTÁ-val , az etno-jazzt és kortárs kamara zenét játszó Trió most szorosabb együttműködésre lépett vele. Ebből az együttműködésből született meg az új - megjelenés előtt álló- FURIOSO című közös CD. Ennek a több műfajt bátran és kísérletező módon felvállaló lemezanyagnak a legkiemelkedőbb darabjaiból és korábbi lemezeik anyagából mutatnak be néhányat.


Fotó: jazzma.hu

Szőke Szabolcs egy személyben zenész, képzőművész és színházi alkotóművész. Klasszikus zenei tanulmányokat folytatott, majd érdeklődése a különleges hangzású, főként keleti vonós hangszerek (gadulka, sarangi, gusla) felé fordult. Ezzel egyidejűleg ritkán hallott és kevésbé ismert hangszereket tervezett, többet meg is valósított különböző színházi produkciókban és koncerteken. Mindemellett képzőművészként is tevékenykedett, egyéni és csoportos kiállításokon, és ezáltal a látványtervezés a színházon belül igen közel állt hozzá. Zenészként először a színház keretein belül kezdett el dolgozni. Zenei pályafutása szólistaként a Franciaországban különösen népszerű Kolinda együttessel kezdődött 1978-79-ben. Ezzel a zenekarral sikerrel szerepelt számos fesztiválon és játszott többek között a párizsi Olympia színpadán, valamint a Théátre de la Ville-ben. Majd 1981-ben megalakította a Makám együttest Krulik Zoltánnal, amely a magyarországi kortárs zenét és a különböző népzenéket egységbe olvasztó, szintézisre törekvő zenei formációk közül talán az egyik legismertebb Kelet-Európában. Később, 1994-ben, néhány ismert jazz muzsikussal együtt megalakította a TIN-TIN Quartettet (2003-tól Quintett), amely rögtön óriási sikert aratott a budapesti World Music Festivalon. 2002-től létrehozta az EKTAR együttest.


Fotó: Tóth László

Szalai Péter észak-indiai klasszikus zenével foglalkozó, korunk egyik legkiválóbb európai születésű tablazenésze. Gyerekkorában zongorázott, Petri György mostohafiaként, 16 éves korában a családi barát, Kurtág György tanácsára mégis inkább az indiai páros ütőhangszert, a tablát választotta hangszeréül. Kezdetben Anthony Dasstól tanult 1982-1984 között Budapesten és Indiában. 1988-tól a világhírű tablamester Ustad Alla Rakha fogadta tanítványává. Ezzel párhuzamosan különleges mester-tanítvány kapcsolatban került az azóta elhunyt Pandit Ravi Shankar, akit nemcsak az indiai klasszikus zene területén tekint gurujának (mesterének). 1979-1980-ban két együttesben is kipróbálta magát, mint a Krulik Zoltán vezette Creativ Stúdió Öt (CSŐ) és a Dés László vezette Dimenzió nevű formációk. 1980-tól dolgozott az indiai klasszikus zenét játszóCalcutta Trióval és az 1984-tól Makám együttessel is (ez utóbbinak alapítója is volt és 1991-ig játszott benne). 1992-ben még duóban megalakította Szőke Szabolccsal a Tin Tin-t, 2000-ben közreműködött Lantos Zoltán hegedűssel, Juhász Gábor jazz gitárossal, valamint saját tanítványával, Nyusztay Istvánnal a Samsara Quartett létrehozásában. Jelenleg is keresett muzsikus különböző jazz és etno, ill. fúziós produkciókban. Tevékenysége fontos részének tekinti a tanítást a RIMPA (Ravi Shankar Institute for Music and Performing Arts) keretében. A RIMPA elnökhelyettese. 2009 óta Rácz Zoltán meghívására a Zeneakadémián is tanít klasszikus indiai zeneelméletet és az ütőhangszereseknek tablát, klasszikus és jazz tanszakosoknak egyaránt.


Fotó innen

Váczi Dániel tíz évig hegedült, majd tizenhét évesen kezdett altszaxofonozni. Később a meglehetősen ritkán használt szopraninoszaxofonon is játszani kezdett. 1998-ban diplomázott a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem biológus szakán mint ökológus és evolúcióbiológus. Borbély Mihálytól szaxofonozni, Madarász Ivántól, pedig zeneelméletet és zeneszerzést tanult. Egy évig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakának szaxofon szakára járt. Lemezfelvételeket készített többek között Gadó Gáborral, a Plastic Oharával, a Timeless Life zenekarral, a Kadával, Vázsonyi Jánossal és a Nigunnal, valamint Winand Gábor Different Garden című díjnyertes albumán hallható egy darabja. Saját szerzeményeit játszó trióját 2001 őszén alakította meg Horváth Balázs bőgőssel és Sárvári Kovács Zsolt dobossal. Zenéjükben, mely műfaját tekintve a modern jazz és a kortárs zene egyfajta ötvözete, a szigorúan komponált témák közé nagy ívű improvizációk ékelődnek.


Fotó: kéknyúl

Csókás Zsolt magasan képzett magyar gitáros, gitártanár. Első zenekarát alig tíz évesen alakította a haverjaival. 2003-ban kezdte komolyabb tanulmányait a Kőbányi Zenei Stúdióban, majd innen ment 2006-ban a jazz-tanszakra, amelyet azóta elvégzett. 2007-tól Eged Marci basszusgitáros és Bubenyák Zoltán billentyűs társaságában trióban zenéltek még a jazz-tanszakon. Azután a Kishúg nevű formációban tűnt fel Szalóki Ágival és Borlai Gergővel. Kvalitásairól mindent elmond, hogy 2009-ben egy Charlie soundcheckre a Petőfi csarnokba a zeneakadémiai tanára, László Attila kérte fel, hogy ugorjon be helyette... Jelenleg több zenekarban gitározik.
Belépődíj az esti koncertre: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik:)

június 7. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 23.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, a Szerzői Filmklub, valamint a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

ANTONIONI: AZ OBERWALDI TITOK
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -



"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)


Az oberwaldi titok /Il mistero di Oberwald/ - olasz-NSZK filmdráma, 1980, 125 perc, rendező: Michelangelo Antonioni, vágó: Michelangelo Antonioni, Francesco Grandoni, operatőr: Luciano Tovoli, zeneszerző: Guido Turchi, forgatókönyvíró: Tonino Guerra, Michelangelo Antonioni, író: Jean Cocteau, szereplők: a királynő - Monica Vitti, Sebastian - Franco Branciaroli, Foehn grófja - Paolo Bonacelli, Edith de Berg - Elisabetta Pozzi, Willenstein - Luigi Diberti
A menyegzője napján megözvegyült, s azóta egyik kastélyából a másikba utazgató királynő egy viharos éjszakán, épp férje meggyilkolásának tizedik évfordulóján az oberwaldi kastélyba érkezik. Az emlékezés perceit azonban megzavarja egy váratlanul rátörő férfi, egy fiatal anarchista, aki meg akarja ölni. A királynő megdöbbenve fedezi fel, mennyire hasonlít az ifjú férje képmására, Sebastianban pedig nem várt érzelmek támadnak fel. A két egymástól rendszerint elzárt világ találkozása hamar tragédiába fordul. Michelangelo Antonioni teljes egészében elektronikus eszközökkel forgatott filmje ma is izgalmas példája a televíziós filmkészítés kiaknázatlan lehetőségeinek.

* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
szeptember 6. péntek, Antonioni: Egy nő azonosítása
október 4. péntek, Antonioni: 12 olasz város - 12 olasz filmrendező (szkeccsfilm)
november 1.. péntek, Antonioni: Túl a felhőkön
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

június 9. vasárnap 19:00
SZÍNHÁZ

ASZTERIÓN HÁZA



"Igaz, hogy nem lépek ki a házamból, de az is igaz, hogy kapui (melyeknek száma tizennégy) éjjel nappal nyitva állnak az emberek előtt. Lépjen be, aki akar. Nem talál itt palotába illő káprázatos berendezést, de nyugalmat és magányosságot igen. Olyan házra lel, melyhez hasonló nincs a föld kerekén. Az nevetséges, hogy én, Aszterión, fogoly volnék. Ismételjem, hogy nincs egyetlen bezárt ajtó, hozzátegyem, hogy nincs egyetlen zár sem?"
(Jorge Luis Borges)
Régóta érlelődik bennünk ez a színházi projekt, amelynek Borges novellája után az Aszterión háza címet adtuk. A novella és Bertolucci Álmodozók címú filmje szolgál kiindulópontul ahhoz, hogy saját viszonyunkat vizsgálhassuk az olyan témákhoz, mint az otthon, tehetetlenség és kívülállóság. Improvizációkból megírt történetünk középpontjában egy testvérpár, Virág és Dani állnak, akik gyerekkori barátjuk lakásában élnek és éppen harmadik társalkotót keresnek időtlen idők óta készülő színházi előadásukhoz.
Az előadás során arra invitáljuk a nézőket, hogy velünk együtt járják be a helyszínünket, a Nyitott Műhely különböző zegzugait. Egy olyan közös és bizalommal teli teret kívánunk létrehozni, ahol levehetjük maszkjainkat és felfedhetjük magunkat a nézői tekintet előtt.
Előadásunk nézőszáma korlátozott a különleges helyszín miatt. Az alábbi kérdőíven keresztül lehet jegyet foglalni: https://goo.gl/forms/3OpMf1m4ZpsPLyMy1
Alkotók:
Játsszák: Hódi Virág, Lakatos Dániel, Margulius Dávid, Sebestény Jakab
Látvány: Molnár Anna
Asszisztens/Hegedű: Elefánti Emma
Rendező: Nyáry Pál
Szöveg: Jorge Luis Borges: Aszterión háza c. novellájából, Gilbert Adair: Álmodozók c. regényéből, Bernardo Bertolucci azonos című filmjéből, Federico García Lorca Címtelen színdarabjából kiindulva a játszók improvizációja
Külön köszönet: Nacsa Lilla, Ilyés Lénárd, Takács Lacek, Czap Gábor, Dér Marus, Kós Matyi, Bodor Panna, Tóvaj Ági, Finta Laci
Támogatta: a SÍN Kulturális Központ

június 12. szerda 18:00
KÜLÖNLEGESSÉGEK - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

GODFREY REGGIO: KIZÖKKENT VILÁG

Kizökkent világ /Koyaanisqatsi/ - amerikai filmesszé, 1983, 87 perc, rendező: Godfrey Reggio, forgatókönyvíró: Ron Fricke, Michael Hoenig, Godfrey Reggio, Alton Walpole, operatőr: Ron Fricke, zene: Philip Glass, vágó: Ron Fricke, Alton Walpole
A dialógusok és valódi cselekmény nélküli film máshol még soha nem látott perspektívából mutatja meg a természet csodáit, a felhőket, a viharokat, a naplementét és az éjszaka fényeit, hol lassítva, hol felgyorsítva az eseményeket, majd az ember alkotta létesítmények művészien fényképezett részleteiben gyönyörködhet a néző, a milliós nagyvárosok forgatagában, a szinte néptelen sivatagok látványában, a különböző népcsoportokhoz tartozó emberi arcokban, de láthatunk balettszerűen mozgó gyártósoron dolgozó robotokat, az ipar képeit, és láthatjuk az emberi pusztítás nyomait is.
Koyaanisqatsi hopi nyelven annyit jelent: egyensúlyából kibillent világ - kizökkent világ.
Reggio filmje hol megnyugtatja a nézőt, hol csodálkozásra készteti, de mindenképpen gondolkodásra serkent. Célja, hogy meglássuk a világ hétköznapi csodáit, és megértsük, hogy milyen veszélyek fenyegetik változó világunkat, ha az embernek köszönhetően kibillen a kényes egyensúly!


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus


Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További alkalmak (a műsorváltozás jogának fenntartásával):
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

június 12. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS

JUST ZSIGMOND: AZ UTAZÁS FILOZÓFIÁJA
című kötetéről beszélget a sorozat négy állandó szereplője: Tóth-Czifra Júlia, Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás



Justh Zsigmond (1863-1894) a XX. századi magyar irodalom egyik fontos előkészítője volt - regényei, novellái s különösen naplója, poétikai előkészítője a Nyugat-nemzedék színrelépésének. Különc és tragikus életű dandyként utazta be a korabeli glóbuszt utazási írásai most jelennek meg először kötetben.
Az utazás filozófiája az első mélyebb magyar nyelvű felfedezése a Földközi-tenger mellékének, Egyiptomnak és Indiának. Justh Zsigmond is nyomatékosítja az utazók klasszikus bölcsességét, hogy az utazás hajón, vasúton, akár szekéren, szamár, teve- vagy elefántháton mégis leginkább a belső tájak megismerésére szolgál.


2018 márciusban lett 10 éves az Előhívás!

Az Előhívás 2018-2019-es őszi-tavaszi évadában az útirajzok, az útleírások, az útinaplók kerülnek a középpontba. A beszélgetőtársak arra vállalkoznak, hogy az utazó írók nyomába eredjenek, szövegeiken keresztül feltárják azokat a korabeli tapasztalatokat, amelyek az anyaország és egy másik világ közötti szembesülésből adódnak.
Az Előhívás 2018-2019-es szemeszterének további könyvei:
Lengyel Balázs: Két Róma
(Jelenkor, 2018)
Az Előhívás sorozatban havonta egyszer, hónap közepén, szerdán 19 órától Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Tóth-Czifra Júlia beszélget a Nyitott Műhelyben.
A dátumok: 2018. november 14., december 5., 2019. január 9., február 13., március 13., április 3., május 8., június 12.
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A Litera és a Nyitott műhely másik sorozatáról, az Írómoziról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
Litera - az irodalmi portál * http://www.litera.hu/ * litera@litera.hu

A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

június 13. csütörtök 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Corvina Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

SÁRI LÁSZLÓ: DILETTÁNSOK TÖRTÉNELME című kötete
- a szerzővel Kúnos László és Király Levente beszélget -



Beláthatnánk végre, hogy a történelem nem játszótér. Nem engedelmes szolgálóleánya az emberiség önjelölt tervezőmérnökeinek, és nem is a jó tündér, aki a kívánságokat várja. A történelem nem kívánságműsor, hanem hatóság, az intelligens értelem legfelsőbb hatósága. A józan egyeztetések és finom, érzékeny illesztések pszichikai tere. Minden óvatlanságot kegyetlenül megtorol. Nem való mindenkinek.


Sári László József Attila-díjas magyar tibetológus, író, műfordító, könyvkiadó, rádiós szerkesztő. Tibetológusként kutatási témája a tibeti irodalom, költészet. Íróként a Su-la-ce néven kiadott Lin-csi történeteivel vált ismertté és népszerűvé. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar-tibeti szakon végezte. Ezt követően egyéves ösztöndíjjal Szentpéterváron a buddhista filozófia és a tibeti irodalom, elsősorban a tibeti vers témakörében végzett kutatásokat. Doktori disszertációját a tibeti verselmélet kérdéseiből írta. Publikációiban a nyugati és a keleti gondolkodás határait, a különböző logikai rendszerek jellemzőit vizsgálja. Verselméleti kérdésekkel foglalkozó munkái a nyugati versformák és a tibeti költészet formai sajátosságait vizsgálják. 1975 óta szerkeszt tudományos ismeretterjesztő műsorokat a Magyar Rádióban. 1992-től pedig a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztőségének vezető szerkesztője. Műsorai (A Kelet kapujában, Keleti Társalgó) Távol-Kelet irodalmait mutatják be a szélesebb közönségnek. Ugyancsak e célt szolgálja közreműködése a különböző televíziós csatornák ismeretterjesztő sorozataiban, műsoraiban. Kutatási témájában több kurzust tartott az ELTE-n, több egyetem és főiskola meghívott előadója. Az Írás Kiadó ügyvezetője, A Kelet Kiadó irodalmi vezetője.
Kötetei:
Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában (Magyar Könyvklub 1999-2004, Írás Kiadó 2005) (németül és csehül is)
Su-la-ce: Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában; közreadja Sári László; Magyar Könyvklub, Bp., 1999
A Himalája arca. „Minden, mi létező, képzeletben létezik csak”; Magyar Könyvklub, Bp., 2001
Beszélgetések a Kelet kapujában; Magyar Könyvklub, Bp., 2003
Su-la-ce: Az ifjú Lin-csi vándorlásai; közreadja Sári László; Írás, Bp., 2004
Feljegyzések Lin-csiről; közreadja Sári László; Kelet, Bp., 2011
A nő máshol van. "Kelet, ha ragyog"; Kelet, Bp., 2013
Su-la-ce: Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában; közreadja Sári László; Kelet, Bp., 2013
Su-la-ce: Az ifjú Lin-csi vándorlásai; közreadja Sári László; Kelet, Bp., 2014
Sári László (Su-la-ce): Lin-csi apát minden szava; Európa Kiadó, Bp., 2017
A belépés díjtalan.

június 14. péntek 14:00
ÉVADZÁRÓ KOCERT

VARGA NÓRA - JUHÁSZ GÁBOR DUÓ



Varga Nóra 'Süni' két éve nyert felvételt a Konzi Jazz Tanszakára, de kivételes tehetségét és énektudását már korábban többször megtapasztalhatta a Nyitott Műhely közönsége, pl. a 'Világnagy Süninapok' alkalmával. Már akkor is Juhász Gábor kíséretében lépett fel legtöbbször, ami önmagában jelentős elismerés. Ezek az esték még nem önálló koncertek voltak, Süni igazából épp egy éve, a Zene Világnapján lépett elénk teljes estét betöltő programmal. Véleményünk szerint ez a koncert volt a Zene Ünnepének az egyik legizgalmasabb eseménye! Nem csak azért, mert Juhász Gábor ma már a jazzgitározás egyik legjelentősebb hazai alakja (mint korábban megállapítottuk: jó ideje angyalok vezetik pengetőjét), hanem azért is, mert meghallgathattuk, hogy ez a jelentős zenei tudás hogyan adódik tovább.És most ezt az élményt újra átélhetjük!
/Fintalaci/

Belépődíj: 1.200, diák 900 Ft. (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

június 17. hétfő 19:00
KÉSELÉS VILLÁVAL

KIADÓI STRATÉGIÁK III.
Vendégeink: KÁROLYI CSABA és RADNÓTI SÁNDOR
- beszélgetőtársak, a sorozat szerkesztői: Csete Soma és Vida Kamilla -




Júniusban a megújult Késelésen Károlyi Csaba és Radnóti Sándor lesznek a vendégeink. Beszélgetünk a piaci és a szakmai kánonok, szerepmodellek sajátos viszonyáról, az intézményi hierarchiáról, a pályakezdőkért folyó kiadói verseny szelekciós logikájáról, marketingetikáról és csomó minden másról.
Márciustól megújult a Késelés Villával, és a fiatal irodalmárok szerzői estek keretében történő bemutatása helyett tematikus programmal jelentkezik. A fiatal irodalmi közösséget érintő kérdésekre ezentúl fókuszáltabban, már beágyazott szerzők, szerkesztők és irodalomszervezők meghívásával próbál válaszokat keresni a sorozat. A közös kapcsolódási pontok és a szerzői reprezentáció problémáin túl immár a vitáé lehet a főszerep. Nem fognak elmaradni a meglepetések, csupán új formát öltenek, egy dolog viszont változatlan marad: az est utáni bulin a talpalávalót továbbra is a meghívottak playlistjei szolgáltatják majd.
Az est házigazdái Csete Soma és Vida Kamilla.




A nyári szünetet leszámítva havonta két új vendég érkezett a Műhelybe. Eddig megfordultak nálunk: András László, Babiczky Tibor, Fehér Renátó, Zilahi Anna, Kállay Eszter, Mohácsi Balázs, Borda Réka, Vajna Ádám, Korpa Tamás, Nagy Kata, Biró Krisztián, Ferencz Mónika, Kali Ágnes, Körösztös Gergő, Deres Kornélia, Szabó Marcell, Purosz Leonidasz, Turi Tímea, Celler Kiss Tamás, Láng Orsolya, Dezső Kata, Kiss Lóránt, Bordás Máté, Terék Anna, André Ferenc, Mucha Dorka, Nagy Gabriella, Péczely Dóra, Tóth-Czifra Júli, Szegő János, Nyáry Krsiztián, Sárközy Bence.

További alkalmak:
június 17.
Facebook ajánló.
Interjú a Literán.
Remek értékelés a sorozatról az ELTE online felületén.
A belépés díjtalan.

június 19. szerda 19:00
BORSMENTA KÓSTOLÓKLUB

FŐSZEREPBEN A – BORKALANDOK TÉRBEN ÉS IDŐBEN





A kóstolót Szabó Edit, a Borsmenta főszerkesztője, és Bernáth-Ulcz Adél szőlész-borász szakmérnök vezeti.
A kóstoló ára 5.000 Ft, a helyszínen készpénzben fizetendő.
Kérünk benneteket, hogy részvételi szándékotokat feltétlenül jelezzétek előre a borsmenta.edit[kukac]gmail.com címen.

június 20. csütörtök 17:30
BUDAPEST MOLYKLUB A KISTEREMBEN

 


Gyülekező a Nyitott Műhely előterében 17.30-tól, majd együtt hátravonulunk a kisterembe.
Szeretettel várunk mindenkit :)
Kép forrása:

június 21. péntek 16:40
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ (még nem végleges időpont)

ZENTA - ZOMBOR - BÁCSPALÁNKA - ÚJVIDÉK - BELGRÁD - BIJELJINA - SZARAJEVÓ
DÉZSI FRUZSINA /Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, drámaíró szak, diploma munka/, valamint

GERENCSÉR ANNA /Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest, televíziós műsorkészítő szak)
- megnyitja: Nagypál Gábor -

A belépés díjtalan.

június 24. hétfő 19:00
A BUDAPEST KÖR 164. TALÁLKOZÓJA

A témák:



Ui: a 2019-es műsodik félév várható további találkozási napja
A Budapest Kör találkozóira a „Chatham House” szabályok érvényesek
Ajánlott támogatás: 1.000 Ft, amit a Nyitott Műhelynek ajánlunk fel.

június 25. kedd 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Forum Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

BALÁZS ATTILA kötete



A belépés díjtalan.