ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra
augusztus 12. szerda 19:30
JAZZKÓSTOLÓ A KISTEREMBEN

MINDEN, AMIT TUDNI AKARTÁL A JAZZRŐL, DE SOSEM MERTED MEGKÉRDEZNI...
BÁLINT FERENC RANDOM JAZZTÖRTÉNETI SOROZATA 7.


Az előadás kellékei
között

...az eljövendő estek "megkevert részleteiből"...
"Ismerkedésem a jazz-el több mint 40 éve kezdődött, mikor egyik bolond nagynéném megkérdezte::"Szereted, amikor Armstrong énekel?" "Szerintem jobb ha trombitál. Túl szomorú." Akkor 14-15 évesen még azt sem tudtam, mi a jazz - hát még azt, hogy ki szegény "Satchmo". Akkor halt meg, sok felvételt játszottak tőle abban az időban. 3 évvel később már rutinos pesti gyűjtők,(dealerek) osztották az észt a Rózsavölgyi Zeneműboltban, ahol 3 évig bírtam (sajnos): olyan komolyan vettem a "hivatásom", hogy nem jártam koncertre, ezt könyvtárosi, majd antikváriumi éveim alatt bőségesen bepótoltam. 1985 után kezdtem eljövendő sorozatomra felkészülni. Kecskeméten, az Arany János úttörőházban(?) kezdtem igen amatőr intellektuális jazz-történetet hirdetni, szerény sikerrel. Jó tíz évvel később a Fix rádióban folytattam ezirányu nonprofit tevékenységemet hétfő délelőttönként,1-2 éven át, miközben délutánonként a magyar jazz gyűjtőkböl (már dealerekből) "gazdagodtam". Havonta,másfél havonta utazom Ausztriába, Németországba, Csehországba, Franciaországba ingyen szállással,"görkorcsolyával" (= vasúton 3.osztály, benzinrész, legolcsóbb busz). Az ott tölthető időt ismerkedés helyett no name blues és jazz zenék hallgatásával töltöm, és kerestem az ő életükben a zenéik helyét, -miközben lemezeim után hátizsákolok. A digitális felvételtechnikát kb. 28 éve jazz,fekete blues, népzene, és főleg klasszikus zene rögzítésére alkalmatlan technikának tartom (poprock, 80-as évek, jazzy, és egyéb trash műfajokhoz kiváló) - ezért szolgáltatok zenét analóg módon.
A sírásást deklarált módon Szabó Gábor kezdte! A Down Beat (félszaklap - címlapján szerepelt először, hogy a "Jazz is dead"), 1968-ban nem tette hozzá, milyen sokat tett ezért, mikor Beatles számokat énekelt Gary McFarlanddal"

Bálint Ferenc /Newport Hanglemezbolt/
A belépés díjtalan.

augusztus 31. hétfő 19:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

ARATÓ ESZTER
- megnyitja: Tábor Ádám -

http://www.eszterarato.com/
A belépés díjtalan.

szeptember 2. szerda 19:00
IRODALOM ÉS ZENE

PETŐCZ - SÁRI - SÁRY EST

A belépés díjtalan.

szeptember 4. péntek 19:00
DEVILLE FILMKLUB 6.

A Szerzői Filmklub 2015-ben bemutatja: "Titkos találkozások a kékruhás növel, avagy Michel Deville (1931-), az örök libertinus" című sorozatának a keretében:

BYE, BYE BARBARA

- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -


Michel Deville mint amatőr kezdte pályáját, majd 1951-1958 között Henri Decoin asszisztense volt több mint egy tucat filmnél. Később J. Meyer technikai munkatársa, amikor az a Comédie Francaise előadásában kamera elé vitte Moliére Úrhatnám polgárát és Beaumarchais komédiáját, a Figaro házasságát. Mint önálló alkotó 1961-ben mutatkozott be egy mai lélekelemző történettel (Ma este vagy soha; 1961), amelynek főszerepét Anna Karina és Claude Rich játszotta. Általában a könnyű komédiák elegáns mestere. Naálunk is nagy sikerrel vetítették A Mona Lisa tolvaja (1966) derűs történetét Marina Vlady és George Chakiris-szel. 1978-ban készült Az 51-es dosszié, amellyel

* * *
szeptember 4. A medve és a játékbaba (1969, fsz.: Brigitte Bardot)
október 2. Raphael, avagy a kicsapongó (1971)
november 6. A kékruhás nő (1973, fsz.: Michel Piccoli) mf.
december 4. A veszett birka (1974, fsz.: Jean Birkin) mf.
2016. január 1. Gilles Perrault: Az 51-es dosszié (1978)
február 5. (Tisztelgés Jacques Rivette előtt) Titkos utazás (1980, fsz.: Geraldine Chaplin) mf.
március 4. Patricia Highsmith: Mély vizek (1981, fsz.: Izabelle Hupper)
április 1. Kölyökbanda (1983)
május 6. Veszély a lakban (1985, fsz.: Michel Piccoli)
(Nyári vetítések…)
szeptember 2. A felolvasónő (1988, fsz.: Miou-Miou)
október 7. Nyáréjszaka a városban (1990) mf.
A sorozat kísérőkiadványaként a Francia Új Hullám Kiadó gondozásában készül a Szerzőifilmes Füzetek 1. száma Michel Deville filmrendezőröl!
A filmklub előtt és után a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Godard-tanulmánykötete kedvezményesen 2.500Ft-ért vásárolható meg: JLG/JLG - Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása (Szerzőifilmes Könyvtár 3. kötet) címmel.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

szeptember 7. hétfő 19:00
ELŐADÓEST

EGYMÁS BÁBELÉBEN
- Szabó Lőrinc írásaiból összeállította és elmondja: Téri Sándor
-
 

Fotó: Dömölky Dániel


A látszat ellenére nem irodalmi est, hanem egy monológ a test és a lélek önzéséről, házasságról és tiltott szerelemről, erőről és erőszakról, bűnről, megalkuvásról és meghódolásról, szabadságról és rabságról, és még sok mindenről...
„A "fickó" a színpadon irritáló volt azután esendő, szörnyű és szerethető, sajnáltam és irigyeltem...”
(egy néző)
A Téri & Téri Produkció előadása.
Jegyrendelés, -foglalás:
E-mail (inkább): nyitottm[kukac]gmail.com (Fintalaci)
Tel: 30/837-2363 (Fintalaci)
Elővétel: szeméylesen
Online jegyvásárlás:
www.jegy.hu/program/egymas-babeleben-56727


Fotó: Dömölky Dániel

Téri Sándor (Debrecen, 1953) magyar színész. Édesapja Téri Árpád színész, rendező, édesanyja Hotti Éva színésznő volt. 1965-ig Debrecenben élt. 1967–1971 között a budapesti Kaffka Margit Gimnázium diákja volt. A Színház-és Filmművészeti Akadémia elvégzése (1971–1975) után 1975–1979 között a Nemzeti Színház, majd a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. Egy évet a kecskeméti Katona József Színházban töltött. 1984-től újra a Nemzeti Színház tagja lett. 1989 óta szabadfoglalkozású. 1993–1996 között a Magyar Színészkamara ügyvivője volt. 2000–2003 között székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt. 2003-tól 2010-ig a tatabányai Jászai Mari Színház színház-szakmai igazgatóhelyettese.
Alakításait természetesség és elementáris erő jellemzi.
Az előadás honlapja:
http://terisandor.wix.com/egymasbabeleben
Belépődíj: 1.500, diák: 1.200 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

szeptember 9. szerda 19:00
VOLTA CINEMATOGRAPH - ÍR FILMKLUB TAKÁCS FERENC VEZETÉSÉVEL

 


VOLTA CINEMATOGRAPH – ezen a néven nyílt meg 1909. december 20-án az akkor még brit fennhatóság alatt álló Írország első filmszínháza. Egy ekkor már évek óta Triesztben élő ír fiatalember, bizonyos James Joyce üzleti vállalkozása volt, aki a mozi beindítása céljából látogatott haza szülővárosába, Dublinba. Ám az üzlet hamarosan csődbe ment, Joyce eladta a Voltát, és visszatért az akkor még osztrák-magyar Triesztbe.
Hogy később miként alakult James Joyce sorsa, miként lett belőle az Ulysses és a Finnegans Wake írója, a modernista irodalom emblémája és ikonja, ez közismert. Hogy miként vált Írország érdekessé szinte a kezdetektől a film számára, s miként válhatott az utóbbi harmincegynéhány év során Írország, ha nem is filmes nagyhatalommá, de legalábbis középhatalommá a nemzetközi filmvilágban, evvel a kevésbé ismert és elemzett kérdéskörrel foglalkozik hat részes sorozatunk, ír és „para-ír” filmek megtekintésének és megvitatásának a keretében.

Takács Ferenc kritikus, műfordító, irodalomtörténész, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke. Tarján Tamás napjaink hazai irodalomkritikai gondolkodásának egyik legfontosabb mozgatójaként írja le Takács Ferencet. Mint mondja: „Maga a kritikusi mentalitás van a vérében: a kritizálni necesse est. Mégsem kebelezi be sem a vizsgált művet, sem a nála szellemi lakomává váló elemzés olvasóját. Javaslattevő, orientáló véleményalkotásának iránytűje a sok kontextusú függetlenség”
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

szeptember 10. csütörtök 20:00
KONCERT

BORIVÁN



két hang egy száll gitár és sok gyönyörű szép dal, ahol
ötvöződik a latin hangzás, a funk, a jazz, vagy akár a
raggamuff a magyar népzenével
A zenekar tagjai:
Magyar Bori - vokal
MC Guacho alias Ivan – vokal, MC, gitar,
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

szeptember 28. hétfő 19:00
ELŐADÓEST

A SEMMISÉG ÉS A VILÁG
NŐ KONTRA FÉRFI...
Ady Endre, Heinrich Heine, József Attila, Karinthy Frigyes, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor és Zelk Zoltán szavaival
Szerkesztette és elmondja: Téri Sándor



Téri Sándor (Debrecen, 1953) magyar színész. Édesapja Téri Árpád színész, rendező, édesanyja Hotti Éva színésznő volt. 1965-ig Debrecenben élt. 1967–1971 között a budapesti Kaffka Margit Gimnázium diákja volt. A Színház-és Filmművészeti Akadémia elvégzése (1971–1975) után 1975–1979 között a Nemzeti Színház, majd a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. Egy évet a kecskeméti Katona József Színházban töltött. 1984-től újra a Nemzeti Színház tagja lett. 1989 óta szabadfoglalkozású. 1993–1996 között a Magyar Színészkamara ügyvivője volt. 2000–2003 között székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt. 2003-tól 2010-ig a tatabányai Jászai Mari Színház színház-szakmai igazgatóhelyettese.
Alakításait természetesség és elementáris erő jellemzi.



Online jegyvásárlás:
http://www.jegy.hu/venue/nyitott-muhely/
Belépődíj: 1.500, diák: 1.200 Ft (Önkéntes jegyszedő: Balogh László, Beszélő)
Jegyrendelés, -foglalás:
E-mail (inkább): nyitottm[kukac]gmail.com (Fintalaci)
Tel: 30/837-2363 (Fintalaci)
Elővétel: személyesen

október 13. kedd 20:00
FILMSZEXTÉTIKA - KELECSÉNYI LÁSZLÓ FILMKLUBJA

Botrányfilmek – filmbotrányok 1.

NALTATAHTÍDROFAZSSIV
Színes, magyarul beszélő, francia film (97 perc)
Csak felnőtteknek!



Írta és rendezte: Gaspar Noé, 2002, főszereplők: Monica Belucci, Vincent Cassel, Jean-Luc Godard, a „mozifenegyerek” mondta egyszer, hogy egy filmnek mindig van eleje, közepe és vége. Csak nem ebben a sorrendben. Nem tudni, Godard mester mit szólt ehhez a filmhez, de a szabályszegő dramaturgia sok nézőjét megzavarta. De ha csak ez lett volna zavaró! Ám a Visszafordíthatatlan nem ezért vált botrányossá, legelébb a 2002-es Cannes-i fesztiválon.
„Miből adódik a film löketszerűen erős, de durvaságában is elegáns-emelkedett összhatása?” (Ardai Zoltán, Filmvilág,
„Nem hittem el, amit látok, mert annyira szörnyű.”
„Úgy ábrázolja a legrosszabbat, ahogy az mindenhol létezik. Aki kihagy egyes képkockákat egy nemierőszak-jelenetből, az hazudik.” (Pernecker Dávid)
„Almodovár Beszélj hozzá! című filmjét, amely a nemi erőszakot pozitív fényben tünteti fel, a kritikusok imádták, míg ez, amely a nemi erőszakot felháborítónak és gyomorforgatónak ábrázolja, megosztja az embereket.”
(Nézői bejegyzés a Kritikus tömeg oldalán)
„Az erőszak eszkalációja ez a film. Nem csoda, hogy a színésznő – ha egyáltalán színjáték volt ez a jelenet – fojtott hörgését nem akarván hallani, az aktuális cannes-i fesztivál illusztris közönségének egy része sietősen elhagyta a nézőteret.” (Kelecsényi László)  
Nálunk csak a Cirko Film forgalmazta.
Most a Nyitott Műhelyben újra megnézhető.
Belépődíj: 900 Ft