ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra
május 29. péntek 18:00
IRODALMI EST

TITKOS KERT
PERGAMEN / TIGRISFOGAT / VARRATOK
Király Levente / Oravecz Péter / Szabó Imola Julianna
Zene: Spiral Road



Három szerző, kiknek legutóbbi köteti a L'Harmattan Kiadónál jelentek meg: Király Leventéé és Szabó Imola Juliannáé a tavalyi könyvhétre, Oravecz Péteré pedig az idei Könyvfesztiválra.



Király Levente

Budapesten él. A Corvina Kiadó szerkesztője.
Könyvei:
A legkisebb
(versek, 2000, JAK-Kijárat)
Így irtok én (irodalmi paródiák, 2004, Korona)
Szánalmasan közel (versek, 2005, Parnasszus)
Nincs arany közép (versek, 2007, Magvető)
Hová menekülsz (novellák, 2010, L’Harmattan)
Énekek éneke (regény, 2011, L’Harmattan)
Égre írt könyv (regény, 2013, L’Harmattan)
Pergamen (regény, 2015, L'Harmattan)
Fontosabb antológiák:
Köztéri mulatság (1998, Palatinus)
Szép versek (2000, 2001, 2004, 2005, 2007, 2012, 2013, Magvető)
Év versei (2004, 2006, 2008, Magyar Napló)
Körkép (2010, Magvető)
Budapester Szenen (németül, 1999, DuMont)
Swimming in the Ground (angolul, 2002, Neshui)
00tal Antology (svédül-angolul, 2004, 00tal)
Blatt Magazine (angolul, 2006, Issue2)
Színpadi művek:
A vadhattyúk (Andersen meséje nyomán, Budapest Bábszínház, 2004-2006)
Kutyaélet (Toni Ungerer meséje nyomán, Zalaegerszegi Bábszínház, 2005, Veszprémi Bábszínház 2006, 2011)

Oravecz Péter (1977, Budapest) költő, zenész.. A Stádium Fiatal Írók Körében indult pályája. Az ELTE BTK magyar szakán végzett 2004-ben. 1993 óta publikál rendszeresen folyóiratokban. 2002-2004. között szerkesztő-műsorvezetőként saját műsort vezetett a Petőfi rádión A hetedik címmel. 2000-től aktívan zenél, jelenleg két hazai flamenco produkcióban (FlamenCorazón Arte, Sobre Fuego) és két alternatív popzenekarban (Manoya, Spiral Road) működik közre. Kötetei: Mindenség-kalitka (versek, Stádium, 1995), Sehova tanúja (versek, Tevan Kiadó, 1998), Majd Papitiben (versek, Kortárs Kiadó, 2000), Tökéletes délután (versek, Parnasszus, 2013).



Szabó Imola Julianna: kicsittÉN
betűéspixelrakodómunkás
Inkább író, mint költő. Vagy képálmodó.
1984. Budapest. Késő nyár. Zsírkréta rajzok, rímekkel. Magyar Táncművészeti Főiskola. Bárka Színház, színházelmélet. Firkász: MTV, Danubius, FM98.  16 évesen Sáska-tánc, verseskötet. Zsenge, irányváltások. Willany Leó Improvizációs Táncszínház. Minden és semmi. Ellenfény, szakíró. Borító-tervezés, díj. Meseírás, Lilusnak. Versprózák. Képek és videók, Japánban klip.
Rézszínű fény, 2 kisgyerek.
Főbb publikációk: ÉS, Holmi, Kalligram, Új Forrás, Bárka, Csillagszálló, Palócföld, Irodalmi Jelen, Spanyolnátha, Hamu és Gyémánt, Műút, Nők Lapja, kulter.hu, Apokrif, szinhaz.hu, Ellenfény, Criticai Lapok, Le Cool
http://szaboimola.hu/
https://www.youtube.com/watch?v=UXpYx1zZ6Lc#t=11
A belépés díjtalan.

május 30. szombat 17:00
KÉZMŰVESSÉG - IRODALOM - ZENE

VARRÓ DÁNIEL ÉS VENDÉGEI A NYITOTT MŰHELYBEN
- minden hónap utolsó szombat délutánján -


Fotó: Stiller Ákos

17:00 VARRÓ DANI VARRODÁJA
GYEREKFOGLALKOZÁS A KISTEREMBEN
babavarrás, bábkészítés a Túl a Maszat-hegyen figuráiból
Csekő Etelkáék irányításával


http://www.etelkaina.hu/

17:00 Költővendég: az ezerarcú KARAFIÁTH ORSOLYA


Fotó: Marjai Judit

18.00 rendhagyó zenés irodalomóra az Acoustic Light Blue formációval "Varró Dániel nem fér a bőrébe - ezért mások bőrébe bújik" jeligére.



Belépődíj:  van, de megéri!

május 31. vasárnap 19:00
KONCERT

L'AMOUR - SZERELMI KALANDOK A FRANCIA KÖLTÉSZETBEN
- Láng-Szabó Barbara, Révész Richárd és Deák Tamás előadásában -
-


Az est főszereplői a szerelemes nő és a szerelmes férfi...

Egy szerelem története hangzik el Paul Géraldy: "Te meg Én" című versciklusa nyomán Deák Tamás előadásában, továbbá a francia költészet legszebb versei csendülnek fel Láng-Szabó Barbara és Révész Richárd előadásában, közös szerzeményeiken keresztül.
Paul Géraldy: "Te meg Én" című műve már megjelenésekor elsöprő sikert aratott, mert „a szerelem mindenki által megélt fázisairól póztalan, csevegő stílusban volt bátorsága vallani.”



Láng-Szabó Barbara énekes-zeneszerző, a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola fuvola tanszakán végzett, majd az ELTE angol nyelv és irodalom szakán szakán szerezett diplomát. Ezután kezdett énekelni tanulni Kaposy Margittól, majd 2013-ban debütált a Nobel-díjas indiai költő, Rabindranath Tagore verseire született szerzeményeivel, a „TAGORE-DALOK”-kal, melyek saját előadásában, Juhász Gábor ( gitáros-zeneszerző) kíséretével és improvizációival szólaltak meg.
Láng-Szabó Barbara ezúttal Charles Baudelaire, Paul Verlaine, Guillaume Appolinaire, Louise Labé és Marceline- Débordes Valmore francia költők szerelmes verseit zenésítette meg. Ezek a dalok szólalnak meg a L' AMOUR zenei anyagában, Révész Richárd zongorista közreműködésével.


Révész Richárd, művésznevén Ricardo, jazz zongorista. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végzett. A Ricardo Salsa Club alapítója és zenei vezetője, illetve a Révész Latin Jazz Quartett alapítója. Ezen kívűl tagja a Latin Combo-nak, játszik a Myrtill Jazz-ban, a Malek Andrea Band-ben, a Fiesta és a NOX zenekarban. Zongoratanárként a Budapesti Erkel Ferenc Zeneiskola Jazz Tanszakán és Gödöllőn, a Frederic Chopin zeneiskolában tanít. Közreműködik a Last Five Years c. amerikai musicalben Malek Andreával és Kamarás Ivánnal. Saját lemeze 2007-ben jelent meg ESCUCHA MI RITMO címmel melyet a RICARDO SALSA CLUBBAL készített. Révész Richárd a latin-amerikai zenei kultúra egyik kiemelkedő képviselője Magyarországon. Ennek elismeréseképpen 2006-ban Őexc. José Luis Martinez Hernández, Mexico budapesti nagykövete kitüntette a latin-amerikai kultúra népszerűsítése érdekében kifejtett tevékenységéért.


Deák Tamás színész-rendező-zenész, a „ Picaro MPM” alapító tagja, a Szkéné Színházban számos társulat tagja, illetve vendége volt, úgy, mint az Arvisura, Utolsó Vonal, illetve Pintér Béla és Társulata. Tanult pekingi operát, bohócjátékot, néptáncot, kontakt-táncot, valamint akrobatikát. Zenészként a Pelvaxban és az Ugarzuluban játszik. 2002-ben elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Brighella díjat Pintér Béla „A Sehova Kapuja” című drámájában nyújtott alakításáért.
Belépődíj: 2.000 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

június 1. hétfő 18:00
KÖNYVBEMUTATÓ

Az Ab Ovo Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

OLÁH GÁBOR: HOSSZÚ ÉLETE TITKA
című kötete
- a szerzővel Mélykúti Ilona beszélget, a regényből részleteket olvas: Székhelyi József színművész -

Idézet a könyvből:
„Ebben az egészben találhatók majdnem valós dolgok, de többnyire csak olyasmik, amiket én valósnak hittem, és amikről még ma is azt hiszem, hogy valósak, pedig csak láttam, csak hallottam, csak ízleltem, csak tapintottam. Vannak benne olyanok is, amiket álmodtam, azok egészen biztosan valósak.…Minél többen mondjuk el a tényekről a saját elferdített változatunkat, annál kuszább lesz az eredmény, és még mindig sokkal szimplább, mint az eredeti. Csak azt ne tegye hozzá senki, hogy ez meg az az igazság, vagy azt, hogy pontosan úgy történt, ahogy ő állítja. Mutasson nekem valaki egy embert, aki képes pontosan, hűen leírni csak a tegnapi napot vagy az előző órát.
Vegyük úgy, hogy ez egy útinapló, egy fiú barangolása apja életének ösvényein és Amerika útjain egy adott időben.„
„Azoknak, akik az első és az utolsó mondat olvasása alapján alakítják ki egy kötetről a véleményüket, és jó esetben hozzávesznek egyet a könyv közepe tájáról is, segítek. Megnőttél, így kezdődik az első mondat és a könyv utolsó szava: szerint. Valahol a könyv közepe táján akad egy ilyen szó: papírpohár. Ez többször is előfordul. De van egy másik is: Dib-dáb-dib-dábdábdáb! Ezt az utóbbit egy fénykép hátoldalára írta a könyv egyik szereplője.”



Oláh Gábor

Oláh Gábor (1938, Tapolca) Balázs Béla díjas filmrendező. Megközelítőleg 60 játékfilmet, dokumentumfilmet, televíziós műsort készített. Tűzzománc és fotó kiállításaival külföldön is többször szerepelt. 2003-tól szépirodalmi tevékenységet folytat: novellái, regényrészletei rangos irodalmi folyóiratokban jelennek meg, hangjátékait a Bartók Rádió rendszeresen bemutatja. Dokumentumfilmjei pl: Kíváncsiság (1965), Társbérlőnk az ecetfa (1972), Szombat 14 óra 10 perc (1972), Gettó (1974), játékfilmjei pl.: Fogjuk meg és vigyétek (1978), Cikász és a hallópálmák (1989), hangjátékai pl.: Telkemen az Erzsébet híd, Utasok, Sötétkamra, Paprikás Marcsa, regényei: Ígéret (Tevan, 3003), Gumikötél (Noran, 2006), Guga, Az ítélet nem jogerős (Novella, 2009), Katóka (Novella, 2009), Díszbogár (2011), Holnap más leszek (2012), Ahogy megcsillan (2012), Ne nézz a harmonikásra (2015).
A belépés díjtalan.

június 2. kedd 18:30
ELŐADÁSSOROZAT 7.

PETNEKI ÁRON: A HATALOM KÉPEI - AZ ELLENSÉG KÉPEI
-  Az ellenség képe 2.  Az ellenség mint az emberi értékek pusztítója. A láthatatlan ellenség. -





Mi a kép? A kérdésre önkéntelenül egy szoba vagy egy múzeum falán logó, bekeretezett festmény, rajz, grafika vagy fotó juthat az eszünkbe. Ha azonban nem ezt a hagyományos, leszűkített sémát tekintjük, a kép szó alatt mindenfajta ábrázolást értünk. Így fogták fel a középkorban is, amikor még nem használtak egyértelműen külön elnevezést a két- és a háromdimenziós alkotásra (kép illetve szobor). A latin imago - effigies - ydolum - simulachrum kifejezések egyaránt jelentették mind a síkban, mind a térben ábrázolt képet. Nem volt meg az esztétikai szempontú elkülönítés sem: áhítatot ébresztő oltárkép vagy kocsmába csalogató festett cégér mind-mind a vizuális jelzőrendszer részét képezte, mind kép volt. A magyar nyelvben is megvan ez a logika: a különbség legfeljebb az előállítás megnevezésében rejlik. A népi szóhasználatban tovább élnek e régi kifejezések : faragott kép, írott v. festett kép – az előbbit a képfaragó (szobrász), utóbbit a képíró (festő) állította elő. Ide sorolhatóak az elvontabb fogalmak is: álomkép, képzelet, képzelgés, sőt képviselő (eleink a király helyettesítésével megbízott személyt, követet király képének nevezték). Mire használhatóak és mire használjuk a képeket? E kérdésre nem csupán a hagyományos művészettörténet, hanem a művelődéstörténet és a vizuális antropológia is választ adhat, ha megvizsgálja a vizualitás szerepét a kultúrák és a mentalitások történetében. Különösen fontos ez a 19. – 20. században, amikor a „képek nyelve” erősen felértékelődik, amikor a képhasználat még erőteljesebben a politika szolgálatába áll.
A képek emlékeztetnek, figyelmeztetnek, helyettesítenek, legitimálnak, eligazítanak, megmutatják, kié a hatalom, ki a jóbarát és ki az ellenség. A képeket azonban meg lehet semmisíteni – a képrombolásnak teológiai, vallási és politikai okai vannak.
Ezeket a kérdéseket veti fel és próbálja megválaszolni az előadás-sorozat, minden hónap első hétfőjén.



Az előadó:
Petneki Áron (*1946) a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (magyar – történelem) és a krakkói Jagelló Egyetemen (történelem), valamint a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában (zeneszerzés) végezte tanulmányait. Dolgozott az MTA Történettudományi Intézetében, tanított a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen (középkori történet, művelődéstörténet), a Miskolci Egyetemen (művelődéstörténet, irodalomtörténet, vizuális antropológia), végül a Varsói Egyetemen (művelődéstörténet, vizuális antropológia).
Az előadások témái:
1. (2014. dec. 1.) A kép fogalom- és funkcióváltásai. Mi minden lehet kép és mire szolgál?
2. (2015. jan. 5.) A hatalom képe: uralkodói képmások az ókortól. Az uralkodó mindenütt jelen van, avagy a helyettesítő portré. A reprezentatív portré. Az emlékmű.
3. (2015. febr. 2.) A kép mint példa az utókor számára: az ősgaléria. Fiktív és valós képmások, mint a nemzetség és a dinasztia dicsőségének kifejezői. Nagy személyiségek – nagy események (a történetábrázolás kezdetei).
4. (2015. márc. 2.) A 20. század totalitárius rendszereinek képhasználata. A személyi kultusz és a képhasználat.
5. (2015. ápr. 13.) Damnatio memoriae, képrombolás, emlékműdöntés - az emlékezet megsemmisítése.
6. (2015. máj. 4.) Az ellenség képe 1. Az ellenség mint állat. Az ellenség mint nyomorult törpe / gonosz óriás.
7. (2015. jún. 2.) Az ellenség képe 2. Az ellenség mint az emberi értékek pusztítója. A láthatatlan ellenség.
Ajánlott támogatás: 500 Ft

június 2. kedd 20:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Noran Libro Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

SÁRA JÚLIA: GRAFIT MÁRTA ÉS A KAKTUSZOK című kötete






Juli a Műhelyben (fotó: Bielik István)

Sára Júlia
, 1974-ben született Budapesten.
Filmrendezőként végzett a Színház és Filmművészeti Egyetemen 1996-ban, később ugyanitt doktorált.
Filmeket és tévéműsorokat készít, forgatókönyveket ír. Első regénye, a Mamiko nappalai 2014 júniusában jelent meg a Noran Libro kiadásában.
A belépés díjtalan.

június 3. szerda 19:00
VOLTA CINEMATOGRAPH - ÍR FILMKLUB TAKÁCS FERENC VEZETÉSÉVEL VI.

NEIL JORDAN: REGGELI A PLÚTÓN / BREAKFAST ON PLUTO

Az ír filmklub tavaszi szezonját Neil Jordan Reggeli a Plútón (Breakfast on Pluto) című 2005-ben bemutatott filmjének vetítésével zárjuk. Az ezerarcú és beskatulyázhatatlan ír rendező, aki szerint ír film egyszerűen nem létezik, első filmje, az 1982-es Angel (Angyal) óta mégis újra és újra visszatér az ír témákhoz – A síró játék (The Crying Game, 1992), Michael Collins (1996), A mészároslegény (The Butcher Boy, 1997) – ebben a filmjében, mely Patrick McCabe magyarul is olvasható regényéből (Breakfast on Pluto – 1998; Reggeli a Plútón, Mihálycsa Erika ford. – 2013) készült, egy transzvesztita ír prostituált sötéten komikus színekben játszó életrajzának az allegóriájában az ír szellem, nemzeti önkép és történelem majd’ minden tabujának és szent tehenének nekimegy. (A címbeli Breakfast on Pluto Don Partridge angol utcai zenész, folk- és rock-énekes 1969-es slágere volt.)
A filmet eredeti nyelven vetítjük, magyar feliratokkal.

VOLTA CINEMATOGRAPH – ezen a néven nyílt meg 1909. december 20-án az akkor még brit fennhatóság alatt álló Írország első filmszínháza. Egy ekkor már évek óta Triesztben élő ír fiatalember, bizonyos James Joyce üzleti vállalkozása volt, aki a mozi beindítása céljából látogatott haza szülővárosába, Dublinba. Ám az üzlet hamarosan csődbe ment, Joyce eladta a Voltát, és visszatért az akkor még osztrák-magyar Triesztbe.
Hogy később miként alakult James Joyce sorsa, miként lett belőle az Ulysses és a Finnegans Wake írója, a modernista irodalom emblémája és ikonja, ez közismert. Hogy miként vált Írország érdekessé szinte a kezdetektől a film számára, s miként válhatott az utóbbi harmincegynéhány év során Írország, ha nem is filmes nagyhatalommá, de legalábbis középhatalommá a nemzetközi filmvilágban, evvel a kevésbé ismert és elemzett kérdéskörrel foglalkozik hat részes sorozatunk, ír és „para-ír” filmek megtekintésének és megvitatásának a keretében.

Takács Ferenc kritikus, műfordító, irodalomtörténész, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke. Tarján Tamás napjaink hazai irodalomkritikai gondolkodásának egyik legfontosabb mozgatójaként írja le Takács Ferencet. Mint mondja: „Maga a kritikusi mentalitás van a vérében: a kritizálni necesse est. Mégsem kebelezi be sem a vizsgált művet, sem a nála szellemi lakomává váló elemzés olvasóját. Javaslattevő, orientáló véleményalkotásának iránytűje a sok kontextusú függetlenség”
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

június 3. szerda 19:30
JAZZKÓSTOLÓ A KISTEREMBEN

MINDEN, AMIT TUDNI AKARTÁL A JAZZRŐL, DE SOSEM MERTED MEGKÉRDEZNI...
BÁLINT FERENC RANDOM JAZZTÖRTÉNETI SOROZATA 5.


Az előadás kellékei
között

...az eljövendő estek "megkevert részleteiből"...
"Ismerkedésem a jazz-el több mint 40 éve kezdődött, mikor egyik bolond nagynéném megkérdezte::"Szereted, amikor Armstrong énekel?" "Szerintem jobb ha trombitál. Túl szomorú." Akkor 14-15 évesen még azt sem tudtam, mi a jazz - hát még azt, hogy ki szegény "Satchmo". Akkor halt meg, sok felvételt játszottak tőle abban az időban. 3 évvel később már rutinos pesti gyűjtők,(dealerek) osztották az észt a Rózsavölgyi Zeneműboltban, ahol 3 évig bírtam (sajnos): olyan komolyan vettem a "hivatásom", hogy nem jártam koncertre, ezt könyvtárosi, majd antikváriumi éveim alatt bőségesen bepótoltam. 1985 után kezdtem eljövendő sorozatomra felkészülni. Kecskeméten, az Arany János úttörőházban(?) kezdtem igen amatőr intellektuális jazz-történetet hirdetni, szerény sikerrel. Jó tíz évvel később a Fix rádióban folytattam ezirányu nonprofit tevékenységemet hétfő délelőttönként,1-2 éven át, miközben délutánonként a magyar jazz gyűjtőkböl (már dealerekből) "gazdagodtam". Havonta,másfél havonta utazom Ausztriába, Németországba, Csehországba, Franciaországba ingyen szállással,"görkorcsolyával" (= vasúton 3.osztály, benzinrész, legolcsóbb busz). Az ott tölthető időt ismerkedés helyett no name blues és jazz zenék hallgatásával töltöm, és kerestem az ő életükben a zenéik helyét, -miközben lemezeim után hátizsákolok. A digitális felvételtechnikát kb. 28 éve jazz,fekete blues, népzene, és főleg klasszikus zene rögzítésére alkalmatlan technikának tartom (poprock, 80-as évek, jazzy, és egyéb trash műfajokhoz kiváló) - ezért szolgáltatok zenét analóg módon.
A sírásást deklarált módon Szabó Gábor kezdte! A Down Beat (félszaklap - címlapján szerepelt először, hogy a "Jazz is dead"), 1968-ban nem tette hozzá, milyen sokat tett ezért, mikor Beatles számokat énekelt Gary McFarlanddal"

Bálint Ferenc /Newport Hanglemezbolt/
A belépés díjtalan.

június 4. csütörtök 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Kijárat Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

K. HORVÁTH ZSOLT: AZ EMLÉKEZET BETEGEI
A tér-idő társadalomtörténeti morfológiájához
- a könyvet György Péter esztéta és Takács Ádám filozófus mutatják be -



Az utóbbi években, évtizedekben egyre többet beszélünk az emlékezetről. Ez korántsem véletlen. Jóllehet a múltról szóló tudásunkat a modernitásban hagyományosan a történelemtudományhoz kötjük, jól látható, hogy a szaktudomány kizárólagos illetékessége sokak számára megkérdőjeleződik. A „nagy történelem” helyett előtérbe kerültek a személyes emlékek, feljegyzések, vagyis a megélt múlt privát szemszöge felértékelődött. Mi lehet ennek oka? Mit kezd a történelemtudomány az emlékezet rivális intézményeivel? Az emlékek ilyetén áradásának elsődleges okaként rendszerint a 20. század szélsőséges rendszerei és háborúi által okozott töménytelen emberi szenvedést szokás felemlíteni. Ezzel összefüggésben, van, aki szerint a már-már zavaróan sok emlék megterheli a jelent, van, aki szerint a múlttal való megélt, lelkiismereti elszámolás szavatolja azt, hogy jelenünket nyugodtan élhessük. A „túl sok” és „túl kevés” problémájában azonban nehéz rendet tenni, az elmúlt évek vitáinak tanulsága pedig az, hogy még az emlékezet kutatói is sokszor idegenkednek az egyre szaporodó, egyre szubjektívabbá és ellenőrizhetetlenebbé váló jelenségtől. Valóban az emlékezet betegei vagyunk? Mit kezdjünk a jelenben feltorlódott idővel és térrel? A kötetben található társadalomtörténeti mikroelemzések, historiográfiai és emlékezettörténeti tanulmányok a fentebb feltett kérdésekre keresik a választ a magyar és európai kultúra és történelem vonatkozásában.



K. Horváth Zsolt, történész, ELTE-BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet oktatója.
A belépés díjtalan.

június 5. péntek 19:00
A tízéves SZERZŐI FILMKLUB újra bemutatja:

"VAN magyar filmművészet - V. KORTÁRS MAGYAR KIS- és RÖVIDFILM-EST"
A részletes program és meghívott vendégek még szervezés alatt!


Jelenet Szőcs Petra A kivégzés című kisfilmjéből

Tervezett filmek:
Szőcs Petra: A kivégzés (2014) 15'
Ajánló: A történet 1990-ben, Kolozsvárott játszódik. Két testvér, Orsi és Örsi kedvenc időtöltése, hogy barátjukkal együtt újra és újra eljátssza a diktátor és felesége televízióban látott, számukra viccesnek ható tárgyalását és kivégzését. Mindeközben elejtett szavakból kiderül, hogy a szüleik válófélben vannak, így az „ország atyja” elvesztésének élménye keveredik a valóságos szülő elvesztésének érzéseivel. A szülők érintkezése minimális a testvérpárral, a család részéről a nagyapa, Tata foglalkozik legtöbbet velük, azonban játékukban ő nem kíván részt venni, inkább egész nap félrevonultan, szobájában üldögélve olvas. A kislányban felgyülemlett feszültség végül egy osztálytársa megsebesítésében tör ki...
Kemény Eszter: Parafrázis (2014) 8 '
Szereplők: Hajduk Károly és Nagy Ilona.
Ajánló: Egy középkorú férfi gondolatait ismerhetjük meg a női lélekről. A férfi egy gyönyörű barokk épületbe érkezve, annak folyosóit járva a női szeszélyről, gonoszságról monologizál. Szidja a nőket, egyszerre érezhető ki mondandójából a harag, a féltékenység és a vágy, sőt talán a szerelem is.
A folyosókon haladva a férfi a nőkről általánosságban beszél, és el is képzeli a nőt. A szépség híres festményeket megidézve jelenik meg: nem szólal meg, szinte nem is mozdul. A férfi keresi a termet, ahol megtalálhatja, de amit nagyon keresünk, az gyakran csalódást okoz.
Papai Pici: Coming Out / Vallomás (2008) 15'
Szereplők: Lukáts Andor és Tóth Orsolya
Ajánló: Az apa megkeresi a lányát, aki már régóta külön utakon jár. Az apa egyetlen napba sűrítve próbálja átadni egész élete bölcsességét, annak esszenciáját....
Pápai Pici: Hátsó lépcső (2014) 30'
Főszereplő: Kiss Diána Magdolna
Ajánló: 1992 Párizs. Bebi a Sorbonne-ra kapott ösztöndíjat. Előrefoglalt szállása van, egy csodálatos ház kopár és mocskos manzárdján. A szomszédban egy szexmániás ösztönlény lakik, aki senkire és semmire nincs tekintettel. Bebit a magányon barátja magnóüzenetei segítik át, majd lassan magával ragadja ez az idegen, másik világ. Enged a szomszéd férfi durva és alantas közeledésének, és ezzel eltávolodik régi életétől. Ám ekkor megérkezik régi szerelme...
Domonkos Rónai: Furry Fandom (2012) 9'
Szereplők: Molnár Gusztáv és Kőszegi Mária
Szabó Szonja: Jaffa (2014) 25'
Ajánló: Rockbanda, havazás, egy vidéki villa és a szerelem. A Pesti Magyar Színiakadémia végzős színészhallgatóinak vizsgafilmjét Gobbi Hilda dunabogdányi villájában forgatták.
Szekeres Norbert: Deni (2014) 11'
Ajánló: Egy fiatal, elveszett srácról, Deniről szól a film, akiről megtudjuk, hogyan változott meg az élete egyik napról a másikra, hogyan került pszichoterápiás csoportkezelésre és milyen lépésekben győzi le a kínzó szerelem érzését egy hosszú kapcsolat befejezésével.


Jelenet Kárpáti György Mór: Éjfél című filmjéből

Kárpáti György Mór: Éjfél (2009) 18'
Szereplők: Dér Zsolt és Kőszegi Mária
Filmajánló: Ádám egy rajzórai balhé után éjszaka visszamegy az iskolába, hogy visszaszerezze a dobverőit, amelyeket a tanár elszedett tőle. Váratlanul összetalálkozik az osztálytársával, Lilivel. A lány nem árulja el, hogy ő miért van ott éjszaka az iskolában.
Herczeg Richárd: Blokk (2014) 17'
- ANDREJ TARKOVSZKIJ EMLÉKÉRE -
Ajánló: A nem túl távoli, de romosabb jövőben, egy értelmetlen munkát végző biztonsági őr barátra lel, de el is veszti. Útnak indul, hogy válaszokat kapjon kérdéseire, de nem azt kapja, amire számított. A film egy általunk választott rendező előtti tisztelgés, mely a művész stílusjegyeit ötvözi saját elképzeléseinkkel.
A vetítés vendégei a vetítésre kerülő filmek rendezői!
A műsorváltozás jogát fenntartjuk!

Az I-IV. Kortárs Magyar Kis- és Rövidfilm esteken bemutatásra került filmek:
Tarr Béla: Az utolsó hajó (1990)
Ákos Saufert: A nagy kaland (2002)
Tóth Tamás: Kornél (2004)
Hajdu Szabolcs: Hétköznapi enciklopédiák vol. I. (2004)*
Orosz Dénes: Melletted (2005)*
Madarász István: Előbb-utóbb (2006)*
ifj. Sebő Ferenc: Alterego (2006)*
Károly Gadányi: Sötétben (2006)
Máthé Tibor: Vasárnap (2007)
Lili Horváth: Uszodai tolvaj (2007)
Ildiko Enyedi: Első szerelem (2008)
Szimler Bálint: Egymás mellett (2008)*
Lili Horváth: Napszúrás (2008)*
Szimler Bálint: Itt vagyok (2010)*
Hájos Zsolt: Panel (2010)*
Vera Janisch: Közel (2010)
Schwechtje Mihály: Porcukor (2010)*
Kövi Gergő - Babai István: Konstans (2010)*
Babos Tamás: A fehér nyíl (2010)*
Gábor Reisz: Külalak (2011)*
Yvonne Kerekgyarto: Pinkwater (2011)*
Szirmai Márton: Legenda (2011)*
Zsofia Zsemberi: Kemény csajok nem álmodnak (2011)*
Majoros Zsolt - Stefan Bolyky: Anya! - Erdős Virág novellája nyomán (2011)*

A (*)-gal jelölt filmek megtekinthetőek alább az eseményhez fűzve!
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik!)

június 6. szombat 19:00
BEMUTATÓ ELŐTT - BHKZ Akadémia 2015/III.

A BHKZ ZENEKARI AKADÉMIA HANGVERSENY ÉS MŰHELYBESZÉLGETÉS KERETÉBEN MUTATJA BE...


Közreműködik:

A sorozatot szerkeszti: Gémesi Géza
A hangverseny az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

június 8. hétfő 19:00
ZENÉS KÖNYVBEMUTATÓ

A Magvető Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatrják, hogy megjelent

GÉHER ISTVÁN LÁSZLÓ: REPÜLŐ SZŐNYEG című verseskötete
- a költő válogatott verseihez Barvich Iván gondolt dallamokat, melyekből Török Máté énekes segítségével adnak ízelítőt, a falakon pedig Vári Zsófi képei lesznek láthatóak, melyek a kötetet is illusztrálják -


231 versforma az ógörögöktől a keltákon át a khmerekig

Hatalmas, tarka, kézzel szőtt szőnyeg ez a könyv, amely mégis varázslatosan könnyed: repül. Csupa olyan verssel találkozhat benne az olvasó, amelyek kötött formában íródtak. Mi több: azért íródtak, hogy az adott forma jellegzetességeit szemléltessék, ezért játékos tankönyvként is felfogható. Szerepel itt japán, koreai, burmai, khmer, maláj, vietnami forma, sőt, néhány kelta versképlet is, de olvasás közben egyszer sem támad az az érzésünk, hogy katalógust lapozgatunk. Inkább megrendítő, ritka pillanatokat élünk át. A forma hálóján fennakad a titok, és mi közelről rácsodálkozhatunk. Ez a könyv soha nem született volna meg, ha a szerzőnek nincs az az elszánt és őrült ambíciója, hogy sorra vegye ezeket a formákat.
Verset írni a legnagyobb öröm: a világban felvillanó tünékeny összefüggések átélésének és megragadásának legadekvátabb módja. Ezt az örömöt az olvasó is újraéli, hiszen verset nem csak írni, olvasni is öröm. És őszintén, túl a formán és túl a költészeten: ki ne akarna szőnyegen repülni?


Iowa-International-Writing-Program

G.
(Géher) István László (Budapest, 1972) József Attila-díjas (2011) magyar költő, műfordító, esszéíró, tanár. Szülei: Géher István (1940–2012) és Kepes Mária. 1993 óta rendszeresen publikál a hazai folyóiratokban. 1996 óta a József Attila Kör tagja. 1997-ben magyar-angol szakon szerzett diplomát az ELTE-n, ugyanekkor fejezte be tanulmányait a Láthatatlan Kollégiumban. 1997–2006 között a Toldy Ferenc Gimnázium tanára volt. 2004-től a Károli Gáspár Református Egyetem Összehasonlító Irodalomtudományi és Irodalomelméleti tanszékén tanít. Ritkán esszéket, kritikákat is ír. Verseket angol nyelvből fordít, többek között William Butler Yeats, Emily Dickinson, Sylvia Plath, Owen Sheers és Kei Miller műveit.
Kötetei:
Öt ajtón át
(versek, 1994)
Kereszthuzat
(versek, 1996)
Merülő szonettek
(versek, 1998)
Napfoltok
(versek, 2001)
Amíg alszom, vigyázz magadra
(versek, 2006)
Homokfúga
(versek, 2008)
7 poets, 4 days, 1 book
– Renga with 6 other poets, Trinity University Press (2009)
Egy (két) hangBerzsenyi Dániel válogatott versei
(utószó, jegyzetek, szerkesztette, 2009)
Sandfuge
(két nyelvű válogatott versek, fordította Kalász Orsolya és Monika Rinck, 2009)
Pentagram
(versfordítások, 2009)
Választóvíz
(versek, 2011)
Hármasoltárok
(2013)
http://www.racio.hu/
http://www.gistvanlaszlo.com/
A belépés díjtalan

június 9. kedd 18:00
AZ ÉN XVI. SZÁZADOM - ELŐADÁS-SOROZAT 7.

CSORDÁS GÁBOR: A DÉLSZAKI FRANCIAORSZÁG TÖRTÉNETE


Továbbra is a francia 16. századról mesélek keddenként a Nyitott Műhelyben. Ezúttal Montaigne kétellyel elegy lelkesedéséről, amellyel a század két nagy felfedezését fogadta. Továbbá arról, hogy miért nem vett tudomást a század Kopernikusz felfedezéséről, és miért nem égették meg ugyanazért, amiért később Giordano Brunót; hogy honnan származtak Montaigne ismeretei az indiánokról, és hogyan viszonyulnak két kortárs szemtanú, Jean de Léry és André Thévet beszámolóihoz – és ami még a két és fél órába belefér.
A sorozat további előadásai ősszel:
Könyvsikerek, sikerkönyvek, kalózkiadások
Nyelvek vetélkedése. A fordítók évszázada.
Rémtörténetek egy polgárháborúból
Mi volt Rio de Janeiro helyén?
A befelé terjeszkedő én (Montaigne és a reflexió)
Ki volt Hamlet? (Montaigne első angol olvasója: Shakespeare)


Csordás

Csordás Gábor (Pécs, 1950) József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő, kritikus, a Jelenkor Kiadó igazgatója. 1968-1974 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatója. 1974-1980 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének Idegélettani Kutatócsoportjának tanársegéde. 1978-1985 között a József Attila Kör tagja, 1980-1984 között vezetőségi tagja. 1981 óta a Magyar Írószövetség tagja. 1980-től öt éven át a Jelenkor szerkesztője, 1986-1987 között a lap olvasószerkesztője, 1987-1990 között főszerkesztője. 1985-1986 között szabadfoglalkozású író. 1989-1993 között a Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó, 1993-tól a Jelenkor Kiadó Kft. igazgatója. 1997-től könyvkiadói ismereteket oktat a PTE-BTK-n.
A neoavantgárd ösztönzését és a klasszikus formakultúrát egyaránt gazdagon felhasználó, ironikus-groteszk szemléletű versei bonyolult utalásokkal, gazdag árnyalatokkal fejezik ki a széttört világ élményét, s az egyén kiszolgáltatottságát. Lengyel, szerb, horvát, német, francia és angol nyelvekből fordít. Kritikák, esszék, tanulmányok szerzője.
Ajánlott támogatás: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő: Balogh László Bacilus)

június 10. szerda 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Jelenkor Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

GYÖMRŐI EDIT: SZEMBEN AZ ÁRRAL című regénye
- vendégeink: Mihály Eszter, a kötet szerkesztője, valamint Csordás Gábor, a Jelenkor Kiadó vezetője -


Igen, ennek a könyvnek a szerzője valóban József Attila pszichoterapeutája, akihez hol szerelmesen vádló, hol szerelmesen becéző költeményeit címezte. A Kommün Budapestjén, a két háború közötti Bécsben és Párizsban, a náci hatalomátvétel Berlinjében, majd Ceylonban, s végül egy Amerikába tartó teherszállító hajó fedélzetén játszódó, számos önéletrajzi elemet tartalmazó regénye azt bizonyítja, hogy Gyömrői Edit méltó volt erre a szerelemre. A németül írt, magyarul még soha meg nem jelent regényt Kis János fordította, Borgos Anna és Mihály Eszter látta el utószóval és jegyzetekkel.



Gyömrői Edit nevét sokan ismerik, de ha megkérdezzük, kit volt ő, a legtöbben három szóval el is intézik: József Attila pszichoanalitikusa. Nem meglepő, sokáig ugyanis csak ebben a szerepében hallhattak róla. Azt már nagyon kevesen tudják, hogy Gyömrői maga is költőként, íróként tevékenykedett a pszichoanalitikusi pálya mellett. József Attila kezelése csak rövid epizód volt az életében; még felsorolni is nehéz, mi mindennel foglalkozott - persze a pszichoanalízisen és az íráson kívül; csak hogy néhányat említsünk: szőnyegszövéssel, buddhizmussal, madarakkal, házak felújításával.
A színes személyiséghez pedig legalább annyira színes életút párosul. Gyömrői élt Budapesten, Bécsben, Berlinben, Colombóban, Londonban, rövidebb ideig Párizsban, Prágában, s bejárt még számtalan helyet a világban. Kapcsolatba került a kor szinte valamennyi intellektuális áramlatával és csoportjával. Részt vett a Vasárnapi Kör összejövetelein, így élethosszig tartó barátságot kötött Lesznai Annával, de ismerte Lukács Györgyöt, Kassák Lajost is, külföldön kapcsolatba került többek között Balázs Bélával, Brechttel.
Nagybátyja, Hollós István révén már nagyon korán érdeklődni kezdett a pszichoanalízis iránt, s Berlini tartózkodása alatt az Annie és Wilhelm Reich illetve Otto Fenichel nevéhez fűződő baloldali, marxista emigráns pszichoanalitikus körhöz csatlakozott, később pedig Anna Freud pénteki vitaestjein vett részt Bécsben.
Mindez csak rövid ízelítő az életéből, 91 éve alatt (1896-1987) hihetetlen élményanyagot gyűjtött. Fiatalon verseket írt, 1919-ben meg is jelent egy verseskötete, később pedig a próza felé fordult, egyik regényét (Megbékélés címmel) szintén kiadták 1979-ben. Több írása azonban - szépirodalmi és nem szépirodalmi egyaránt - máig kiadatlan illetve feldolgozatlan maradt. Ilyen például Az ár ellen című önéletrajzi regénye, A cat is a cat című angol nyelven írt műve, több pszichológiai esettanulmánya vagy a buddhizmusról írt doktori disszertációja. /Mihály Eszter/
A belépés díjtalan.

június 11. csütörtök 20:00
KONCERT

NYESŐ MARI



Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik!)

június 12. péntek 20:00
KONCERT

TÁLAS ÁRON SZÓLÓ ZONGORA KONCERTJE



Tálas Áron jazz zongorista, multiinstrumentalista, 1990-ben született Mezőkövesden. Saját bevallása szerint jó érzéke van hozzá, hogy a zene különféle hangzás- és regiszterbéli jellemzőit rendszerben, összefüggéseiben hallja és értelmezze. Ezért vált multiinstrumentalistává, aki első diplomáját ugyan jazz-zongora előadóművészként szerezte, de e hangszer mellett még dobon és basszusgitáron is kitűnő, ennek köszönhetően zenekarok sokaságában vállal feladatot, melyekben a jazz mellett más műfajok felé is kitekint. Igazi zeneszerző alkat, saját együtteseinek számait túlnyomó részt maga írja. Alapzenekara, amely évek óta változatlan felállással működik, a Hybrid Trio, illetve a Tálas Áron Quintet. A fiatal zongorista olyan zenészekkel dolgozott/dolgozik együtt, mint Babos Gyula, Elek István, Kőszegi Imre és Borbély Mihály.
http://fidelio.hu/jazz_world_folk/interju/talas_aron_minden_lehetseges_es_epp_ez_a_buktato
Belépődíj: 1.000, diák: 700 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik!)

június 14. vasárnap 18:00
FILMVETÍTÉS: a tízéves Szerzői Filmklub bemutatja, Louis Garrel születésnapjának tiszteletére

PHILIPPE GARREL: SZABÁLYOS SZERETŐK / LES AMANTS RÉGULIERS
- meghívott előadó: Attila Sárosi filmesztéta -

Szabályos szeretők (Les Amants réguliers) - fekete-fehér, magyar feliratos francia filmdráma, 178 perc, 2005, rendező: Philippe Garrel, forgatókönyvíró: Philippe Garrel, Arlette Langmann, operatőr: William Lubtchansky, zene: Jean-Claude Vannier, vágó: Françoise Collin, Philippe Garrel, szereplők: Louis Garrel (François Dervieux), Clotilde Hesme (Lilie), Julien Lucas, Eric Rulliat, Nicolas Bridet
1968 mitikus évszám az európai történelemben; forradalomként szokás emlegetni azt a tüntetéshullámot, ami végigvonult a kontinensen, noha ez a szó a demokratikus nyugati országokban dúlt megannyi diákmegmozdulás mellett, valójában csak a prágai eseményekre húzható rá. A Szabályos szeretõk helyszíne azonban Párizs, a kor nagy eseményeinek másik komoly gócpontja. Itt él François, a huszonéves költõ, aki maga is kivonul a barikádokra, noha a rendõröket célzó Molotov-koktélok gyártása nem az õ világa. Ehelyett inkább ópiumot szív, s ilyenkor többnyire a forradalom szükségességérõl értekezik barátjával, Antoine-nal. A férfi egy nap megismeri Lilie-t, akibe aztán bele is szeret. Egy év telik el írással, szívással és Lilie-vel, ám a lányban egyre nõnek a kételyek, vajon van-e jövõje a kapcsolatuknak...
A film férfi fõszerepét Louis Garrel alakítja, aki Bertolucci Álmodozókjában már bemutatta, hogy viselkedett egy tisztes párizsi fiatal ’68-ban, illetve itt a Francia filmnapokon a Szerelmes dalokban is látható. Érdekesség vele kapcsolatban, hogy a film rendezõje, nem más, mint a kedves apuka, Phillipe Garell, akivel együtt összesen már három filmet is készített. (A dinasztia gyökere egyébiránt még messzebbre nyúlik, hiszen már a nagypapa, Maurice Garell is ebben a szakmában szerzett hírnevet magának Franciaországban.) Díjak tekintetében az apa-fiú párosnak ez az eddigi legsikeresebb munkája, megannyi elismerést gyûjtöttek össze a a César-, a Lumiere-, és az Európai Filmdíj átadón, valamint a Velencei fesztiválon.
Díjak és jelölések:
Európai Filmdíj (2006) - FIPRESCI-díj: Philippe Garrel
Velencei Nemzetközi Filmfesztivál (2005) - Legjobb operatőr: William Lubtchansky
Velencei Nemzetközi Filmfesztivál (2005) - Arany Oroszlán jelölés: Philippe Garrel
A film előtt és után beszélgetési lehetőség!
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik!)

június 15. hétfő 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

NAGY ZOPÁN



Nagy Zopán (Gyoma, 1973) költő, író, fotográfus. 1993 óta publikál irodalmi-művészeti folyóiratokban (Napút, Bárka, Új Forrás, Ezredvég, Irodalmi Jelen, Magyar Műhely, Liget, Pad, Sikoly, Szellemkép). 1996 óta rendszeresen kiállít. Kötetei: Fotográfiák, Utakon Kulturális Egyesület, 2004., „Skizológia”, Patak Képzőművészeti Egyesület, 2008., A kötet címe - (A haiku jegyében), Fekete Sas Kiadó, 2011, Próza-Vers-Esszé-Montázs (Válogatott írások), Magyar Műhely Kiadó, 2012, Kísérletek - Átfedések (Katalógus Bartus Ferenccel), Block Art, 2013
A belépés díjtalan.

június 16. kedd 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Kijárat Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent a

TÉRÉRZÉKELÉSEK - TÉRÉRTELMEZÉSEK című kötet
/szerkesztette: Ádám Anikó és Radvánszky Anikó/



A belépés díjtalan.

június 17. szerda 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Kalligram Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

GERŐCS PÉTER: GYŐZTESEK KÖZTÁRSASÁGA című regénye



„Ez a regény nem negatív utópia, bár a szereplők beszámolóiból egy olyan telep létrehozásának és működtetésének történetére derül fény, amely helyszíne lehetne egy elképzelt, jövőbeli kísérletnek. Kegyetlen tisztánlátással megírt látlelet ez a könyv, amelynek szereplőit mindnyájan ismerjük: egy ország romjai közt bolyonganak. Hol élünk? És egyáltalán, mi a fene történik velünk? Vagy nem történik, hanem csinálják – és mi hagyjuk? Te is, olvasó?”
Tóth Krisztina


Gerőcs Péter (Budapest, 1985) író, szerkesztő, kritikus, esszéista. Érettségit 2004-ben szerzett az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Iskolában, majd a Pécsi Tudomány Egyetem filozófia szakán folytatta tanulmányait egy évig. 2005-től az ELTE esztétika-magyar szakán tanult tovább, ahol 11 félév után lediplomázott. 2014-től az ELTE esztétika tanszék doktori képzésén ösztöndíjas doktorandusz. Témája: Mészöly Miklós Film című regényétől kezdődően az elmúlt 40 év magyar regényirodalmában a vizuális médiumok narratív szerepe. 2005-ben egy fiatal alkotókból álló társaság tagja lett, később ebből a társaságból alakult a Telep Csoport. Ugyanebben az évben nyerte el az Ulpius-ház "Íróiskola" pályázatát, amelynek díjaként a kiadó mester-tanítvány kapcsolatot biztosított számára Márton Lászlóval. Az idősebb pályatárs fontos szerepet játszott Gerőcs Péter írói formavilágának korai alakulásában. 2006-tól publikál rendszeresen folyóiratokban, magazinokban: Élet és Irodalom, Holmi, 2000, Alföld, Kalligram, MŰÚT, Forrás, Litera.hu, Prae.hu, Magyar Narancs. 2005-től a Kilincs "nem kizárólag irodalmi folyóirat" szerkesztője volt a lap fennállásáig. 2009-ben egy éven át a Café Bábel irodalmi és társadalomtudományi folyóirat szerkesztője volt. Kötetei: Zombor és a világ, Scolar Kiadó, 2010, Tárgyak, Scolar Kiadó, 2012, A betegség háza, Kalligram Könyvkiadó, 2013. Filmje: Privát Mészöly, dokumentumfilm, 2011.
http://petergerocs.com/
http://librarius.hu/2015/05/25/gerocs-peter-gyoztesek-koztarsasaga/
A belépés díjtalan.

június 20. szombat 19:00
ELŐADÓEST

EGYMÁS BÁBELÉBEN
- Szabó Lőrinc írásaiból összeállította és elmondja: Téri Sándor
-
 

Fotó: Dömölky Dániel


A látszat ellenére nem irodalmi est, hanem egy monológ a test és a lélek önzéséről, házasságról és tiltott szerelemről, erőről és erőszakról, bűnről, megalkuvásról és meghódolásról, szabadságról és rabságról, és még sok mindenről...
„A "fickó" a színpadon irritáló volt azután esendő, szörnyű és szerethető, sajnáltam és irigyeltem...”
(egy néző)
A Téri & Téri Produkció előadása.
Jegyrendelés, -foglalás:
E-mail (inkább): nyitottm[kukac]gmail.com (Fintalaci)
Tel: 30/837-2363 (Fintalaci)
Elővétel: szeméylesen
Video ajánló: http://vimeo.com/85142397
Részlet az előadásból: https://vimeo.com/89490031
Fotógaléria: https://www.facebook.com/teri.sandor/media_set?set=a.10201924472453622.1073741826.1238610651&type=3
video: Dömölky Dániel


Fotó: Dömölky Dániel

Téri Sándor (Debrecen, 1953) magyar színész. Édesapja Téri Árpád színész, rendező, édesanyja Hotti Éva színésznő volt. 1965-ig Debrecenben élt. 1967–1971 között a budapesti Kaffka Margit Gimnázium diákja volt. A Színház-és Filmművészeti Akadémia elvégzése (1971–1975) után 1975–1979 között a Nemzeti Színház, majd a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. Egy évet a kecskeméti Katona József Színházban töltött. 1984-től újra a Nemzeti Színház tagja lett. 1989 óta szabadfoglalkozású. 1993–1996 között a Magyar Színészkamara ügyvivője volt. 2000–2003 között székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt. 2003-tól 2010-ig a tatabányai Jászai Mari Színház színház-szakmai igazgatóhelyettese.
Alakításait természetesség és elementáris erő jellemzi.
Az előadás honlapja:
http://terisandor.wix.com/egymasbabeleben
Belépődíj: 1.500, diák: 1.200 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)
Online jegyvásárlás:
www.jegy.hu/program/egymas-babeleben-56727

június 27. szombat 16:00
KÉZMŰVESSÉG - IRODALOM - ZENE

VARRÓ DÁNIEL ÉS VENDÉGEI A NYITOTT MŰHELYBEN
- minden hónap utolsó szombat délutánján -



16:00 VARRÓ DANI VARRODÁJA
GYEREKFOGLALKOZÁS A KISTEREMBEN
babavarrás, bábkészítés a Túl a Maszat-hegyen figuráiból
Csekő Etelkáék irányításával


http://www.etelkaina.hu/

17:00



18.30 FELOLVASÁS ÉS BESZÉLGETÉS
VARRÓ DÁNIEL KÖLTŐVENDÉGE



Belépődíj:  van, de megéri!

július 14. kedd 19:00
A FRANCIA FILM ÜNNEPE: a tízéves Szerzői Filmklub bemutatja a Francia Forradalom ünnepén

AGNÉS VARDA: TEREMTMÉNYEK
- meghívott előadó: Attila Sárosi filmesztéta -


Teremtmények (Les créatures) - fekete-fehér, magyar feliratos francia-svéd filmdráma, 105 perc, 1966, rendező: Agnes Varda, forgatókönyvíró: Agnes Varda, zeneszerző: Pierre Barbaud, operatőr: Willy Kurant, vágó: Janine Verneau, szereplők: Catherine Deneuve (Mylene), Michel Piccoli (Edgar), Eva Dahlbeck (Michele), Marie-France Mignal (Viviane)



Varda a "Boldogság" után rendezte ezt a bretoni, szürrealista fikciót. A történet álom és valóság határán egyensúlyoz, egy súlyos autóbalesetet szenvedett regényíró és néma, várandós felesége nyári vakációjának történetét meséli el. A filozofikus műhelytanulmány azt példázza, hogy felelősek vagyunk életünk alakulásáért.
A film előtt és után beszélgetési lehetőség!
A belépés díjtalan, de a vetítés költségeire adományokat elfogadunk.