ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra
május 23. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE 24. (ÚJ FOLYAM)

MITŐL SZÓLNAK A STANDARDEK?
Vendégünk: PÁTKAI ROZINA
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -



A brazil dallamvilág első számú hazai exponense, az énekesnő, Pátkai Rozina vezeti fel a témát. Saját meghatározásában a cím: "ÉN ÉS A BOSSA NOVA".
Az énekesnő bőséges zenei illusztrációkkal elmondja, hogyan kötődik a brazil muzsikához, mi fogja meg benne, mondandója természetesen túlterjed a Bossa Nova témáján, de az lesz a fő csapásvonal.
Az olasz gyökerekkel rendelkező, fiatal magyar énekesnők több mint öt éve robbant be a zenei köztudatba. Számos nemzetközi verseny díjazottja, zenekarával - különböző felállásokban - a bossa nova, a brazil dallamvilág autentikus képviselője, de az improvizáció is közel áll hozzá. Rozina és zenekara 2014 augusztusában nyerte el dzsessz dal kategóriában az amerikai Independent Music Awards szakmai díját. 2014 őszétől egy évig Spanyolországban élt és tanult, s közben rendszeresen koncertezett Európaszerte. 2015 őszén megjelent albuma komoly sikert aratott. Koncertjein együttesével az ismert bossa novák mellett a saját dalok az autentikus  brazil dallamvilágból kiindulva szakítanak a zárt formákkal. Nagyobb teret kapnak az improvizációk, amelyek körülölelik az olykor gyermekien egyszerű, máskor kiszámíthatatlanul bolyongós dalokat.
https://www.youtube.com/watch?v=Y26Yudc04-Q



AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget.(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

május 24. szerda 20:00
KONCERT

KAZAI ÁGI DALESTJE
Közreműködik: Szőke Szabolcs (gadulka, sarangi, array mbira) és Szalai Péter (ütőhangszerek, kalimbák), valamint Csókás Zsolt (gitár). Az esten elhangzó dalok szerzője: Szőke Szabolcs. A dalok szövegei Omar Khajjám, Hafiz, Bruno Schulz, Thomas Bernhard és egy ismeretlen arab költő soraira íródtak.


Kazai Ági egy sokoldalú, kísérletező előadó- és alkotóművész. Klasszikus zenei nevelését követően érdeklődése a jazz műfaja felé fordult. A grazi Kunstuniversität für Musik und darstellende Kunst-on, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen folytatott tanulmányait követően 2016-ban jazzének tanári mesterdiplomát szerzett. Jazzéneket oktat a Miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnáziumban és a Kodolányi János Főiskolán, filmzene kurzusokat tart a Metropolitan Egyetemen és az ELTE Filmtudomány Tanszékén. Saját zenekarán [Kazaï] kívül több formációban is közreműködik vendégként.


Fotó: jazzma.hu

Szőke Szabolcs egy személyben zenész, képzőművész és színházi alkotóművész. Klasszikus zenei tanulmányokat folytatott, majd érdeklődése a különleges hangzású, főként keleti vonós hangszerek (gadulka, sarangi, gusla) felé fordult. Ezzel egyidejűleg ritkán hallott és kevésbé ismert hangszereket tervezett, többet meg is valósított különböző színházi produkciókban és koncerteken. Mindemellett képzőművészként is tevékenykedett, egyéni és csoportos kiállításokon, és ezáltal a látványtervezés a színházon belül igen közel állt hozzá. Zenészként először a színház keretein belül kezdett el dolgozni. Zenei pályafutása szólistaként a Franciaországban különösen népszerű Kolinda együttessel kezdődött 1978-79-ben. Ezzel a zenekarral sikerrel szerepelt számos fesztiválon és játszott többek között a párizsi Olympia színpadán, valamint a Théátre de la Ville-ben. Majd 1981-ben megalakította a Makám együttest Krulik Zoltánnal, amely a magyarországi kortárs zenét és a különböző népzenéket egységbe olvasztó, szintézisre törekvő zenei formációk közül talán az egyik legismertebb Kelet-Európában. Később, 1994-ben, néhány ismert jazz muzsikussal együtt megalakította a TIN-TIN Quartettet (2003-tól Quintett), amely rögtön óriási sikert aratott a budapesti World Music Festivalon. 2002-től létrehozta az EKTAR együttest.


Fotó: Tóth László

Szalai Péter észak-indiai klasszikus zenével foglalkozó, korunk egyik legkiválóbb európai születésű tablazenésze. Gyerekkorában zongorázott, Petri György mostohafiaként, 16 éves korában a családi barát, Kurtág György tanácsára mégis inkább az indiai páros ütőhangszert, a tablát választotta hangszeréül. Kezdetben Anthony Dasstól tanult 1982-1984 között Budapesten és Indiában. 1988-tól a világhírű tablamester Ustad Alla Rakha fogadta tanítványává. Ezzel párhuzamosan különleges mester-tanítvány kapcsolatban került az azóta elhunyt Pandit Ravi Shankar, akit nemcsak az indiai klasszikus zene területén tekint gurujának (mesterének). 1979-1980-ban két együttesben is kipróbálta magát, mint a Krulik Zoltán vezette Creativ Stúdió Öt (CSŐ) és a Dés László vezette Dimenzió nevű formációk. 1980-tól dolgozott az indiai klasszikus zenét játszóCalcutta Trióval és az 1984-tól Makám együttessel is (ez utóbbinak alapítója is volt és 1991-ig játszott benne). 1992-ben még duóban megalakította Szőke Szabolccsal a Tin Tin-t, 2000-ben közreműködött Lantos Zoltán hegedűssel, Juhász Gábor jazz gitárossal, valamint saját tanítványával, Nyusztay Istvánnal a Samsara Quartett létrehozásában. Jelenleg is keresett muzsikus különböző jazz és etno, ill. fúziós produkciókban. Tevékenysége fontos részének tekinti a tanítást a RIMPA (Ravi Shankar Institute for Music and Performing Arts) keretében. A RIMPA elnökhelyettese. 2009 óta Rácz Zoltán meghívására a Zeneakadémián is tanít klasszikus indiai zeneelméletet és az ütőhangszereseknek tablát, klasszikus és jazz tanszakosoknak egyaránt.



Csókás Zsoltot legtöbben Szalóki Ági és Borlai Gergő, Kishúg nevezetű produkciójából ismerhetik. Rock és blues zenei hatásra kezdett el gitározni. 2003-ban felvételizett a Kőbányai Zenei Stúdióba, onnan ment át a Jazz-tanszékre 2006-ban. 2OO9 nyarán László Attila, a jazz-tanszék tanára hívta maga helyette egy Charlie soundcheckre a Petőfi csarnokba, itt találkozott először Borlai Gergővel, a Kishúg ezután jött. Saját zenekara mellett mostanában rendszeresen szerepel Szőke Szabolcs különböző formációiban.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 26. péntek 19:00
IRODALMI EST

5K

Zártkörű rendezvény.

május 29. hétfő 20:00
SZÍNHÁZ

MÁNDY ILDIKÓ TÁRSULATA: HAMLETTEK KLUBJA 2.0
- Shakespeare Hamlet c. drámája alapján készült kétszereplős változat, amelyben két Hamlet vitatkozik és érvel… -



játsszák: Kövesdi László, Stubnya Béla
fény: Payer Ferenc
rendező: Mándy Ildikó, Harangozó-díjas koreográfus
„A Hamletben sok-sok nemzedék fedezte fel saját vonásait, s talán éppen ezért zseniális mű, mert megnézheti benne magát az ember, akár egy tükörben.”
(Jan Kott lengyel irodalomtörténész, kritikus, esszéíró)
A Hamlettek Klubja - H. (már megint Hamlet?) című előadás a 2010-es bemutató óta három változatban készült el. Az első négyszereplős, filmes megoldásokat is használó változat után ugyanennek az előadásnak kamaraszínházi változatát láthatták a nézők, majd következett a harmadik, kétszereplős, videó nélküli verzió, a negyedik produkció pedig egy úgynevezett kocsmaszínházi változat lett.
A jelenlegi 2.0 verzió az ötödik változat, amelyben – a hagyományos Hamlet-felfogással szemben - két negyvenes éveikben járó színész, Kövesdi László és Stubnya Béla játsszák el a két Hamletet, vagyis a Hamlet-monológokból és párbeszédekből összeállított saját(os) Hamlet verziónkat.
Mándy Ildikó Társulata 2008-ban kezdte el egy Shakespeare-tetralógia megvalósítását a Macbeth feldolgozásával. A (Lady) Macbethek szöveg nélküli, a mozgás nyelvén kommunikáló előadás. A RésJ című, Rómeó és Júlia feldolgozásban a mozgás és a szöveg harmóniában van.
A tetralógia harmadik részeként elkészült Hamlettek Klubja című előadásban a shakespeare-i szöveg hangsúlyosan jelenik meg.
www.ildikomandy.org



Stubnya Béla és Kövesdi László megtöltötték a - nem túl nagy - színpadot. Az sem tudom, hogy ez jó vagy rossz. Nem tudok semmit. Arra emlékszem, hogy kezeim megállíthatatlanul csapódnak össze. Akartam, vagy nem akartam, egy órára elmúlt kritikusságom. (Ember voltam?) Jaj! /Visor Karola/ mindentjobbantudok.hu
Támogatók: EMMI, NKA, Kontakt Táncért Alapítvány, MMA
Külön köszönet Barsi Mártonnak és Egri Bálintnak, az első négy változat szereplőinek – nélkülük nem született volna meg a darab.
Belépődíj: 900, diák, nyugdíjas, Early Bird: 500 Ft. Támogató jegy: 1.500 Ft. (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 30. kedd 18:00
KÖNYVBEMUTATÓ

PETHES MÁRIA: A REMÉNY KATEDRÁLISAI

A fülszöveget Péter Rózsa írta. Részlet az ajánlójából:

 "Mária nekem maga az írásművész. Versei valahonnan nagyon távolról inspirált gondolatok nyomán az élet milliónyi jeleit sűrítik össze. Rövid verssorokban kelti életre a holt tárgyakat vagy szüli új életre a természet lényeit, és új feladatokat ad a léleknek és a képzeletnek, hogy ezekkel együtt hozzon létre újabb és újabb univerzumokat. Mindegyik közepén ő van, csak éppen láthatatlan marad. A testébe zárt földi lelkével pedig velünk együtt kívülről szemléli ezeket a versnyi világokat. Itt áll mellettünk és fogja a kezünket. Megszorítja, hogy a szavakkal elénk varázsolt látomásoktól lankadó figyelmünket visszaránthassa a Földre. Verssoraival az olvasót úgy repíti végtelen magasságokba, hogy közben nem engedi feledtetni a földi emlékeket, élményeket. Sem a szerelmeket, sem a magányt, sem a jólétet, sem a csúszó-mászóvá alázó szegénységet. Mindig emlékeztet bennünket gyarló mivoltunkra, miközben a szabadság élményével ajándékoz meg. Ez a kulcsszó. A SZABADSÁG. "
A borítón Kunhegyesi Ferenc festménye látható.
"A madár fontos szimbólum számomra. Nem csupán a szabadságé. Édesanyám Madaramnak szólított”  Pethes Mária
A belépés díjtalan.

május 31. szerda 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Magvető Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

BOGNÁR PÉTER: A FÉNYES REND című verseskötete



Bognár Péter legújabb verseskönyvében iskolás kori füzetét találja meg és dolgozza át: a költői játék azonban nem csak szellemes versekre, de valódi számvetésre is alkalmat ad. Míg a szerző Bulvár című könyve a sajtó, A rodológia rövid története pedig a tudomány nyelvét sajátította ki, A fényes rend a gyerekkori irományok hangját imitálja. A gyerek, aki ezekben a versekben megszólal, - leginkább a János vitéz hatására - már szeretné önmagát megfogalmazni: ám még nem tudja, hogy ez hogyan és miképpen (nem) lehetséges. Ezt csak a felnőtt tudja, aki valóban hangot ad ezeknek a szövegeknek: így lesz A fényes rend egyszerre felszabadult játék és melankolikus megtorpanás, amely meggyőzően bizonyítja, hogy Bognár nemzedékének egyik legfontosabb alkotója.


Valuska Gábor fotóját a Könyvesblogról 'húztuk át', a költő itt még első verseskötetével pózol (pedig akkor bizony már megvolt a második, a Bulvár, melyre 2011-ben Petri-díjat kapott)

Bognár Péter (1982, Budapesten) alap- és középfokú tanulmányait a Pesthidegkúti Waldorf Iskolában végezte. Az érettségi után az ELTE magyar és összehasonlító irodalomtudomány szakos hallgatója, majd ugyanitt elvégzi az Irodalomtudományi Doktori Iskola Európai és Magyar Reneszánsz Doktori Programját. Versei 2003 óta jelennek meg nyomtatásban, első kötetét (Sajna–sebaj, 2005) a Kláris Kiadó adta ki. A Magvető Kiadónál megjelent művei: Bulvár (2012), A rodológia rövid története (2015).
A belépés díjtalan.

június 1. csütörtök 20:00
WINAND GÁBOR KLUBJA

JAZZ FABULÁK 4.
- beszélgetős és zenélős esték minden hónap első csütörtökén -
Winand Gábor vendége: ELSA VALLE


Elsa Valle a Kubában született, jelenleg Európában élõ énekesnõ a legrangosabb havannai Zenemûvészeti iskola elvégzése után rögtön a híres havannai Tropicana-ban kapta elsõ elismerését, ezt követõen a legismertebb kubai és dél-amerikai rendezvényen lépett fel!  Az egyik leghíresebb kubai fesztiválon, a "Boleros De Oro"-n - méltán hódította meg a közönség, és a szakma elismerését. Stílusát méltán nevezhetjük a tradicionális és a mai kortárs kubai éneklés érdekes és fantasztikus keveredésének. Hangja, énekstílusa egyszerre érzéki, melankólikus, és robbanékonyan improvizatív. Jazz, Latin, és Pop fesztiválokon egyaránt megfordul. Egy színpadon dolgozott a legendás hírű kubai zenészekkel a Buena Vista Social Clubbol! Járt a San Remoi fesztiválon, a neves La Bienal flamenco fesztiválon.



Winand Gábor (1964, Budapest). Egy olyan fiatalembernek, aki tudatosan énekesnek készült gyermekkora óta, komoly dilemma lehetett a hangjához, személyiségéhez, alkatához legadekvátabb műfaj megválasztása. Útkeresése éveiben Winand Gábor előbb az operához vonzódott, de ez irányú tanulmányokra nem adódott lehetősége, így valójában csak 1983-tól – a Zeneakadémia Jazz Tanszakán megkezdett énektanulmányaitól – vált egyértelművé, hogy a jazz az igazi műfaja. S bár korábban klarinétozni is tanult, s emellett szaxofonon és fuvolán is olyan szinten játszik, hogy hangszeres zenészként is számon tartják kollégái, Winand Gábor mindenekelőtt jazzénekes. Pontosabban: a kortárs jazz első számú énekese Magyarországon. Mihelyst befejezte tanulmányait, a hazai jazzélet legkeresettebb énekese lett, s a mai napig töretlen az igény a közreműködésére, ha egy modern produkcióhoz férfi énekes kell. Első lemeze 2002 ben a Corners of my mind elnyerte a francia kritikusok díját,a Choc de I année-t. Azóta megjelenő lemezei mind nemzetközi sikereket értek el, így Winand Gábor Európa egyik vezető férfi jazz énekesévé avanzsált. Megszámlálhatatlan lemezen közreműködik mint vendég, és saját Winand Update zenekarán kívül számos projekt közreműködője, oszlopos tagja. Párjával Elsa Valle kubai énekművésznővel dolgozik több zenekarban is, Elsa Valle Afrocando, Jazz Latin Syndicate, Elsa Valle-Winand Gábor Acapell. Ezen kívül a Babos Gyula vezette Makrokozmosz és a Tzumo Exclusive tagja. Gyakran hallhatjuk a neves Gustav Brom Big Band szólistájaként. Valamint az évek alatt a jazz oktatás egyik vezető egyéniségévé vált, külföldi kurzusok, énekversenyek tartanak igényt szaktudására.
További alkalmak:
április. vendég:
Belépődíj: 1.000 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)


június 2. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 5.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, Szerzői Filmklub és a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

A KAMÉLIA NÉLKÜLI HÖLGY
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -



"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)



* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
2017. május 5. A kamélia nélküli hölgy (1953) ff.
2017. június 2. A legyőzöttek (szkeccsfilm, saját maga, 1953) ff., mf.
2017. szeptember 1. Szerelem a városban (szkeccsfilm, többekkel, 1953) ff.
2017. október 6. A barátnők (1955) ff.
2017. november 4. A kiáltás (1957) ff., mf.
2017. december 1. A kaland (1960, fsz.: Monica Vitti) ff., mf.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

június 6. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE 25. (ÚJ FOLYAM)

MITŐL SZÓLNAK A STANDARDEK?
Vendégünk:
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -



AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget.(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

június 7. szerda 18:00
A KAMERA LES - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

MICHELANGELO ANTONIONI: FOGLALKOZÁSA:RIPORTER



Foglalkozása: riporter /Professione: reporter/ - olasz-francia-spanyol-amerikai filmdráma, 126 perc, 1975, rendező: Michelangelo Antonioni, író: Mark Peploe, forgatókönyvíró:  Michelangelo Antonioni, Mark Peploe, Peter Wollen, zeneszerző: Ivan Vandor, operatőr: Luciano Tovoli, díszlettervező: Osvaldo Desideri, jelmeztervező: Louise Stjernsward, producer: Carlo Ponti, vágó: Michelangelo Antonioni, Franco Arcalli, szereplők: David Locke - Jack Nicholson, lány - Maria Schneider, Rachel Locke - Jenny Runacre, Martin Knight - Ian Hendry, Stephen - Steven Berkoff, Achebe - Ambroise Bia, Witch doktor - James Campbell
Az egyik Észak-Afrikai országba utazik David Locke újságságíró, hogy riportot készítsen a gerillák harcáról. A sivatagban lévő szállodában találkozik a fegyvercsempésszel, aki váratlanul meghal. A kiégett riporter úgy érzi, itt az alkalom, hogy elmeneküljön régi életéből. Felveszi a halott férfi személyazonosságát és magához veszi a határidőnaplóját, amely Afrikán és Európán át veszedelmes fegyvercsempészekhez és egy titokzatos fiatal nőhöz vezeti. Locke kénytelen szembesülni a ténnyel, hogy bár sikerült megszabadulnia előző életétől, az új bőre egyre szűkebb rá.


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus

Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

június 7. szerda 18:30
A BUDAPEST KÖR 141. TALÁLKOZÓJA

A téma: AZ IGAZSÁGOS(ABB) VÁROS
- témafelvezető előadók: Szelényi Iván, Tosics Iván, Sárkány Csilla, Udvarhelyi Tessza -

 

Az egyenlő, igazságos város eszményét már sokan zászlajukra tűzték, és általában bele is buktak. Rosszabb esetben e magasztos eszmét nem is gondolták komolyan, csak saját érdekeik álcájaként használták.
Ezen az estén azt járjuk körül, mit jelenthet egy mainál igazságosabb város, mit kellene tenni ennek elérése érdekében, mik a lehetőségek, jó példák és mik a buktatók.
Az előzetes program, a témát elméleti és gyakorlati oldalról kifejtő szociológus, várostervező és antropológus előadók fő mondanivalójával a következő.

  • Szelényi Iván elméleti oldalról vizsgálja meg a lakhatáshoz való jogot, a szegregáció mentes lakóhelyhez és intézményekhez való hozzájutás jogát és a megélhetéshez való jogot.
  • Tosics Iván bemutat néhány innovatív gyakorlatot, amelyek az utóbbi években olyan európai városokban kerültek bevezetésre, amelyekben szociálisan elkötelezett új városvezetés került hatalomra.
  • Sárkány Csilla az utóbbi két évtized nagy budapesti városrehabilitációs projektjei kapcsán mondja el tapasztalatait arról, hogy milyen gyakorlati problémák merülnek fel az igazságosabb város tervezésekor és megvalósításakor.
  • Udvarhelyi Tessza a lakhatás és hajléktalanság, a közterek és a társadalmi mozgalmak témáiban beszél arról, mik a lehetőségei és gátjai a városi lét igazságosabba tételének.

Mindenkit szeretettel várunk: Iván
A Budapest Kör találkozóira a „Chatham House” szabályok érvényesek
A belépés díjtalan.

június 8. csütörtök 19:00
EMLÉKEST

DOBOS ÉVA

A belépés díjtalan.

június 9. péntek 19:00
SZÜLINAP

KJ 60

Zártkörű rendezvény.

június 10. szombat 16:00
KÖNYVBEMUTATÓ

CSEPPECSKE

A belépés díjtalan.

június 12. hétfő 19:00
ELŐADÓEST

mozART
- egyszemélyes, klasszikus zenés színházi előadás -
Korabeli levelekből, dokumentumokból valamint Mozart-művekből összeállította, játssza és zenéli:
SIMON ATTILA

-

Simon Attila, színész és zenész évek óta népszerűsíti a hazánkban még kevéssé ismert, úgynevezett „egyszemélyes színházat”, többek között Rahmanyinov és Chopin művészetének zenés bemutatásával, reprezentálva az előadóművészet szerteágazó lehetőségeit.
Mozart kalandos életművének epizódjait a zenei zseni és kortársainak megidézésével, megannyi kedvelt melódiával kívánja a nagyérdemű elé tárni a közel egyórás, felettébb szórakoztató, hangulatos est során.

június 13. kedd 19:00
A HAKNI FELOLVASÓESTEK sorozatban

TÍMÁR BENJÁMIN és SZABÓ MARCELL estje
- moderátor: NAGY ZSOMBOR -



A koncepció a következő:
Az apropója az eseménynek az, hogy nekem, mint 20 éves egyetemista bölcsészhallgatónak annyi kiváló, feltörekvő kortárs (ez esetben a 18-tól 24 éves korosztályig terjedő) író, költő ismerősöm, barátom van, akik el tudnak indulni irodalmi pályázatokon vagy meg tudnak néha jelenni kulturális folyóiratokban, de sosem hallgatják meg őket élőben, közönség előtt. Nem várnánk tovább a csodára, hanem szeretnék egy kedves és általam nagyra tartott író barátommal és Szabó Marcellel egy beszélgetős felolvasóestet megvalósítani, ahol szó lenne mindkét költő verseiről.
(Nagy Zsombor)
A belépés díjtalan.

június 14. szerda 19:00
SZÍNHÁZ

Ideiglenes!!!
THOMAS BERNHARD: CSITT MADARAK, CSITT avagy a HANGIMITÁTOR

A KÖZMUNKA SZÍNHÁZ zenés felolvasószínházi előadás

Közreműködnek: Szabó Vera és Rácz Attila- színészek, illetve Barna Gábor - harmonika, Szőke Szabolcs - gadulka, basszus kalimba (valamint az előadás zenéinek szerzője is).
Az előadás a 2017 októberében megrendezésre kerülő Bernhard-konferencia záró eseményének is meghívták, illetve július végén a szegedi Thealter Fesztiválnak is vendége lesz.

június 15. csütörtök 18:00
EMLÉKEST

KORMOS ISTVÁN
Vendégeink: Lator László és Várady Szabolcs, moderál: Ferencz Győző, közreműködik: -


Kormos István (Mosonszentmiklós, 1923 – Budapest, 1977) magyar költő, író, műfordító, dramaturg, kiadói szerkesztő; második felesége Rab Zsuzsa költőnő, akivel kötetnyi orosz népköltészeti alkotást fordítottak együtt. Vallomásai szerint 20 évesen kezdett verset írni. 1943 októberében jelentek meg először versei. A Magyar Út szerkesztőségében megismerkedett Szijgyártó Lászlóval, akihez rendszeresen feljárt magánegyetemi órákra. A háború után dolgozott a Püski Kiadónál. Lektori tevékenységet folytatott a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban Művészeti Tanácsának ösztöndíjasaként az Egyetemi Nyomdában, a Szikra Könyvkiadónál, majd 1948-ban az Országos Könyvhivatalban. 1949-1950 között a Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat dramaturgja, majd 1950-ben a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője lett haláláig. Szerkesztette a Kozmosz-sorozatot, amely számos tehetséges költőt indított el a pályán. 1963-1965 között Párizsban élt, a Seuil és Gallimard kiadóknak lektorált. Baráti viszony fűzte Gara Lászlóhoz. Az 1950-es években elhallgatott. 2 évtizeden át csak gyermekversei és műfordításai jelentek meg. Fordította Geoffrey Chaucer, Burns, Puskin, Molière és André Frénaud műveit.
Első könyve, Az égigérő fa (1946) verses meséket tartalmazott, első verseskönyve, a Dülöngélünk 1947-ben jelent meg. Ezután hosszú éveken keresztül csak verses mesék, mindenekelőtt a Vackor-történetek szerzőjeként van jelen az irodalomban, hallgatása mögött politikai és magánéleti okok is meghúzódnak. 1971-ben tért vissza költőként: a Szegény Yorick kötettel. A kevésszavú költőnek még egy könyve készült el: az N. N. bolyongásai (1975). Versei a Népszabadságban, az Élet és Irodalomban jelentek meg. Költészetét a szegénységgel való érzelmi azonosulás és sajátos népi szürrealista hang jellemzi.A belépés díjtalan.

június 17. szombat 19:00
OSZTÁLYTALÁLKOZÓ

Zártkörű rendezvény.