ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra
szeptember 28. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

CRISTIAN MUNGIU: DOMBOKON TÚL - TOMPA ANDREA választása
- a vetítést követően az íróval Nagy Márta Júlia, a litera.hu szerkesztője beszélget -


Tompa Andrea (Kolozsvár, 1971 ) író, színikritikus. 1990 óta Budapesten él. A Színház folyóirat főszerkesztője. 2009-2015 között a Színházi Kritikusok Céhének vezetője. Az ELTE Bölcsészkarán orosz szakon végzett. 2000–2008 között az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa, 2005-től a Színház folyóirat szerkesztője, 2015-től főszerkesztője. 2008 óta tanít a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karán. Megjelent kötetei: A hóhér háza (2010, 2015), Fejtől s lábtól (2013)



Dombokon túl /După dealuri / Beyond the Hills/ - színes, feliratos, román filmdráma, 150 perc, 2012, rendező: Cristian Mungiu, író: Tatiana Niculescu Bran, forgatókönyvíró: Cristian Mungiu, operatőr: Oleg Muţu, látvány: Călin Papură, Mihaela Poenaru, vágó: Mircea Olteanu, szereplők: Voichiţa - Cosmina Stratan, Alina - Cristina Flutur, pap - Valeriu Andriuţă, apácafőnöknő - Dana Tapalagă, Antonia nővér - Cătălina Harabagiu, Iustina nővér - Gina Ţandură, Elisabeta nővér - Vica Agache, Pahomia nővér - Nora Covali, Mr. Valerică - Dionisie Vitcu, tanár - Luminiţa Gheorghiu, Nuşu atya - Doru Ana
Alina és Voichiţa egy árvaházban lettek barátnők gyermekkorukban. Felnőve szeretőkké váltak, és bár korábban hűséget fogadtak egymásnak, Alina Németországban próbál új életet kezdeni. Egy idő után azonban nem bírja tovább, és visszamegy Moldáviába Voichitáért. Ő azonban időközben más elkötelezettséget talált, egy kolostorba vonult, és ott is akar maradni örökre. Vonakodva, de befogadják Alinát is pár napra a zárdába, mielőtt visszatérne Németországba. Hamar kiderül azonban, hogy elvei nem közösek az ott élőkével.
A filmről írták:
"A rothadási folytonosság az, ami összeköti Mungiu időben és térben is távoli történeteit, az a kis önzésekből és közepes közönyökből felépülő rendszer, amelyben nem gonoszságból történik meg a tragédia, hanem csak úgy, mint egy üzemi baleset. Intézetis lányok, nevelők, orvosok, rendőrök - a vesztestörténetek gyakori szereplőihez Mungiu hozzácsap még egy pópát, egy seregnyi apácát, sőt még egy ördögűzést is, és mégis maradtunk, ahol voltunk; a 4 hónap koleszában. Ennél kiábrándítóbb képet az új időkről ezer emberhalállal sem lehetne festeni." (KG-, Magyar Narancs)
"Cristian Mungiu legújabb filmjében ismét a rendszernek kiszolgáltatott nők kapják a főszerepet, ám ezúttal az elnyomó hatalom nem a kommunista rezsim, hanem az ortodox egyház. Vagy mégsem." (Bátori Anna, Prizma)
Trailer:
https://www.youtube.com/watch?v=PyW48vNp1Ok
Az eseményhez itt lehet csatlakozni a Facebookon.
AZ ÍRÓMOZIRÓL BŐVEBBEN.
A további események időpontja és a meghívott írók:

2016. október 26.: Szálinger Balázs
2016. november 30.: Bartók Imre
2017. január 25.: Forgách András
2017. február 22.: Grecsó Krisztián
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

szeptember 29. csütörtök 19:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ és KONCERT

FÜLÖP PÉTER: KIÁLLÍTÁS A PLAFONON (19.00)
valamint a
TRIO SQUELINI koncertje (20.00)



Fent lesz a mennyezeten az Egyenlőség utca!

Kiállítás a plafonon - „Szubjektív óriási plakátélmény”
A kiállítást ajánlja: Molnár Csaba dramaturg
A megnyitón közreműködik: Szőke Szabolcs gadulkán
A „Kiállítás a plafonon” tárlat anyaga tulajdonképpen a fotográfiám „melléktermékei”. Olyan képeket tartalmaz, amelyek valójában nem „fotográfiák”, inkább „inzertek”, amiket fényképezőgéppel készítettem sétáim, utazásaim közben. A jelenkori média sugallta képek világát használtam, - „újrahasznosítva” - amikor az ember pszichológiai apparátusára játszó, modernkori világ üzeneteit megpróbáltam visszájára fordítani. Talán olyan fricskák jöttek így létre, amelyek nemcsak tükröt képesek mutatni mai életünk egyes szegmenseire, de felfedik a globális működések lélekromboló, alantas és primer működésrendszerét.  /Fülöp Péter/
„Fülöp Péter fotói a vizuális és verbális érzékenységünket is próbára teszik. Olyan rendkívüli erővel komponál tartalmat, hogy semmi esetre sem maradhatunk kívülállók az ő képeit szemlélve. Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy egy meditációs kalandra kapunk meghívót. A ő szubjektív meglátása hirtelen objektivitássá válik, egyértelműnek tűnő közös tudássá, majd egyszerre ismét azon kapjuk magunkat, hogy befelé figyelünk, mert Fülöp Péter képeinek értelmezésénél nem hagyható ki a szemlélőben kifejtett hatás, az a belső világ,  amelyet nekünk kell hozzátennünk ahhoz, hogy bevonódjunk az ő szeme által előhívott legbelsőbb valóságunkba, ahol olyan vaskos emberi princípiumok laknak, melyeket gyakran hét lakat alatt őrizve, jól elrejtve bújtatunk.”  /Gyarmati Kata dramaturg/

Fülöp Péter 1967-ben született Győrben. A fotográfia alapjaival a nyolcvanas évek közepén ismerkedett meg. A hagyományos, analóg fényképezés gyakorlata során főleg diapozitívra készített képeket. A fényképezés iránti érdeklődése 2011-ben éledt újjá, amikor mobiltelefonja 2 megapixeles kamerájával kezdett fekete-fehér képeket exponálni. Ez volt a 2014-ben megjelent „megapixel” katalógus anyaga. A szerző képeit számtalan hazai művészeti folyóirat közölte, több színházi produkcióhoz használták fel. Különös erejű és a filmművészet világába is áttekintő alkotásai fény(kép)filmjei, amelyeket képeiből szerkesztett filmversekké az alkotó.
Fotográfiák - fotofuloppeter.tumblr.com
100 Csend interjúwww.kultura.hu
A Lehetséges extatikus állapota www.youtube.com
Fény(kép)filmek - www.youtube.com



A Trió Squelini zenészei különböző felállásban ( Tin Tin Q, Ektar Szőke Quartet, Quintet stb) évek óta együtt muzsikálnak. Számtalan közös lemezen szerepeltek.Maga a TRIO SQUELINI az első CAMPIELLO/Terecske lemez megjelenése óta koncertezik együtt nagyobb intenzitással. Mivel Szőke Szabolcs már korábban több alkalommal duó koncerteken mutatkozott be a kitűnő csellóművésszel ROHMANN DITTÁ-val , az etno-jazzt és kortárs kamara zenét játszó Trió most szorosabb együttműködésre lépett vele. Ebből az együttműködésből született meg az új - megjelenés előtt álló- FURIOSO című közös CD. Ennek a több műfajt bátran és kísérletező módon felvállaló lemezanyagnak a legkiemelkedőbb darabjaiból és korábbi lemezeik anyagából mutatnak be néhányat.


Fotó: jazzma.hu

Szőke Szabolcs egy személyben zenész, képzőművész és színházi alkotóművész. Klasszikus zenei tanulmányokat folytatott, majd érdeklődése a különleges hangzású, főként keleti vonós hangszerek (gadulka, sarangi, gusla) felé fordult. Ezzel egyidejűleg ritkán hallott és kevésbé ismert hangszereket tervezett, többet meg is valósított különböző színházi produkciókban és koncerteken. Mindemellett képzőművészként is tevékenykedett, egyéni és csoportos kiállításokon, és ezáltal a látványtervezés a színházon belül igen közel állt hozzá. Zenészként először a színház keretein belül kezdett el dolgozni. Zenei pályafutása szólistaként a Franciaországban különösen népszerű Kolinda együttessel kezdődött 1978-79-ben. Ezzel a zenekarral sikerrel szerepelt számos fesztiválon és játszott többek között a párizsi Olympia színpadán, valamint a Théátre de la Ville-ben. Majd 1981-ben megalakította a Makám együttest Krulik Zoltánnal, amely a magyarországi kortárs zenét és a különböző népzenéket egységbe olvasztó, szintézisre törekvő zenei formációk közül talán az egyik legismertebb Kelet-Európában. Később, 1994-ben, néhány ismert jazz muzsikussal együtt megalakította a TIN-TIN Quartettet (2003-tól Quintett), amely rögtön óriási sikert aratott a budapesti World Music Festivalon. 2002-től létrehozta az EKTAR együttest.


Fotó: Tóth László

Szalai Péter észak-indiai klasszikus zenével foglalkozó, korunk egyik legkiválóbb európai születésű tablazenésze. Gyerekkorában zongorázott, Petri György mostohafiaként, 16 éves korában a családi barát, Kurtág György tanácsára mégis inkább az indiai páros ütőhangszert, a tablát választotta hangszeréül. Kezdetben Anthony Dasstól tanult 1982-1984 között Budapesten és Indiában. 1988-tól a világhírű tablamester Ustad Alla Rakha fogadta tanítványává. Ezzel párhuzamosan különleges mester-tanítvány kapcsolatban került az azóta elhunyt Pandit Ravi Shankar, akit nemcsak az indiai klasszikus zene területén tekint gurujának (mesterének). 1979-1980-ban két együttesben is kipróbálta magát, mint a Krulik Zoltán vezette Creativ Stúdió Öt (CSŐ) és a Dés László vezette Dimenzió nevű formációk. 1980-tól dolgozott az indiai klasszikus zenét játszóCalcutta Trióval és az 1984-tól Makám együttessel is (ez utóbbinak alapítója is volt és 1991-ig játszott benne). 1992-ben még duóban megalakította Szőke Szabolccsal a Tin Tin-t, 2000-ben közreműködött Lantos Zoltán hegedűssel, Juhász Gábor jazz gitárossal, valamint saját tanítványával, Nyusztay Istvánnal a Samsara Quartett létrehozásában. Jelenleg is keresett muzsikus különböző jazz és etno, ill. fúziós produkciókban. Tevékenysége fontos részének tekinti a tanítást a RIMPA (Ravi Shankar Institute for Music and Performing Arts) keretében. A RIMPA elnökhelyettese. 2009 óta Rácz Zoltán meghívására a Zeneakadémián is tanít klasszikus indiai zeneelméletet és az ütőhangszereseknek tablát, klasszikus és jazz tanszakosoknak egyaránt.


Fotó innen

Váczi Dániel tíz évig hegedült, majd tizenhét évesen kezdett altszaxofonozni. Később a meglehetősen ritkán használt szopraninoszaxofonon is játszani kezdett. 1998-ban diplomázott a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem biológus szakán mint ökológus és evolúcióbiológus. Borbély Mihálytól szaxofonozni, Madarász Ivántól, pedig zeneelméletet és zeneszerzést tanult. Egy évig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakának szaxofon szakára járt. Lemezfelvételeket készített többek között Gadó Gáborral, a Plastic Oharával, a Timeless Life zenekarral, a Kadával, Vázsonyi Jánossal és a Nigunnal, valamint Winand Gábor Different Garden című díjnyertes albumán hallható egy darabja.
Saját szerzeményeit játszó trióját 2001 őszén alakította meg Horváth Balázs bőgőssel és Sárvári Kovács Zsolt dobossal. Zenéjükben, mely műfaját tekintve a modern jazz és a kortárs zene egyfajta ötvözete, a szigorúan komponált témák közé nagy ívű improvizációk ékelődnek.
Belépődíj az esti koncertre: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik:)

szeptember 30. péntek 19:30
PSZICHOANALÍZIS AZ ÉLŐ TÁRSADALOMBAN ÉS KULTÚRÁBAN (Az IMÁGÓ EGYESÜLET előadássorozata pszichoanalízisről, tudományról, kultúráról)

ERŐS FEREN: PSZICHÉ ÉS HATALOM, valamint
KOVAI MELINDA: LÉLEKTAN ÉS HATALOM című kötetének bemutatója

‘Psziché és hatalom’ című kötetében Erős Ferenc tanulmányait és esszéit gyűjti egybe,  tudománytörténeti dolgozatoktól  és társadalomlélektani vizsgálódásokon át irodalmi- és filmalkotások elemzéséig. A szertágazó tematika közös pontja az a kérdés, hogy milyen pszichológiai bázisra épül a hatalom és az erőszak, mit tudnak mondani a pszicho-tudományok a  politika irracionalizálódásáról, az antidemokratikus rendszerek, zsarnokságok és totalitarizmusok lélektani alapjairól és e rendszereknek az egyénekre és közösségekre gyakorolt traumatikus hatásáról.
Kovai Melinda ‘Lélektan és politika. Pszichotudományok a magyarországi államszocializmusban. 1945-1970’ című munkájában az ember belső világára irányuló tudományos szakértelem, a pszicho-tudományok (pszichiátria, pszichoterápia, pedagógia, munkalélektan stb.) magyarországi történetét dolgozza fel az államszocializmus első két évtizedére koncentrálva. Talán köztudott, hogy Magyarországon az alkalmazott pszichológia legtöbb szakterületét a sztálini időkben szinte teljesen felszámolták; az 1956 utáni újraintézményesülési folyamatokat, a pszichológusok szakmai identitásától, értelmiségi szerepeitől a tudományos-terápiás közegek szerkezetéig szintén alapjaiban határozta meg a korszak politikai klímája. A XX. századi magyar pszichológia történetéről eddig mégsem készült átfogó tudományos elemzés, a téma társadalomtörténeti-szociológiai feldolgozása pedig teljes mértékben hiányzik. A kötet erre tesz kísérletet: elsősorban a pszicho-tudományok és a szakpolitikák kapcsolatára fókuszálva mutatja be, hogy milyen tényezők befolyásolták az államszocialista Magyarországon a pszichológia alkalmazását vagy negligálását; mikor mi határozta meg a pszichológiai tudás és az ezen alapuló technikák tartalmát, célközönségét, morális igazoló elveit.
A beszélgetés résztvevői:
Barcy Magdolna pszichoterapeuta
Csabai Márta pszichológus
K. Horváth Zsolt történész
A beszélgetést moderálja:

Gyimesi Júlia pszichológus
Belépődíj: 500 Ft

október 1. szombat 20:00
KONCERT

DAVID YENGIBARJAN



David Yengibarjan örmény muzsikus, zenei életünk szinte honosított, jellegzetes figurája négy szólólemezt jelentetett meg, a világzenei, jazz- és folkzenei fesztiválok, klubok gyakori fellépője, színházi- és filmzenék alkotója.
David az autentikus örmény népzene, illetve a kortárs európai és amerikai jazz ötvözeteként egy igen eredeti stílust alkotott meg, főleg hogy zenéjébe beszüremlik az argentin tangó és Astor Piazzolla világa is, mindez improvizatív köntösben.
A mi zenénk tekervényes, hosszú, háborús, boldog-boldogtalan, tragikus utat járt be, holokauszttal, szenvedéssel, örömmel. A népzenében tökéletesen benne van egy nép sorsa. Nem akartam amerikai zenét játszani, de a saját népzenémet alkalmasnak tartom arra, hogy jazzre jellemző igényességgel közelítsek hozzá. Azt hiszem, általában minden igazi zenész a saját kultúráját igyekszik a legmagasabb színvonalon érvényesíteni – ami azért nem azt jelenti, hogy alkalomadtán nem játszhatunk egy-egy ismert amerikai jazz standerdet”.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 3. hétfő 19:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

HALMI-HORVÁTH ISTVÁN MUNKÁIBÓL
- a kiállítást Gesztelyi- Nagy Zsuzsa festőművész nyitja meg -


Hatmi-Horváth István (1973, Mosonmagyaróvár) festőművész, 2002. Magyar Képzőművészeti Egyetem, mesteri: Szabados Árpád, Kiss Péter

Halmi- Horváth István festészetében az additív struktúrák tárgyszerűsége találkozik egyedi nyelvezetű színkompozíciók optikai hatásával. Korábbi munkáiban a konkrét festészet mértani elemeit ütköztette a geometrikus absztrakció optikai jelenségekkel foglalkozó ágának játékosságával. Célja a különböző valóságszintek találkozásának feszített, harmonikus megjelenítése volt.
2014-ben kísérleti papírmunkákat készített a 80-as évek vizuális világára építve, amelyekben a geometrikus festészet kötetlenebb kifejezési lehetőségeit pauszpapírból hajtogatott modelleken keresztül találta meg. Eredményeiben így fontossá vált számára a transzparencia és az egyes formák önmaguk általi meghatározása, valamint ezek szekvenciális egymásra építettsége.
Legújabb Mozaik sorozatában nem használ előzetes terveket, közvetlenül a vásznon alakítja ki geometrikus formáinak egységét, amelyek organikus elrendezésben jelennek meg. A gazdag színélményt adó munkákban a festő fontos szerepet ad a fehér egyensúlyi szerepének is. Motívumai eltérő formában, színben, tónusokban találkoznak egymással, így egy képen belül gazdag lehetőségeket teremtenek számára a különböző struktúrák kialakítására, amelyeknek előképeit megtalálhatjuk közvetlen természeti környezetünkben is. Halmi megújult festészeti nyelve a kristályok, a organikus mintázatok, fraktálok, formájának konstruktív, dinamikus egyedi megidézései.



VÁLOGATOTT EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK
2016 Fehéregyensúly | Vass László Gyűjtemény | Veszprém
Dinamikus struktúrák | Rómer Flóris Művészeti és történeti Múzeum - Esterházy- palota | Győr
2014 17 másodperc | Flux Galéria | Budapest
2013 B55 Galéria | Budapest
Felületi Feszültségek, Konok Tamással és Vilim Katival | Flux Galéria | Budapest
2012 Retina, Haász Katival és Botos Péterrel | B55 Galéria | Budapest
2010 Varietas delectat, Gesztelyi- Nagy Zsuzsával | Duna Galéria | Budapest
2009 Kibontakozás | B55 Galéria | Budapest
2007 Fészek Művészklub | Budapest
B55 Galéria, Kaszás Rékával és Balázs Imre Barnával | Budapest
2006 Varietas delectat, Gesztelyi- Nagy Zsuzsával | Saint Galéria | Budapest
Flesch Károly Kulturális Központ | Mosonmagyaróvár
Tájemlékek - térképzetek, Kontra Ágnessel és Schmall Rózával | Retorta Galéria | Budapest
2005 Hortus Conclusus | MAMÜ Pincegaléria | Budapest
2000 MMK, Kaszás Tamással | Dunaújváros
VÁLOGATOTT CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK
2016 Táblaképfestészeti Biennálé | REÖK Palota | Szeged
Szín- forma- tér | REÖK Palota | Szeged
2015 Harmónia | MűvészetMalom | Szentendre
Terítve | Latarka Galéria | Budapest
Élő Festészet | Bálna | Budapest
Art Market Budapest | Flux Galéria | Budapest
Ungarn 5 x konkret | Galeria Konkret Martin Woern | Sulzburg
Széphárom | Magyar Festők Társasága | Budapest
Converzenga Frattale | Daverio | Italy
Papíron | II. Deák Erika Galéria | Budapest
(Meta) Physic | Villa Berberich | Bad Sackingen
Konstans | Flux Galéria | Budapest
Erdész Galéria | Szentendre
Vass László Gyűjtemény | Veszprém
2014 Élő Magyar Festészet | Bálna | Budapest
Vass László Gyűjtemény | Veszprém
Pozsonyi Piknik | Újlipótvárosi Pincegaléria | Budapest
Szegedi Művésztelep kiállítása | Karinthy Szalon | Budapest
Kép- Tár – Ház | Szombathelyi Képtár
Szegedi Művésztelep Kiállítása | Reök Palota | Szeged
Fotogram | Flux Galéria | Budapest
Gallery 88 | Miami Beach | USA
Tavaszi Terítés | Latarka Galéria | Lengyel Intézet | Budapest
2013 Zóna | MODEM | Debrecen
Untitled | Miami Art Fair | Flux Galéria | Miami Beach | USA
Jonathan Bolyki Fine Art Gallery | Toronto
Vass László Gyűjtemény | Veszprém
Fény, az Isteni formula | Kepes Intézet | Eger
Monokróm | Mazart Galéria | Budapest
Szegedi Nyári Tárlat | Szeged
60 év a magyar képzőművészetben | Kévés Galéria | Budapest
2012 Magyar Festészet Napja | Magyar Nemzeti Galéria | Budapest
Szenvedéllyel élni - Válogatás dr. Bodnár Zoltán gyűjteményéből | B55 Galéria | Budapest
Don Soker Gallery | San Francisco | USA
Haraszthy200 Fesztivál | Sonoma | USA
XIV. Táblakép festészeti Biennále | REÖK Palota | Szeged
Red& White- magyar - amerikai geometrikus absztrakt kiállítás | B55 Galéria | Budapest
A gyűjtés egy nagy kaland - Válogatás a Rechnitzer – Gyimes műgyűjteményből | Városi Művészeti
Múzeum | Győr
2011 Art Market Budapest
GEOMIX Nemzetközi Csoportos kiállítás | B55 Galéria | Budapest
Tabula Rasa | MAMŰ | Budapest
2010 Kriterion Galéria | Csíkszereda
Komp | Flesch Károly Kulturális Központ | Mosonmagyaróvár
A belépés díjtalan.

október 5. szerda 20:00
KONCERT

LYRICAL ALBUM
PETER LEHEL - OLÁH KÁLMÁN


Oláh Kálmán (dzsessz) zongorista-zeneszerzőt a világ kortárs zenei életének egyik legeredetibb alkotójaként tartják számon. A szakma évről évre meg is jutalmazza a művészt, aki büszke tulajdonosa már a Liszt-díjnak, a Szabó Gábor Életműdíjnak, Fényes Szabolcs-díjnak, valamint az Artisjus Az év zeneszerzője díjával. Oláh Kálmán jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongora- és zeneszerzéstanára.
Zenésztársa, a német származású Peter Lehel leginkább szaxofondallamairól híresült el. A művész a komponálással is bőséges időt töltött már el, hiszen írt zenét többek között big bandeknek, quarteteknek, szimfonikus zenekaroknak. Munkásságát a német zenei kritikusok rendszeresen díjazzák.

Új, közös albumukról a jazzma.hu zenei portál kritikusa is elismerően írt:
Azt gondolom az album egyfajta tisztelgés a magyar nép- és klasszikus zene előtt, különösen szem előtt tartva Bartók Béla örökségét. Minden értékét felsorakoztatja muzsikánknak, és átkonvertálva a jazz területére, igazán maivá, ugyanakkor kortalanná teszi azt.
Belépődíj: 1.500. diák: 1.000 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 7. péntek 19:00
KÖNYVKIMUTATÓ

HENDI PÉTER: ÁTSZÁLLÁS ZÜRICHBEN
- performansz -



Kosztolányi bolgár kalauzát egy genfi diáklány elviszi Strasbourgba, hogy a mi Dezsőnk tinédzser lányoknál aratott sikere gyógyír legyen egy boldogtalan szerelemre… Halott anyjának varrógépe helyett gazdátlan kutyát visz magával Budapestről Texasba a magyarul nem tudó, Amerikába szakadt hazánkfia... A genfi Café des Arts-ban egy
hordozható számítógép képernyőjén éjszakáról éjszakára íródik a történet, amely Stockholmra emlékezik, de valahogy mégis Magyarországra vezet... Átszállás előtt, a zürichi pályaudvaron egy életre összevész nyolcvannyolc éves apjával a negyvennyolc éves fia… Másként látja a világot az apa, ki egész életét abban az országban töltötte, melyet fia évtizedekkel korábban elhagyott. A helyek változnak: Göteborg, Budapest, Stockholm, Genf és a vonatsínek újra meg újra másfele vezetnek.
A belépés díjtalan.

október 11. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - ÚJ FOLYAM 9.

MITŐL SZÓLNAK A STANDARDEK?
Vendégünk: BENKÓ ÁKOS
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -



BENKÓ ÁKOS 
Benkó Ákos páratlan tehetségű muzsikus. Fő hangszere a dob és az ütősök, de igazi multiinstrumentalista, azaz kiválóan énekel, gitározik, és egy csomó egyéb hangszer megszólaltatására is képes. Benkó Ákos 1983-ban született, Komáromban.  Háromévesen először basszusgitározni szeretett volna, szülei azonban a zongora felé terelgették, de végül dobolni kezdett, eleinte tanár nélkül. Hazai berkekben már 13 éves korában nagy feltűnést keltett, amikor a death metal stílusban utazó Cremation zenekar dobosaként korát meghazudtoló témákat ütött, sok évvel idősebb zenésztársait mind technikailag, mind zeneiségben maga mögé utasítva. Nem sokkal később már a klasszikus és mainstream rock zene és a dzsessz felé fordult, később pedig olyan műfajokba is belekóstolt, mint a világzene, az ethno jazz, a jazz rock vagy a funky. 1999-ben egy budapesti jazz-rock dobversenyen döntős lett, ezt követően kezdett el vele foglalkozni Bányai Lajos, aki a jazz felé terelte. 17 éves korától Baló István növendéke lett, miközben egy építészeti szakközépiskolában tanult. Az Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszékére hat év elteltével vették fel, az alapképzésen 2010-ben diplomázott. Sok, különbőző stílusú zenekar tagja volt hosszabb-rövidebb ideig. Formációi közé tartozik az Ávéd János Quartet illetve Trió, a Czirják Csaba Quartet, a Juhász Gábor Trió, a Szandai Mátyás Quintet, a Szabó Dániel Quartet, a Gayer Mátyás Trió és a Jaco Pastorius Memorial Band. Számos rendhagyó és emlékezetes fellépésen, továbbá zenei versenyen van túl, 2012 februárjában pedig ő nyerte meg a Jávori Vilmos Jazz Dob Tehetségkutató Versenyt a Budapest Jazz Clubban. Ma már nem csak gyakorolja, de a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanítja művészetét.
https://www.youtube.com/watch?v=gvCbFLRcTb0&hd=1



AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget.(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

október 12. szerda 18:00
A SZERETET HATÁRAI - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

SØREN KRAGH-JACOBSEN: MIFUNE UTOLSÓ DALA

Mifune utolsó dala /Mifunes sidste sang/ - színes, feliratos, dán-svéd romantikus vígjáték, 98 perc, 1999, rendező: Anders Thomas Jensen, Soren Kragh-Jacobsen, forgatókönyvíró: Anders Thomas Jensen, Soren Kragh-Jacobsen, zeneszerző: Thor Backhausen, Karl Bille, Christian Sievert, operatőr: Anthony Dod Mantle, producer: Birgitte Hald, Morten Kaufmann, vágó: Valdís Óskarsdóttir, szereplők: Kresten - Anders W. Berthelsen, Claire - Sofie Grabol, Liva Psilander - Iben Hjejle, Rud - Jesper Asholt, Bjarke Psilander - Emil Tarding, Gerner - Anders Hove
Kresten éppen a nászéjszakáját követő hajnalon
kap értesítést arról, hogy meghalt az apja. A gond csak az, hogy feleségének azt mondta, nincsenek élő rokonai. Sebtében elutazik apja lepusztult farmjára. Ám nemcsak a temetésről kell gondoskodnia, hanem gyengeelméjű bátyjáról is. Felvesz egy házvezetőnőt, Livát, akiről kiderül, nem az, akinek kiadja magát. Különös szituációk egész sora veszi ezzel kezdetét. A Lars von Trier által elindított filmes mozgalom, a Dogma keretein belül készült alkotás a harmadik a sorban az Idióták és a Születésnap után. 


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus

Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További vetítések:
November 9. – Tony Richardson: Egy csepp méz
December 14. – François Truffaut: A férfi, aki szerette a nőket
Január 11. – Lars von Trier: Táncos a sötétben
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 12. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS

ESTERHÁZY PÉTER: HASNYÁLMIRIGYNAPLÓ
című kötetéről beszélget a sorozat négy állandó szereplője: Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Sipos Balázs



/.../ A betegség megsokszorozta az Esterházy iránt áradó szeretetet. Amiben egyébként addig sem volt hiány: gyakran nyilatkozott, felolvasott, egy időben rendszeresen a rádióban tárcáit mondta el, részt vett beszélgetésekben, nem volt megközelíthetetlen – és elragadó, varázsos személyiség volt. Elképesztő tudása és műveltsége volt: az egyetemet matematikusként végezte (dolgozott is néhány évig a szakmájában), rengeteget olvasott, nemcsak a magyar, hanem a világirodalmat is (a kortársakat is) nagyon alaposan ismerte, nagyon gyakran felbukkant színházban, koncerteken és kiállításokon. Szelíden és ironikusan beszélt, mosolygós volt és nagyon pontosan igyekezett fogalmazni. Soha nem volt bántó, pedig erősen kritikus volt; határozott politikai véleménye volt, de mindig az értékekről, a magatartásról, az erkölcsről beszélt, soha nem konkrét párt- vagy napi politikai kérdésekről. Nem tudta elviselni a butaságot, a kulturálatlanságot, a nem megfelelő viselkedést, a súlyos társadalmi egyenlőtlenségeket, az intoleranciát, az előítéleteket és a rasszizmust – mégis kedvesen, humorral és megértően emelte fel a szavát, öniróniával és persze gúnnyal. A szeretet ezért korántsem korlátozódott a baloldali vagy liberális olvasóközönségre: nagyon sokak számára nemcsak esztétikai, de erkölcsi és politikai mérce is volt, még ha nem értettek is vele mindenben egyet.
Nem csoda, hogy nemcsak a magyar kulturális élet, hanem a legszélesebb magyar olvasóközönség is, azok is, akik alig valamit olvastak tőle, hihetetlen veszteségként élik meg Esterházy halálát. Sokarcú, izgalmas, élvezetes életműve sok-sok évre ad újraolvasni- és újraértelmezni-valót mindnyájunknak.
Kálmán C. György



Az Előhívás 2015-2016-os „szemeszterei” az önéletírás, a memoárirodalom, a vallomások könyveiről szólnak. Az alanyi elbeszélés, a korban álló, annak életvilágáról tanúskodó epika erőteljes és gazdag vonulata a magyar irodalomnak; nem lehetett elmulasztani az esélyt, hogy a visszaolvasások ebben az irányban keressenek utat. Mert amikor irodalomról beszélünk, akkor szükségképpen történelemről is, arról a közös tudástartományról, amely minden kulturális közösségnek a sajátja. Az emlékezet elfogult, az emlékező író egy bizonyos perspektívából lát és láttat; páratlan egyszeriségében korlátai és lehetőségei; a személyiség nagyepikáját, a történeti időt tereli mederbe, mondja el.
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A sorozatról részletesen: http://www.litera.hu/hirek/naplok-memoarok-kezdodik-az-elohivas-uj-szeriaja
A Litera és a Nyitott műhely másik sorozatáról, az Írómoziról bővebben: www.litera.hu/dosszie/iromozi
Esemény a Facebookon.

A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

október 14. péntek 19:00
BESZÉLGETÉS - ANGOL NYELVEN

TURKEY: HISTORY IN MOTION - TÖRÖKORSZÁG: TÖRTÉNELMI MOZGÁSBAN
- BÍRÓ ANDRÁS VENDÉGE: YÜCEL GÖKTÜRK -




Turkey has become one of the major topics of international news for nearly a decade. The latest is the failed coup and its aftermath. Countless writers, journalists, academicians, teachers, judges, lawyers, civil servants, army officers are taken into custody, jailed without trial on the pretext of unpatriotic activities reminiscence of the McCarthy era or the days of Stalinism. Once a secular society with a parliamentary democracy albeit its flaws has been Islamized to a great extent and has fallen into an authoritative regime with neo-ottoman aspirations. As a result all basic civil rights have been abandoned and the country is at war at home and in Syria.
A historical perspective is necessary to find answers as to how and why Turkey has undergone an immense change since Mr. Erdogan and his party came to power. In order to meet this aim the current state of affairs in Turkey will be evaluated focusing on the turning points of the Ottoman-Turkish history under the heading Turkey: history in motion.
Törökország a nemzetközi hírek egyik fontos témája lett, mostanában főként a sikertelen puccs következményei miatt. Számtalan író, újságíró, akadémikus, tanár, bíró, ügyvéd, közszolga és katonatiszt került tárgyalás nélkül börtönbe. Az egykori szekuláris társadalom parlamentáris demokráciával iszlamizálódott és egy autoriter rezsim neo-ottomán törekvéseinek vált áldozatává. Az alapvető emberi jogokat már nem tartják tiszteletben és Szíriával is háborúban állnak. Erdogán alatt végbemenő hirtelen változás megértéséhez történelmi perspektívára van szükség.

Yücel Göktürk:
Writer, journalist and co-founder of an independent journal by the name 1+1 Express which has been in print since 1994. He studied Mass Communication and Media (graduate) and Political Science (post-graduate) in Ankara, Turkey. He is the co-author of three books one of which is on Ottoman history.
Az előadó Yücel Göktürk író, újságíró, társalapítója a független 1+1 Express folyóiratnak. (1994 óta jelenik meg.) Tömegkommunikációt és Médiát valamint Politikatudományokat tanult. Három az Ottomán történelmet tárgyaló kötet szerzője.
Támogatást elfogadunk!

október 15. szombat 20:00
SZERZŐI, ELŐADÓI EST

ÉRY BALÁZS
Esti Csend avagy Csodazongoraverseny nagy tételben



http://erybalazs.blog.hu/2014/08/29/zene_hang_szerszamokra_es_zongorara
Belépődíj:

október 16. vasárnap 20:00
KONCERT

MEZEI SZILÁRD - MÁRKOS ALBERT DUO



A zentai születésű Mezei Szilárd mint hegedűs, brácsás, nagybőgős és zeneszerző különböző felállású zenekaraival (duótól nonettig) kortárs improvizatív zenét játszik, elsősorban saját kompozíciókat. Zeneszerzőként fő érdeklődési területe az improvizáció és kompozíció kapcsolata, a jazz és a népzene. Aktívan foglalkozik színházi zeneszerzéssel is, állandó munkatársa a Jászai-díjas Mezei Kinga, illetve gyakori munkatársa Urbán András és Várszegi Tibor rendezőknek. Kobzon és Oud-on játszik eredeti népzenét, illetve népzenéhez kötodő improvizatív zenét. Előadóként és résztvevőként közreműködött több improvizatív zenei műhelyben, illetve személyiségfejleszto kurzus intuitív zenei részlegének munkájában is. Gyakran játszott és játszik együtt ismert improvizatív zenészekkel (tk. Matthias Schubert, Geröly Tamás, Szabados György, Dresch Mihály, Michael Hornstein, Márkos Albert, Tim Hodgkinson, Peter Ole Jörgensen, Jens Balder, Szelevényi Ákos, Joe Fonda, Michael Jefry Stevens, Joelle Leandre, Hamid Drake Herb Robertson, Frank Gratkowski, Charles Gayle) itthon és külföldön. Zenei írásai a kanizsai Orbis, az újvidéki Új Symposion és a gyori Muhely folyóiratokban jelentek meg. Tagja a Szerbiai Zeneszerzők Szövetségének, illetve a „Gyorfree” – Jazz, Improvizatív- Kortárs- és Népzenei Műhely – Egyesületnek. Jelenleg a Mezei Szilárd Triót, a Mezei Szilárd Quintettet / Sexttet ill. a Mezei Szilárd Ensemble-t vezeti, ezenkívül közreműködik több improvizatív-zenei formációban.
Márkos Albert Kolozsváron született 1967-ben, zenész családban. Ötévesen kezdett hegedülni, nyolcéves korában áttért a csellóra. A Kolozsvári Zeneiskolába, majd a Zeneakadémiára járt, utóbbit a másodév végén elhagyta. Játszott csellistaként egy évadot a Vásárhelyi, két vagy három évadot a Kolozsvári Filharmonikus Zenekarban. 1993-ban költözött Budapestre. A Tan Kapuja Buddhista Főiskolára járt négy évig, de ott sem szerzett diplomát. Zeneszerzőként eddig egy albumom jelent meg a BMC gondozásában, Hang hangba hull és hangot kerget címmel. Zenészként leginkább az improvizáció, szabadimprovizáció, instant kompozíció érdekli. Megjelent egy szabadimprovizációs duo lemezünk Mezei Szilárddal a portugál Creative Sources nevű kiadónál, Korom címmel. Ezt követően pedig egy szabadimprovizációs quartet, Gratkowski - Mezei - Márkos - Blume a kanadai Red Toucan kiadónál. Vezetője továbbá a W.H. nevű zenekarnak, mellyel Shakespeare szonetteket és dalokat dolgoznak fel, állandó tagok még: Sena Dagadu, Gryllus Samu, G SzabóHunor. Két CD-jük jelent meg mostanáig. Tagja ezen túl az ARGO nevű zenekarnak (Tijana Stanković - ének, hegedű, Nikos Sahpazis - oud, Ajtai Péter - nagybőgő, Porteleki Áron - brácsa, ütőhangszerek), mellyel főképp rembetiko alapú zenét játszanak, amit improvizációval ötvöznek. Alkalmazott zeneszerzőként színházi zenét, tánc- és filmzenét is komponál. ENSOR 2014 - Best Music Award Albert Markos for I’m the Same, I’m an other 40. Magyar Filmszemle (2009) - Legjobb filmzene - Utolsó idők A Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága (2006) - Különdíj – színházi zeneszerzői munkásságáért, különösen a Krétakör Színház Phaidra c. előadásának zenéjéért
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 19. szerda 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Jelenkor Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

SZABÓ MARCELL: A KÖZELI LIMBUS című verseskötete
- a költővel Bartók Imre író, a kötet szerkesztője beszélget -

Limbus lat 1. (orv is) szegély, perem 2. vall a pokol tornáca 3. tud rendezetlen levéltári anyag.
Szabó Marcell kötetében az elektrosokkolt Artaud, a Sri-Lanka-i árusok vagy éppen Bruegel méhészei egyaránt titkos tudás birtokosai: az irodalom szélhámosság, hiszen, akár a szerelmes, olyasmit ígér, amivel nem rendelkezik. Legjobb esetben sem kiteljesíti, hanem berekeszti a tapasztalatot, a pokol túlságosan is közeli tornáca felé hajszol, és onnan is tovább, hogy általa ki-ki elnyerje méltó büntetését az észlelés vétkeiért.

Szabó Marcell 1987-ben született Szegeden. Első kötete, A szorítás alakja 2011-ben jelent meg. A Versum (www.versumonline.hu ) szerkesztője. Fordításai francia nyelvből jelentek meg (Antonin Artaud, Roland Barthes, Francis Ponge).
A belépés díjtalan.

október 21. péntek 19:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

GÉMES PÉTER
Megnyitja: Szőnyei György és Százados László

A belépés díjtalan.

október 22. szombat 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

KÁLMÁN GÁBOR

A belépés díjtalan.

október 25. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - ÚJ FOLYAM 10.

MITŐL SZÓLNAK A STANDARDEK?
Vendégünk: BERKI TAMÁS
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -





AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget.(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

október 26. szerda 22:22
ÍRÓMOZI

- a vetítést követően az íróval a litera.hu szerkesztője beszélget -




AZ ÍRÓMOZIRÓL BŐVEBBEN:
http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
LITERA: http://www.litera.hu/ - litera@litera.hu; litera2006@gmail.com
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

november 4. péntek 19:00
DEVILLE FILMKLUB 17

A Szerzői Filmklub 2015-ben bemutatja: "Titkos találkozások a kékruhás növel, avagy Michel Deville (1931-), az örök libertinus" című sorozatának a keretében:

NYÁRÉJSZAKA A VÁROSBAN

- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -

Michel Deville mint amatőr kezdte pályáját, majd 1951-1958 között Henri Decoin asszisztense volt több mint egy tucat filmnél. Később J. Meyer technikai munkatársa, amikor az a Comédie Francaise előadásában kamera elé vitte Moliére Úrhatnám polgárát és Beaumarchais komédiáját, a Figaro házasságát. Mint önálló alkotó 1961-ben mutatkozott be egy mai lélekelemző történettel (Ma este vagy soha; 1961), amelynek főszerepét Anna Karina és Claude Rich játszotta. Általában a könnyű komédiák elegáns mestere. Naálunk is nagy sikerrel vetítették A Mona Lisa tolvaja (1966) derűs történetét Marina Vlady és George Chakiris-szel. 1978-ban készült Az 51-es dosszié, amellyel César-díjat nyert. 1986-ban filmrendezőként is César-díjban részsült a Nyakunkon a veszély című filmjéért.
"Michel Deville a francia film Marivaux-ja. Színháztörténész legyen a megmondhatója, mikor volt utoljára fényes Marivaux-bemutató Magyarországon. Pedig boldog és irigylésre méltó közönség, mely ezen az írón mulathat. [...] Kicsit émelyítő és tolakodó magyar címmel (Ártatlan gyönyör) egy minőségére eddig is igényes „kismester” legjobb filmje, A felolvasónő mostanában kerül a magyar mozikba. A film túl csendes, túl szellemes és túl ízléses ahhoz, hogy sikere legyen. Talán a kritika! – gondolnánk, bár reményeinket lohasztja, hogy Deville-nek már jónéhány nálunk bemutatott filmje makacsul elkerülte a kritika figyelmét: sem A kékruhás nő, sem Az 51-es dosszié, sem a Kölyökbanda nem találtatott méltónak igényes bírálatra." (in: Bikácsy Gergely: Titkos találkozások a kékruhás nővel, Filmvilág 1989/9. pp. 16-21.)

Nyáréjszaka a városban /Nuit d'été en ville/ - színes, francia romantikus film, 85 perc, 1990, rendező: Michel Deville, forgatókönyvíró: Rosalinde Deville, operatőr: Bernard Lutic, producer: Rosalinde Deville, vágó: Raymonde Guyot, szereplők: Jean-Hugues Anglade, Marie Trintignant

* * *
További események:

FIGYELEM!
A sorozat kísérőkiadványaként a Francia Új Hullám Kiadó gondozásában készül a Szerzőifilmes Füzetek 1. száma Michel Deville filmrendezőröl!
A filmklub előtt és után a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Godard-tanulmánykötete kedvezményesen 2.500Ft-ért vásárolható meg: JLG/JLG - Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása (Szerzőifilmes Könyvtár 3. kötet) címmel.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

november 8. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - ÚJ FOLYAM 11.

MITŐL SZÓLNAK A STANDARDEK?
Vendégünk: BABOS GYULA
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -





AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget.(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

november 9. szerda 18:00
A SZERETET HATÁRAI - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

TONY RICHARDSON: EGY CSEPP MÉZ



Egy csepp méz /A Taste of Honey/ - fekete-fehér, feliratos, angol filmdráma, 110 perc, 1961, rendező: Tony Richardson, író: Shelagh Delaney, forgatókönyvíró: Shelagh Delaney, Tony Richardson, zeneszerző: John Addison, operatőr: Walter Lassally, vágó: Antony Gibbs, szereplők: Jo - Rita Tushingham, Helen - Dora Ryan, Peter - Robert Stephens, Geoffrey - Murray Melvin, Jimmy - Paul Danquah, tanár - Eunice Black, Bert - David Boliver
A híres angol "free cinema" legemlékezetesebb filmjeinek egyike, az angol filmművészet modern klasszikusa, A HOSSZÚTÁVFUTÓ MAGÁNYOSSÁGA párdarabja. A film poézisa egy füstös nagyváros "ázottarcú szegényeit" hozza baráti közelbe. Hőse egy néger matróztól teherbe esett csúnyácska lány, aki megszüli gyermekét, és összeköltözik egy furcsa, homoszexuális fiúval. Testvérként szeretik egymást. Ekkor feltűnik a lány örökifjú, bohém és zsarnokoskodó anyja... Tony Richardson remekműve a legköltőibb angol film. Ember és környezetrajz, mindennapok és röpke szerelmek: minden hiteles benne. A keményen realista rendező azonban meg tudja teremteni a líra valóságon túli világát is. Másfél óra fekete költészet, egyetlen olcsó megoldás, egyetlen hamis hang nélkül.


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus

Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További vetítések:

December 14. – François Truffaut: A férfi, aki szerette a nőket
Január 11. – Lars von Trier: Táncos a sötétben
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

november 22. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - ÚJ FOLYAM 12.

MITŐL SZÓLNAK A STANDARDEK?
Vendégünk: MICHELER MYRTILL
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -





AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget.(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

l

november 30. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

- a vetítést követően az íróval a litera.hu szerkesztője beszélget -




AZ ÍRÓMOZIRÓL BŐVEBBEN:
http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
LITERA: http://www.litera.hu/ - litera@litera.hu; litera2006@gmail.com
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

december 2. péntek 19:00
SZERZŐI FILMKLUB

A Szerzői Filmklub 2015-ben bemutatja: "Titkos találkozások a kékruhás növel, avagy Michel Deville (1931-), az örök libertinus" című sorozatának a keretében:

- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -

Michel Deville mint amatőr kezdte pályáját, majd 1951-1958 között Henri Decoin asszisztense volt több mint egy tucat filmnél. Később J. Meyer technikai munkatársa, amikor az a Comédie Francaise előadásában kamera elé vitte Moliére Úrhatnám polgárát és Beaumarchais komédiáját, a Figaro házasságát. Mint önálló alkotó 1961-ben mutatkozott be egy mai lélekelemző történettel (Ma este vagy soha; 1961), amelynek főszerepét Anna Karina és Claude Rich játszotta. Általában a könnyű komédiák elegáns mestere. Naálunk is nagy sikerrel vetítették A Mona Lisa tolvaja (1966) derűs történetét Marina Vlady és George Chakiris-szel. 1978-ban készült Az 51-es dosszié, amellyel César-díjat nyert. 1986-ban filmrendezőként is César-díjban részsült a Nyakunkon a veszély című filmjéért.
"Michel Deville a francia film Marivaux-ja. Színháztörténész legyen a megmondhatója, mikor volt utoljára fényes Marivaux-bemutató Magyarországon. Pedig boldog és irigylésre méltó közönség, mely ezen az írón mulathat. [...] Kicsit émelyítő és tolakodó magyar címmel (Ártatlan gyönyör) egy minőségére eddig is igényes „kismester” legjobb filmje, A felolvasónő mostanában kerül a magyar mozikba. A film túl csendes, túl szellemes és túl ízléses ahhoz, hogy sikere legyen. Talán a kritika! – gondolnánk, bár reményeinket lohasztja, hogy Deville-nek már jónéhány nálunk bemutatott filmje makacsul elkerülte a kritika figyelmét: sem A kékruhás nő, sem Az 51-es dosszié, sem a Kölyökbanda nem találtatott méltónak igényes bírálatra." (in: Bikácsy Gergely: Titkos találkozások a kékruhás nővel, Filmvilág 1989/9. pp. 16-21.)

* * *
További események:

FIGYELEM!
A sorozat kísérőkiadványaként a Francia Új Hullám Kiadó gondozásában készül a Szerzőifilmes Füzetek 1. száma Michel Deville filmrendezőröl!
A filmklub előtt és után a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Godard-tanulmánykötete kedvezményesen 2.500Ft-ért vásárolható meg: JLG/JLG - Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása (Szerzőifilmes Könyvtár 3. kötet) címmel.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

december 14. szerda 18:00
A SZERETET HATÁRAI - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

FRANÇOIS TRUFFAUT: A FÉRFI, AKI SZERETTE A NŐKET

 

A férfi, aki szerette a nőket /L' homme qui aimait les femmes/ - színes, feliratos, francia romantikus vígjáték, 119 perc, 1977, rendező: Francois Truffaut, forgatókönyvíró: Michel Fermaud, Suzanne Schiffman, Francois Truffaut, zeneszerző: Maurice Jaubert, operatőr: Néstor Almendros, látványtervező: Jean-Pierre Kohut-Svelko, vágó: Martine Barraqué, szereplők: Bertrand Morane - Charles Denner, Genevieve Bigey - Brigitte Fossey, Delphine Grezel - Nelly Borgeaud, Vera - Leslie Caron, Helene - Geneviéve Fontanel, Martine Desdoits - Nathalie Baye
/…/ Bertrand (a főhős) a XX. századi férfi-nő kapcsolat felszentelt papja. Mozdulatai, szívdöglesztő nézése, zsongító hangja szertartássá emeli minden pillanatát. Ide nem illenek a fülledt szeretkezések, a durva veszekedések. Ez nem férne össze a tiszta kisfiúval, az örök Truffaut-i alteregóval. Huszárik Szindbádja jut eszünkbe, aki hasztalan kereste az elveszett harmóniát a nőkben, az emlékekben, a tárgyakban. Szindbád keserűségének nyoma sincs Bertrand-ban. Truffaut-Bertrand már nem sejti, hogy becsapja magát; ezért lesz a pótcselekvés anatómiájából a pótcselekvés apológiája. A filmnek mindezek ellenére van valami varázsa. A rítus a beavatottaknak szól; aki megszabadul a film bűvöletétől, csak üres recsegésnek és modorosságnak látja. Kalapot emelve tiszteleg halott hőse előtt, adjuk meg mi is a tiszteletet – a régi Truffaut-nak. /Szendi Gábor, Filmvilág, 1980/7/


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus

Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További vetítések:
Január 11. – Lars von Trier: Táncos a sötétben
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

január 6. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 1.

A Szerzői Filmklub 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

 EGY SZERELEM KRÓNIKÁJA (1950)
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -



"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)

Egy szerelem története /Cronaca di un amore/ - fekete-fehér, olasz filmdráma, 90 perc, 1950, rendező: Michelangelo Antonioni, író: Michelangelo Antonioni, forgatókönyvíró:
Michelangelo Antonioni
, Francesco Maselli, operatőr: Enzo Serafin, zene: Giovanni Fusco, szereplők: Guido - Massimo Girotti, Enrico Fontana - Ferdinando Sarmi, Barmaid - Rosi Mirafiore, Carloni - Gino Rossi, Joy - Marika Rowsky
Fontana a gazdag milánói iparmágnás, magándetektívet fogad szép és fiatal felesége figyelésére. Talán a múltjára féltékeny, amit csak fényképekről ismer, talán minden férfire, aki csak láthatja. Milyen szál köti össze Paulát és Guidót? Egy szerelem? Egy véletlen baleset? Mennyit ér a szabadságuk, és mennyit ér a boldogságuk?
* * *
További események:
2017. február 3. - A kamélia nélküli hölgy (1953)
2017. március 3. - Legyőzöttek (1953)
2017, április 7. - Szerelem a városban (1953)
2017. május 5. - A barátnők (1955)
2017. június 2. - A kiáltás (1957)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

január 11. szerda 18:00
A SZERETET HATÁRAI - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

LARS VON TRIER: TÁNCOS A SÖTÉTBEN

 

Táncos a sötétben /Dancer in the Dark/ - színes, feliratos, dán-német-holland-amerikai-angol-francia-svéd-finn-izlandi-norvég zenés dráma, 140 perc, 2000, rendező: Lars von Trier, forgatókönyvíró: Lars von Trier, operatőr: Robby Müller, jelmeztervező: Manon Rasmussen, zene: Björk, látványtervező: Karl Juliusson, vágó: François Gédigier, Molly Marlene Stensgaard, szereplők: Selma - Björk, Kathy - Catherine Deneuve, Bill - David Morse, Jeff - Peter Stormare, Dr. Porkorny - Udo Kier, Samuel - Vincent Paterson, Oldrich Novy - Joel Grey, Linda - Cara Seymour, Morty - Jens Albinus, Suzan - Katrine Falkenberg
A hazáját elhagyó naiv, ugyanakkor szeretetreméltó özvegy, acélgyári munkásként
kívánja előteremteni fia számára a szemműtéthez szükséges pénzt. A betegség örökletes. Az anya egyre inkább csak a sötétségben tapogatózik. De mindenáron küzd, hogy gyermeke elkerülhesse azt, amit ő már nem tud. Az idő lerövidül, és a homályban tapogatózva elkezdődik a visszaszámlálás. A szürreálissá fokozódó embertelen munkában a gépek zaja teremti meg a Björk képzeletében kibomló dalok zenei alapját. Az emigráció, a betegség, a nyomor problémáit taglaló alkotás a giccs és a totális eszköztelenség határán egyensúlyozva igazi antiműfajt hoz létre, kultuszgyanúsan irányítva az érzelmeket.


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus

Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További vetítések:

Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

január 25. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

- a vetítést követően az íróval a litera.hu szerkesztője beszélget -




AZ ÍRÓMOZIRÓL BŐVEBBEN:
http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
LITERA: http://www.litera.hu/ - litera@litera.hu; litera2006@gmail.com
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 22. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

- a vetítést követően az íróval a litera.hu szerkesztője beszélget -




AZ ÍRÓMOZIRÓL BŐVEBBEN:
http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
LITERA: http://www.litera.hu/ - litera@litera.hu; litera2006@gmail.com
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)