ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra
március 29. vasárnap 14:00
EMLÉKVETÍTÉS

VÁLOGATÁS DÖMÖLKY JÁNOS FILMJEIBŐL


Dömölky Dér Denissza, Ottlig Géza és Koltai Lajos társaságában, a Hajnali háztetők forgatása idején

A kisteremben a teljes Optimistákat vetítjük (immár harmadik alkalommal), közel 560 perc, este fél 11-ig nagyjából a végére érünk.
A nagyteremben:
14.00 - A kard (Csurka István)
15.30 - Valencia-rejtély (Ottlik Géza)
17.00 - Ki lesz a bálanya? (Csurka István)
18.30 - Hajnali háztetők (Ottlik Géza)
20.30 - Nem érsz a halálodig (Császár István)

A belépés díjtalan, de a vetítés költségeire adományokat elfogadunk.

március 30. hétfő 19:30
Az IMÁGÓ EGYESÜLET előadássorozata pszichoanalízisről, tudományról, kultúráról

KREATIVITÁS ÉS ÉLETTÖRTÉNET - A PSZICHOBIOGRÁFIA TUDOMÁNYA
- Beszélgetőtársak: Schmelowszky Ágoston, Erős Ferenc, Kőváry Zoltán, Narancsik Gabriella és Kővágó Pál -




A Freud által írt 1912-es Leonardo-esszéhez visszavezethető pszichobiográfia, vagyis a pszichológiai életrajz-elemzés az 1980-as, 90-es években tért vissza látványosan a pszichológiai kutatás világába. Sikerét elsősorban a narratív pszichológia térhódításának köszönheti, amely hosszú idő után ismét legitimálta az élettörténeti megközelítést a lélektan tudományán belül. Az újabb pszichobiográfiai törekvések ugyan jóval eklektikusabb elméleti és módszertani alapra épülnek, ám ezer szállal kötődnek a pszichoanalízis kulturális alkalmazásának hagyományaihoz. A klasszikus pszichobiográfiát jórészt a klinikai orientáció jellemezte, és elsősorban a kiemelkedő művészi kreativitás képviselői esetében kereste az összefüggéseket a személyiség, az élettörténet és az életmű között. A mai változatok határozottan igyekeznek elkerülni a pszichopatológiára és a diagnózisra épülő érvelést, módszertanilag jóval tudatosabbak, és a kutatások fókuszát kitágították a tudományos kreativitás, a történelem és a politika irányába is. Az est folyamán a kortárs pszichobiográfia hazai megjelenését két irányból szeretnénk bemutatni. Egyrészt Kőváry Zoltán tavaly ősszel megjelent Pszichobiográfia: történet, elmélet, módszertan és alkalmazás című könyvével foglalkozunk, másrészt az online formára átváltott Imágó Budapest első elektronikus számából adunk ízelítőt. A megújult lap most megjelenő száma a pszichobiográfia alkalmazási területeit igyekszik áttekinteni izgalmas élettörténet-elemzésekkel; szó lesz például Martin Heideggerről, Steve Jobs-ról, vagy Freud kísértő szelleméről C.G. Jung Vörös könyvében.
A beszélgetés résztvevői:
Schmelowszky Ágoston – pszichoanalitikus
Erős Ferenc – pszichológus
Kőváry Zoltán – pszichológus
Narancsik Gabriella – pszichológus
Kővágó Pál – pszichológus
http://www.imagoegyesulet.hu/
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

március 31. kedd 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Magvető Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

TOROCZKAY ANDRÁS:  BÚCSÚ ÉHESTŐL című kötete
A szerzővel Horváth László Imre és Király Levente szerkesztő beszélget
Zenél a Mandarin Brothers


"Egyszer mindenkinek haza kell érkeznie"

Ki ez az Éhes? Mintha valamit folyton akarna az embertől. De mit? Tényleg képes beverni valakinek a pofáját, ahogy ő mondja, ha másfelől legkedvesebb elfoglaltsága, hogy egy kerthelyiségben üldögél, és számolja a csillagokat? Azt állítja, Kotordpatán született. És hogy neki Kotordpata az Alföld, Magyarország, ergo a világ közepe és szívcsakrája. Ráadásul szerinte mindenki patai valamiképpen. Az ember hajlamos hinni neki.
Éhes egy kicsit tegnapi, kicsit mai fiatalember, Kotordpata pedig épp olyan mint ő. Tele mindenre elszánt, érzékeny lelkű ketrecharcosokkal, víziszonyban szenvedő úszómesterekkel, vagy épp rasszista teniszfanatikusokkal. És akkor a Sistergő Főniksz Tűzoltózenekarról és a még legendásabb Hegesztett Vízió elnevezésű rockbandáról nem is beszéltünk...
Hallják, a hűtő hogy duruzsol? Vegyenek ki belőle egy gyöngyöző sört, bátran terpeszkedjenek el a fotelükben, és miközben olvasnak, igyanak egyet a jó kotordpataiak és a leghíresebb patai, Éhes Miklós egészségére.
Éhes úgy köszön, hogy közben már búcsúzik is. Tipikus Miki.

Toroczkay András 1981-ben született Budapesten. Költő, zenész. Verseket, novellákat, interjúkat és kritikákat 2007 óta folyamatosan publikál az ország rangosabb folyóirataiban, online felületein. Első verseskötete Napfényvesztés címen jelent meg a Magyar Napló Kiadónál.
A belépés díjtalan.

április 1. szerda 19:00
VOLTA CINEMATOGRAPH - ÍR FILMKLUB TAKÁCS FERENC VEZETÉSÉVEL

JIM SHERIDAN: MY LEFT FOOT / A BAL LÁBAM
- magyar felirattal -


Christy Brown (1932 – 1981)

A bal lábam (My Left Foot) - színes, magyar feliratos, ír-angol filmdráma, 98 perc, 1989, rendező: Jim Sheridan, forgatókönyvíró: Jim Sheridan, Shane Connaughton, operatőr: Jack Conroy, zene: Elmer Bernstein, producer: Noel Pearson, vágó: J. Patrick Duffner, szereplők: 
Daniel Day-Lewis (Christy Brown), Brenda Fricker (Mrs. Brown), Alison Whelan (Sheila), Kirsten Sheridan (Sharon Brown), Marie Conmee (Sadie), Ray McAnally
Az elmúlt alkalommal az ír film „új hullámának” a kezdeteit vettük szemügyre. Jim Sheridan 1990-ben bemutatott filmjét, a The Field / A rét néztük és vitattuk meg. Az áttörést, és a világ filmes köztudatába való betörést egyébként Sheridan előző filmje, az 1989-es My Left Foot / A ballábam című filmjének hatalmas sikere katalizálta és Neil Jordan filmremeke, az 1992-ben bemutatott The Crying Game / A síró játék erősítette meg. Múltkor felvetődött, hogy esetleg érdemes lenne „visszaugrani” és A rét után megnézni A ballábamat. Nos, így is lesz, a két Oscart és további három jelölést nyert filmet vetítjük: a szegény dublini munkásfiú, Christy Brown (1932 – 1981) igaz történetét. Cerebral palsy-val, agyi bénulással született, s egyedül a ballába ujjait volt képes akaratlagosan mozgatni, hatalmas akaraterővel és környezete segítségével mégis teljes értékű ember lett belőle: íróként, festőként és költőként is híressé vált. (A filmet magyar felirattal vetítjük.)

VOLTA CINEMATOGRAPH – ezen a néven nyílt meg 1909. december 20-án az akkor még brit fennhatóság alatt álló Írország első filmszínháza. Egy ekkor már évek óta Triesztben élő ír fiatalember, bizonyos James Joyce üzleti vállalkozása volt, aki a mozi beindítása céljából látogatott haza szülővárosába, Dublinba. Ám az üzlet hamarosan csődbe ment, Joyce eladta a Voltát, és visszatért az akkor még osztrák-magyar Triesztbe.
Hogy később miként alakult James Joyce sorsa, miként lett belőle az Ulysses és a Finnegans Wake írója, a modernista irodalom emblémája és ikonja, ez közismert. Hogy miként vált Írország érdekessé szinte a kezdetektől a film számára, s miként válhatott az utóbbi harmincegynéhány év során Írország, ha nem is filmes nagyhatalommá, de legalábbis középhatalommá a nemzetközi filmvilágban, evvel a kevésbé ismert és elemzett kérdéskörrel foglalkozik hat részes sorozatunk, ír és „para-ír” filmek megtekintésének és megvitatásának a keretében.

Takács Ferenc kritikus, műfordító, irodalomtörténész, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke. Tarján Tamás napjaink hazai irodalomkritikai gondolkodásának egyik legfontosabb mozgatójaként írja le Takács Ferencet. Mint mondja: „Maga a kritikusi mentalitás van a vérében: a kritizálni necesse est. Mégsem kebelezi be sem a vizsgált művet, sem a nála szellemi lakomává váló elemzés olvasóját. Javaslattevő, orientáló véleményalkotásának iránytűje a sok kontextusú függetlenség”
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

április 2. csütörtök 18:00
KONCERT

SZAKCSI LAKATOS BÉLA - ELSA VALLE - WINAND GÁBOR TRIÓ
Este 6-tól ének improvizációs kurzust tart a két különleges énekes: Elsa Valle és Winand Gábor!



Szakcsi Lakatos Béla arról álmodozva kezdett kilencéves korában zongorázni, hogy híres zeneszerzővé és a klasszikus zene jeles interpretálójává váljon. Ám miközben elvégezte a Bartók Béla konzervatóriumot, megismerkedett a jazzel, s ez az élmény elterelte további klasszikus zenei tanulmányaitól. Az ötvenes-hatvanas években a magyarországi jazz elsődleges terepe a szórakoztató- és vendéglátóipar volt, ebben a körben játszottak legkiválóbb muzsikusaink, többek között a gitáros Kovács Andor. Szakcsi az ő együttesében tűnt fel, de a hatvanas évek közepén már saját zenekaraival is bemutatkozott - így szerepelt az Anthology '67 című válogatáson is. LDL nevű triójával a Magyar Rádió versenyén megosztott első díjat kapott, 1970-ben Pege Aladár kvartettjével pedig a Montreux-i Jazzfesztivál II. díját nyerte el, s ezzel megnyíltak előtte a nemzetközi jazz-színtér kapui is. Zürichtől Varsóig, Nürnbergtől Belgrádig, Észak-Amerikától Ázsiáig a legrangosabb fesztiválokon lépett fel. A külföldi zenészekkel való együttműködéséből az ütős George Jindával közös lemezek tűnnek ki - a George Jinda és Chieli Minucci alkotta Special EFX szólistájaként Szakcsi tizenegy korongon szerepelt szerzőként, illetve előadóként -, a nyolcvanas évek derekán ezeknek köszönhetően köthetett szerződést az amerikai GRP kiadóval (Sachi, 1988; Mystic Dreams, 1989; Eve of Chance, 1992; Straight Ahead, 1994)



Hogy kicsoda Elsa Valle? Énekesnő? Kiváló zenész-előadóművész? Az egyik leghíresebb kubai zenészdinasztia sarja? Egy rendkívüli tehetséggel megáldott, bátor kubai nő, aki fiatal énekesnőként fogta a bőröndjét és hátrahagyva hazáját elindult világot látni, hogy végül Magyarországon találjon új otthonra. Elsa Valle az a fajta tiszta, sugárzó lélek, akiből elapadhatatlanul árad az életöröm, mellyel nap mint nap megajándékozza a környezetében élőket. Dalai talán ennek is köszönhetik sajátos varázsukat.
Winand Gábor mindenek előtt jazzénekes, a kortárs jazz első számú egyénisége Európában! Első szóló lemeze a Corners of my mind 2002-ben a legfontosabb francia jazzmagazin, a Jazzman Choc de l'année díját nyerte el, az év egyik legkiemelkedőbb lemezeként. A további BMC kiadónál megjelent lemezei is mind jelentős nemzetközi sikert értek el: Agent Spirituel (2003), Different garden (2004), Opera Budapest (2006), Fabulas (2009). Saját repertoárjával az elmúlt években számos külföldi meghívást kapott. Legújabb zenekarával a Winand Update-tel a rájuk jellemző vegyületét hozzák létre a modern mainstream jazznek, a klasszikus kamarazenének és a balkáni népek páratlan ritmusokban gazdag muzsikájának.
http://www.szakcsi.hu/index2.html
www.elsavalle.com
http://www.winandgabor.com/
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

április 3. péntek 19:00
ELŐADÓEST

EGYMÁS BÁBELÉBEN
- Szabó Lőrinc írásaiból összeállította és elmondja: Téri Sándor
-
 

Fotó: Dömölky Dániel


A látszat ellenére nem irodalmi est, hanem egy monológ a test és a lélek önzéséről, házasságról és tiltott szerelemről, erőről és erőszakról, bűnről, megalkuvásról és meghódolásról, szabadságról és rabságról, és még sok mindenről...
„A "fickó" a színpadon irritáló volt azután esendő, szörnyű és szerethető, sajnáltam és irigyeltem...”
(egy néző)
A Téri & Téri Produkció előadása.
Jegyrendelés, -foglalás:
E-mail (inkább): nyitottm[kukac]gmail.com (Fintalaci)
Tel: 30/837-2363 (Fintalaci)
Elővétel: szeméylesen
Video ajánló: http://vimeo.com/85142397
Részlet az előadásból: https://vimeo.com/89490031
Fotógaléria: https://www.facebook.com/teri.sandor/media_set?set=a.10201924472453622.1073741826.1238610651&type=3
video: Dömölky Dániel


Fotó: Dömölky Dániel

Téri Sándor (Debrecen, 1953) magyar színész. Édesapja Téri Árpád színész, rendező, édesanyja Hotti Éva színésznő volt. 1965-ig Debrecenben élt. 1967–1971 között a budapesti Kaffka Margit Gimnázium diákja volt. A Színház-és Filmművészeti Akadémia elvégzése (1971–1975) után 1975–1979 között a Nemzeti Színház, majd a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. Egy évet a kecskeméti Katona József Színházban töltött. 1984-től újra a Nemzeti Színház tagja lett. 1989 óta szabadfoglalkozású. 1993–1996 között a Magyar Színészkamara ügyvivője volt. 2000–2003 között székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt. 2003-tól 2010-ig a tatabányai Jászai Mari Színház színház-szakmai igazgatóhelyettese.
Alakításait természetesség és elementáris erő jellemzi.
Belépődíj: 1.500, diák: 1.200 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)
Online jegyvásárlás:
www.jegy.hu/program/egymas-babeleben-56727

április 7. kedd 17:30
KÖNYVBEMUTATÓ és KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

MESÉK A TELJESSÉGHEZ
TAMÁS ZSUZSA és ILYÉS JULI


A belépés díjtalan.

április 7. kedd 19:30
ELŐHÍVÁS


- beszélgetőtársak: Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György -





A Litera és a Nyitott Műhely közös sorozata, az Előhívás eddigi tizenkét évadában, hat év alatt (2008-tól 2014 tavaszáig) összesen 54 beszélgetésre került sor a Nyitott Műhelyben
Előhívás dosszié:
http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

április 8. szerda 17:30
KÖNYVBEMUTATÓ

A Jelenkor Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

MARKÓ BÉLA: ELÖLNÉZET /szonettek/ című kötete
- beszélgetőtárs: Szabó T. Anna -




A kötet 100 szonettet tartalmaz, amelyek pontos dátummal ellátva, időrendben követik egymást. A szerző korábbi szonettkötetei is tartalmaztak már festményekhez kapcsolódó darabokat, de ez a jelen kötetben olyannyira hangsúlyossá válik, hogy az európai festészeti hagyomány módszeres költői feldolgozásáról, újrafogalmazásáról beszélhetünk. Amint a cím is utal rá, a versek mintegy kiegészítik, további nézetekkel toldják meg a festményeken megörökített elölnézeteket.



Markó Béla (Kézdivásárhely, 1951) erdélyi magyar költő és író, tanár, szerkesztő, politikus. 1974-ben a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán magyar–francia szakon szerzett tanári diplomát. 1976–1989 között Marosvásárhelyen az Igaz Szó irodalmi folyóirat szerkesztője. Kedvelt versformája a szonett, szívesen ír gyermekverseket is. Magyar irodalmi tankönyvet írt Izsák Józseffel, amelyet 1981-től évenként kiadtak. 1984-ben lefordította Lucian Blaga Manole mester című drámáját. Verseiből egy kötetre valót Paul Drumaru fordított román nyelvre. 1989-től 2005-ig a Marosvásárhelyen kiadott Látó című irodalmi folyóirat főszerkesztője. Az 1989-es változások után kezdett el politikával aktívan foglalkozni. A Maros Megyei Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alapító tagja, alelnöke, 1993 januárjától 2011 februárjáig az RMDSZ elnöke.
A könyv a bemutató után 20 % kedvezménnyel megvásárolható.
A belépés díjtalan.

április 9. csütörtök 20:00
KONCERT

KOROM ATTILA

Belépődíj:

április 10. péntek 19:00
DEVILLE FILMKLUB 4.

A Szerzői Filmklub 2015-ben bemutatja: "Titkos találkozások a kékruhás növel, avagy Michel Deville (1931-), az örök libertinus" című sorozatának a keretében:

A MONA LISA TOLVAJA

- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -


Michel Deville mint amatőr kezdte pályáját, majd 1951-1958 között Henri Decoin asszisztense volt több mint egy tucat filmnél. Később J. Meyer technikai munkatársa, amikor az a Comédie Francaise előadásában kamera elé vitte Moliére Úrhatnám polgárát és Beaumarchais komédiáját, a Figaro házasságát. Mint önálló alkotó 1961-ben mutatkozott be egy mai lélekelemző történettel (Ma este vagy soha; 1961), amelynek főszerepét Anna Karina és Claude Rich játszotta. Általában a könnyű komédiák elegáns mestere. Naálunk is nagy sikerrel vetítették A Mona Lisa tolvaja (1966) derűs történetét Marina Vlady és George Chakiris-szel. 1978-ban készült Az 51-es dosszié, amellyel César-díjat nyert. 1986-ban filmrendezőként is César-díjban részsült a Nyakunkon a veszély című filmjéért.


Ajánló a sorozathoz:
"Michel Deville a francia film Marivaux-ja. Színháztörténész legyen a megmondhatója, mikor volt utoljára fényes Marivaux-bemutató Magyarországon. Pedig boldog és irigylésre méltó közönség, mely ezen az írón mulathat. [...] Kicsit émelyítő és tolakodó magyar címmel (Ártatlan gyönyör) egy minőségére eddig is igényes „kismester” legjobb filmje, A felolvasónő mostanában kerül a magyar mozikba. A film túl csendes, túl szellemes és túl ízléses ahhoz, hogy sikere legyen. Talán a kritika! – gondolnánk, bár reményeinket lohasztja, hogy Deville-nek már jónéhány nálunk bemutatott filmje makacsul elkerülte a kritika figyelmét: sem A kékruhás nő, sem Az 51-es dosszié, sem a Kölyökbanda nem találtatott méltónak igényes bírálatra." (in: Bikácsy Gergely: Titkos találkozások a kékruhás nővel, Filmvilág 1989/9. pp. 16-21.)
További vetítések:
április 10. Benjamin, avagy egy szűz emlékiratai (1968, fsz.: Michel Piccoli) mf.
május 1. Bye bye, Barbara (1968) mf.

* * *
Nyári vetítések:
június 14. – Louis Garrel születésnapjára! Philippe Garrel: Szabályos szeretők (2005, fsz.: Louis Garrel) ff. mf.
július 14. – a Francia Forradalom ünnepén! Agnés Varda: Teremtmények (1966) ff. mf.

* * *
szeptember 4. A medve és a játékbaba (1969, fsz.: Brigitte Bardot)
október 2. Raphael, avagy a kicsapongó (1971)
november 6. A kékruhás nő (1973, fsz.: Michel Piccoli) mf.
december 4. A veszett birka (1974, fsz.: Jean Birkin) mf.
2016. január 1. Gilles Perrault: Az 51-es dosszié (1978)
február 5. (Tisztelgés Jacques Rivette előtt) Titkos utazás (1980, fsz.: Geraldine Chaplin) mf.
március 4. Patricia Highsmith: Mély vizek (1981, fsz.: Izabelle Hupper)
április 1. Kölyökbanda (1983)
május 6. Veszély a lakban (1985, fsz.: Michel Piccoli)
(Nyári vetítések…)
szeptember 2. A felolvasónő (1988, fsz.: Miou-Miou)
október 7. Nyáréjszaka a városban (1990) mf.
A sorozat kísérőkiadványaként a Francia Új Hullám Kiadó gondozásában készül a Szerzőifilmes Füzetek 1. száma Michel Deville filmrendezőröl!
A filmklub előtt és után a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Godard-tanulmánykötete kedvezményesen 2.500Ft-ért vásárolható meg: JLG/JLG - Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása (Szerzőifilmes Könyvtár 3. kötet) címmel.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

április 13. hétfő 19:00
ELŐADÁSSOROZAT 5.

PETNEKI ÁRON: A HATALOM KÉPEI - AZ ELLENSÉG KÉPEI
- 5. Damnatio memoriae, képrombolás, emlékműdöntés - az emlékezet megsemmisítése -




Mit jelentett az ókori Rómában a „damnatio memoriae”az emlékezet elátkozása és hogyan élt tovább szinte napjainkig: lemeszelt portrékban, kivakart alakokban és szövegekben, fényképekről kiretusált alakokban? Miért tűnt el a 8. század előtti bizánci ikonfestészet legnagyobb része? Hogyan bűnhődött az a lengyel nemes, aki a grodnói országgyűlésen összevagdalta Sobieski János király arcképét? Miért vonakodott Széchenyi attól, hogy portrét festessen magáról? És miért használták céltáblának 1848-ban a kolozsvári nemzetőrök Bethlen Domokos arcképét? Hogyan omlottak porba a hatalom öröknek hitt emlékművei: Alba hercegtől, III. György angol királytól Napóleonon át Sztálinig, Leninig, Enver Hodzsáig, Szaddam Husszeinig? A képhasználat legextrémebb formájáról, az érzelmi motiváltságú, spontán népharagtól a jelképes zsarnokölésen át a tudatos és szisztematikus megsemmisítésig széles skálán mozgó KÉPROMBOLÁSRÓL szól a sorozat ötödik előadása.



Mi a kép? A kérdésre önkéntelenül egy szoba vagy egy múzeum falán logó, bekeretezett festmény, rajz, grafika vagy fotó juthat az eszünkbe. Ha azonban nem ezt a hagyományos, leszűkített sémát tekintjük, a kép szó alatt mindenfajta ábrázolást értünk. Így fogták fel a középkorban is, amikor még nem használtak egyértelműen külön elnevezést a két- és a háromdimenziós alkotásra (kép illetve szobor). A latin imago - effigies - ydolum - simulachrum kifejezések egyaránt jelentették mind a síkban, mind a térben ábrázolt képet. Nem volt meg az esztétikai szempontú elkülönítés sem: áhítatot ébresztő oltárkép vagy kocsmába csalogató festett cégér mind-mind a vizuális jelzőrendszer részét képezte, mind kép volt. A magyar nyelvben is megvan ez a logika: a különbség legfeljebb az előállítás megnevezésében rejlik. A népi szóhasználatban tovább élnek e régi kifejezések : faragott kép, írott v. festett kép – az előbbit a képfaragó (szobrász), utóbbit a képíró (festő) állította elő. Ide sorolhatóak az elvontabb fogalmak is: álomkép, képzelet, képzelgés, sőt képviselő (eleink a király helyettesítésével megbízott személyt, követet király képének nevezték). Mire használhatóak és mire használjuk a képeket? E kérdésre nem csupán a hagyományos művészettörténet, hanem a művelődéstörténet és a vizuális antropológia is választ adhat, ha megvizsgálja a vizualitás szerepét a kultúrák és a mentalitások történetében. Különösen fontos ez a 19. – 20. században, amikor a „képek nyelve” erősen felértékelődik, amikor a képhasználat még erőteljesebben a politika szolgálatába áll.
A képek emlékeztetnek, figyelmeztetnek, helyettesítenek, legitimálnak, eligazítanak, megmutatják, kié a hatalom, ki a jóbarát és ki az ellenség. A képeket azonban meg lehet semmisíteni – a képrombolásnak teológiai, vallási és politikai okai vannak.
Ezeket a kérdéseket veti fel és próbálja megválaszolni az előadás-sorozat, minden hónap első hétfőjén.



Az előadó:
Petneki Áron (*1946) a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (magyar – történelem) és a krakkói Jagelló Egyetemen (történelem), valamint a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában (zeneszerzés) végezte tanulmányait. Dolgozott az MTA Történettudományi Intézetében, tanított a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen (középkori történet, művelődéstörténet), a Miskolci Egyetemen (művelődéstörténet, irodalomtörténet, vizuális antropológia), végül a Varsói Egyetemen (művelődéstörténet, vizuális antropológia).
Az előadások témái:
1. (2014. dec. 1.) A kép fogalom- és funkcióváltásai. Mi minden lehet kép és mire szolgál?
2. (2015. jan. 5.) A hatalom képe: uralkodói képmások az ókortól. Az uralkodó mindenütt jelen van, avagy a helyettesítő portré. A reprezentatív portré. Az emlékmű.
3. (2015. febr. 2.) A kép mint példa az utókor számára: az ősgaléria. Fiktív és valós képmások, mint a nemzetség és a dinasztia dicsőségének kifejezői. Nagy személyiségek – nagy események (a történetábrázolás kezdetei).
4. (2015. márc. 2.) A 20. század totalitárius rendszereinek képhasználata. A személyi kultusz és a képhasználat.
5. (2015. ápr. 13.) Damnatio memoriae, képrombolás, emlékműdöntés - az emlékezet megsemmisítése.
6. (2015. máj. 4.) Az ellenség képe 1. Az ellenség mint állat. Az ellenség mint nyomorult törpe / gonosz óriás.
7. (2015. jún. 1.) Az ellenség képe 2. Az ellenség mint az emberi értékek pusztítója. A láthatatlan ellenség.
Ajánlott támogatás: 500 Ft

április 17. péntek 19:00
OLÁH GÁBOR FILM és HANGJÉTÉK KLUB

SZOMBAT 14 ÓRA 10 PER
című dokumentumfilmet vetítése


A film 1973-ban  a XIV. Miskolci fesztivál fődíját és a Film Színház Muzsika által meghirdetett közönségdíjat is elnyerte. Szünet után az UTASOK című hangjátékot következik, amely a NE NÉZZ A HARMONIKÁSRA című most megjelent kötetben olvasható.
A belépés díjtalan

április 29. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

CORNELIU PORUMBOIU: FORRADALMÁROK -  SZŐCS PETRA választása
- a vetítést követően a költővel ..., a litera.hu szerkesztője beszélget
-




A Litera irodalmi portál és a Nyitott Műhely írói filmklubjában kortárs írók kedves filmjeit láthatják havi egy alkalommal. A vetítések után - mint klasszikus filmklubban - beszélgetések következnek, amelyekben nem csak vendégeink vallanak filmmel kapcsolatos gondolataikról, de számítunk a jelenlévő közönség aktív értelmezői részvételére is.
A sorozat további eseményei:
május 27. - Vendég: Kemény István - Film: Antonioni: Az éjszaka
Az Írómoziról további részleteket tudhat meg dossziénk anyagaiból.
A program az NKA  támogatásával jött létre.
Belépődíj: 500 Ft

május 11. hétfő 19:00
FRANCIA-MAGYR FELOLVASÓEST

Külföldi részvevők: Yves-Jacques Bouin, Henri Robert


A belépés díjtalan.

május 13. szerda 19:00
FRANCIA-MAGYAR FELOLVASÓEST

Külföldi részvevők: Jean-Yves Métayer, Henri Robert


A belépés díjtalan.

május 27. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

ANTONIONI: AZ ÉJSZAKA -  KEMÉNY ISTVÁN választása
- a vetítést követően a költővel ..., a litera.hu szerkesztője beszélget
-


Az éjszaka (La notte) - rendező: Michelangelo Antonioni, forgatókönyvíró: Michelangelo Antonioni, Ennio Flaiano, Tonino Guerra, zeneszerző: Giorgio Gaslini, operatőr: Gianni Di Venanzo, vágó: Eraldo Da Roma, szereplő(k): Marcello Mastroianni (Giovanni Pontano ), Jeanne Moreau (Lidia), Monica Vitti (Valentina Gherardini), Bernhard Wicki (Tommaso)
Rosy Mazzacurati (Resy)
Giovanni, a Milánóban élő, sikeres író sivárrá vált belső világa lepleződik le a felesége, Lídia előtt egyetlen nap alatt. Lídia híres magányos sétáját a külvárosban a haldokló barátjuknál tett reggeli kórházi látogatás és az ürességet fényűzéssel leplező nagypolgári estély fogja közre, hogy aztán a hajnal hideg sivárságában szembesítse férjét egykori önmagával...
A Litera irodalmi portál és a Nyitott Műhely írói filmklubjában kortárs írók kedves filmjeit láthatják havi egy alkalommal. A vetítések után - mint klasszikus filmklubban - beszélgetések következnek, amelyekben nem csak vendégeink vallanak filmmel kapcsolatos gondolataikról, de számítunk a jelenlévő közönség aktív értelmezői részvételére is.
Az Írómoziról további részleteket tudhat meg dossziénk anyagaiból.
A program az NKA  támogatásával jött létre.
Belépődíj: 500 Ft