ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra
február 20. kedd 19:00
TALÁLKOZÓ

A MAGYAR FESTŐK TÁRSASÁGA KLUBNAPJA



A Magyar Festők Társaságát 1995 nyarán alapította meg 33 festőművész. 2013-ban 296 művésztaggal a Társaság a magyar festőművészek legnagyobb, országos hatáskörű szakmai szervezete. Alapító elnöke Karátson Gábor festőművész-író volt; elnöke jelenleg Kováts Albert, elnökségi tagjai Bikácsi Daniela, Kovács Péter és Mayer Berta festőművészek. A Magyar Festők Társasága kezdettől tagszervezete a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetségének, ezen keresztül tagja a koppenhágai székhelyű Európai Művészek Tanácsának.
A Társaságnak immár hosszú és gazdag múltja van. Ennek a múltnak egy bizonyos vetülete – a kiállításairól képet nyújtó katalógusok sora – honlapunk létrejöttével megtekinthetővé válik mindenki számára. A katalógusok képeiben sok művésztagunk munkássága követhető nyomon, néhai kollégáink művei tanúskodnak érdemes, rangos pályájukról, és az egyes kiállítások mint önálló entitások, mint egyedi szellemi alkotások mutatkozhatnak meg. Reméljük, hogy az a sok munka és fáradság, ötlet és szervezés is áttűnik a képeken, ami a hátterét adta az egyesület tárlatainak és kiadványainak.
Zártkörű rendezvény.

február 21. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

 - SIRBIK ATTILA választása
- a vetítést követően az íróval Fehér Renátó, a litera.hu szerkesztője beszélget -




Sirbik Attila 1978-ban született Jugoszláviában, író. Élt Szabadkán, Rovinjban, Pécsett, Csantavéren és Újvidéken. A Symposion című művészeti folyóirat főszerkesztője. Friss regénye St. Euphemia címen jelenik meg a 2015-ös Ünnepi Könyvhétre, a Magvető és a Forum Kiadónál.


Az Írómoziról bővebben:
http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
LITERA: http://www.litera.hu/ - litera@litera.hu; litera2006@gmail.com
További vetítések:
2018. március 28.: Vendég: Lovas Ildikó (a beszélgetést vezeti: Jánossy Lajos)
Az est az NKA támogatásával jött létre.
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 22. csütörtök 20:00
RÉGI KINCSEK, ÚJ ÉRTÉKEK – A BHKZ Akadémia sorozata III/2

ANGELUS-ECKHARDT MÁRIA ELŐADÁSA, VALAMINT BESZÉLGETÉS A MÉG
MINDIG KEVÉSSÉ ISMERT LISZT FERENCRŐL



Világviszonylatban kevesen látják át annyira Liszt Ferenc munkásságát, mint Eckhardt Mária. Éppen ezért nagy megtiszteltetés, hogy a BHKZ Edition 2013-ban elindított Liszt Rarities kottasorozatát kezdetektől segíti közreadóként és tanácsaival is. A legújabb kötet megjelenéséhez kapcsolódó előadás távlatba helyezi az életművet, és annak sajátos feldolgozottságát (illetve feldolgozatlanságát…) Illusztráció gyanánt nem csak a címadó darab szólal meg a BHKZ Akadémia nemrég megjelent felvételéről, de néhány igazi ritkasággal is meglepjük örök kortársunk tisztelőit.
A sorozatot szerkeszti, és a műsort vezeti: Gémesi Géza
Házigazda: Finta László, a Nyitott Műhely vezetője
A programsorozat az NKA támogatásával jött létre.
Belépődíj: 800 Ft, vagy tetszőleges összeg, mellyel a Nyitott Műhely működését támogatja.

február 23. péntek 18:00
A HOPP FERENC ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM FILMKLUBJA

A 2017. szeptemberében nyílt és 2018. áprilisáig látható Sanghay – Sanghai / Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között című kiállításhoz kapcsolódóan bemutatjuk

HOU HSIAO-HSIEN: SANGHAJ VIRÁGAI című filmjét

- meghívott előadó:  Vincze Teréz filmesztéta, filmtörténész, sorozatszerkesztő: Muszatics Péter író, filmtörténész, valamint a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum -


...a sokszínű és kiismerhetetlen metropolisz...

„Sanghaj sok filmest megérintett. Volt, aki álmait és vízióit vetítette a titokzatos, világok határán fekvő kikötővárosba. Volt, aki krimi, volt, aki kemény háborús történet, volt, aki kémfilm, volt, aki erotikus szerelmi románc helyszínévé tette a sokszínű és kiismerhetetlen metropoliszt. Orson Wellestől Ang Lee-ig, Steven Spielbergtől Josef von Sternbergig filmek tucatjai készültek, melyekben az egyik főszereplő maga a város – amelynek utcái és épületei sokszor egy hollywoodi vagy európai stúdióban épültek fel. A filmsorozat az egyszerre képzeletbeli és valós Sanghaj filmes képének megrajzolását tűzte ki célul – természetesen a teljesség legcsekélyebb igénye nélkül." Muszatics Péter, filmtörténész



Sanghaj virágai /Hai shang hua/Flowers of Shanghai/ - színes taiwani film, 1998, 130 perc, rendezte: Hou Hsiao-hsien, forgatókönyv: Chu T’ien-wen, Eileen Chang
Pin Bing Lee
Tony Leung Chiu-Wai
Annie Shizuka Inoh
Michiko Hada
Jack Kao
A film után szeretettel várjuk Önöket egy kötetlen beszélgetésre.

A sorozat következő darabjai (a változtatás jogát fenntartva):
március 16. – WU YONGGANG: Az istennő (神女, 1934)
április 20. – MAN KIT POON: Leszámolás Sanghajban (San Seung Hoi Taan, 1996)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 25. vasárnap 19:00
SZEZŐI, ELŐASDÓI EST


ÉRY BALÁZS
ESTI CSEND, AVAGY CSODAZONGORAVERSENY NAGY TÉTELBEN /HARMADIK TÉTEL/
- vendég: GERENDÁS PÉTER dalszerző, gitáros, előadóművész, jóbarát -



Hogy miért Csend? Mert:
A csend az a közeg, amiben minden egyes hangnak, árnyalatnak jelentősége van, legyen az zaj, beszéd, vagy a hang legkifinomultabb megjelenési formája: a zene. A belső csend pedig a hangok megértésének, befogadásának feltétele, távolabbról: a nyitottság, az önzetlenség, az embert körülvevő világot jobbító minden szándék megbecsülése.
http://erybalazs.blog.hu/2012/09/17/csend_133


Grafika: Szigeti Edit

Hogy miért Esti?
Mert Esti
egy szóval [egyszóval]: politizál,
más szóval: világnéz,
két szóval: van véleménye,
három szóval: félti a környezetét,
négy szóval: távolabb lát saját magánál…
http://erybalazs.blog.hu/2016/05/03/the_sound_of_words_552



Hogy miért Csodazongoraverseny? Mert:
megfújnám dogmatikus szimbolámat (összecsavarom a spárgát a kapcával), hogy e jelre elstartoljon a Magyar Nemzeti Csodazongoraverseny. [Próbáljon meg bárki metafora nélkül zenéről beszélni!]
http://erybalazs.blog.hu/2015/02/21/a_csodazongoraverseny_hang-es_kepzavar_nagy_tetelben?desktop&token=875a1d9931287338b94d5c63e367c7c5
http://erybalazs.blog.hu/2014/08/29/zene_hang_szerszamokra_es_zongorara
Ajánlott támogatás: 1.000 Ft (Lehet többet és kevesebbet is adni.)

február 26. hétfő 19:00
ELŐADÓEST

KORNIS MIHÁLY KLASSZIKUS ÉS KORTÁRS ÍRÓK MŰVEIBŐL OLVAS


fotó: Reviczky Zsolt

Kornis Mihály februártól klasszikus és kortárs írók műveiből olvas párban
(úgy mint Bruno Schultz és Szíjj Ferenc,
Csehov és Kiss Noé,
Thomas Mann és Nádas Péter,
Herrmann Hesse és Nyiszli Miklós)
Alkalmak (minden hónap utolsó hétfője):
február 26.
március 26.
április 30.
május 28.
Facebook
A belépés díjtalan, de dobhat a pohárba, aki a helynek segíteni tud.

február 27. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - A MAGYAR JAZZ ELSŐ ARANYKORA 7.

Vendégünk: KŐSZEGI IMRE
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -

Kőszegi Imre (Budapest, 1944) Liszt Ferenc-díjas magyar dobos, zeneszerző, zenetanár, a Magyar Jazz Szövetség volt elnöke 2002-2008, a magyar jazz nagy generációjának egyik kiemelkedő muzsikusa, a hazai és a nemzetközi jazzélet egyik legaktívabb résztvevője. A Zeneakadémia Jazz Tanszék ütőtanára is volt. Budapesten született, és 1963-ban a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium dobszakán végzett. Fiatal dobosként Pege Aladár nagybőgős-basszusgitáros együttesében játszott, a formáció a hatvanas években számos nemzetközi elismerésben részesült. 1975-ben indult el első saját együttesével, a Kőszegi Rhythm and Brass-szal. Ez a különleges felállás Kőszegi munkáját dicséri, hiszen az együttes két fafúvósból, egy dobosból és egy ütősből állt. 1980-ban megalapította nemzetközi együttesét Jack Gregg amerikai basszista, Zbigniew Namysłowski lengyel szaxofonos és Gárdonyi László magyar zongorista társaságában, és nagy sikerrel turnéztak Európában. Saját zenekarai mellett együtt játszott még a „Super Trio” és a „The Creative Art Ensemble” formációkkal. Sodró ritmusaival, vérbő tempójával hozza lázba a közönséget. Játékán a legnagyobb amerikai dobosok – Philly Joe Jones, Elvin Jones, Art Blakey, Tony Williams, Jack DeJohnette – stílusjegyei érzékelhetőek. Kőszegire a bebop és free swinging jazz volt nagy hatással, de zenei nyitottsága jellemezhető azzal is, hogy közreműködött számos jazz- és popzenei felvétel elkészítésében. Időzítése pontos, zenéje pedig kimondhatatlanul gazdag. Saját együttesein kívül megszámlálhatatlan külföldi és magyar muzsikussal játszott és játszik együtt, muzsikált Szabados György free-jazz együttesétől a klasszikus szvinget játszó, Vukán György-Berkes Balázs-Kőszegi összeállítású Szuper Trión át a legendás Rákfogóig. Játszott Radics Bélával és Frank Zappával, a „Take Four”ban társa volt Tomsits Rudolf, Pege Aladár és Babos Gyula gitáros. Zenélt továbbá az Amerikai Egyesült Államokban élt magyar gitárossal, Zoller Atillával és Szabó Gáborral, az osztrák szaxofonos Harry Sokallal, Fritz Power zongoristával, és Albert Mangelsdorf német trombonossal. Több mint 150 lemezen működött közre.



AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget. (És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük.)
További Dzsesszmecserék (a változtatás jogát fenntartva):
március 13. - A Magyar Jazz Első Aranykora - Ráduly Mihály (még nem biztos!!)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

február 28. szerda 19:00
LAPBEMUTATÓ

HÉVÍZ 2018/1.



Az új szám szerzői közül felolvasnak:
BEREMÉNYI GÉZA
DARVASI LÁSZLÓ
TURI TÍMEA
VIDA KAMILLA

Házigazda
FEHÉR RENÁTÓ

Még:
CSERNA-SZABÓ ANDRÁS
DARIDA BENEDEK
VAJNA ÁDÁM

A helyszínen 400 Ft-ért megvásárolható lesz a lapszám!

március 1. csütörtök 19:00
POLÉMIA

 "EGY HÚRON PENDÜLÜNK"
KEREKES SÁNDOR ÉS SZABÓ LAJOS KÖZÖS ESTJE


Kerekes Sándor

Kerekes Sándor Budapesten nevelkedett, mérsékelt sikerrel. 1976 óta Torontóban él, pénzügyi szakember. Írásaiban történelemmel, politikával és közgazdasági kérdésekkel foglalkozik. Kedvelt műfaja a polémia. Az elmúlt tizenkét évben részt vett a torontói magyar közösség, a Magyar Ház életében. Történelmi vizsgálódásai többnyire a XIX. es XX századi magyar társadalmi, kulturális és politikai világgal foglalkoznak, gyakran a zsidósággal is kapcsolatban. Budapest szerelmese. A magyar politikai élet szorgalmas megfigyelője, különös tekintettel a jelenleg folyamatban lévő fasizálódási folyamatra.
Kerekes Sándor írásai a Kanadai Magyar Hírlapban.


Szabó Lajos

A műsor a klasszikus jazz és a magyar népszerű zene keverékéből áll össze, néhány felolvasott, vagy rögtönzött szöveg közbeiktatásával, a változatosság és a szórakoztatás jegyében.
Adományt elfogadunk, mellyel a közönség Szabó Lajost támogathatja.

március 2. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 11.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, a Szerzői Filmklub, valamint a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

MICHELANGELO ANTONIONI: A KIÁLTÁS
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -



"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)



A kiáltás /Il grido/ - olasz filmdráma, 115 perc, 1957, rendező: Michelangelo Antonioni, forgatókönyvíró:  Michelangelo Antonioni, Elio Bartolini, Ennio De Concini, zeneszerző: Giovanni Fusco,operatőr: Gianni Di Venanzo, vágó: Eraldo Da Roma, szereplők: Aldo - Steve Cochran,Irma - Alida Valli, Virginia - Dorian Gray,Elvira - Betsy Blair,Virginia apja - Guerrino Campanili
A francia iskola pesszimisztikus hangulatát
árasztó film egy munkás, Aldo tragédiáját mutatja be, aki egész sorsát élettársa, Irma szerelmére alapozta, s amikor a nő másba szeret bele, megszűnik számára a normális emberi élet, sőt egyáltalán az élet. Az alkotó ebből a mindennapi történetből valóságos sorstragédiát épített fel, tragikus tévedéssel és bukással, miközben nagy lélektani pontossággal ábrázolja a szerelem erejét.

* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
április 6. - Michelangelo Antonioni: A kaland (1960)
május 4. - Michelangelo Antonioni: Az éjszaka (1961)
június 1. - Michelangelo Antonioni: Napfogyatkozás (1962)
valamikor - Makk Károly: Megszállottak (1962)
július 14. - A Francia Forradalom Ünnepe (extra vetítés)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 5. hétfő 19:00
LAPBEMUTATÓ

EX SYMPOSION új (2017/96.) BALÁCA című lapszámának bemutatója





Korábbi lapszámbemutató

Az Ex Symposion irodalmi és művészeti folyóirat, amelyet a Vajdaságból áttelepült költők, írók és irodalomtudósok alapítottak 1993-ban Veszprémben a híressé vált, egykori Új Symposion szellemiségének folytatóiként. A lap főszerkesztője 2004-ig Tolnai Ottó volt (azóta a szerkesztőség elnöke), 2005-től pedig Bozsik Péter, aki korábban felelős szerkesztőként vett részt a folyóirat készítésében (a lap felelős szerkesztője jelenleg Pályi Márk; a verseket Krusovszky Dénes szerkeszti). A szerkesztőbizottság tagjai közé tartozik Balázs Attila, Fenyvesi Ottó (laptervező), Józsa Márta, Kalapáti Ferenc, Ladányi István, Mesés Péter, Pató Attila, Radics Viktória, Rajsli Emese, Szegő János, Szerbhorváth György, Szilágyi Zsófia és Virág Gábor.
http://exsymposion.hu/
A lap bemutatóit a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.
A belépés díjtalan.

március 6. kedd 19:00
2000 AKADÉMIA

VAJDA MIHÁLY ELŐADÁSA



Vajda Mihály filozófiaprofesszort kollégái és tanítványai mindig csak Misuként emlegették, s emlegetik ma is, nyolcvankét éves korában. Érdekes módon azok is szerették és élvezték az óráit, akiktől igencsak távolt állt a marxizmus és a Lukács-iskola. Közvetlen volt, és kíváncsi a tanítványokra, a világra.
A belépés díjtalan.

március 7. szerda 18:00
TÉMA ÉS VARIÁCIÓK - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

FELLINI: 8 ÉS 1/2

8 és ½ /Otto e mezzo/ - olasz filmdráma, 132 perc, 1963, rendező: Federico Fellini, író: Federico Fellini, Ennio Flaiano, forgatókönyvíró: Federico Fellini, Ennio Flaiano, Tullio, Pinelli, Brunello Rondi, zeneszerző: Nino Rota, operatőr: Gianni Di Venanzo, jelmeztervező: Piero Gherardi, producer: Angelo Rizzoli, látványtervező: Piero Gherardi, vágó: Leo Cattozzo, szereplők: Guido Anselmi - Marcello Mastroianni, Claudia - Claudia Cardinale, Luisa Anselmi - Anouk Aimée, Carla - Sandra Milo
Guido, a filmrendező visszavonul egy magánklinikára, szeretne elbújni a világ elől, ám minden kísérlete kudarcba fullad. Nemcsak felesége és szeretője üldözi folyvást, hanem az a rengeteg ember is, aki tőle vár újabb munkát, egy következő, lehetőleg ismét nagy sikerű filmhez. A zseniális ötlet várat magára, helyette álmok, gyerekkori szorongások gyötrik. Képzeletében elvonulnak mind a nők, akik valamilyen szerepet játszottak az életében.


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus

Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További alkalmak:

április 4.: Rob Marshall: Kilenc
május 2.: Woody Allen: Csillagporos emlékek
június 6.: Bob Fosse: Mindhalálig zene
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

március 7. szerda 20:00
KONCERT

SIMPLY ENGLISH



A Simply English trió angol népzenét játszó együttes Pécsről. Tagjai Andy Rouse (korábban a The Folk Tone Drum tagja) és Fenyvesi Béla a Szélkiáltó együttesből. Andy és Béla a Simply English megalakulása előtti években is már többször játszott együtt. (A Szélkiáltó és Andy Rouse készített egy angol gyerekdalokat tartalmazó kazettát This is the Way címmel, és Andy több verset is lefordított angolra a Szélkiáltónak.)



Az együttes 1996-ban kezdett rendszeresen együtt játszani, amikor Andy, aki egyébként angol történelmet és kultúrát tanít a Pécsi Tudományegyetemen, beindított egy új kurzust Brit kultúrtörténet népdalokon keresztül címmel. A kurzus kiegészítéseként összeállított egy-egy órás előadást zenei illusztrációkkal, amellyel több magyar városban már felléptek. Az előadás időutazásra viszi a közönséget a feudalizmus bukásának kezdetétől és John Lackland (Rossz János herceg) idejétől a a még mindig mezőgazdasági XVII. és a korai XVIII. századba, az Ipari Forradalomig, a Viktória-korabeli 'music hall'-ig, végül megérkezik századunkba. Minden állomást egy-egy odaillő dal jelez.
Az előadás szórakoztató és informatív, egyaránt hasznos angol társadalomtörténetet tanuló diákoknak és a népi kultúrát karosszékben élvezőknek vagy bárkinek, aki szeret meghallgatni "néhány jó régi dalt".
2001 elején csatlakozott Babarci Bulcsú a duóhoz, s így a Simply English trió lett.
Honlap
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 8. csütörtök 20:00
KONCERT

GYÉMÁNT BÁLINT - JUHÁSZ GÁBOR GITÁRDUÓ

Gyémánt Bálint a hazai jazzélet egyik legkiemelkedőbb gitárosa, aki valódi érdeklődést mutat a zene minden formája iránt. Szívesen kóstol bele új műfajokba, fedez fel különböző stílusokat, hogy folyamatosan fejlessze zenei világát, inspirálja saját magát és környezetét. 2008-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, és ugyanitt szerezte meg mesterdiplomáját 2012-ben. 2014 óta a Bartók Béla Konzervatórium főtárgy tanára. Gitárosként és dalszerzőként jelenleg Harcsa Veronikával közös duójában, a Bin-Jip zenekarban és a Transform Quintetben működik közre, legújabb zenei projektje pedig a Gyémánt Bálint Trio. Egykori mesterével, Juhász Gáborral közösen 2011-ben jelentette meg a Budapest című albumot, melyen a két gitárművész a város jellegzetes és számukra fontos helyszíneit idézi meg a dalok és improvizációk nyelvén.



Juhász Gábor (1968) Gramofon és Artisjus díjas, Jónás Tamással Aegon társdíjas jazz gitáros. Alapító tagja a Tin-Tin kvartettnek, közremködöje számos neves jazz zenész lemezének. Saját neve alatt 2002-ben jelent meg lemeze a dán Palle Mikkelborg-gal közösen, 60/40 címmel. 2006-ban megalapította a Juhász Gábor triót, melyben Papesch Péter basszusgitározik és Fodo (Födő Sándor) játszik ütőhangszereken. A 2009 óta Bacsó Kristóf szaxofon és Schreck Ferenc harsona művésszel kiegészülve Juhász Quintet néven is fellépnek. 2009-ben 1978 címmel jelent meg Juhász Gábor szerzői CD-je amelyen a kvintett és a trió is szerepel, valamint László Attila gitáron és Borbély Mihály szaxofonon. 1990-óta tanít, jelenleg a Bartók Béla Zenemüvészeti Szakközépiskola Jazz Gitár szakán. Nemzetközi hírességek, akikkel Juhász Gábornak volt szerencséje játszani: Archie Shepp, Palle Mikkelborg, Erik Truffaz, Charlie Mariano, Ian Ballamy, Lars Danielsson, Stephen James, Bebo Baldan, Federico Sanesi, Theo Jörgensman
Bővebben: http://www.juhaszgabor.eu/
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

március 21. szerda 19:00
"BESZÉLGETÉSEK GAZDASÁGRÓL, PÉNZRŐL, MINDENFÉLÉRŐL ÉRDEKES EMBEREKKEL / KIRÁLY JÚLIA SOROZATA"


Király Júlia vendége: KARVALITS FERENC


Karvalits Ferenc (Zalaegerszeg, 1964) magyar közgazdász, jegybankár, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke, a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) volt elnöke. 1988-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (a mai Budapesti Corvinus Egyetem), 1985-től a Rajk László Szakkollégium lakója. 1988 szeptembere és 1999 decembere közt az egyetem pénzügy tanszékének kutatási ösztöndíjasa volt. 1992. június és 1993. november közt a New York-i Columbia Egyeteme járt, ahol gazdaságpolitikai irányításból szerzett „master” fokozatot. A bankári pályára 1990 elején lépett: a következő év nyaráig a Magyar Hitelbank likviditási és kockázatkezelési osztályának megbízott vezetője volt. Ezután 1992 májusáig a Wallis International magáncég befektetési igazgatója volt. 1993 júniusa és novembere közt a Világbanknál Washingtonban végzett ösztöndíjasként kutatásokat a pénzügyi közvetítők szerepéről a gazdasági átmenetben. A következő év januárja újra a Magyar Hitel Banknál találta, ahol 1995 áprilisáig igazgató, 1996 februárjáig ügyvezető igazgató volt. Márciustól a Magyar Nemzeti Bank alkalmazta a Bankfőosztály vezetőjeként. Ezt a posztot 1997 decemberéig töltötte be (közben a CIB Bank igazgatótanácsának póttagja és az Eximbank igazgatótanácsának tagja lett), a következő év januárjától már ügyvezető igazgatóként dolgozott az MNB-nél és tagja lett a jegybank igazgatótanácsának is. 2001 februárjában távozott az MNB-ből Járai Zsigmond jegybankelnöki kinevezésével egyidőben. Korábbi cégéhez, a Wallishoz került vissza, amelynek vezérigazgató-helyettesi posztját töltötte be egy évig. Tagja volt a Hajdú-Bét nevű mezőgazdasági vállalkozás igazgatótanácsának is. A Wallisnál együtt dolgozott Bajnai Gordonnal. Ezután a Surányi György korábbi jegybankelnök vezette CIB Bank alkalmazta, amelynek 2002 tavaszától társ-vezérigazgatója lett. 2005 áprilisáig töltötte be ezt a posztot, párban a másik vezérigazgatóval, a szintén MNB-s múltú Farkas Ádámmal, távozásuktól a banknál csak egy vezérigazgatói poszt maradt. 2005 áprilisában az FHB igazgatóságának tagja, szeptemberben a bank elnöke lett. 1989 és 1994 közt a Fidesz gazdaságpolitikai szakértője volt. 1990 és 1997 közt a Nemzetközi Bankárképző Központban tartott előadásokat, 1996-tól a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen is tanít, banküzemtant, kockázatkezelést és bankrendszer elemzést. Elnöke a Rádió C Kht. Felügyelő Bizottságának. 2004-tol a Miniszterelnök Gazdasági Tanácsadó Testületének tagja. Angolul és oroszul beszél. Modern magyar műalkotások gyűjtője, külföldi szemlékre is ellátogat. 2006-tól szóba került, mint Járai Zsigmond 2007 márciusában távozó jegybankelnök lehetséges utóda. Végül 2007. március 3-ai hatállyal Simor Andrást nevezték ki jegybankelnöknek, de hivatalba lépése után röviddel Simor Karvalitsot javasolta az MNB alelnökének és egyúttal az MNB kamatait meghatározó Monetáris Tanács tagjának. Feladata az MNB-nél alelnökként a közgazdasági és monetáris politikai terület és a piaci műveletek és statisztikai szakterületek felügyelete.


Fotó: Magócsi Márton, origo.hu

Király Júlia (Budapest, 1957) magyar közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár (BCE), 2007-2013 között a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Sokáig a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatójaként volt ismert.
Bölcsészcsaládból származik, Király István irodalomtörténész, Ady-kutató lánya, de a budapesti Fazekas Gimnázium matematika tagozatán érettségizett. Máig úgy gondolja, élete nagy szerencséje, hogy ott kivételes tehetségű tanárai és osztálytársai voltak. Otthon a negyvenezer kötetes családi könyvtár várta – és a grund, ahol mindig is fiúkkal focizott. 1980-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem), négy évvel később ugyanitt doktorált. Makrogazdasági szakember, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, területei közé tartozik a monetáris politika, a pénzügyi kockázatok kezelése és a stratégiai bankirányítás is.
„A minőségre, a nyitottságra, a toleranciára való igényt hoztam otthonról” – mondja. Számára az értelmiségi életforma szerves része a városi biciklizés is: könnyen el lehet jutni színházba, moziba, kiállításra, a „sarki kocsmába” egy jó beszélgetésre.
Ajánlott támogatás: 1.000 Ft - de lehet kevesebbet és többet is adni.
Király Júlia az így összegyűlt pénzt a Nyitott Műhely támogatására ajánlja fel.

március 22. csütörtök 19:00
ZENÉS KÖNYVBEMUTATÓ

HÁMOS GUSZTÁV - KATJA PATSCHKE: SIMPLE CITIES
- közreműködik: VÍG MIHÁLY -



A belépés díjtalan.

április 4. szerda 18:00
TÉMA ÉS VARIÁCIÓK - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

ROB MARSHALL: KILENC


Kilenc /Nine/ - amerikai-olasz filmdráma, 112 perc, 2009, rendező: Rob Marshall, forgatókönyvíró: Anthony Minghella, Michael Tolkin, Federico Fellini, Ennio Flaiano, Tullio Pinelli, Brunello Rondi, zeneszerző: Maury Yeston, operatőr: Dion Beebe, díszlettervező: Gordon Sim, jelmeztervező: Colleen Atwood, látványtervező: John Myhre, szereplők: Guido Contini - Daniel Day-Lewis, Luisa - Marion Cotillard, Claudia Nardi - Nicole Kidman, Carla Albanese - Penélope Cruz, Liliane La Fleur - Judi Dench, Stephanie Necrophuros - Kate Hudson, Mamma - Sophia Loren, Saraghina - Stacy Ferguson
A világhírű filmrendező, Guido Contini (Daniel Day-Lewis) élete válságba jut szakmai és magánéleti problémái súlya alatt. Egyensúlyt kell teremtenie az életében részt vevő fontos nők: felesége (Marion Cotillard), szeretője (Penélope Cruz), múzsája (Nicole Kidman), jelmeztervező bizalmasa (Judi Dench), egy amerikai divatújságíró (Kate Hudson), ifjúkori szexbálványa (Fergie) és anyja (Sophia Loren) között.


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus

Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További alkalmak:

május 2.: Woody Allen: Csillagporos emlékek
június 6.: Bob Fosse: Mindhalálig zene
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

április 6. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 12.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, a Szerzői Filmklub, valamint a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

MICHELANGELO ANTONIONI: A KALAND
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -



"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)


A kaland /L’avventura/ - olasz-francia filmdráma, 124 perc, 1960, rendező: Michelangelo Antonioni, író: Michelangelo Antonioni, forgatókönyvíró: Tonino Guerra, Elio Bartolini, Michelangelo Antonioni, zeneszerző: Giovanni Fusco, operatőr: Aldo Scavarda, vágó: Eraldo Da Roma, szereplők: Claudia - Monica Vitti, Sandro - Gabriele Ferzetti, Anna - Lea Massari, Giulia - Dominique Blanchar, Anna apja - Renzo Ricci
Anna meghívja barátnőjét, Claudiát egy tengeri nyaralásra. A jachton rajtuk kívül még ott lesz Anna vőlegénye, Sandro és egy ismerős pár: Giulia és Corrado. Sziciliai pihenőjük alatt Anna eltűnik. Eleinte mindenki keresi a lányt, bár Sandro nemhogy lelkesedés nélkül teszi ezt, de egyre élénkebben érdeklődni kezd Claudia iránt, aki vonzódik a fiúhoz, ennek ellenére úgy dönt, hogy elutazik. Később újra találkoznak, és együtt bejárják Szicilia minden zegzugát Anna után kutatva. Claudia aggályai végül eloszlanak és a fiatalok szabadon engedik vágyaikat. Claudia számára ez egy nagyszerű és egyben egy nehéz pillanat. Taorminben, miután a szerelmes lány nyugovóra tér, Sandro egy bankettre megy. Reggel Claudia észreveszi, hogy a fiú nincs a szobában. Meg van győződve arról, hogy Anna visszatért. Amikor megtalálja Sandrot, ő egy másik nővel van...

* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
május 4. - Michelangelo Antonioni: Az éjszaka (1961)
június 1. - Michelangelo Antonioni: Napfogyatkozás (1962)
valamikor - Makk Károly: Megszállottak (1962)
július 14. - A Francia Forradalom Ünnepe (extra vetítés)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 2. szerda 18:00
TÉMA ÉS VARIÁCIÓK - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

WOODY ALLEN: CSILLAGPOROS EMLÉKEK

Csillagporos emlékek /Stardust Memories/ - amerikai vígjáték, 85 perc, 1980, rendező: Woody Allen, forgatókönyvíró: Woody Allen, operatőr: Gordon Willis, zene: Dick Hyman, vágó: Susan E. Morse, szereplők: Sandy Bates - Woody Allen, Dorrie - Charlotte Rampling, Daisy - Jessica Harper, Isobel - Marie-Christine Barrault, Tony - Tony Roberts
Sandy Bates ünnepelt forgatókönyvíró és filmrendező nagysikerű vígjátékairól ismert. Csakhogy elege van a sok vidámságból, a kritikusokból és a tolakodó nézőkből. Fajsúlyosabb mondanivalóra vágyik. Új filmjének bemutatója azonban botrányba fullad, mivel a közönség nem azt kapja tőle, amit megszokott. Csalódottságára a nők társaságában keres gyógyírt. Egyszerre három nőnek udvarol, ami már önmagában megkérdőjelezi az igaz szerelem létezésébe vetett hitét... Mély válságba zuhan, mert nem tudja, mivel szolgálhatná jól az emberiséget. Egy "földönkívüli" nézőtől megkapja a választ: "Mondjon jobb vicceket..."


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus

Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További alkalmak:

május 2.: Woody Allen: Csillagporos emlékek
június 6.: Bob Fosse: Mindhalálig zene
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

május 4. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 13.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, a Szerzői Filmklub, valamint a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

MICHELANGELO ANTONIONI: AZ ÉJSZAKA
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -



"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)

Az éjszaka /La notte/ - olasz-francia filmdráma, 120 perc, 1960, rendező: Michelangelo Antonioni,  forgatókönyvíró: Michelangelo Antonioni, Ennio Flaiano, Tonino Guerra, zeneszerző: Giorgio Gaslini, operatőr: Gianni Di Venanzo, szereplők: Giovanni Pontano - Marcello Mastroianni, Lidia - Jeanne Moreau, Valentina Gherardini - Monica Vitti, Tommaso - Bernhard Wicki, Resy - Rosy Mazzacurati Giovanni, a Milánóban élő, sikeres író sivárrá vált belső világa lepleződik le a felesége, Lídia előtt egyetlen nap alatt. Lídia híres magányos sétáját a külvárosban a haldokló barátjuknál tett reggeli kórházi látogatás és az ürességet fényűzéssel leplező nagypolgári estély fogja közre, hogy aztán a hajnal hideg sivárságában szembesítse férjét egykori önmagával...

* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
június 1. - Michelangelo Antonioni: Napfogyatkozás (1962)
valamikor - Makk Károly: Megszállottak (1962)
július 14. - A Francia Forradalom Ünnepe (extra vetítés)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

június 1. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 14.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, a Szerzői Filmklub, valamint a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

MICHELANGELO ANTONIONI: NAPFOGYATKOZÁS
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -



"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)


Napfogyatkozás /L’eclisse/ - olasz-francia filmdráma, 118 perc, 1962, rendező: Michelangelo Antonioni,  forgatókönyvíró: Tonino Guerra, Elio Bartolini, Michelangelo Antonioni, Ottiero Ottieri, zeneszerző:  Giovanni Fusco, operatőr: Gianni Di Venanzo, vágó: Eraldo Da Roma, szereplők: Vittoria - Monica Vitti, Piero - Alain Delon, Riccardo - Francisco Rabal, Ercoli - Louis Seigner, Vittoria anyja - Lilla Brignone, Anita - Rosanna Rory, Marta - Mirella Ricciardi
Vittoria több éves együttélést követően elhagyja élettársát, Riccardót. A nő meg van győződve arról, hogy kiüresedett kapcsolatuknak nincs jövője, ezért döntése véglegesnek tűnik. A megfásult, csalódott nő egy nap meglátogatja édesanyját, aki minden idejét a tőzsdén tölti és itt próbálja gyarapítani szerény vagyonát. A lány megismerkedik a jóképű, energikus és magabiztos brókerrel, Pieróval és azonnal megtetszenek egymásnak. A két teljesen különböző személyiségű fiatal többször is randevúzik, ám érzéseik nem bizonyulnak tartósnak. Egy nap mindketten próba elé állítják a kapcsolatukat, amikor napfogyatkozás idején találkoznak.

* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
valamikor - Makk Károly: Megszállottak (1962)
július 14. - A Francia Forradalom Ünnepe (extra vetítés)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

június 6. szerda 18:00
TÉMA ÉS VARIÁCIÓK - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

BOB FOSSE: MINDHALÁLIG ZENE

Mindhalálig zene /All That Jazz/ - amerikai musical, 118 perc, 1979, rendező: Bob Fosse, forgatókönyvíró: Bob Fosse, Robert Alan Arthur, operatőr: Giuseppe Rotunno, vágó: Alan Heim, Joe Gideon - Roy Scheider, Audrey Paris - Leland Palmer, Angelique - Jessica Lange, Kate Jagger - Ann Reinking, Davis Newman - Cliff Gorman, Lucas - John Lithgow, Dr. Ballinger - Michael Tolan
Joe Gideon táncos, színész, koreográfus, rendező, a Broadway ünnepelt sztárja. Mindez azon az áron, hogy megállás nélkül dolgozik, és egyik cigarettáról gyújt a másikra. Gideon kétségbeesetten igyekszik örök fiatal maradni, próbálja tartani a lépést a trónkövetelőkkel. Most is két munkán dolgozik, a Broadway-musicalen és a hollywoodi filmjének vágásán. A barátnője, a volt felesége és a lánya próbálja őt visszarántani a szakadék széléről, de már késő, a limerült szív nem bírja az állandó stresszt.


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus

Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További alkalmak:

Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)