ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra
április 29. péntek 19:00
DÍJÁTADÓ

Új szakmai elismerés a magyar irodalmi életben:

HAZAI ATTILA IRODALMI DÍJ



Megalakult a szakmai zsűri, amely a következő hetekben eldönti, ki veheti át az első Hazai Attila Irodalmi Díjat. Az elismerést a Hazai Attila Alapítvány hozta létre azzal a céllal, hogy ezen a módon is ápolja a fiatalon elhunyt író emlékét, segítse a hozzá hasonlóan nyitott, újító szellemiségű szerzőket.
Az alapítvány elnöke Garaczi László, a kuratórium tagja az alapító Hazai Éva, továbbá Németh Gábor és Podmaniczky Szilárd. Az általuk felkért zsűri tagjai: Nagy Gabriella, Parti Nagy Lajos, Szegő János és Szilasi László. A díjazott kiválasztása során az alapítvány kuratóriuma egy közös szavazattal vesz részt a döntésben.



A Kortárs Írói Alapítvány Hazai Attila Emlékére 2012 őszén, az író halálának évében jött létre édesanyja, Hazai Éva kezdeményezésére. Az alapítvány célja a hagyaték gondozása mellett, hogy évente elismerésben és támogatásban részesítsen egy-egy pályakezdő vagy középgenerációs írót, aki Hazai Attilához hasonlóan szuverén, újító, kísérletező és kockázatvállaló szerző, jelentős művel hívta már fel magára a figyelmet, és akire szintén jellemző a társművészetek iránti nyitottság, fogékonyság. Az alapítvány által létrehozott Hazai Attila Irodalmi Díj 500.000,- forint pénzjutalommal jár,
átadására minden évben Hazai Attila születésnapja alkalmából kerül sor. A kuratórium és a zsűri tagjai a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon hozzák nyilvánosságra, hogy ki veheti át első alkalommal a Hazai Attila Irodalmi Díjat.
A program időpontja és helyszíne: 2016. április 23-a, 11.00 óra,
Kner Imre terem.
A díjátadó est 2016. április 29-én 19.00 órakor lesz a Nyitott Műhelyben
Hazai Attiláról: http://hazaiattila.hu/
A belépés díjtalan.

április 30. szombat 17:00
IRODAKOM

VARRÓ DÁNIEL ÉS VENDÉGEI A NYITOTT MŰHELYBEN
- Dani vendége most a zuglói kiskamaszklub, téma: az abszurd költészet -



A sorozat a jó időre való tekintettel egy hosszabb nyári szünet után szeptember utolsó szombat délutánján  folytatódik.

április 30. szombat 20:00
UNESCO JAZZ VILÁGNAP - LEMEZBEMUTATÓ A NYITOTT MŰHELYBEN

JUHÁSZ GÁBOR TRIO: SCHUBERT SONGBOOK


Fotó: Jókúti György

“A jazz zenész természetes közege a dal. Dalokat dolgozunk fel, tágítunk ki, dalok harmóniakörére improvizálunk, és amikor saját kompozíciókat írunk, azok is jellemzően dalformákból indulnak ki. Schubert dalai nagyszerűek, a Winterreise ciklus pedig egészen lélegzetelállító. Elektromos gitárral, nagybőgővel, ütőhangszerekkel dolgoztuk fel a Winterreise néhány dalát. Izgalmas utazás ez.”
/Juhász Gábor/
“Juhász Gábor már régen nem zenész. Zenészként elsajátította, sőt, kisajátította magának mindazt, amit lehetett, és csendesen továbblépett: elkezdett beszélni. Műveltsége, szakmai tudása, zeneszerszáma kezd mellékessé válni, a dalokból, a hangulatokból, a lemezekből egy olyan művész szól hozzánk, aki ugyan zenéül beszél, de azt mondja és úgy, amit a beszélgetőtársa hallani akar és hallani tud.”
/Jónás Tamás/
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2011. évi közgyűlésén döntött úgy, hogy a dzsessz világnapjává nyilvánítja április 30-át.
Az Egyesült Államokban áprilisban 2001 óta tartott Jazz Appreciation Month (a dzsessz megbecsülésének hónapja) utolsó napjára eső ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet a dzsessz értékeire, az oktatást, a népek közötti békét, egységet, párbeszédet és együttműködést segítő erejére.Április 30-án olyan nagyvárosok, mint Párizs és New York, valamint New Orleans mellett Budapesten is koncerttel és kerekasztal-beszélgetéssel ünneplik a dzsesszt.
De mi a jazz?
A dzsessz (angolul jazz) egy zenei stílus, amelyre jellemző a blue note-ok (az európai zene hangközeinek módosításából, a leggyakrabban a terc, ritkábban a szeptim és a kvint nem egészen félhangnyi szűkítéséből született hangok), szinkópák, szvingelés és párhuzamos ritmusok alkalmazása.A stílus legfontosabb jellegzetessége az improvizáció, az előadók sokszor rögtönzött szólót játszanak vagy válaszolgatnak egymás játékára (kérdés-felelet). Ez az első olyan művészeti stílus, amely az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki.
A dzsessz gyökerei a nyugat-afrikaiak kulturális és zenei kifejezésmódjában, az afroamerikai zenei hagyományokban (például blues, ragtime) valamint az európai katonai zenekarok zenéjében találhatóak meg.
A 20. század elején az amerikai néger közösségekből indult ki és az 1920-as évekre vált nemzetközileg is ismertté. Innentől kezdve fokozatosan vált meghatározó zenei stílussá a világban, amely jelentős hatással volt és van a többi zenei irányzatra is.
A dzsessz ma is folyamatosan fejlődik, egyre újabb stílusok jelennek meg.
Juhász Gábor
- gitár
Kovács Zoltán - bőgő
Jeszenszky György - dob
http://www.juhaszgabor.eu/
A belépés díjtalan.

május 2. hétfő 19:00
VÁLSÁGTÖRTÉNETEK 4.

Téma: A VÁLSÁG ÉS AZ ÁLLAMOK ELADÓSODÁSA
KIRÁLY JÚLIA SOROZATA
- pénzről, gazdaságról, válságról és emberekről NEM közgazdászoknak -



Jean de La Fontaine tekintete

Aktuális idézet:
„Búzát? – szólt a Hangya sógor. –
Már ez aztán sok a jóból!
Tél elején sincs búzád már?
Hát a nyáron mit csináltál?”
„Mit csináltam? Kérem szépen,
muzsikáltam – szólt szerényen
Tücsök mester. – Aki kérte,
nótát húztam a fülébe!”
„Nótát húztál, ebugatta?
No hát akkor – szólt a Hangya –
járd el hozzá most a táncot!
Jó mulatságot kívánok.”


Minden alkalommal egy érdekes esetet veszünk elő és megpróbáljuk megérteni, mi és miért történt úgy, ahogy történt. Szó lesz hitelekről és betétekről, felelőtlenségről és felelősségről, csalásokról és szemhunyásokról – valójában bármiről, amiről a KÖZÖNSÉG kérdez. De minden alkalommal más a tematika.


Fotó: Magócsi Márton, origo.hu

Király Júlia (Budapest, 1957) magyar közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár (BCE), 2007-2013 között a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Sokáig a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatójaként volt ismert.
Bölcsészcsaládból származik, Király István irodalomtörténész, Ady-kutató lánya, de a budapesti Fazekas Gimnázium matematika tagozatán érettségizett. Máig úgy gondolja, élete nagy szerencséje, hogy ott kivételes tehetségű tanárai és osztálytársai voltak. Otthon a negyvenezer kötetes családi könyvtár várta – és a grund, ahol mindig is fiúkkal focizott. 1980-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem), négy évvel később ugyanitt doktorált. Makrogazdasági szakember, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, területei közé tartozik a monetáris politika, a pénzügyi kockázatok kezelése és a stratégiai bankirányítás is.
„A minőségre, a nyitottságra, a toleranciára való igényt hoztam otthonról” – mondja. Számára az értelmiségi életforma szerves része a városi biciklizés is: könnyen el lehet jutni színházba, moziba, kiállításra, a „sarki kocsmába” egy jó beszélgetésre.
Ajánlott támogatás: 1.000 Ft - de lehet kevesebbet és többet is adni.
Király Júlia az így összegyűlt pénzt a Nyitott Műhely támogatására ajánlja fel.

május 3. kedd 19:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

TÓTH FERENCZ: ITTHON HÚZOM A CSÍKOT
- megnyitja: Kováts Albert festőművész, a Magyar Festők Társasága elnöke -


"A festészet huszonnégy óra szolgálat." (Vojnich Erzsébet)


...Aki még nem dolgozott bányában, nem tudja milyen képet festeni. Évekig tartó ugrás a halál közepébe, még ha nem élünk is mellé, nem biztos, hogy tízest halunk. Festés közben viszonyom van magammal, felelősségteljes, mutáns festék-magömlés: legfeljebb, ha pazar szavak pacája a vásznon. Szívdobbanásaim közti űrt ecsetvonások festésével zsúfolom, időnként túszul ejtve egy pár púpos színt - egy festmény a túlvilágra megy - , vélt igazságomért cserébe, hogy ne engedhessem ingyen el ittlétem.

/.../ Húzom a csíkot… – alkotói aktivitásra utal, egyszerre konkrét és szimbolikus jelentést hordoz, hiszen egyidejűleg nyit meg tényleges és jelképes értelmezési mezőt. Utal a nagyon is konkrét tevékenységre, a sokszorosan rétegzett képfelület csíkokkal történő megosztására, fellazítására, barázdálására; s utal valami talányos, ugyan még a jövőben időző, de bizonyosan megérkező elrejtőzésre, kivonulásra, végmenetelre.Tóth Ferencz képei festménytörténetek abban az értelemben, hogy a képek létrehozásának folyamata, a kiinduló- és végpont közötti állapotetapok nyomon követhetők, viszonylagos pontossággal rekonstruálhatók.A képfelületek kétféle szemlélet, kétféle vágy, kétféle ember viaskodásának terepei. Az expresszív vágyak kiteljesítése, a fesztelenség, a friss indulatok, telített gesztusok vetélkednek a fegyelmező konstruktív figyelemmel. Máskor az eredendő késztetések a konstruktív formálás irányába terelnék, ám szigorú értelemben mégsem tud, és nem is kíván konstruktivista lenni. A létrejövő képen a konstruktivizmus lágyabb, oldottabb változatát hagyja életbe lépni. Megfesti az expresszív képet, majd töröl, visszatöröl egészen a kis bigyókig. De még mielőtt beleszerethetne a piciny részletekbe, a kép tisztulásának érdekében többségüket elengedi, az egészért feladja a részletek vonzását: ráhúz egy harmadik színmezőt, hogy e lezáró felületet a csíkokkal felszakíthassa. Csak egy fejbiccentés, húzza a csíkot… egy plusz nyolc képen át: értjük egymást?
Balázs Sándor: Fejbiccentés /Tóth Ferencz kiállítása a Rákospalotai Múzeumban, 2014. XI./
A belépés díjtalan.

május 4. szerda 20:30
IMPRO SESSION

DAVID EGGERT (CAN) cselló - PALOJTAY JÁNOS (H) zongora



David Eggert (jelenleg a bern-i főiskola csellótanára) és Palojtay János (jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem doktori iskolájának zongorista hallgatója)  a Salzburgi Mozarteum-ban töltött tanulóéveik alatt találkoztak 2008-ban, azóta időről-időre fellépnek közösen Európa koncerttermeiben. Bár e koncertek műsorát a komolyzenei repertoár képzi, próbáik rendszeresen szabad improvizációba csapnak át. Már régen megszületett az ötlet, hogy egyszer közönség előtt is kipróbálják, milyen egy egész estét a hangokkal való szabad kísérletezésnek szentelni, most végre lehetőség is nyílt rá a Műhelyben.
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 5. csütörtök 19:00
IRODALMI EST

A DOKK.HU irodalmi portál estje



A belépés díjtalan.

május 6. péntek 19:00
DEVILLE FILMKLUB 14.

A Szerzői Filmklub 2015-ben bemutatja: "Titkos találkozások a kékruhás növel, avagy Michel Deville (1931-), az örök libertinus" című sorozatának a keretében:

KÖLYÖKBANDA

- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -

Michel Deville mint amatőr kezdte pályáját, majd 1951-1958 között Henri Decoin asszisztense volt több mint egy tucat filmnél. Később J. Meyer technikai munkatársa, amikor az a Comédie Francaise előadásában kamera elé vitte Moliére Úrhatnám polgárát és Beaumarchais komédiáját, a Figaro házasságát. Mint önálló alkotó 1961-ben mutatkozott be egy mai lélekelemző történettel (Ma este vagy soha; 1961), amelynek főszerepét Anna Karina és Claude Rich játszotta. Általában a könnyű komédiák elegáns mestere. Naálunk is nagy sikerrel vetítették A Mona Lisa tolvaja (1966) derűs történetét Marina Vlady és George Chakiris-szel. 1978-ban készült Az 51-es dosszié, amellyel César-díjat nyert. 1986-ban filmrendezőként is César-díjban részsült a Nyakunkon a veszély című filmjéért.
"Michel Deville a francia film Marivaux-ja. Színháztörténész legyen a megmondhatója, mikor volt utoljára fényes Marivaux-bemutató Magyarországon. Pedig boldog és irigylésre méltó közönség, mely ezen az írón mulathat. [...] Kicsit émelyítő és tolakodó magyar címmel (Ártatlan gyönyör) egy minőségére eddig is igényes „kismester” legjobb filmje, A felolvasónő mostanában kerül a magyar mozikba. A film túl csendes, túl szellemes és túl ízléses ahhoz, hogy sikere legyen. Talán a kritika! – gondolnánk, bár reményeinket lohasztja, hogy Deville-nek már jónéhány nálunk bemutatott filmje makacsul elkerülte a kritika figyelmét: sem A kékruhás nő, sem Az 51-es dosszié, sem a Kölyökbanda nem találtatott méltónak igényes bírálatra." (in: Bikácsy Gergely: Titkos találkozások a kékruhás nővel, Filmvilág 1989/9. pp. 16-21.)



Kölyökbanda /La petite bande/ - franci film, 1983, 91 perc, rendezte: Michel Deville , forgatókönyv: Gilles Perrault, zene: Edgar Cosma, operatőr: Claude Lecomte, vágó: Raymonde Guyot, szereplők: Andrew Chandler, Hélène Dassule, Nicole Palmer, Hamish Scrimgeour, Katherine Scrimgeour, Nicolas Sireau¸ Remi Usquin, Valerie Gauthier
Gesztusokra épülő komédia Jacques Tati szellemét idézi, gyermekjáték Deville-módra…
Élénk fantáziájú gyerekek unatkoznak egy angol kisváros zeneiskolájában. Egyik nap fellopódznak egy komphajóra, s átkelnek a kontinensre. Franciaországban leleményesen szerzik meg, amire szükségük van, kivágják magukat a legnehezebb helyzetekből is, lerázva üldözőiket. Amikor bekerülnek a rendőrségre, őrületbe kergetik a zsarukat és a pszichológusokat. Két társukat aztán elkapják s megöregítik a gonosz felnőttek, de a bandának sikerül visszafiatalítani és kiszabadítani őket. Megelégelvén a kalandokat, egy bárkán indulnak vissza Angliába, amely útközben elsüllyed, s ők úszva érnek partot egy lakatlan szigeten.

* * *
szeptember 2. Veszély a lakban (1985, fsz.: Michel Piccoli)
október 7. A felolvasónő (1988, fsz.: Miou-Miou)
november 4. Nyáréjszaka a városban (1990) mf.
FIGYELEM!
2016 folyamán egy Robert Bresson életműsorozat is várható, pontos információ és részletek miatt, kérjük figyelemmel kísérni Szerzői Filmklub csoportunkat!
A sorozat kísérőkiadványaként a Francia Új Hullám Kiadó gondozásában készül a Szerzőifilmes Füzetek 1. száma Michel Deville filmrendezőröl!
A filmklub előtt és után a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Godard-tanulmánykötete kedvezményesen 2.500Ft-ért vásárolható meg: JLG/JLG - Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása (Szerzőifilmes Könyvtár 3. kötet) címmel.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 7. szombat 20:00
KONCERT


ELSA VALLE - WINAND GÁBOR ACAPELLA DUÓ



Két hang, ezernyi gondolat

A két különleges zenei egyéniséggel és talentummal megáldott énekest nem kell bemutatni az igényes zenéhez szokott közönségnek, hiszen mindkét művész ismert és elismert alakja nem csak a hazai, de a nemzetközi jazz életnek is. A csütörtöki koncert különlegessége Elsa Valle és Winand Gábor  személyiségéből fakad. Két olyan énekhang ad randevút egymásnak, amelyek a világ különböző tájain születtek, majd a hely kultúráját, hangulatait, jellegzetes zenéjét magukba szívva cseperedtek fel, hogy aztán kifejlődve  mérföldkövekként jelezzék az utat egy olyan világba, ahol még kevesen jártak, de követőik biztosan akadnak majd szép számmal a felnövő generációkban. Ez a két út ér össze ezen az estén, amikor Elsa Valle afrikai gyökerektől átitatott a kubai dallam és ritmusvilággal megédesített hangja találkozik Winand Gábor különlegesen finomra csiszolt melodikus improvizációival, az amerikai jazz Afrikából indulva megkerüli a bolygót és a közép európai fűszereket is magába szívva, felfrissülve ismét találkozik régi önmagával.
A két művész csodálatos duóján keresztül együtt felfedezzük a zene horizontjait, megismerjük a szabadságot és a zene által felszabadult érzések, művészetek világát. Tánc, közös alkotás, művészi pillanatok teremtése együtt. Erröl fog szóln az este. (E. V. és W. G.)
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 9. hétfő 19:00
ZSÖLLYE

Vendégünk: FULLAJTÁR ANDREA és DARVASI LÁSZLÓ

Ajánlott támogatás:

május 10. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - ÚJ FOLYAM 4.

 




AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget.(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

május 11. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS

AMÍG JÁTSZOL - Beszélgetés SPIRÓ GYÖRGGYEL
Jámbor Judit interjúkötetéről beszélget a sorozat négy állandó szereplője: Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Sipos Balázs

„Iszonyú jó, nagyon élvezem, ha belebújhatok lelkekbe. Ha elkezd az ő lelkük működni és nem az enyém van jelen. Persze, hogy az enyémből hozom őket létre, de ha nagyon ihletett az ember, ha nagyon elmélyül, ha nagyon átéli azt a szerepet, akkor olyasmi juthat az eszébe, ami neki saját magának soha. Ezeket nagyon szoktam élvezni, ezeket a pillanatokat. Néha vannak ilyenek, nem gyakran, de szoktak ilyenek lenni, amikor olyat mond a szereplő, amit én nem tudnék mondani. Shakespeare-nek millió ilyen mondata van, nekem meg tűrhető mennyiségű, néhány száz is akár.”
Interjúkötetünkben Spiró György, a kortárs magyar irodalom egyik legsokoldalúbb művésze vall önmagáról, művészi életútjáról, pályájának legemlékezetesebb pillanatairól, örömeiről, csalódásairól. Megismerhetjük az élethez, a művészethez való viszonyát, ars poeticáját, művészi hitvallását, amelyhez egész eddigi pályafutása alatt hűen ragaszkodott. Mindezeken kívül jó néhány vele kapcsolatos vitás kérdésre választ kapunk, s egy kicsit bepillanthatunk az alkotó ember életébe, érzéseibe, mindennapjaiba. A kötet személyes vonatkozásai mellett kortörténeti érdekességekben gazdag, feltűnnek benne az elmúlt harminc év irodalmi közéletének jelentős személyiségei, alkotói műhelyei.
Jámbor Judit 1972-ben született Budapesten. Magyar-néprajz szakon végzett a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.

 


Az Előhívás 2015-2016-os „szemeszterei” az önéletírás, a memoárirodalom, a vallomások könyveiről szólnak. Az alanyi elbeszélés, a korban álló, annak életvilágáról tanúskodó epika erőteljes és gazdag vonulata a magyar irodalomnak; nem lehetett elmulasztani az esélyt, hogy a visszaolvasások ebben az irányban keressenek utat. Mert amikor irodalomról beszélünk, akkor szükségképpen történelemről is, arról a közös tudástartományról, amely minden kulturális közösségnek a sajátja. Az emlékezet elfogult, az emlékező író egy bizonyos perspektívából lát és láttat; páratlan egyszeriségében korlátai és lehetőségei; a személyiség nagyepikáját, a történeti időt tereli mederbe, mondja el.
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A sorozatról részletesen: http://www.litera.hu/hirek/naplok-memoarok-kezdodik-az-elohivas-uj-szeriaja
A Litera és a Nyitott műhely másik sorozatáról, az Írómoziról bővebben: www.litera.hu/dosszie/iromozi
Esemény a Facebookon.

A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

május 13. péntek 18:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Tiszatáj Könyvek sorozatában megjelent

PETŐCZ ANDRÁS: A MEGVÉNHEDT ISTEN című verskötete,
-  kötetet bemutatja, a szerzővel beszélget: Kálmán C. György, a kötetéből felolvas a szerző -
A felolvasóest keretében "istenes" verseikkel, novelláikkal bemutatkoznak Petőcz András írókurzusának növendékei

A belépés díjtalan.

május 20. péntek 18:00
A KEDVENCEK KÖZÜL - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA

BLAKE EDWARDS: ESTÉLY HABFÜRDŐVEL

 

Estély habfürdővel /The Party/ - rendező: Blake Edwards, író: Blake Edwards, forgatókönyvíró: Blake Edwards, Frank Waldman, Tom Waldman, zeneszerző: Henry Mancini, operatőr: Lucien Ballard, jelmeztervező: Jack Bear, producer: Blake Edwards, látványtervező: Fernando Carrere, vágó: Ralph E. Winters, szereplők: Hrundi V. Bakshi - Peter Sellers, Michelle Monet - Claudine Longet, Nanny - Jean Carson, Balerina - Natalia Borisova, Janice Kane - Corinne Cole, Rosalind Dunphy - Marge Champion, Bernard Stein - Al Checco
Kietlen, sziklás, dombos vidék. Néhány turbános indiai katona bujkál a sziklák között... Egy film utolsó jelenetének felvétele folyik. Ám Hrundi V. Bakshi, az ügyetlen statiszta véletlenül rálép a robbanókészülékre, s az erődítmény idő előtt repül a levegőbe. Ezzel pedig végérvényesen meghiúsítja a filmesek munkáját. A rendező értesíti a film producerét, aki a bajkeverő statiszta nevét véletlenül az aznapi partira meghívandó vendégek listájára írja. És persze így a partin is biztosított a sok bonyodalom.


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus

Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)