ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra
február 8. hétfő 20:00
KONCERT

MERENGŐ
- akusztikus duó: BÁLDI MARIETTA (ének), FÖLDVÁRI PÉTER (gitár) -



'Könnyed, eklektikus, szabad feldolgozásban adunk elő néhány magyar, illetve külföldi gyöngyszemet a következő előadóktól: Demjén, Charlie, Presser, Sting, Pink; valamint népdalfeldolgozást.'
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő: Krecs Anna)

február 9. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE 9.

MITŐL SZÓL AZ EMBERI HANG?
Hangot ad: az LFZE jazz tanszékének ének tanára, LAKATOS ÁGNES és két roppant tehetséges tanítványa: KISGYÖRGY ILKA és HORVÁTH CINTIA - és ha nem vigyáztok, akkor Ti is!!!

- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -



Témák:  Az előadóművészek bemutatása, majd egy még általunk sem ismert parádés program következik.
AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT AJÁNLATOS! SŐT, ÉNEKELNI IS LEHET, SŐT AJÁNLATOS!



A kérdezőbiztos és a közönség félénkebb tagjainak képviselője: KEREKES GYÖRGY. Tettestársa, Pallai Péter Londonba menekült, nehogy meghallja a közönség, milyen hamisan énekel.
(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
LAKATOS ÁGNES a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazzének szakán szerzett tanári és művészdiplomát. 1988 óta az Erkel Ferenc Zeneiskola jazzének-tanára. A Benczúr Jazzklub és Jazz Fesztivál háziasszonya, fő szervezője. Saját zenekaraival 15 éve a magyar jazzélet aktív szereplője. A Jazz Voices énekegyüttes vezetője 2002 óta, 2004-ben az Cantata Mondialon, a világ egyik legnagyobb vokális fesztiválján és versenyén, a Csehországi Olomoucban aranyérmet nyert. 2004 szeptemberétől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazzének-tanára. Egyaránt lenyűgöző amikor sztenderdeket énekel és amikor merész zenei kísérletekbe bocsátkozik.
https://www.youtube.com/watch?v=9IRpnS33lf8
https://www.youtube.com/watch?v=Cw7We6fIgGU


...a két vitavezető...

A vitavezetők csak az első, október 20-án kezdődő sorozat témáját vésték kőbe: ez az eredetileg több mint egy évtizede, szintén a Nyitott Műhelyben nagy érdeklődés mellett megrendezett “Mitől szól a…” című hangszeres bemutatók felújítása lesz, melynek keretében minden alkalommal más-más hangszert mutat be élőben és felvételekről is annak egyik kiváló exponense.
FOGYASZTÁSI KÉNYSZER NINCS, DE
MELEGEN AJÁNLJUK A NYITOTT MŰHELY
LEGENDÁS ÉTEL- ÉS ITAL KÉSZLETÉT.
Szeretettel vár minden jazzkedvelőt, zenészt,
énekest, érdeklődőt és kritikust.
Kerekes Gyuri és Pallai Péter
Belépődíj: 500 Ft

február 10. szerda 19:00
JAZZKÓSTOLÓ A KISTEREMBEN

MINDEN, AMIT TUDNI AKARTÁL A JAZZRŐL, DE SOSEM MERTED MEGKÉRDEZNI...
BÁLINT FERENC RANDOM JAZZTÖRTÉNETI SOROZATA 13.



...az eljövendő estek "megkevert részleteiből"...
"Ismerkedésem a jazz-el több mint 40 éve kezdődött, mikor egyik bolond nagynéném megkérdezte::"Szereted, amikor Armstrong énekel?" "Szerintem jobb ha trombitál. Túl szomorú." Akkor 14-15 évesen még azt sem tudtam, mi a jazz - hát még azt, hogy ki szegény "Satchmo". Akkor halt meg, sok felvételt játszottak tőle abban az időban. 3 évvel később már rutinos pesti gyűjtők,(dealerek) osztották az észt a Rózsavölgyi Zeneműboltban, ahol 3 évig bírtam (sajnos): olyan komolyan vettem a "hivatásom", hogy nem jártam koncertre, ezt könyvtárosi, majd antikváriumi éveim alatt bőségesen bepótoltam. 1985 után kezdtem eljövendő sorozatomra felkészülni. Kecskeméten, az Arany János úttörőházban(?) kezdtem igen amatőr intellektuális jazz-történetet hirdetni, szerény sikerrel. Jó tíz évvel később a Fix rádióban folytattam ezirányu nonprofit tevékenységemet hétfő délelőttönként,1-2 éven át, miközben délutánonként a magyar jazz gyűjtőkböl (már dealerekből) "gazdagodtam". Havonta,másfél havonta utazom Ausztriába, Németországba, Csehországba, Franciaországba ingyen szállással,"görkorcsolyával" (= vasúton 3.osztály, benzinrész, legolcsóbb busz). Az ott tölthető időt ismerkedés helyett no name blues és jazz zenék hallgatásával töltöm, és kerestem az ő életükben a zenéik helyét, -miközben lemezeim után hátizsákolok. A digitális felvételtechnikát kb. 28 éve jazz,fekete blues, népzene, és főleg klasszikus zene rögzítésére alkalmatlan technikának tartom (poprock, 80-as évek, jazzy, és egyéb trash műfajokhoz kiváló) - ezért szolgáltatok zenét analóg módon.
A sírásást deklarált módon Szabó Gábor kezdte! A Down Beat (félszaklap - címlapján szerepelt először, hogy a "Jazz is dead"), 1968-ban nem tette hozzá, milyen sokat tett ezért, mikor Beatles számokat énekelt Gary McFarlanddal"

Bálint Ferenc /Newport Hanglemezbolt/
A belépés díjtalan.

február 10. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS

VÁZSONYI VILMOS (ZEKE-HADAS): EGY FÖLÖSLEGES EMBER ÉLETE
- a kötetről Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György
beszélgetnek -



Az Előhívás következő állomása Hadas Miklós–Zeke Gyula: Egy fölösleges ember élete – Beszélgetések Vázsonyi Vilmossal című könyve, mely a Balassi Kiadónál látott napvilágot 2012-ben.
"Vázsonyi Vilmos (1935–2008) a múlt századforduló méltatlanul elfeledett demokrata politikusa, Vázsonyi Vilmos unokája, s az 1944-ben Dachauba hurcolt Vázsonyi János fia. 1956-ban menekült Nyugatra, s noha öt nyelven is kitűnően beszélt, s a művészetek és a társadalomtudomány számos területén halmozott magába káprázatos tudást, sosem érdekelte a karrierépítés.

A hagyományos időből és normákból konokul kiforduló, oblomovi és Rezeda Kázmér-i módon céltalan, ám ugyanakkor minden rezdülésével a művészetekre és a lányokra összpontosító, örömelvű élete szinte felszólítás volt a számunkra: írjunk róla, és ne engedjük át alakját az elmúlásnak. A kötet afféle önéletmondás, mintegy százórányi hanganyagra támaszkodva tárja fel ennek a semmilyen tárgyban nem publikáló vándornak a semmilyen közkeletű értékrendbe nem illeszthető gondolatait a világról, élete eseményeiről, a művészekről és a művészetről.
Utolsó húsz évében számtalan éjszakát beszélgettünk át vele Párizs, Amszterdam és Budapest, valamint Európa más városainak utcáin és kávéházaiban. Hozzánk hasonlóan nemigen akadt barát, kortárs, szerelmi vagy csak egyszerű beszélgetőpartner, akiben ne hagyott volna mély nyomot a vele való találkozás. Története sokarcú: 19. és 20. századi családtörténet, magyar zsidó sorstörténet, egy emigráns Don Juan története, de a modern kori Magyarország és Európa hanyatlástörténete is egyben. A főszereplő átütő verbalitását megidéző kötet lapjain a jeles elődök, családtagok, neves és kevésbé ismert kortársak közt éles közelképekben villannak fel Móricz Zsigmond, Szép Ernő, Molnár Ferenc, Márai Sándor, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Szent-Györgyi Albert, Samuel Beckett, Alexander von Sacher-Masoch, valamint Ligeti György alakjai" olvasható a könyv ajánlójában.
A Literán részlet olvasható a könyvből, valamint ajánljuk Zeke Gyula Vázsonyi Vilmosról írt esszéjét és Jánossy Lajos könyvkritikáját Tulajdonságok címmel.



A tervezett további témák sorrendben:
 3. Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1973-1974 4. Tolnai Ottó: Költő Disznózsírból 5. Spiró: Amíg játszol
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A sorozatról részletesen: http://www.litera.hu/hirek/naplok-memoarok-kezdodik-az-elohivas-uj-szeriaja
Litera - az irodalmi portál * http://www.litera.hu/ * litera@litera.hu
A Litera és a Nyitott Műhely közös sorozata, az Előhívás eddigi tizenkét évadában, hat év alatt (2008-tól 2014 tavaszáig) összesen 54 beszélgetésre került sor a Nyitott Műhelyben
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

február 11. csütörtök 20:00
KONCERT

MIRNA


A Kárpát-medence dallamai - másképp

A 2015 tavaszán alakult Mirna együttes tagjai korábban már több különböző formációban muzsikáltak együtt. A magyar és ír népzenében, jazzben és különböző populáris műfajokban is otthonosan mozgó zenészek most megmutatják, hogy a magyar népzenét és a Kárpát-medence többi nemzetiségének zenei örökségét mennyire érzékenyen, hitelesen, de váratlan és izgalmas módon tudják tolmácsolni. A dallamokat a hagyományostól eltérő zenei közegbe ültetik, így az eredetétől fogva tökéletes zenei kincs is új életre lel.


www.facebook.com/mirnaband

Bakos Bettika - én
Horváth Dóra - hegedű
Dévényi Zoltán - gitár, keyboard, zenék
Szabó Dániel - furulyák, mandola, basszusmandola
Clemente Gábor - ütőhangszerek
https://youtu.be/7QYEea_fEzA
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

február 12. péntek 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Magvető Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy jelen alkalommal

TAKÁCS FERENC irodalomtörténész beszélget a SÖMMI. című regényéről CSERNA-SZABÓ ANDRÁSSAL



,,Ott fogták el Rózsa Sándort örökre"

Rózsa Sándor történetét sokan elmesélték már. A nép, az istenadta nép egy rakás nótát és legendát költött a betyárvezérről, a ponyvaszerzők se lustálkodtak Rózsa-ügyben, de az irodalmi profik közül is számosan pennájuk hegyére tűzték az alföldi szegénylegény sorsát: Arany, Tömörkény, Krúdy, Móricz, Móra stb.
Az előbbiekben felsorolt elbeszélőkben egyetlen közös van: egyik sem volt ott! Mármint senki nem látta közelről Rózsa Sándor működését.
Most azonban egy koronatanú beszéli el a közismert történetet. Veszelka Imre, ,,a legszöbb paraszt", Rózsa Sándor legkedvesebb cimborája meséli el, hogy valójában hogyan is estek meg a dolgok. Ha valaki, hát ő igen közelről látta az eseményeket, és most (1900-ban) a szegedi Páva vendéglő előtt elmondja az igazi, eddig eltitkolt, megdöbbentő sztorit.
Ördögi easternre számítson az olvasó, kegyetlen, de igaz szavakra, mert Veszelka nem kér - de nem is ad kegyelmet. A Sömmi patakvértől nem mentes, de igaz érzelmekben is dúskáló betyárregény, melyben nemcsak a szegénylegényekről hullik le a lepel, de magáról a történelemről is. Mert Veszelkától megtudjuk, semmi sem úgy történt, ahogy eddig tudtuk. Sömmi!

Cserna-Szabó András 1974-ben született Szentesen. Bölcsészkarra járt, majd prózaszerkesztője lett a Sárkányfű című irodalmi lapnak. Volt a Magyar Konyha főmunkatársa, tíz éve a Gusto étteremkritikusa.
Szépirodalmi munkássága (novellák, esszék) mellett gasztronómiai írásai is ismertek. Írt már drámát, forgatókönyvet és a másnaposság eszmekörét tárgyaló rendhagyó szakácskönyvet is, nyert lecsófesztivált és kocsonyafőzés közben feltalálta a farkas pacalt.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Fél négy
(1998), Fél hét (2001), Félelem és reszketés Nagyhályogon (2003), Puszibolt (2008), Mérgezett hajtűk – esszék (2009), Ede a levesben – gasztrokrimik, Fehér Bélával közösen (Magvető – M-érték, 2011), Nagy macskajajkönyv, avagy süssünk-főzzünk másnaposan (társszerző: Darida Benedek) (2012), Szíved helyén épül már a Halálcsillag (2013), Veszett paradicsom (2014), Sömmi. (2015)


Más korok betyárjai: Rózsa Sándor és Takács Ferenc

Takács Ferenc kritikus, műfordító, irodalomtörténész, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke. Tarján Tamás napjaink hazai irodalomkritikai gondolkodásának egyik legfontosabb mozgatójaként írja le Takács Ferencet. Mint mondja: „Maga a kritikusi mentalitás van a vérében: a kritizálni necesse est. Mégsem kebelezi be sem a vizsgált művet, sem a nála szellemi lakomává váló elemzés olvasóját. Javaslattevő, orientáló véleményalkotásának iránytűje a sok kontextusú függetlenség”
A belépés díjtalan

február 13. szombat 19:00
IN MEMORIAM...

A Szerzői Filmklub és a Nyitott Műhely

JACQUES RIVETTE francia filmrendezőre emlékezik
A NÉGYEK BANDÁJA című filmjének vetítésével
- bevezetőt mond: Pentelényi László, a Francia Új Hullám Kiadó vezetője -


1928 - 2016

Jacques Rivette 1928. március 1-jén született Rouenben. Truffaut szerint vele kezdődött a francia újhullám. A Cahiers du Cinéma köré csoportosuló rendezőkhöz hasonlóan ő is folytatott filmes tanulmányokat. Első rövidfilmjét 21 évesen rendezte – ez volt az Aux quatre coins 1949-ben –, majd egy évvel később a Le quadrille című kisjátékfilmmel folytatta. A két kisfilm érdekessége, hogy főszerepeiket Jean-Luc Godard alakította.
Közel hét évtizedes pályája során több mint 30 filmet – köztük több rövidet és dokumentumfilmet is – rendezett, munkáit többek közt Velencében, Moszkvában, Los Angelesben és Karlovy Varyban díjazták. A négyek bandája (La bande des quatres, 1988) elnyerte a zsűri különdíját és a nemzetközi kritikusszövetség díját a Berlinalén, A szép bajkeverőt (La belle noiseuse, 1991) pedig a legjobb film Césarjára jelölték, és elnyerte a zsűri nagydíját Cannes-ban. 1991-ben a Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál életműdíjjal tüntette ki


A négyek bandája (La Bande des quatre) - színes, francia-svájci filmdráma, 160 perc, 1988, rendezte: Jacques Rivette, forgatókönyvíró: Pascal Bonitzer, Christine Laurent, operatőr: Caroline Champetier, jelmeztervező: Laurence Struz, zene: Claudio Monteverdi, látványtervező: Emmanuel de Chauvigny, vágó: Catherine Quesemand, szereplők: Bulle Ogier (Constance), Benoît Régent (Thomas), Fejria Deliba (Anna), Laurence Côte (Claude), Bernadette Giraud (Joyce)
/.../A stílus igazi mestere ezen a fesztiválon ugyancsak francia rendező volt: Jacques Rivette. Filmjének fiatal, bolondos lányok a hősei, akik véletlenül, de annál elháríthatatlanabbul keverednek egy bűnügybe. Történetük – Rivette előadásában (!) – az élet kiismerhetetlenségéről, az ebből következő bizonytalanságról, a jelenségek, érzések, cselekedetek kétértelműségéről beszél. Méghozzá kettős fénytörésben. A lányok ugyanis színiiskolába járnak, ahol rendszeresen próbálják Marivaux egyik színművét. (A La double inconstance-ról van szó, amely ismereteim szerint nem jelent meg magyarul.) S a „szív metafizikáját” fürkésző darab helyzetei, párbeszédei finoman, áttételesen hol összecsengenek a film cselekményével, a szereplők lelkiállapotával, hol meg ellenpontozzák azt. A Négyek bandájának (ez a film címe) szerkezete majdhogynem tökéletes és annyira pontos, hogy szinte „önmagában” is érzékelhető. S ennek azért van jelentősége, mert ez teszi nyilvánvalóvá a kamera szerepét. Maga a történet ugyanis egy krimi alapjául is szolgálhatna. De hogy nem az kerekedik belőle, az épp a rivette-i kameravezetés eredménye. A bizonytalanság, a kétértelműség nincs eleve benne – szándékosan mondom így: – a sztoriban, hanem a fogalmazásmód által teremtődik meg. A korábbi példáktól eltérően azért áll elő ez a különös, magam inkább azt mondom, természetes helyzet, mert Rivette filmjében a nyelvezet és a mondandó nem választható el, a stílus nem hántható le a műről. A Négyek bandája ezért volt a fesztivál talán legemlékezetesebb versenyfilmje (és ezért kapott méltán FIPRESCI-díjat).
Persze tudjuk, hogy Jacques Rivette alapítója, jeles egyénisége volt a francia új hullámnak, vagyis egy stílusteremtő filmtörténeti irányzatnak. Ezért talán nem meglepő, hogy kitüntetett szerep jutott filmjének egy olyan fesztiválon, amelynek legfőbb tanulsága talán épp egy stílusteremtő, új fogalmazásmód megalkotásának elodázhatatlansága.
Zalán Vince: Stílus kerestetik (Filmvilág 1989/6.)
Ajánlott támogatás: 500 Ft

február 14. vasárnap 16:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

SZVETNYIK KATA: VELEM
- megnyitja: Lőrinczy Attila író, dramaturg -



Orvosi értelemben nem vagyok függő, nem vagyok semmilyen szer vagy orvosilag lejegyzett káros viselkedési forma rabja. Mégis, ha pontosan akarok fogalmazni, egész létezésem számos mánia, függőség, vágy lüktetéséből, kölcsönhatásából áll össze. Folyamatos késztetést érzek arra, hogy, alkossak, nem tudok egy helyben maradni.
Szvetnyik Kata



A festő személynek nem kell attraktív külsővel rendelkezni ahhoz, hogy szépet alkosson, nem korlátozzák ekképpen fizikai adottságai. Azt fest, amit csak akar, amit képzelete és képességei megengednek. Míg a színpadon sohasem felejthetjük el külsőnket, alkatunk meghatároz, ezt kaptuk, ezzel kell együtt élnünk. Jó érzés elhagyni a színházi munkával járó elvárásokat, jó érzés egyedül lenni, és felszabadító, hogy van az életemben egy olyan dolog, ami mindentől és mindenkitől független. A festés, olyan fék az életemben, ami megóv attól, hogy kiégjek. Segítség abban, hogy elmondjak, olyan érzéseket, amikre nincsenek szavaim, kiadjam magamból a fájdalmamat, a dühömet. Életben tart.
Szvetnyik Kata



Szvetnyik Kata (Budapest, 1990.03.21.) tavaly szerzett diplomát a Kaposvári Egyetem színész szakán, ez évtől a Kaposvári Csiky Gergely Színház színésznője.
A kiállítás megtekinthető: 2016. március 11-ig.
A belépés díjtalan.

február 18. csütörtök 20:00
SZERZŐI EST

MAGYAR PÉTER ESTJE BARÁTOKKAL

Magyar Péter versek, dalok, zene, barátok:
Magyar+Müller Péter+Kirschner Péter
Magyar+Víg Mihály és a Balaton
Magyar+Kreutz László
Magyar+L2

Belépődíj: 1.500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 19. péntek 18:00
VÁGYAK, FÉLELMEK - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA

ORSON WELLES: A PER



A per /Le Proces/ - fekete-fehér, francia-olasz-NSZK filmdráma, 120 perc, 1962 rendező: Orson Welles, író: Franz Kafka, forgatókönyvíró: Orson Welles, zeneszerző: Jean Ledrut, operatőr: Edmond Richard, vágó: Frederick Muller, Yvonne Martin, adaptáció: Pierre Cholot, szereplők: Josef K. - Anthony Perkins, Hastler ügyvéd - Orson Welles, Leni - Romy Schneider, Miss Burstner - Jeanne Moreau, "A" felügyelő - Arnoldo Foa, pap - Michael Lonsdale, Bloch - Akim Tamiroff
Joseph K. kishivatalnok egy reggel arra ébred, hogy rendőrök hatolnak be szobájába és közlik: eljárás indult ellene. Az önmagát ártatlannak valló gyanúsított semmit nem tud a per kiváltó okairól, a városban azonban mindenki az ő ügyével foglalkozik. A kitaszítottság súlyos lelki terhet ró K. úrra, az ártatlanságának bizonyítására tett kísérletek pedig csak magányos harcnak bizonyulnak a hatalommal szemben.
A Franz Kafka azonos című műve alapján készült adaptáció álomszerű képeivel, víziószerű atmoszférájával az elidegenedést, a kisember küzdelmét ábrázolja. A rendező, forgatókönyvíró és szereplőként is megjelenő Orson Welles egy nehéz irodalmi mű jól sikerült feldolgozását készítette el.



Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További vetítések:

A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)