ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra
április 21. szombat 19:00
SZÜLINAP

BOTH GABI 50


Both Gabi 40 (és 3 Darvas) 2008 márciusában

Április 21-én 50 éves leszek. (Ha minden jól megy addig.) Nagyon szeretném veletek ünnepelni azt, hogy élünk. Ajándékot TÉNYLEG nem kérek, MERT AZOK TI LESZTEK, viszont amit az ajándékra szánnátok, azt a Nyitott Műhely Alapítvány örömmel fogadná segítségként. A város egyik legjobb helye, és mindig küzdött az életben maradásért. Énekelni is fogok, tízévenként szoktam a szülinapomon, ott lesznek a Darvasokkk (Ferenc, Bence, Kristóf), szóval általuk pazar zenei élményre lehet számítani. Étel-ital ügyben még egyeztetek Finta Lacival, a Műhely lelkével. (Sokan kérdeztétek külön, ezért ideírom: természetesen jöhet az is, aki hozzátok tartozik.)
Baráti rendezvény.

április 22. vasárnap 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Kalligram Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

ZOLTÁN GÁBOR: SZOMSZÉD /Orgia előtt és után/ című kötete
 - a szerzővel Mészáros Sándor, a kiadó igazgatója beszélget -



A Szomszéd folytatása és előzménye is Zoltán Gábor 2016-ban megjelent Orgia című regényének. A jelentős érdeklődést keltett könyv a tizenkettedik kerületi nyilasok 1944–45-ös tetteit mutatta be úgy, ahogyan azt eddig más irodalmi alkotás meg sem kísérelte. A szerző, aki a helyszínen nőtt fel, próbálja megérteni és megértetni, hogy mi vezetett a véres eseményekhez. Egykori és mai szomszédai, Márai Sándor, Jávor Pál és Solti György, valamint sok más híres és kevésbé nevezetes ember nyomába szegődik. A Szomszéd nem annyira gyötrelmes olvasmány, mint az Orgia, de a múlt és az emberi viselkedés hasonló mélységeibe visz.

Zoltán Gábor (Budapest, 1960) rendező, szerkesztő, író. Születése óta a Városmajor lakója. Évek óta kutatja lakóhelye nyilas, 1944/1945 kori történetét. Kutató munkája eredményeképpen született nagy sikerű regénye, az Orgia.
Gimnazistaként néhány novelláját megjelenésre elfogadták. Orvosnak készült, ismerősei javaslatára, Színművészeti Főiskolára is jelentkezett. Vámos László tanítványaként, színház-rendező szakon végzett. Kőszínházi keretek között csak két szezonban tevékenykedett. Ezt követően alternatív társulatokkal dolgozott, majd a Magyar Rádió külső, később belső munkatársa lett. Sok tucatnyi hangjáték, irodalmi műsor szerkesztője, rendezője volt. 2011-ben az irodalmi műhely leépítésével, státuszát megszüntették. Másfél évtized után kezdett ismét írni. Első kötete 1997-ben jelent meg. Művei:
Vásárlók könyve (JAK, 1997)
Erények könyve (Magvető, 1999)
Szőlőt venni (Magvető, 2001)
Fekete bársony (Jelenkor, 2006)
Orgia (Pesti Kalligram, 2016)
A belépés díjtalan.

április 23. hétfő 19:00
KONCERT

QUARTETTO MARTINI



A formáció 2016-ban a Conservatorio 'G. B. Martini' di Bologna (http://www.consbo.it/home) egykori/aktív hallgatóiból, illetve professzorából állt össze, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a sok évszázadot felölelő repertoáron keresztül rávilágítsanak, hogy a kortárs zenében és jazzben újra felfedezett és új életre kelt fafúvós hangszer, a furulya (szoprán- alt- tenor- és basszusfurulya) egyéb hangszerekkel ( hárfa, tambura, reneszánsz gitár) és énekhanggal kiegészülve milyen változatos hangzásra képes, az antiktól a modernig, a legkülönbözőbb stílusokban és műfajokban. A koncerten hallható program széles kronológiai íve a francia, illetve olasz reneszánsztól kezdődően Purcellen, és az ő Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékára épülő szemioperáján, a The Fairy Queen-en, az angol barokkon keresztül egészen a 20. századi Benjamin Britten Alpine Suite-jéig és a Bartók által eredetileg zongorára írt Román népi táncok-ig, illetve a ragtime királyaként ismert Scott Joplinig tart. A kvartett eddigi fellépéseinek helyszínei között szerepelnek a bolognai Oratorio di Santa Cecilia, a Pinacoteca Nazionale, a Garda-tónál található Casa Raphael, vagy a modenai Chiesa di San Lorenzo.
A Quartetto Martini tagjai:
Daniele Salvatore - Az intézmény 'musica antica' tanszékének docense (furulyák, reneszánsz gitár,
tambura)
Angela Troilo - furulyák, hárfa, alt énekhang
Sara Dallolio - furulyák
Hantos Judit - furulyák



Musiche nella pittura, immagini nella musica
Questo programma trae spunto da alcune musiche raffigurate in alcuni quadri famosi, come quello che Hieronymus Bosch ha riprodotto, con irriverenza, sul deretano di un personaggio e come quelli, famosissimi, dipinti da Caravaggio in due diverse versioni (oggi conservate a New York e a San Pietroburgo) oggi conosciuti come Suonatore di liuto. Nel dipinto conservato a New York Caravaggio ha riprodotto le note, senza le parole di due componimenti (nella versione conservata a
San Pietroburgo son raffigurati quattro madrigali di Arcadelt). Questi due madrigali (uno presente sulla pagina sinistra, l’altro su quella destra) sono stati identificati tra quelli pubblicati nel Primo libro di madrigali a quattro voci dell’Arcadelt. Entrambi trattano di un amore non corrisposto. Il primo è la parte di basso di Lasciar’ il velo del musicista franco-italiano Francesco de Layolle (1492-I 540 ca.) e si basa su un testo derivante proprio dal madrigale XI del Canzoniere di Francesco Petrarca (1304-1374). Il secondo componimento è invece la parte di basso del madrigale Perche non date voi del musicista franco-fiammingo Jacquet de Berchem (1505 ca.-1565 ca.). L’autore di questo testo non è stato ancora identificato. A partire da queste sollecitazioni, nel programma si inseriscono alcuni brani in cui la ‘pittura’, al
contrario, la si potrebbe immaginare a partire dalle musiche come, in particolare, nel caso del The Fairy Queen (1692) di Purcell, dal Sogno di una notte di mezza estate di William Shakespeare, o dell’Alpine Suite (1955) di Britten, incantevole serie di brevi schizzi a programma per tre flauti, che ritraggono gli eventi e le impressioni di una vacanza sugli sci in Svizzera.
Programma:
Leonardo Primavera (ca. 1540 – dopo il 1585) Tre donne belle fanno gran battaglia (villanella)
Anonimo XV sec. Inno dal “Trittico del giardino delle delizie” di Hieronymus Bosch
Guillaume Dufay (1397-1474) Resvelons nous, resvelons, amoureux/Alons en bien tos au may (rondeau)
Marchetto Cara (1470 – 1525) Non e tempo daspectare (frottola)
Jacquet de Berchem (1505 ca.-1565 ca.) Perche non date voi donna crudele
Francesco de Layolle (1492-I 540 ca.) Lasciar’ il velo (madrigale)
Perissone Cambio (c.1520 – c.1562) E la morte di marito (villotta)
Henry Purcell (1659 – 1695) dal “The Fairy Queen” Rondeau – Sing While We Trip It Upon the Green – If Love’s a Sweet Passion – Dance for the Fairies – Chaconne – They Shall be as Happy as They’re Fair
Tommaso Albinoni (1671 – 1751) da un manoscritto conservato all’Österreichichen Nationalbibliothek di Vienna Sonata terza [Grave – Balletto. Allegro – Corrente – Gavotta]
Béla Bartók (1881-1945) Rumänische Volkstänze [Der Tanz mit dem Stabe – Brâul – Der Stampfer – Tanz aus Butschum – Rumänische Polka – Schnelltanz]
Benjamin Britten (1913-1976) Alpine Suite [Arrival at Zermatt – Swiss Clock (Romance) – Nursery Slopes – Alpine Scene – Moto perpetuo: Down the Piste – Farewell to Zermatt]
Scott Joplin (1868-1917) The Entertainer
Belépődíj: 1.500, diák: 1.000 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

április 24. kedd 20:00
2000 AKADÉMIA

Az újraindult 2000 folyóirat bemutatja:

HUMOR A KÖLTÉSZETBEN avagy A POÉTA BEVERI A FEJÉT A CSILLAGOKBA
- vendégünk: 
KŐRIZS IMRE -




Kőrizs Imre
(Budapest, 1970) költő, klasszika-filológus. 1995-ben végzett az ELTE latin nyelv- és irodalom szakán. Jelenleg a Miskolci Egyetemen Bölcsészettudományi Karának adjunktusa. Tanít verstant, irodalomtörténeti és kultúraelméleti tárgyakat, olykor klasszika filológiát, modern magyar irodalmat. 2011 májusában az Erasmus-program keretében vendégtanárként magyar irodalomtörténeti tárgyú előadásokat tartott az Università degli studi di Napoli „L'Orientale”-n. Mindeddig számos tudományos és ismeretterjesztő cikke jelent meg, főként hazai és kisebb részben külföldi folyóiratokban, kritikai kiadástól utószavakon és tudományos dolgozatokon át lexikonszócikkekig. Szerkesztett egy kötetet a régi magyar műfordításokból (Unikornis kiadó), illetve Horatius számos versét lefordította (Európa Diákkönyvtár).
Kötetei:
Ez az egész (versek), 2009, Pécs, Alexandra Kiadó
Régi magyar műfordítások (szerk.), 2001, Budapest, Unikornis Kiadó
A második pikk bubi (versek), 2016, Budapest, Kalligram Kiadó



A 2000 egy magyar irodalmi és társadalmi havilap. Kiadója a Mentor Irodalmi Alapítvány. Az 1989 áprilisában indult lap a legrangosabb kortárs irodalmi és társadalomtudományi folyóiratok közé tartozik. Egyik első alapító szerkesztője Horváth Iván irodalomtörténész. 2002 januárja óta online formában is megjelenik. Az online cikkek a Nemzeti Digitális Adattár (NDA) keresőjén is elérhetők. A költségvetési támogatás megvonása miatt a folyóirat nyomtatott változata 2016-ban megszűnik. A kényszerű szünet után a 2000 ismét megjelent. A 29. évfolyam (2017) első számában a szerkesztők bejelentik, hogy a lap újraindul(t). 2017 végéig az évfolyam négy száma jelent meg nyomtatásban. Felelős szerkesztője: Margócsy István.
A belépés díjtalan.

t

április 25. szerda 19:00
ÍRÓMOZI


 választása
- a vetítést követően az íróval Jánossy Lajos, a litera.hu szerkesztője beszélget -





Az Írómoziról bővebben:
http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
LITERA: http://www.litera.hu/ - litera@litera.hu; litera2006@gmail.com
További vetítések:
április 25. vendég:
május 30. vendég
Az est az NKA támogatásával jött létre.
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

április 26. csütörtök 20:00
KONCERT

Koncert a mexikói CHAVELA VARGAS dalaival
- Csiki Ágnes: gitár, ukulele; Tóth Réka: ének -


Chavela Vargas

Chavela Vargas időskorára a mexikói zene egyik legnagyobb ikonjává vált. A Costa Ricán született énekesnő sokáig utcazenélésből élt, első albuma 30 évesen jelent meg, de igazán híres és elismert csak 70 éves korára lett, innentől teltházak és ujjongó taps fogadta mindenhol.
Pedro Almodovar filmjeiben is énekelt, és játszott a mexikói festőnő, Frida Kahlo életéről készült filmben. Chavela életét az alkoholhoz és a nőkhöz fűződő viszonya határozta meg. Dalait a szókimondás és az erős érzelmek jellemzik, de Ágnes és Réka előadásában az intimitás is nagy hangsúlyt kap.
https://m.youtube.com/watch?v=HJMwE5NYdo0&feature=youtu.be

https://m.youtube.com/watch?feature=youtu.be&v=jWeKLsKTNWw
https://www.facebook.com/events/648941115272609/


,,Innét és onnét való sem vagyok,
nincs korom, sem jövőm,
a boldogság az egyetlen szín, amit viselek"
ford.: Jozifek Zsófia
Belépődíj: 1.000 Ft (Jegyszedő: Peti)

április 27. péntek 18:05
LAPBEMUTATÓ

HÉVÍZ 2018/2.



Az új szám szerzői közül felolvasnak:

Házigazda:
FEHÉR RENÁTÓ
Még:
CSERNA-SZABÓ ANDRÁS
DARIDA BENEDEK
VAJNA ÁDÁM
A helyszínen 400 Ft-ért megvásárolható lesz a lapszám!

április 28. szombat 15:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Budapesti Moly Klub, a Hajnalpír Kiadó, valamint a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

TÓTH ÁKOS: POSTAGALAMB című kötete
- a könyvet bemutatja, továbbá a szerzővel beszélget: Gere Ágnes, az ekultura.hu szerkesztője -




"Három testvér, három különböző személyiség néz szembe az élet nagy kérdéseivel. A kilencvenes évek orosz rögvalósága, az összetört múlt, a kezeik közt szétfolyó jelen és a bizonytalan jövő nehezíti döntéseiket – ki tudhatja, melyikük jár jó úton?"
A belépés...

április 28. szombat 20:00
DÍJÁTADÓ

HAZAI ATTILA IRODALMI DÍJ
- a díjazottal beszélget: Reményi József Tamás, laudáció: Szilasi László -




Hazai Attila (1967—2012) Budapesten született, 1992-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi karán, angol szakon. Dolgozott angoltanárként, szinkrondramaturgként, szinkrontolmácsként és reklámszövegíróként. A Link Budapest című internetes folyóirat szerkesztője volt. 1990-től publikált irodalmi lapokban, antológiákban. 2000–2004 között a Szépírók Társaságának alelnöke volt.
„Önazonos volt az élete minden fontos pillanatban, ez akár tanítássá is válhat. Kívánni csak azt tudom mindenkinek, hogy minél többször találkozzon ezzel az élettel."
(Németh Gábor)
Könyvei:

Feri: Cukor Kékség, kisregény, Cserépfalvi kiadó, 1992, Balassi kiadó, 1997; franciául: Le bleu du sucre, Chantal Philippe fordítása. Esprit des Peninsules, 1998.
Szilvia szüzessége, novellák, József Attila Kör—Balassi kiadó, 1995.
Budapesti Skizo, regény, Balassi kiadó, 1997; németül: Budapester Schizo, Farkas Móka fordítása. Schafer Verlag, 1999.
(Soros Feri álnéven:) A világ legjobb regénye, regény, Berman Books—Reálszisztéma Dabasi Nyomda, 2000.
Szex a nappaliban, novellák, 2000, Balassi kiadó
A maximalista (és más írások), novellák, 2015,  Magvető Könyvkiadó
Műfordítások:

Raymond Carver: Nem ők a te férjed, novellák, Kalligram, 1995 (Barabás Andrással, Fazekas Péterrel, Matolcsi Gáborral, Pintér Annával, Puszta Dórával, Rupp Anikóval, Vajda Rózával)
Walter Kirn: Ujjszopó, regény, Atheneum 2000 kiadó, 2001. (Berta Ádámmal)
James Frey: Millió apró darabban, regény, Atheneum 2000 kiadó, 2003.
Anchee Min: Vörös Azálea (Kína lánya), regény, Ulpius-Ház, 2007. (Turai Katalinnal)
Színdarabok:

Barbara menekülése, Zalaegerszeg, 1994; Budapesti skizo, RS9 Színház, 1999; Irma kaparása, József Attila Színház, 2003.
Forgatókönyvek
:
Rám csaj még nem volt ilyen hatással, játékfilm, Hunnia Filmstúdió, 1994; Cukorkékség, játékfilm, Duna műhely, 1998.
Zenekarok
:
Pepsi érzés, Hazai ízek
Díjai
:
Soros írói ösztöndíj, 1996; Móricz Zsigmond ösztöndíj, 2000; Drámaírói díj, József Attila Színház, 2003; Drámaírói ösztöndíj, Katona József Színház, 2004.
További információk
, fotók, zenék találhatók Hazai Attila honlapján, ahol részletek is olvashatók Hazai Attila műveiből.
További információk, linkek:

Interjú Garaczi László íróval; a 2012. április 5-én váratlanul elhunyt íróra emlékezik Falcsik Mari, Garaczi László, Karafiáth Orsolya, Kőrösi Zoltán, Lengyel Péter és Nagy Gabriella; dosszié a Literán.


Fotó: Pecsics Mária

Március közepén ismét összeült a Hazai Attila Irodalmi Díj zsűrije, hogy eldöntse, ki nyeri idén a 6 éve elhunyt író emlékére alapított, jelentős összeggel járó elismerést. A nagy bejelentés április 20-án, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon várható. A Kortárs Írói Alapítvány Hazai Attila Emlékére 2012 őszén, az író halálának évében jött létre édesanyja, Hazai Éva kezdeményezésére. Az alapítvány célja a hagyaték gondozása mellett, hogy évente elismerésben és támogatásban részesítsen egy-egy pályakezdő vagy középgenerációs írót, aki Hazai Attilához hasonlóan szuverén, újító, kísérletező és kockázatvállaló szerző, jelentős művel hívta már fel magára a figyelmet, és akire szintén jellemző a társművészetek iránti nyitottság, fogékonyság. Az alapítvány Hazai Attila emlékére 2016-ban díjat alapított, amit elsőként Bartók Imre nyert el. A második alkalommal Tóth Kinga kapta az elismerést. Az alapítvány elnöke Garaczi László, a kuratórium tagja továbbá Berta Ádám,   Németh Gábor, Sarankó Márta és Szegő János. Az általuk felkért zsűri tagjai 2018-ban: Tóth Kinga (az előző évi díjazott), Nagy Gabriella, Parti Nagy Lajos és Szilasi László. A díjazott kiválasztása során az alapítvány kuratóriuma egy közös szavazattal vesz részt a döntésben.
Az alapítvány által létrehozott Hazai Attila Irodalmi Díj 1.000.000,- forint pénzjutalommal jár egy magát megnevezni nem kívánó támogató jóvoltából, átadására minden évben Hazai Attila születésnapja alkalmából kerül sor. A kuratórium a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon hozza nyilvánosságra, hogy ebben az évben ki veheti át a Hazai Attila Irodalmi Díjat.
A program ideje és helye: 2018. április 20. 14:00 óra, Votisky Zsuzsa terem
(Millenáris Park, Budapest 1022, Fény u. 20-22.)
A belépés díjtalan.

április 29. vasárnap 19:00
GYERTYAGYÚJTÁS

CSERJE ZSUZSA EMLÉKÉRE



Cserje Zsuzsa 1968-ban kezdte színházi pályáját a Nemzeti Színház stúdiósaként. Ezt követően a Kecskeméti Katona József Színház színésznője lett. 1970-72-ig a Néphadsereg Művészegyüttes, majd az Irodalmi Színpad (később Radnóti Miklós Színház) előadóművésze volt - írja a közönség.hu. Közben elvégezte az ELTE Bölcsészettudományi kar magyar-népművelés szakát, majd a Színművészeti Főiskola színházelmélet tagozatán szerzett diplomát. Tíz éven át dolgozott színikritikusként a Színház című folyóiratnál. Ezt követően a Debreceni Csokonai Színház, majd a Népszínház dramaturgja volt. 1994 óta rendezett. Első bemutatója Willy Russell: Shirley Valentine című monodrámája volt Békéscsabán. Ez után a Merlin Színházban állította színre Nicolas Dorr Mamagájok című színművét. A Shirley Valentine-t 2009-ben megrendezte Vándor Évával a címszerepben, mely produkció már túl van a századik előadáson is. Színésznőként a Koronázás című előadásban is láthatta a közönség, mely előadás Vallai-díjban részesült. Cserje Zsuzsa lányai Szamosi Zsófia és Szandtner Anna színésznők. Cserje Zsuzsa alapította meg a Terényi Színházi Napokat, amely öt éven át sikerrel került megrendezésre, később az Andocsi Művészeti Napokat, majd a „Négyszínvirág” elnevezésű gyermek-összművészeti fesztivált Dunabogdányban, valamint életrajzi könyvet írt Pécsi Sándorról.

április 30. hétfő 20:00
JAZZ VILÁGNAP

DAVID YENGIBARIAN SZÓLÓKONCERT



David Yengibarjan örmény muzsikus, zenei életünk szinte honosított, jellegzetes figurája négy szólólemezt jelentetett meg, a világzenei, jazz- és folkzenei fesztiválok, klubok gyakori fellépője, színházi- és filmzenék alkotója.
David az autentikus örmény népzene, illetve a kortárs európai és amerikai jazz ötvözeteként egy igen eredeti stílust alkotott meg, főleg hogy zenéjébe beszüremlik az argentin tangó és Astor Piazzolla világa is, mindez improvizatív köntösben.
A mi zenénk tekervényes, hosszú, háborús, boldog-boldogtalan, tragikus utat járt be, holokauszttal, szenvedéssel, örömmel. A népzenében tökéletesen benne van egy nép sorsa. Nem akartam amerikai zenét játszani, de a saját népzenémet alkalmasnak tartom arra, hogy jazzre jellemző igényességgel közelítsek hozzá. Azt hiszem, általában minden igazi zenész a saját kultúráját igyekszik a legmagasabb színvonalon érvényesíteni – ami azért nem azt jelenti, hogy alkalomadtán nem játszhatunk egy-egy ismert amerikai jazz standerdet”.

http://jazzday.com/
http://www.jazznap.hu/
A belépés díjtalan, de adományokat elfogadunk.

május 2. szerda 18:00
TÉMA ÉS VARIÁCIÓK - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

WOODY ALLEN: CSILLAGPOROS EMLÉKEK

Csillagporos emlékek /Stardust Memories/ - amerikai vígjáték, 85 perc, 1980, rendező: Woody Allen, forgatókönyvíró: Woody Allen, operatőr: Gordon Willis, zene: Dick Hyman, vágó: Susan E. Morse, szereplők: Sandy Bates - Woody Allen, Dorrie - Charlotte Rampling, Daisy - Jessica Harper, Isobel - Marie-Christine Barrault, Tony - Tony Roberts
Sandy Bates ünnepelt forgatókönyvíró és filmrendező nagysikerű vígjátékairól ismert. Csakhogy elege van a sok vidámságból, a kritikusokból és a tolakodó nézőkből. Fajsúlyosabb mondanivalóra vágyik. Új filmjének bemutatója azonban botrányba fullad, mivel a közönség nem azt kapja tőle, amit megszokott. Csalódottságára a nők társaságában keres gyógyírt. Egyszerre három nőnek udvarol, ami már önmagában megkérdőjelezi az igaz szerelem létezésébe vetett hitét... Mély válságba zuhan, mert nem tudja, mivel szolgálhatná jól az emberiséget. Egy "földönkívüli" nézőtől megkapja a választ: "Mondjon jobb vicceket..."


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus

Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További alkalmak:

május 2.: Woody Allen: Csillagporos emlékek
június 6.: Bob Fosse: Mindhalálig zene
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

május 2. szerda 19:00
IRODALMI EST

A LEHETSÉGES VILÁGOK LEGJOBBIKA
- pozitív szemléletű költők estje: Bödecs László, Evellei Kata, Nyerges Gábor Ádám főszereplésével -




A belépés díjtalan.

május 3. csütörtök 19:00
2000 AKADÉMIA

Az újraindult 2000 folyóirat bemutatja:


- vendégünk: 
-





A 2000 egy magyar irodalmi és társadalmi havilap. Kiadója a Mentor Irodalmi Alapítvány. Az 1989 áprilisában indult lap a legrangosabb kortárs irodalmi és társadalomtudományi folyóiratok közé tartozik. Egyik első alapító szerkesztője Horváth Iván irodalomtörténész. 2002 januárja óta online formában is megjelenik. Az online cikkek a Nemzeti Digitális Adattár (NDA) keresőjén is elérhetők. A költségvetési támogatás megvonása miatt a folyóirat nyomtatott változata 2016-ban megszűnik. A kényszerű szünet után a 2000 ismét megjelent. A 29. évfolyam (2017) első számában a szerkesztők bejelentik, hogy a lap újraindul(t). 2017 végéig az évfolyam négy száma jelent meg nyomtatásban. Felelős szerkesztője: Margócsy István.
A belépés díjtalan.

május 4. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 13.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, a Szerzői Filmklub, valamint a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

MICHELANGELO ANTONIONI: AZ ÉJSZAKA
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -



"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)

Az éjszaka /La notte/ - olasz-francia filmdráma, 120 perc, 1960, rendező: Michelangelo Antonioni,  forgatókönyvíró: Michelangelo Antonioni, Ennio Flaiano, Tonino Guerra, zeneszerző: Giorgio Gaslini, operatőr: Gianni Di Venanzo, szereplők: Giovanni Pontano - Marcello Mastroianni, Lidia - Jeanne Moreau, Valentina Gherardini - Monica Vitti, Tommaso - Bernhard Wicki, Resy - Rosy Mazzacurati Giovanni, a Milánóban élő, sikeres író sivárrá vált belső világa lepleződik le a felesége, Lídia előtt egyetlen nap alatt. Lídia híres magányos sétáját a külvárosban a haldokló barátjuknál tett reggeli kórházi látogatás és az ürességet fényűzéssel leplező nagypolgári estély fogja közre, hogy aztán a hajnal hideg sivárságában szembesítse férjét egykori önmagával...

* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
június 1. - Michelangelo Antonioni: Napfogyatkozás (1962)
valamikor - Makk Károly: Megszállottak (1962)
július 14. - A Francia Forradalom Ünnepe (extra vetítés)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 5. szombat 20:00
KONCERT

GERLÓCZY ZSIGMOND



Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 6. vasárnap 20:00
KONCERT

MEZEI SZILÁRD - ITTZÉS GERGŐ DUÓ


A zentai Művelődési Ház színpadán (2017. június)

Ittzés Gergely és Mezei Szilárd a kétezres évek elején egy nagyzenekari produkcióban találkozott először egymással, és azóta is kiváló szakmai és baráti kapcsolatot ápolnak. Együttműködésük hozadékaként az elmúlt évek során számos formációban léptek fel közösen, és több lemezen is játszottak együtt.
A koncert során a két művész a kortárs improvizatív zene sajátos világába kalauzolja a közönséget. Mezei Szilárd egyebek mellett kifejtette, az ő esetében nem válik el élesen egymástól a komponálás és az improvizáció. Úgy fogalmazott, amikor az ember egy koncerten játszik, az egy kicsit olyan, mint az álmodás folyamata, amelynek során másodpercek alatt számos különböző kort és helyszínt be tud járni. Hozzátette, az improvizáció azonban nem konkrét emlékekből vagy zenei élményekből eredeztethető, hanem sokkal mélyebben, sokkal megfoghatatlanabb dolgokban gyökerezik.
Ittzés Gergely egyebek mellett kiemelte, az improvizatív zene olyan zene, ami gyakorlatilag nincs is, hiszen csak akkor létezik, amikor játsszák, majd hozzátette, éppen ez az egyik oka annak, hogy minden koncert más és más, mindegyik egyedi és megismételhetetlen. Ahogyan fogalmazott, az improvizatív zene világa nem olyan, mint mondjuk, a barokk vagy a dixieland világa, amelyek körülhatároltságuk folytán egyfajta zárt keretet is jelentenek egyben, és ezért az is viszonylag pontosan behatárolható, hogy mi az, ami még belefér a rendszerükbe, és mi az, ami már nem, hanem egy olyan világ, amelynek nincsenek meghúzva a határai, ahogyan annak a birodalomnak sincsenek meghúzva a határai, amelyet egy-egy koncert során bejárnak.
/H. A./



A kecskeméti Kodály Iskolában és a Zeneakadémián végezte tanulmányait, ahol nagy hatást tettek rá Kurtág György és Rados Ferenc kamaraórái. Diploma után egy évet a nemzetközi Prágai Mozart Akadémián, majd néhány hónapot Kanadában a Banff Center for the Arts művésztelepen töltött. Részt vett több mesterkurzuson (Adorján András, Michel Debost, Michael Faust, Matuz István, Auréle Nicolet, stb.), és díjat nyert több hazai és nemzetközi versenyen (Róma 1987, Duino 1988, Szeged 1992). 1998-ban Lengyelországban a Zenei Egyéniségek Második Nemzetközi Alexander Tansman Versenyének Nagydíját nyerte. 1992-ben a Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület nívódíját kapta az új magyar zene tolmácsolásáért. 1998-99-ben Fischer Annie-ösztöndíjas.
Matuz István közvetett és közvetlen hatásának köszönhetően figyelme korán a legmodernebb fuvolatechnika felé fordult, a megismert új lehetőségek ihlették saját fuvoladarabjait is. A kiterjesztett technikáról előadásokat tartott Budapesten, Prágában, Németországban, Belgiumban, Kanadában és New Yorkban.
Gyakran lép fel a magyar kortárs zenei együttesekkel és ad szólóesteket. Széles repertoárján a fuvolairodalmon ismert darabjain kívül számos ritkaság is szerepel, koncertjein szívesen játszik teljes sorozatokat, mint pl. C.Ph.E. Bach, Mozart, Weber és Boismortier szonátáit, Mozart fuvolanégyeseit vagy Telemann szólófantáziáit. A klasszikus és kortárs zene mellett számos más stílus is hat zenei világára. A Talizmán nevű etno-jazzrock együttes tagja és zeneszerzője, de más jazzformációkban is fellépett, illetve készített felvételeket (Makám, Emil Viklicky, Markus Stockhausen Possible Worlds Orchestra, Bop Art Orchestra stb.). Jelenleg a Váci Zeneművészeti Szakközépiskola és a győri Széchenyi István Főiskola fuvolatanára.
2001-ben Liszt díjjal tüntették ki.
http://www.ittzesgergely.hu/


http://www.szilardmezei.net/

A zentai születésű Mezei Szilárd mint hegedűs, brácsás, nagybőgős és zeneszerző különböző felállású zenekaraival (duótól nonettig) kortárs improvizatív zenét játszik, elsősorban saját kompozíciókat. Zeneszerzőként fő érdeklődési területe az improvizáció és kompozíció kapcsolata, a jazz és a népzene. Aktívan foglalkozik színházi zeneszerzéssel is, állandó munkatársa a Jászai-díjas Mezei Kinga, illetve gyakori munkatársa Urbán András és Várszegi Tibor rendezőknek. Kobzon és Oud-on játszik eredeti népzenét, illetve népzenéhez kötodő improvizatív zenét. Előadóként és résztvevőként közreműködött több improvizatív zenei műhelyben, illetve személyiségfejleszto kurzus intuitív zenei részlegének munkájában is. Gyakran játszott és játszik együtt ismert improvizatív zenészekkel (tk. Matthias Schubert, Geröly Tamás, Szabados György, Dresch Mihály, Michael Hornstein, Márkos Albert, Tim Hodgkinson, Peter Ole Jörgensen, Jens Balder, Szelevényi Ákos, Joe Fonda, Michael Jefry Stevens, Joelle Leandre, Hamid Drake Herb Robertson, Frank Gratkowski, Charles Gayle) itthon és külföldön. Zenei írásai a kanizsai Orbis, az újvidéki Új Symposion és a gyori Muhely folyóiratokban jelentek meg. Tagja a Szerbiai Zeneszerzők Szövetségének, illetve a „Gyorfree” – Jazz, Improvizatív- Kortárs- és Népzenei Műhely – Egyesületnek. Jelenleg a Mezei Szilárd Triót, a Mezei Szilárd Quintettet / Sexttet ill. a Mezei Szilárd Ensemble-t vezeti, ezenkívül közreműködik több improvizatív-zenei formációban.

Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 8. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - A MAGYAR JAZZ ELSŐ ARANYKORA

Vendégünk: DÉS LÁSZLÓ
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -



http://www.des.hu/

Dés László (Budapest, 1954) Kossuth-díjas magyar előadóművész, dzsesszzenész, zeneszerző. Fiatalon kezdett zenélni, zenei tagozaton végezte általános iskoláját. Emellett 1963 és 1971 között zongoraoktatásban részesült. 1971-ben vették fel a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumba, ahol 1973-ig klarinét, majd 1976-ig szaxofon szakra járt. A zenei életbe már 1974-ben bekapcsolódott, öt évvel később Dimenzió néven saját együttest alapított. A zenekar kilenc évig működött, ezalatt három lemezt adtak ki.1987-ben Horváth Kornéllal és Snétberger Ferenccel együtt megalapította a Trio Stendhalt. Az együttessel nagy sikert ért el, több lemezüket Olaszországban vették fel, Európa-szerte koncerteztek, de felléptek Indiában is. Zenéjük különlegessége a kamarazenével vegyített dzsessz volt. Együttese mellett dalszövegíróként és zeneszerzőként is dolgozik, több magyar film zenéjét szerezte (pl.: Nyom nélkül, Egymásra nézve, Egy teljes nap, Szerelem első vérig, Szerelem második vérig, Csocsó, avagy éljen május 1-je!, Üvegtigris, Sose halunk meg, A miniszter félrelép, Kalózok). Emellett musicalt is szerzett (pl.: Valahol Európában (musical), A dzsungel könyve), valamint a Jazz+Az együttesnek is dolgozott. 1993-ban szólista lett, kortárs szerzők műveit adta elő, elsősorban kamara- és szimfonikus zenekarokkal. Hangszerei a szoprán és a tenorszaxofon, játékára az érzékeny és „szubjektív hang", az improvizációs dallamvezetés. Dést azon kevés zenészek egyikének tartják, akiket a szakma, a kritikusok és a közönség is egyaránt tisztel. 2003-ban új együttest alapított Dés Sextet néven, melynek szaxofonosa lett, egy évvel később a Magyar Jazzművészek Társaságának elnökévé választották. Pályafutása során többek között dolgozott Geszti Péterrel, Bereményi Gézával, Charlie-val és Presser Gáborral.



AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget. (És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük.)
További Dzsesszmecserék (a változtatás jogát fenntartva):
május 22. - A Magyar Jazz Első Aranykora
június 5. - A Magyar Jazz Első Aranykora
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

május 9. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS - EMLÉKEZETPANORÁMA

című kötetről beszélget a sorozat négy állandó szereplője: Tóth-Czifra Júlia, Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás






Márciusban lett 10 éves az Előhívás!

Az Előhívás 2015-2016-2017-2018-as „szemeszterei” az önéletírás, a memoárirodalom, a vallomások könyveiről szólnak. Az alanyi elbeszélés, a korban álló, annak életvilágáról tanúskodó epika erőteljes és gazdag vonulata a magyar irodalomnak; a visszaolvasások ebben az irányban keresnek utat. Amikor irodalomról beszélünk, akkor szükségképpen történelemről is, arról a közös tudástartományról, amely minden kulturális közösségnek a sajátja. Az emlékezet elfogult, az emlékező író egy bizonyos perspektívából lát és láttat; páratlan egyszeriségében korlátai és lehetőségei; a személyiség nagyepikáját, a történeti időt tereli mederbe, mondja el.
Idén az Előhívás beszélgetéssorozatában változás annyiban történt, hogy Sipos Balázs helyét Tóth-Czifra Júlia vette át. A résztvevők viszont nem változtattak az elmúlt két év perspektíváján; a memoárirodalom, a vallomásos próza területén maradnak, mert meggyőződésük, hogy innen merítve egyszerre elevenedhetnek meg alkotók, tárulhatnak fel korszakok, Magyarország története több oldalról válik olvashatóvá.
További Előhívások:

június 6.
Könyvek:
Nagy László: Naplók;
Illyés Gyula: Napló, 1956;
Beszélgetések Petri Györggyel;
Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal;
Pilinszky János: Naplók, Levelek;
Bereményi Géza: Önéletírás (előkészületben);
Beszélgetések Hajnóczy Péterről;
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A sorozatról részletesen: http://www.litera.hu/hirek/naplok-memoarok-kezdodik-az-elohivas-uj-szeriaja
A Litera és a Nyitott Műhely másik sorozatáról, az Írómoziról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
Esemény a Facebookon.

A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

május 10. csütörtök 18:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Scolar Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy a Scolar l!ve sorozatban megjelent

WIRTH IMRE: Ő VOLT A REJTÉLYES ÁLLAT című verseskötete
- a kötetet bemutatja és a szerzővel beszélget: Kemény István, közreműködik: Záhonyi Enikő (ének), zongorán kísér: Darvas Kristóf -



Sokféle hangütés, finom rájátszások, formai megoldások jellemzik Wirth Imre friss líráját, emblematikus verseket ír újra (például Adytól a Kocsi-út az éjszakában-t), érzékenyen jelezve az időbeliség eltörölhetetlen jelenlétét is. Nem idegen a költőtől a veszteségekből fakadó líraiság, miközben jelen kötetében is imitációk, utalások képeznek távolságot, így nem is lehet markánsan körülhatárolni a beszélőt. "Apa-versei" ezt a megfoghatatlanságot odáig fokozzák, hogy bár szinte intentio recta direkt beszédnek tűnnek, az abszurd és ironikus, vagy éppen tragikus narráció lebegteti az értelmezést. Az Ő volt a rejtélyes állat című kötet, azon túl, hogy élményszerűen "költői" módon tematizálja az időbe vetettséget, egy nemzedéki olvasat lehetőségét is magában hordozza. Alkotásai a kételkedés és tanácstalanság útvesztőiben bolyongás emlékezetes lenyomatai.


A Nyitott Műhelyben, Nagy Bernadette kiállításának megnyitóján

Wirth Imre (Budapest, 1964) író, irodalomtörténész, egyetemi oktató. 1984–1991 között az ELTE BTK hallgatója volt. 1991–1994 között az ELTE BTK Irodalomtörténeti Intézetének PhD-ösztöndíjasa volt. 1993–2008 között a Magyar Íróválogatott tagja. 1995–1996 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. 1996–2002 között az ELTE BTK tanársegéde volt. 2002 óta szabadúszó. 2016 óta a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa.
Kötetei:
Történetek az eszkimóháborúból
(regény); JAK–Pesti Szalon, Bp., 1994
Geschichten aus dem Eskimokrieg. Roman; németre ford. Hans Skirecki; Volk & Welt, Berlin, 1996
A belépés díjtalan.

május 11. péntek 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

Az Új Forrás Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

URI ASAF: KAFKA KÉPEKBEN című könyve
- a kötetet bemutatja és a szerzővel beszélget: Földényi F. László, közreműködik még a kiadó vezetője: Jász Attila (Csendes Toll) -




Részlet a könyvből:
Az írók, Kafkával az élen ugyanazt mondják: ne keress történetet! A világban nem történik más, mint az óramutató szerinti változások, napkelte és napnyugta, csillagok közelednek, csillagok távolodnak, sok csend és mozgás, többnyire nézők nélkül. Akkor mit jelent embernek lenni? Felfogni ezt a hallgatást.

Uri Asaf 1942-ben született Haifában. Vegyész, író és képzőművész. Neveltetése és tanulmányai Budapesten: 1956-1960 Petőfi Gimnázium, 1960-1965 -1968, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, ELTE TTK, Kémia. Tudományos fokozatok: MSc, PhD; 1969-2002 a Jeruzsálemi Héber Egyetem vegyész kutatója a Racah Intézetben. Több mint nyolcvan tudományos cikk társszerzője. 2000-től tagja a Jerusalem Artists House képzőművészeti csoportnak. 2004 óta Budapesten él, több verses kötete jelent meg. A Szépírók Társaságának tagja. Az utóbbi években lefordította a Zohár könyvét. Ez az első, magyarázatokkal ellátott magyar nyelvű kiadás, mely az eredeti, arámi szöveg alapján készült. A Zohár a népszerű nevén Kabbalának nevezett középkori zsidó bölcselet központi és legismertebb műve.
Weiner Sennyei Tibor interjúja Uri Asaffal
A belépés díjtalan.

május 13. vasárnap 19:00
KÉSELÉS VILLÁVAL



A belépés díjtalan.

május 14. hétfő 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

Az Orpheusz Kiadó és a Nyitott Műhely Alapítvány örömmel tudatja, hogy megjelent

UGHY SZABINA első regénye, a GRÁNÁTALMA ÍZE címmel

- az íróval Jász Attila beszélget -



Ha egy regényre az olvasása után úgy gondolunk, mint személyesen megélt élményre, akkor
máris elmondhatjuk, hogy maradandó érték. Ughy Szabina könyve most lát napvilágot, de
volt szerencsém már jóval előbb kéziratban elolvasni. Azóta bennem él. Színekre, hangokra,
napfényes olasz tájra, kávéházi beszélgetésre, hajnalban nyitó bárokra, emberi arcokra,
szerelemre és barátságra emlékszem, hangulatos utazásra, gondterhelt hazatérésre, gyermeki
aggodalomra a súlyosan beteg anyáért, és a nehezen meghozható döntésre, hogy hol lehet,
kell élni. Manapság ez a dilemma sok fiatalban felmerül. De a könyv mégsem csak erre épül.
Többről van szó, a helykeresésről az Ember Földjén. Az itthon, a haza szent és örök, mint az
anya. De nem miénk-e természet szerint az egész? Nem jogos-e egy más tájék szerelmi
vonzását elfogadni? Benn van ebben a könyvben a XXI. század életérzése, de azt nekünk kell
belőle kifejteni. Az író csak elmond valamit. Elmondja egy lány történetét. Magába
szippantott ez az atmoszférikus mű. Ughy Szabina tud írni, és ez irodalmi körökben azt
jelenti, hogy nemcsak remek elbeszélő, de stílusával plasztikussá is teszi, amit elmond,
ábrázol, a szavak nem pusztán az értést szolgálják, de megjelenítő erejük is van. Költőként
már évek óta jelen van irodalmunkban, kötetei jelentek meg, de ez az első prózája. Ismerem
képalkotó erejét, ami verseinek egyik legfőbb jellemzője, meditatív lírájának érzelmi
rezdüléseit, melyekbe narratív motívumok is vegyülnek. Nem akarom elcsábítani a
költészettől, de kitűnő prózája a folytatásra kötelezi.
Szakonyi Károly



Ughy Szabina a fiatal költőnemzedék tagja. 1985-ben született, Ajkán. Legutóbbi verseskötete
2015-ben jelent meg Séták peremvidéken címmel, amelyért Bella István-díjban részesült.
A belépés díjtalan.

május 15. kedd 18:00
LAPBEMUTATÓ

PARNASSZUS
- vendég: Ladik Katalin -

A belépés díjtalan.

május 16. szerda 19:00
2000 AKADÉMIA

Az újraindult 2000 folyóirat bemutatja:


- vendégünk: 
-





A 2000 egy magyar irodalmi és társadalmi havilap. Kiadója a Mentor Irodalmi Alapítvány. Az 1989 áprilisában indult lap a legrangosabb kortárs irodalmi és társadalomtudományi folyóiratok közé tartozik. Egyik első alapító szerkesztője Horváth Iván irodalomtörténész. 2002 januárja óta online formában is megjelenik. Az online cikkek a Nemzeti Digitális Adattár (NDA) keresőjén is elérhetők. A költségvetési támogatás megvonása miatt a folyóirat nyomtatott változata 2016-ban megszűnik. A kényszerű szünet után a 2000 ismét megjelent. A 29. évfolyam (2017) első számában a szerkesztők bejelentik, hogy a lap újraindul(t). 2017 végéig az évfolyam négy száma jelent meg nyomtatásban. Felelős szerkesztője: Margócsy István.
A belépés díjtalan.

május 17. csütörtök 19:00
IRODALMI EST

Vendégeink: EGRESSY ZOLTÁN és KÁCSOR ZSOLT

A belépés díjtalan.

május 18. péntek 19:00
WORDS AND MUSIC / SZÖVEG ÉS ZENE 7.

AZ ELSŐ HALOTT
Vendégünk: DANYI ZOLTÁN




„Mint a falevelek
ha fellobbantják zöld lángjaikat
a föld egy ideig táplálja
aztán kioltja őket”

A szöveg és zene következő találkozása nem csak szöveg és zene, hanem szöveg és
szöveg találkozásáról szól.
Alice Oswald brit költő rendhagyó kötete, az Emlékkő az Iliászt idézi meg. A versek a
trójai háborúban elesett férfiak életét és halálát mondják el sűrű és tömör, egészen
mai költői nyelven, és ezzel hátborzongatón közel hozzák Tróját és a háborút. Mintha
háromezer év nem lenne több húsz évnél.
Mintha csak a neveket és a fegyvereket kellene kicserélni, és máris a délszláv
háborúkban volnánk.
Vagy mintha el se múlt volna az egész, hanem csak ezután jönne.
Szöveg: Alice Oswald (Emlékkő), Danyi Zoltán (A dögeltakarító)
Zene: Tijana Stanković, Bolcsó Bálint, Márkos Albert és Szőcs Márton



Danyi Zoltán 1972-ben született Zentán, jelenleg Budapesten, illetve szülővárosában él. 2001-től publikálja verseit, prózai műveit. 2004-től öt kötete jelent meg a zETNA, a Timp, a Magvető Kiadó és az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában. A 2008-as, Kivezetés a szövegből című esszékötetét Hamvas Béla regényeiről írta, munkája során gondozta Hamvas levelezését és naplóit is. Prózai munkáiért 2009-ben megkapta az Irodalmi Jelen díját. 2016-ban Ő részesült a Mészőly Miklós Egyesület Díjában.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 19. szombat 20:00
SZERZŐI, ELŐADÓI EST

ÉRY BALÁZS
ESTI CSEND, AVAGY CSODAZONGORAVERSENY NAGY TÉTELBEN /HATODIK TÉTEL/
- vendég:  -



Hogy miért Csend? Mert:
A csend az a közeg, amiben minden egyes hangnak, árnyalatnak jelentősége van, legyen az zaj, beszéd, vagy a hang legkifinomultabb megjelenési formája: a zene. A belső csend pedig a hangok megértésének, befogadásának feltétele, távolabbról: a nyitottság, az önzetlenség, az embert körülvevő világot jobbító minden szándék megbecsülése.
http://erybalazs.blog.hu/2012/09/17/csend_133


Grafika: Szigeti Edit

Hogy miért Esti?
Mert Esti
egy szóval [egyszóval]: politizál,
más szóval: világnéz,
két szóval: van véleménye,
három szóval: félti a környezetét,
négy szóval: távolabb lát saját magánál…
http://erybalazs.blog.hu/2016/05/03/the_sound_of_words_552



Hogy miért Csodazongoraverseny? Mert:
megfújnám dogmatikus szimbolámat (összecsavarom a spárgát a kapcával), hogy e jelre elstartoljon a Magyar Nemzeti Csodazongoraverseny. [Próbáljon meg bárki metafora nélkül zenéről beszélni!]
http://erybalazs.blog.hu/2015/02/21/a_csodazongoraverseny_hang-es_kepzavar_nagy_tetelben?desktop&token=875a1d9931287338b94d5c63e367c7c5
http://erybalazs.blog.hu/2014/08/29/zene_hang_szerszamokra_es_zongorara
Ajánlott támogatás: 1.000 Ft (Lehet többet és kevesebbet is adni.)

május 22. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - A MAGYAR JAZZ ELSŐ ARANYKORA

Vendégünk: MÁSIK JÁNOS
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -



Fotó: Kincses Gyula

Másik János iskoláit a Győri Zeneművészeti Konzervatórium zongora szakán (1966-70), a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatórium jazz tanszakán (1970-73), majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ének, hangképzés, népzene szakán (1973-76) végezte. 1971-től aktív zenész: 1972-76 között a legendás Interbrass zenei vezetője, 1977-ben Cseh Tamással közösen elkészítik a Levél a nővéremhez című, korszakos jelentőségű lemezt. Többször szerepelt Szabó Gábor világhírű gitáros hazai zenekaraiban. 1977-79 között a Kőszegi Group, 1980-tól a Dimenzió tagja volt. 1982-ben az alkalmi Supergrouppal turnézott, majd az Európa Kiadó, a Trabant, és a Balaton zenekarokban játszott. 1988-90 között saját zenekarával, a Trance Balance-szal koncertezett. Számtalan nagysikerű film és színdarab zenéje kapcsolódik a nevéhez: pl. Habfürdő (r: Kovásznay György, 1981), Meteo (r: Monori Mész András, 1989), Ahogy tesszük (musical Spiró György darabjából, 1989). Sós Mária: Városbújócska című filmjének főszerepét is Ő játszotta.



AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget. (És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük.)
További Dzsesszmecserék (a változtatás jogát fenntartva):
június 5. - A Magyar Jazz Első Aranykora
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

május 23. szerda 19:00
EMLÉKEST

CSÖRSZ ISTVÁN

A belépés díjtalan.