ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra
március 3. kedd 19:00
IRODALMI EST

MIKLYA ANNÁVAL és NAGY KATÁVAL PION ISTVÁN BESZÉLGET


Miklya Anna (Fotó: internet)                  Nagy Kata (Fotó: Haraszti Ágnes)

"Miklya Anna vagyok, huszonhét éves vagyok, anya vagyok, futó vagyok, író vagyok, folyton szorongok, folyton boldogság és boldogtalanság között vagyok. Szeretek utazni, de azt ki nem? Szeretem, ha van lehetőségem új dolgokat tanulni, és szeretem, ha azt mondják, annyira jó vagy, nincs is szükséged több tanulásra; és azt is szeretem, amikor végül kiderül, hogy de mégis. Nagyon szeretek szövegekkel dolgozni: semmi más nem érdekel a világon, semmi normális munka, semmi pénzkereső aktivitás, úgyhogy ebben ragadtam. Most éppen egy trilógiának indult és monstre nagyregénnyé transzformálódó ifjúsági scifin és egy versesköteten dolgozom. A versek közel tíz éve gyűlnek.Még nem tudom, mi lesz a sorsuk, de meg fogom őket mutatni. Mindenfélét írtam már, főleg prózát, és azt hiszem, ha olvasóm lennék, szeretném olvasni is magamat. Nem azért mintha hibátlanul szólalnék meg, hanem mert őszintén. Ha olvasó lennék, szeretném az őszinteséget, akkor is, ha időnként dadog, vagy zavarban van.
"Nagy Kata vagyok, anyuka, költő, szerelem, cicafagyi, ireneum. Szabadidőmben mások írják a bemutatkozószövegemet, mert én nem hiszek az ilyesmiben. Voltam guruló kerékpár rakott szoknyás nyárban, és félállásban megkeseredett férfiaknak is rámutattam a szépre, mentünk az utcán és úgy, akik aztán visszaröppentek hálásan a tinikorukba, egy pillanatra."
A belépés díjtalan.

március 4. szerda 19:00
VOLTA CINEMATOGRAPH - ÍR FILMKLUB TAKÁCS FERENC VEZETÉSÉVEL

JIM SHERIDAN: THE FIELD / A RÉT
vagy STEPHEN FRIERS: THE SNAPPER / MÉREGZSÁK



A mostani alkalommal az ír film „új hullámának” a kezdeteit vesszük szemügyre. Az áttörést, és a világ filmes köztudatába való betörést Jim Sheridan 1989-es My Left Foot / A ballábam című filmjének hatalmas sikere katalizálta és Neil Jordan filmremeke, az 1992-ben bemutatott The Crying Game / A síró játék erősítette meg. Ennek a két világsikernek a nyomán tanultuk meg ennek a két rendezőnek a nevét, mint ahogy a többieké, Pat O'Connoré, Pat Murphy-é és Cathal Black-é is ekkor vált igazán ismertté.
Jim Sheridan 1990-ben bemutatott filmje, a The Field / A rét ennek a fordulatnak a méltó reprezentánsa. Sajnos, csupán az eredeti, angol nyelvű kópia áll a rendelkezésünkre, és sem angol, sem magyar feliratot nem sikerült felkutatni. Ha az egybegyűltek úgy döntenek, hogy nem vállalkoznak a film megtekintésére, helyette ugyanennek az időszaknak egy remek „para-ír” filmjét, az angol Stephen Frears teljességgel ír szellemű, ír produkcióban és Írországban forgatott vígjátékát, az 1993-ban készült The Snapper-t vetítjük angol felirattal. (A film annak idején Méregzsák címmel ment a magyar mozikban.)

VOLTA CINEMATOGRAPH – ezen a néven nyílt meg 1909. december 20-án az akkor még brit fennhatóság alatt álló Írország első filmszínháza. Egy ekkor már évek óta Triesztben élő ír fiatalember, bizonyos James Joyce üzleti vállalkozása volt, aki a mozi beindítása céljából látogatott haza szülővárosába, Dublinba. Ám az üzlet hamarosan csődbe ment, Joyce eladta a Voltát, és visszatért az akkor még osztrák-magyar Triesztbe.
Hogy később miként alakult James Joyce sorsa, miként lett belőle az Ulysses és a Finnegans Wake írója, a modernista irodalom emblémája és ikonja, ez közismert. Hogy miként vált Írország érdekessé szinte a kezdetektől a film számára, s miként válhatott az utóbbi harmincegynéhány év során Írország, ha nem is filmes nagyhatalommá, de legalábbis középhatalommá a nemzetközi filmvilágban, evvel a kevésbé ismert és elemzett kérdéskörrel foglalkozik hat részes sorozatunk, ír és „para-ír” filmek megtekintésének és megvitatásának a keretében.

Takács Ferenc kritikus, műfordító, irodalomtörténész, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke. Tarján Tamás napjaink hazai irodalomkritikai gondolkodásának egyik legfontosabb mozgatójaként írja le Takács Ferencet. Mint mondja: „Maga a kritikusi mentalitás van a vérében: a kritizálni necesse est. Mégsem kebelezi be sem a vizsgált művet, sem a nála szellemi lakomává váló elemzés olvasóját. Javaslattevő, orientáló véleményalkotásának iránytűje a sok kontextusú függetlenség”
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 5. csütörtök 19:00
KONCERT

A.M.P.
- egy vadiúj zenekar három nagykaliberű fiatal zenésszel -



Az A.M.P. (Ajtai-Miklós-Pozsár) tagjai már a Jazz Tanszakon megunták a mainstream jazz megkövesedett mintáit és egymást inspirálva-hergelve kezdtek érdeklődni a szabad improvizáció és a kortárs zene iránt. Azóta rengeteg formáció adott teret lendületes kísérletezésüknek és szinte mindenki játszott - vagy épp rendszeresen játszik - velük a magyar free-jazz szcénából: Dresch Mihály, Gadó Gábor, Grencsó István, Geröly Tamás, Mezei Szilárd, Nigun stb...



Közös formációjukkal, saját kompozícióikon kívül a 60-as évek zongora központú free jazz világának klasszikus darabjait gondolják újra önálló felfogásban..
Ajati Péter - bőgő
Miklós Szilveszter - dob
Pozsár Máté - elektromos zongora
A program a Summa Artium támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 6. péntek 19:00
DEVILLE FILMKLUB 3.

A Szerzői Filmklub 2015-ben bemutatja: "Titkos találkozások a kékruhás növel, avagy Michel Deville (1931-), az örök libertinus" című sorozatának a keretében:

LUCKY JOE
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -

Michel Deville mint amatőr kezdte pályáját, majd 1951-1958 között Henri Decoin asszisztense volt több mint egy tucat filmnél. Később J. Meyer technikai munkatársa, amikor az a Comédie Francaise előadásában kamera elé vitte Moliére Úrhatnám polgárát és Beaumarchais komédiáját, a Figaro házasságát. Mint önálló alkotó 1961-ben mutatkozott be egy mai lélekelemző történettel (Ma este vagy soha; 1961), amelynek főszerepét Anna Karina és Claude Rich játszotta. Általában a könnyű komédiák elegáns mestere. Naálunk is nagy sikerrel vetítették A Mona Lisa tolvaja (1966) derűs történetét Marina Vlady és George Chakiris-szel. 1978-ban készült Az 51-es dosszié, amellyel César-díjat nyert. 1986-ban filmrendezőként is César-díjban részsült a Nyakunkon a veszély című filmjéért.


Főszereplő: Eddie Constantine (Jean-Luc Godard: Alphaville - Lemmy Caution különös kalandjának (1965) főszereplője!)

Keserédes hangulatú francia noir, melyben kisstílű bűnözők csapata lassan ráébred, hogy egyikük, a latin mondatokat pufogtató vidám Jo (Eddie Constantine) balszerencsét hoz rájuk, mindig az ő megmozdulásai folytán kerül a banda valamelyik tagja a hűvösre. A barátok mindig megvárják egymás szabadulását, mikor azonban Jo-t is utoléri saját balsorsa és túl sokáig időzik rács mögött, szabadulása után azzal kell szembesülnie, hogy a cimborák eltávolodtak tőle. Valamennyiüket felkeresi, viszonylag baráti fogadtatásra azonban csak Simon (Georges Wilson) részéről számíthat, aki időközben felhagyott a bűnözéssel, autókat javít és kölcsönöz. Hogy egy régi hölgyismerősét könnyebben felkeresse, Jo igénybe is veszi barátja egyik kocsiját, nem sejtve, hogy ezzel akaratlanul minden addiginál nagyobb balszerencse-sorozatot zúdít a maga és mások fejére...
Hangulatos, akciótól és jó szövegektől nem mentes alkotás, ha minden igaz, Deville utolsó fekete-fehér filmje. Hősünk sokat nyomoz, hogy a pechszériát megállítsa, a rendőrség meg őt hajszolja - a főbb karakterek meglepően keveset találkoznak egymással.
Ajánló a sorozathoz:
"Michel Deville a francia film Marivaux-ja. Színháztörténész legyen a megmondhatója, mikor volt utoljára fényes Marivaux-bemutató Magyarországon. Pedig boldog és irigylésre méltó közönség, mely ezen az írón mulathat. [...] Kicsit émelyítő és tolakodó magyar címmel (Ártatlan gyönyör) egy minőségére eddig is igényes „kismester” legjobb filmje, A felolvasónő mostanában kerül a magyar mozikba. A film túl csendes, túl szellemes és túl ízléses ahhoz, hogy sikere legyen. Talán a kritika! – gondolnánk, bár reményeinket lohasztja, hogy Deville-nek már jónéhány nálunk bemutatott filmje makacsul elkerülte a kritika figyelmét: sem A kékruhás nő, sem Az 51-es dosszié, sem a Kölyökbanda nem találtatott méltónak igényes bírálatra." (in: Bikácsy Gergely: Titkos találkozások a kékruhás nővel, Filmvilág 1989/9. pp. 16-21.)
További vetítések:
április 10. Benjamin, avagy egy szűz emlékiratai (1968, fsz.: Michel Piccoli) mf.
május 1. Bye bye, Barbara (1968) mf.

* * *
Nyári vetítések:
június 14. – Louis Garrel születésnapjára! Philippe Garrel: Szabályos szeretők (2005, fsz.: Louis Garrel) ff. mf.
július 14. – a Francia Forradalom ünnepén! Agnés Varda: Teremtmények (1966) ff. mf.

* * *
szeptember 4. A medve és a játékbaba (1969, fsz.: Brigitte Bardot)
október 2. Raphael, avagy a kicsapongó (1971)
november 6. A kékruhás nő (1973, fsz.: Michel Piccoli) mf.
december 4. A veszett birka (1974, fsz.: Jean Birkin) mf.
2016. január 1. Gilles Perrault: Az 51-es dosszié (1978)
február 5. (Tisztelgés Jacques Rivette előtt) Titkos utazás (1980, fsz.: Geraldine Chaplin) mf.
március 4. Patricia Highsmith: Mély vizek (1981, fsz.: Izabelle Hupper)
április 1. Kölyökbanda (1983)
május 6. Veszély a lakban (1985, fsz.: Michel Piccoli)
(Nyári vetítések…)
szeptember 2. A felolvasónő (1988, fsz.: Miou-Miou)
október 7. Nyáréjszaka a városban (1990) mf.
A sorozat kísérőkiadványaként a Francia Új Hullám Kiadó gondozásában készül a Szerzőifilmes Füzetek 1. száma Michel Deville filmrendezőröl!
A filmklub előtt és után a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Godard-tanulmánykötete kedvezményesen 2.500Ft-ért vásárolható meg: JLG/JLG - Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása (Szerzőifilmes Könyvtár 3. kötet) címmel.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 7. szombat 19:00
ISMERETLEN PROGRAM

NAPPA
- Ennyi szerepel a naptáramban, de még mindig nem jutott eszembe semmi, arra vonatkozóan, mit is takarhat ez a szó. Bárki többet tud nálam, kérem, jelentkezzen! A hely minden esetre megvan. -

március 8. vasárnap 15:00
IRODALM EST

A SZÉPÍRÓK TÁRSASÁGA NŐNAPI RENDEZVÉNYE
NŐI KVÓTA - MARATONI FELOLVASÁS


Benczur Gyula: Olvasó nő című festményének felhasználásával (MNG)

2015. március 6–8. között ismét megrendezésre kerül a női alkotókat és női sorsokat bemutató rendezvénysorozat, amelyhez idén 86 intézmény csatlakozott; 16 városban összesen több mint 120 program lesz látható. A részletes műsor megtalálható az esemény honlapján: www.mindenuttno.hu.
Akik a Nyitott Műhelyben felolvasnak:
Babarczy Eszter, Balla Zsófia, Boldizsár Ildikó, Csontos Erika, Dánel Móna, E. Gábor Éva, Erdős Virág, Falussy Lilla, Forgács Zsuzsa Bruria, Follinus Anna, Frideczky Katalin, Gács Anna, Gordon Agáta, Halász Margit, Hidas Judit, Lárai Eszter, Lázár Júlia, Mesterházi Mónika, Miklya Anna, Murányi Zita, Nagy Gabriella, Noth Zsuzsanna, Péczely Dóra, Pénzes Timea, Röhrig Eszter, Szabó T. Anna, Szilágyi Zsófia, Szirmay Ágnes, Tamás Zsuzsa, Tompa Andrea, Tóth Kinga, Tóth Krisztina és Varga Virág




15-16 óra Frideczky Katalin
Erdős Éva (E. Gábor Éva)
Pénzes Timea
Tamás Zsuzsa
Noth Zsuzsanna

16-17 óra Varga Virág
Halász Margit
Csontos Erika
Lárai Eszter
Röhrig Eszter

17-18 óra Gordon Agáta
Falussy Lilla
Hidas Judit
Follinus Anna
Forgács Zsuzsa Bruria

18-19 óra Murányi Zita
Nagy Gabriella
Dánel Móna
Mesterházi Mónika
Lázár Júlia

19-20 óra Péczely Dóra
Miklya Anna
Babarczy Eszter
Balla Zsófia
Tóth Kinga

20-21. óra Boldizsár Ildikó
Szilágyi Zsófia
Gács Anna
Szirmay Ágnes

21-22 óra Tompa Andrea
Erdős Virág
Szabó T. Anna
Tóth Krisztina

A nap háziasszonya: Kéri Piroska
A zongoránál: Frideczky Katalin
- meglepetés vendégek is várhatók -



A belépés díjtalan.

március 9. hétfő 19:00
SZÜLETÉSNAPI IRODALMI EST

JÓNÁS TAMÁS
NEGYVENKETTŐ
születésnapi estje
Vendég-barátok: Juhász Gábor, Dés András Nemartistpage
Belépő: egy-egy kézzel írott ajándékvers



PLUSZ TÍZ

negyvenkét éves leszek én
legalábbis van rá remény
először negyven persze
legalábbis nem volt messze
maradhattam volna csöndben
lehettem volna ötven
halottim egyre többen
csillagzanak a földben
lehetnék bármi mégse
akárminek a fészke
maradok most csak furcsa
nem zárja inkább kulcsa
valaminek ami nincsen
legalábbis nincs rendben
vagy ha a rendben mégis
bajba kerülök én is
az ám-hazám megkongat
nem olyan rossz harangnak
szeretnek megharapnak
szemembe hajamba kapnak
dózsa györgy góg és magóg
akasztófára valók
annyi az egy szerencse
nincsen még pénz ezekre
építik ugyan a bitókat
valamit mindig eltolnak
eltolom én is e verset
remélem még szeretlek

március 10. kedd 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

DEKONSTRUÁLT RITMIKA
G. ISTVÁN LÁSZLÓ KÖNYVÉT FERENCZ GYŐZŐ MUTATJA BE. HÁZIGAZDA: A RÁCIÓ KIADÓ



A vers szótagidőtartam-lüktetésének szimmetriarendje Weöres Sándor Magyar etűdök-verseinek 1. sorozatában

A munka a szerző 2010-ben megvédett doktori disszertációjának könyvalakban megjelenő változata. A disszertáció célja kettős. Egyrészt a leíró verstanban a versritmus határjelző nyomatékozhatósága leírásának elméleti és gyakorlati kiterjesztésére, illetve dekonstrukciójára vállalkozik, amennyiben a Kecskés András és Szuromi Lajos által kidolgozott, a sormértékek, mértékváltozatok és elvont versmértékek leírását a határjelző nyomatékozhatóság valószínűségi mutató- számaival ellátó, versritmusleíró gyakorlata mellé az alkotáslélektan tudattalan zenei szimmetriaképző mechanizmusának kimutatására dolgoz ki elméleti és gyakorlati-számítástechnikai hátteret (SZILSZ). Ugyanehhez az első célhoz tartozik a második fejezet, amely ennek a leíró vizsgálatnak az irodalomelméleti és egyéb tudományos kontextusát kívánja vázlatosan kibontani. A könyv elsősorban a vizsgálati módszer kidolgozására és bemutatására vállalkozik, az elméleti kontextus kifejtésére ennek megfelelően szűkebb tér jutott. A másik cél az elméleti fejezet utáni leíró verstani elemzés. A szerző kiterjesztett leíró verstani vizsgálatot folytat Weöres Sándor Magyar etűdök első sorozatán, közülük tizenkét darabot szövegesen is értékel, s ezeket olykor funkcionális verstani sugallatokkal is kiegészíti. A nyomatékozhatósági valószínűségi mutatószámok a sorképzés mint versminimum elvéből kiindulva komplex elemzési szempontok szerint súlyozzák a szótagok nyomatékértékét. A zenei szimmetriavizsgálat a sorképzés, a szegmentálhatóság, a vers létrejöttének hangzásminimumával szemben, pontosabban ennek keretéül, a ritmika dekonstrukciós háttereként a nyelv kaotikus szimmetriaképző tulajdonságaira épít: a vizsgálat az egymás mellé kerülő szótagok soroktól és értelemtől független lüktetésrendjének komplex zenei struktúráit bontja ki, melyeknek előterében a sorképzés mint versminimum,  a vershangzás tagolt nyomatékrendje, a metrikai, valamint a szintaktikai struktúra felépülhet.


Iowa-International-Writing-Program

G. (Géher) István László (Budapest, 1972) József Attila-díjas (2011) magyar költő, műfordító, esszéíró, tanár. Szülei: Géher István (1940–2012) és Kepes Mária. 1993 óta rendszeresen publikál a hazai folyóiratokban. 1996 óta a József Attila Kör tagja. 1997-ben magyar-angol szakon szerzett diplomát az ELTE-n, ugyanekkor fejezte be tanulmányait a Láthatatlan Kollégiumban. 1997–2006 között a Toldy Ferenc Gimnázium tanára volt. 2004-től a Károli Gáspár Református Egyetem Összehasonlító Irodalomtudományi és Irodalomelméleti tanszékén tanít. Ritkán esszéket, kritikákat is ír. Verseket angol nyelvből fordít, többek között William Butler Yeats, Emily Dickinson, Sylvia Plath, Owen Sheers és Kei Miller műveit.
Kötetei:
Öt ajtón át
(versek, 1994)
Kereszthuzat
(versek, 1996)
Merülő szonettek
(versek, 1998)
Napfoltok
(versek, 2001)
Amíg alszom, vigyázz magadra
(versek, 2006)
Homokfúga
(versek, 2008)
7 poets, 4 days, 1 book
– Renga with 6 other poets, Trinity University Press (2009)
Egy (két) hangBerzsenyi Dániel válogatott versei
(utószó, jegyzetek, szerkesztette, 2009)
Sandfuge
(két nyelvű válogatott versek, fordította Kalász Orsolya és Monika Rinck, 2009)
Pentagram
(versfordítások, 2009)
Választóvíz
(versek, 2011)
Hármasoltárok
(2013)
http://www.racio.hu/
http://www.gistvanlaszlo.com/
A belépés díjtalan.

március 11. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS

HOLMI 2014. december (utolsó nyomtatott lapszám)
- beszélgetőtársak: Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György -


Búcsú a HOLMI-tól

Réz Pál: Így kezdôdött • 1799

Radnóti Sándor: A hétfôk • 1799

Závada Pál: Búcsúm a lapomtól • 1803

Szalai Júlia: Az én hétfôim • 1804

Voszka Éva: Civil a pályán • 1806

Várady Szabolcs: Lapzárta • 1807

http://www.holmi.org/



A Litera és a Nyitott Műhely közös sorozata, az Előhívás eddigi tizenkét évadában, hat év alatt (2008-tól 2014 tavaszáig) összesen 54 beszélgetésre került sor a Nyitott Műhelyben
Előhívás dosszié:
http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

március 11. szerda 19:30
JAZZKÓSTOLÓ - A KISTEREMBEN

MINDEN, AMIT TUDNI AKARTÁL A JAZZRŐL, DE SOSEM MERTED MEGKÉRDEZNI...
BÁLINT FERENC RANDOM JAZZTÖRTÉNETI SOROZATA 2.


Az előadás kellékei
között

...az eljövendő estek "megkevert részleteiből"...
"Ismerkedésem a jazz-el több mint 40 éve kezdődött, mikor egyik bolond nagynéném megkérdezte::"Szereted, amikor Armstrong énekel?" "Szerintem jobb ha trombitál. Túl szomorú." Akkor 14-15 évesen még azt sem tudtam, mi a jazz - hát még azt, hogy ki szegény "Satchmo". Akkor halt meg, sok felvételt játszottak tőle abban az időban. 3 évvel később már rutinos pesti gyűjtők,(dealerek) osztották az észt a Rózsavölgyi Zeneműboltban, ahol 3 évig bírtam (sajnos): olyan komolyan vettem a "hivatásom", hogy nem jártam koncertre, ezt könyvtárosi, majd antikváriumi éveim alatt bőségesen bepótoltam. 1985 után kezdtem eljövendő sorozatomra felkészülni. Kecskeméten, az Arany János úttörőházban(?) kezdtem igen amatőr intellektuális jazz-történetet hirdetni, szerény sikerrel. Jó tíz évvel később a Fix rádióban folytattam ezirányu nonprofit tevékenységemet hétfő délelőttönként,1-2 éven át, miközben délutánonként a magyar jazz gyűjtőkböl (már dealerekből) "gazdagodtam". Havonta,másfél havonta utazom Ausztriába, Németországba, Csehországba, Franciaországba ingyen szállással,"görkorcsolyával" (= vasúton 3.osztály, benzinrész, legolcsóbb busz). Az ott tölthető időt ismerkedés helyett no name blues és jazz zenék hallgatásával töltöm, és kerestem az ő életükben a zenéik helyét, -miközben lemezeim után hátizsákolok. A digitális felvételtechnikát kb. 28 éve jazz,fekete blues, népzene, és főleg klasszikus zene rögzítésére alkalmatlan technikának tartom (poprock, 80-as évek, jazzy, és egyéb trash műfajokhoz kiváló) - ezért szolgáltatok zenét analóg módon.
A sírásást deklarált módon Szabó Gábor kezdte! A Down Beat (félszaklap - címlapján szerepelt először, hogy a "Jazz is dead"), 1968-ban nem tette hozzá, milyen sokat tett ezért, mikor Beatles számokat énekelt Gary McFarlanddal"

Bálint Ferenc /Newport Hanglemezbolt/
A belépés díjtalan.

március 12. csütörtök 20:00
KONCERT

WINAND GÁBOR QUARTET

Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 13. péntek 19:00
HANGVERSENY

RÁKAI ANDRÁS ZONGORAKONCERTJE

Belépődíj:

március 14. szombat 20:00
KONCERT

TARAF DE AKÁCFA



A Taraf de Akácfa, ez a minden értelemben ifjú együttes villámgyorsan tört be Budapest zenei szcénájára páratlan vérpezsdítő muzsikájával, a balkáni és erdélyi népzenét saját szerzeményekkel elegyítő repertóriumával. A zenekar tagjai az idők folyamán beutazták azokat a vidékeket, ahonnan zenéjük eredeztethető, a műfaj legjobb mestereitől, nagy öregeitől, híres muzsikusoktól lesve el a szakma minden fortélyát. Mindez a tudás kiegészül azzal a zenei háttértapasztalattal, muzikális hagyománnyal, amelyet a különböző kultúrákból érkező bandatagok sajátjukként hoztak magukkal. A tradíció és innováció egyszerre tapasztalható meg zenéjükben, mely a szívszorítóan szép erdélyi népdaloktól kezdve az ádáz ritmusú bolgár dallamokig, a szerb kolóktól a vaskos macedón csocsekig, a táncosabb cifra, törökös darabokig sok mindent felölel – természetesen teret hagyva az improvizációnak is.
A zenekar tagjai:
Johannes Olsson - harmonika
Valentin Desmarais - nagybőgő, szaxofon
Gárgyán Zoltán - klarinét, tárogató
Fatima Gózlan  - ütőhangszerek, kaval
Taraf de Akácfa, a fairly new group rapidly getting known in the Budapest music scene with their unique mix of instrumental Balkan and Transylvanian music blended with their own compositions. Over the years, the members of the band have traveled to the origins of the music they play, and have had the opportunity to learn the music from some of the finest musicians. They mix this knowledge with their different musical backgrounds, blending the tradition with new ideas and arrangements. The music ranges from beautiful Transylvanian songs, complex odd-time Bulgarian melodies, Serbian kolos, to straight down danceable Macedonian and Turkish Čočeks. Improvisation as well is a big part of the bands sound.
The bands formation includes:
Johannes Olsson (accordion)
Valentin Desmarais (double bass, saxofon)
Zoltán Gárgyán (clarinet, tárogató)
Fatima Gózlan (percussion, kaval)
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 15. vasárnap 20:00
FORRADALMI JAZZ EST

TRIÓ MINOR - LAURENT MAUR (F)


Sikk Music Cafe, Debrecen

Laurent Maur francia szájharmonikás ritka hangszerének igazi mestere. Toots Thielemanns pártfogoltja első albumát a Francis Lockwood Trióval rögzítette.
www.laurent-maur.com
A Rieger Attila vezette Trio Minor a Jazz Szövetség Combo Versenyén elnyerte a legjobb zenekarnak járó díjat 2008-ban. A klasszikus jazz-gitár hangzás kiemelkedő képviselője a legértékesebb hagyományok útján vezeti zenekarát. Laurent-nal két évvel ezelőtti franciaországi turnéjukon játszottak először együtt. A sikeres együttműködés folytatása a magyarországi koncertsorozat.
www.triominor.attilarieger.com
Laurent Maur - szájharmónika
Rieger Attila - gitár
Horváth Balázs - bőgő
Varga Bendegúz - dob
Triónk 2010-ben Thomas Bercy zongorista meghívására Bordeaux-ban és környékén turnézott. Egy nagyobb zenekar magját alkottuk, amelynek Laurant is tagja volt, mint szólista.
Stúdiófelvételt is készítettünk, amelyen együtt hallani a Trio Minor-t Laurant-nal:
https://soundcloud.com/attilarieger/les-triplettes-de-belleville
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: kerestetik.)

március 16. hétfő 18:00
LAPBEMUTATÓ ÉS SZÜLETÉSNAP

A GYŐRI MŰHELY FOLYÓIRAT 25 ÉV ALATTI SZERZŐI OLVASNAK FEL
A FOLYÓIRAT 25 ÉVVEL EZELŐTTI MEGÚJULÁSA JEGYÉBEN



Közreműködnek:
Bende Tamás
Dobszay Balázs
Drozdik Álmos
Horváth Veronika
Hyross Ferenc
Kniezl Rebecca
Kovács Kristóf
Néma Judit
Pintér Kitti
Sebestyén Ádám
Vér Georgina Mirtill
Kovács Márton verseit felolvassa: Pamper Zsolt
Zongorán játszik: Gerlóczy Zsigmond
Házigazda: Villányi László
A Műhely azok folyóirata, akik építik és őrzik belső szabadságukat. Nem akar mást, nem akar többet, mint segítséget nyújtani azok személyiségének teljesebbé formálásához, akik kíváncsiak önmagukra, kíváncsiak a világra, s a szellemi életet nélkülözhetetlennek gondolják mindennapjaikban. A Műhely a létezés sokszínűségét hangsúlyozza, megmutatva azt, hogy bizonyos kérdések időtlenek és helytől függetlenek, egy több száz éve élt filozófus megerősítést adhat mai vívódásainkban, vagy a miénktől eltérő kultúrákban is választ kaphatunk kétségeinkre. Ezért tartjuk fontosnak a sokféle szemlélet együttes jelenlétét, a műfaji sokoldalúságot, hajdani és mai gondolkodók egymásmellettiségét, legyenek akár magyarok vagy más nemzetek képviselői.
Mindenkit szeretettel várunk!
www.gyorimuhely.hu

Impressum:
MŰHELY KULTURÁLIS FOLYÓ IRAT

Megjelenik kéthavonta
Főszerkesztő: VILLÁNYI LÁSZLÓ
Szerkesztők: HORVÁTH JÓZSEF, MÁRTONFFY MARCELL
Arculat: KURCSIS LÁSZLÓ
Szerkesztőségi titkár: SZIKONYA GABRIELLA
A szerkesztőség címe: 9022 Győr, Rákóczi u. 1.
E-mail: szerkesztoseg[kukac]gyorimuhely.hu
Lábjegyzet:
Veszélyben van a folyóirat működése!
Ha előfizet, segít!
A Műhely előfizethető:
1. személyesen a postahivatalokban és a kézbesítőnél
2. e-mailen a hirlapelofizetes[kukac]posta.hu címen
3. telefonon a 06-80/444-444-es ingyenes zöld számon
5. levélben: MP Zrt. Hírlap Értékesítési Osztály, 1900 Budapest
Ha segíteni tudja a Műhely életben tartását,
4. faxon: 06-1/303-3440
változatlan színvonalú megjelenését, akkor erre a számlaszámra várjuk adományát:
11737007-20563585
A Műhely Nonprofit Folyóiratkiadó Kft. közhasznú szervezet!
Nagyobb összegű felajánlások esetén támogatói szerződést tudunk kötni!
E-mail: szerkesztoseg[kukac]gyorimuhely.hu
A belépés díjtalan, de adományokat elfogadunk!

március 17. kedd 19:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

KOLLÁR ANDREA

A belépés díjtalan.

március 18. szerda 19:00
LAPBEMUTATÓ

AZ APOKRIF MEGÚJULÓ SZERKESZTŐSÉGÉNEK ZÁSZLÓBONTÓ ESTJE



2015-ben induló, immáron nyolcadik évfolyamának megújuló szerkesztőséggel vág neki az Apokrif irodalmi folyóirat: a '14-es év végével távozó Torma Mária és Reichert Gábor helyére Evellei Kata és Gál Soma érkeznek a lapot összeállító csapatba. Az este folyamán Szálinger Balázs beszélget a folyóirat régi és új szerkesztőivel, Fráter Zoltán és Nyerges Gábor Ádám alapítók mellett az újonnan csatlakozó Evellei Katával és Gál Somával. Az est folytatásában is marad a szó a szerkesztőknél, a megújuló Apokrif ugyanis immáron három költőt, szépírót is foglalkoztat szerkesztőségében, ők olvasnak fel műveikből. Az est további részében még kisebb-nagyobb meglepetéssel is készülünk, így érdemes nem kihagyni a 2015-ös év első Apokrif-estjét!


Az Apokrif szerkesztősége (2012.02.02.)

Az Apokrif az ELTE BTK-n, 2007-ben alapított, országos terjesztésű irodalmi folyóirat. Az Apokrif célkitűzése egy irodalmi klikkeken, politikai és egyéb viszonyokon felülemelkedő, elsősorban fiatal szerzők műveit közlő folyóirat kiadása, valamint színvonalas irodalmi műhely megteremtése és életben tartása, továbbá szakmailag igényes fórum biztosítása a mindenkori pályakezdőknek, a legfiatalabb irodalmi generációknak. A szerkesztőség törzshelyének (eleinte a Prága kávézó, majd a volt Bródy söröző, jelenleg pedig) a Vidám Étterem tekinthető, itt folyik a szerkesztés egy jelentős része.
https://apokrifonline.wordpress.com/
https://www.facebook.com/apokrif.irodalmifolyoirat?fref=ts
https://www.facebook.com/events/782368168519561
A belépés díjtalan.

március 19. csütörtök 20:00
KONCERT

NYESŐ MARI

Belépődíj:

március 20. péntek 19:00
ZENE ÉS IRODALOM

ÍR, SKÓT KÖLTÉSZETI EST
- a házigazda: Szathmáry Melinda -

Belépődíj:

március 21. szombat 20:00
KONCERT

ROAD SIX SAX


pillanatzene szaxofonokon
kortárs funk, jazzben játszó balkán lakodalmi és temetési menetzene
ugródeszka nyikorgás a jelenbe

A Road Six Sax Quartet 2001 áprilisában született négy fiatal szaxofonos elhatározásából, akiket régi barátság köt össze. Az együttes neve ezt a kapcsolatot próbálja tükrözni, amit közös mesterünk, Elek István személye még szorosabbá tett. A 6-os út Paksról Dunaújvároson keresztül Budapestre tart, összeköttetést teremtve az első két vidéki várossal, azaz a tagok lakóhelyeivel, és a fővárossal, ahol a zenekar megalakult.
Az együttes működését saját hangszerelésű, a zenekar egyéniségére formált jazz- és funky-darabok (A Night in Tunisia, Take 5, Pick Up The Pieces, K. Garrett, stb.) “a cappella” előadásával kezdte. Ezzel a műsorral 2001-ben számos nemzetközi fesztiválon nagy sikerrel szerepelt: Az “a cappella” repertoárral párhuzamosan elkezdtek dolgozni egy modernebb hangzású, groove-alapú programon, amely DJ-vel és rapperrel egészül ki. Így jelenleg két műsorunk van.
A zenekar tagjai különböző formációkban játszanak Magyarországon és külföldön. Ketten a Budapesti Zeneművészeti Főiskola Jazz Tanszakának hallgatói.
A saját hangszerlések és a tagok között fennálló, egymást inspiráló kapcsolat révén sikerült elérni, hogy a zenekar egyedi, modern hangzással tudjon fellépni az egyre nagyobb számban lévő szaxofonkvartettek között. A tagok közötti erős kapcsolatnak tudható be, hogy a darabok az előadás közben változáson mehetnek keresztül, ha esetleg valaki új zenei gondolattal áll elő, s így a zene ott születik és ott válik élővé a hallgatóság előtt. Valószínűleg ennek köszönhető a zenekar közönségsikere, amelyen túl a zenekar a magyar jazzvilág meghatározó szereplőinek (Binder Károly, Borbély Mihály, Elek István, Kőszegi Imre, László Attila) elismerését és támogatását is élvezi.
Tóth Viktor – altszaxofon
Haaz Imre – tenorszaxofon
Solymosi Milán – tenorszaxofon
Weisz Gábor – baritonszaxofon
http://roadsixsax.freeweb.hu/index.html
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 23. hétfő 19:00
SZÜLETÉSNAP

KÁ 50

A belépés díjtalan.

március 24. kedd 12:09
ÉSZT IRODALMI EST /észt hét/ KÖNYVBEMUTATÓ

 TÕNU ÕNNEPALU: MANDLA
- észt nyelven, magyar tolmácsolással -



Novemberben jelent meg a Gondolat Kiadónál Tõnu Õnnepalu Mandala című regénye Lengyel Tóth Krisztina fordításában. A szerzőnek két korábbi (Emil Tode írói álnév alatt publikált) könyve, a Határország és a Hercegkisasszony, illetve Lauri Sommerrel közös versantológiája (Hangolás) is olvasható már magyarul. A Mandala Észtországban azonnal az eladási listák élére került, remélhetőleg hazánkban is meghódítja az olvasókat. A könyvről a szerző és a fordító beszélget.

 

Az ember viharos változásokkal tarkított létét a macska mindig érdeklődéssel vegyes aggodalommal figyeli. Idő, történelem, bank, pénz, utazás, költözés, felújítás, és más felettébb gyanús és érthetetlen dolgai teszik az embert oly esendővé. De szórakoztatóvá is. Akit lehet figyelni félig lehunyt szemhéj alól, hogy már megint miben sántikál, de vigyázni is kell rá, nehogy túlzásokba essék.
Egyedül lenni nem jelent szükségképpen magányt, szomorúságot és félelmet – jelenthet szemlélődést, békét, derűt és természetes csöndet is. A macskák komoly szakértői a csöndnek. És ha egy íróember történetesen épp macskákkal osztja meg az egyedüllétét, ez sül ki belőle. Egy regény. Társasági magányregény. Macskatársasági embermagányregény.
Észt hét letölthető programfüzet: www.esztorszag.hu
A belépés díjtalan.

március 25. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

VITTORIO TAVIANI: ALLONSANFÁN -  PÉTERFY GERGELY választása
- a vetítést követően az íróvall ..., a litera.hu szerkesztője beszélget
-



Péterfy Gergely (Budapest, 1966) József Attila-díjas magyar író, forgatókönyvíró, szerkesztő, egyetemi tanár. Az ELTE latin-ógörög szakán szerzett diplomát 1993-ban. 1994-től a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanít, 2000-ig a Nyelvtudományi Tanszéken tanársegédként, 2000-től a Klasszika-filológia Tanszéken, 2005-től pedig a Filozófiatörténet Tanszéken adjunktusként. 1991 óta publikál novellákat. Egyik alapítója, 1993 óta szerkesztője a Törökfürdőnek. 1995-2000 között a miskolci Új Holnap című irodalmi lapot szerkesztette. Novellái német, angol, szlovák, szerb és szlovén fordításban jelentek meg. Írásaiból több televíziós műsor is készült. Bányató című regényéből 2006-ban írt forgatókönyvet ugyanezen a címen, amelyből Paczolay Béla rendezett tévéfilmet, amelyet a 2006-os filmszemlén mutattak be. A Kalandorok című forgatókönyvéből ugyancsak Paczolay Béla rendezésében készül mozifilm, amelynek 2008 januárjában volt a bemutatója, és elnyerte a legjobb elsőfilm díját. Az Új Színház ösztöndíjasaként írt drámája – A vadászgörény – a 2000. évi pécsi Nyílt Fórumra jelent meg, és 2003-ban rádiójáték készült belőle Solténszky Tibor rendezésében; 2005 szeptemberében az Új Színház mutatta be Bezerédi Zoltán rendezésében. 2002-ben ugyancsak Solténszky Tibor rendezésében készült rádiójáték Családkeresők című mesejátékából, amelyet a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának felkérésére írt. PhD értekezése, amelyet Kazinczy Ferenc és Angelo Soliman barátságáról készített, szolgált Kitömött barbár című regényének alapjául. Folyóiratokban rendszeresen publikál. Felolvasásokon, írótáborokban gyakran részt vesz. Félelem az egértől (elbeszélések, 1994)

  • A B oldal (regény, 1998)
  • A tűzoltóparancsnok szomorúsága (regény, 2000)
  • Bányató (regény, 2004)
  • A Misikönyv (meseregény, 2004-2005)
  • Halál Budán (regény, 2008)
  • Örök völgy (2012)
  • Kitömött barbár (regény, 2014)


Allonsanfan - színes, magyarul beszélő, olasz filmdráma, 106 perc, 1973, rendező: Paolo Taviani, Vittorio Taviani, forgatókönyvíró: Paolo Taviani, Vittorio Taviani, zeneszerző: Ennio Morricone, operatőr: Giuseppe Ruzzolini, vágó: Roberto Perpignani, szereplők: Marcello Mastroianni (Fulvio Imbriani), Laura Bettoi (Esther), Lea Massari (Charlotte), Mimsy Farmer (Francesca), Stanko Molnar (Allonsanfan)
Fulvio Imbriani, egy már nem éppen fiatal itáliai nemesember, a francia forradalmat követő eseményektől kiábrándulva szeretne megszabadulni mindentől, ami a múltjához, a világot megváltoztató eszmékhez kapcsolja. A szálak azonban sokkal szorosabban kötik, mint gondolná. Végül akaratlanul is társai árulójává válik. A Taviani testvérek alkotását nemcsak Marcello Mastroianni kivételes alakítása teszi emlékezetessé, hanem Ennio Morricone sokjelentésű, felkavaró zenéje is.
A Litera irodalmi portál és a Nyitott Műhely írói filmklubjában kortárs írók kedves filmjeit láthatják havi egy alkalommal. A vetítések után - mint klasszikus filmklubban - beszélgetések következnek, amelyekben nem csak vendégeink vallanak filmmel kapcsolatos gondolataikról, de számítunk a jelenlévő közönség aktív értelmezői részvételére is.
A sorozat további eseményei:
április 29. - Vendég: Szőcs Petra - Film: Corneliu Porumboiu: Forradalmárok
május 27. - Vendég: Kemény István - Film: Antonioni: Az éjszaka
Az Írómoziról további részleteket tudhat meg dossziénk anyagaiból.
A program az NKA  támogatásával jött létre.
Belépődíj: 500 Ft

április 7. kedd 17:30
KÖNYVBEMUTATÓ és KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

MESÉK A TELJESSÉGHEZ
TAMÁS ZSUZSA és ILYÉS JULI


A belépés díjtalan.

április 7. kedd 19:30
ELŐHÍVÁS


- beszélgetőtársak: Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György -





A Litera és a Nyitott Műhely közös sorozata, az Előhívás eddigi tizenkét évadában, hat év alatt (2008-tól 2014 tavaszáig) összesen 54 beszélgetésre került sor a Nyitott Műhelyben
Előhívás dosszié:
http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

április 8. szerda 17:30
KÖNYVBEMUTATÓ

A Jelenkor Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

MARKÓ BÉLA: ELÖLNÉZET /szonettek/ című kötete



A kötet 100 szonettet tartalmaz, amelyek pontos dátummal ellátva, időrendben követik egymást. A szerző korábbi szonettkötetei is tartalmaztak már festményekhez kapcsolódó darabokat, de ez a jelen kötetben olyannyira hangsúlyossá válik, hogy az európai festészeti hagyomány módszeres költői feldolgozásáról, újrafogalmazásáról beszélhetünk. Amint a cím is utal rá, a versek mintegy kiegészítik, további nézetekkel toldják meg a festményeken megörökített elölnézeteket.



Markó Béla (Kézdivásárhely, 1951) erdélyi magyar költő és író, tanár, szerkesztő, politikus. 1974-ben a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán magyar–francia szakon szerzett tanári diplomát. 1976–1989 között Marosvásárhelyen az Igaz Szó irodalmi folyóirat szerkesztője. Kedvelt versformája a szonett, szívesen ír gyermekverseket is. Magyar irodalmi tankönyvet írt Izsák Józseffel, amelyet 1981-től évenként kiadtak. 1984-ben lefordította Lucian Blaga Manole mester című drámáját. Verseiből egy kötetre valót Paul Drumaru fordított román nyelvre. 1989-től 2005-ig a Marosvásárhelyen kiadott Látó című irodalmi folyóirat főszerkesztője. Az 1989-es változások után kezdett el politikával aktívan foglalkozni. A Maros Megyei Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alapító tagja, alelnöke, 1993 januárjától 2011 februárjáig az RMDSZ elnöke.
A könyv a bemutató után 20 % kedvezménnyel megvásárolható.
A belépés díjtalan.

április 13. hétfő 19:00
ELŐADÁSSOROZAT 5.

PETNEKI ÁRON: A HATALOM KÉPEI - AZ ELLENSÉG KÉPEI
- 5. Damnatio memoriae, képrombolás, emlékműdöntés - az emlékezet megsemmisítése -




Mit jelentett az ókori Rómában a „damnatio memoriae”az emlékezet elátkozása és hogyan élt tovább szinte napjainkig: lemeszelt portrékban, kivakart alakokban és szövegekben, fényképekről kiretusált alakokban? Miért tűnt el a 8. század előtti bizánci ikonfestészet legnagyobb része? Hogyan bűnhődött az a lengyel nemes, aki a grodnói országgyűlésen összevagdalta Sobieski János király arcképét? Miért vonakodott Széchenyi attól, hogy portrét festessen magáról? És miért használták céltáblának 1848-ban a kolozsvári nemzetőrök Bethlen Domokos arcképét? Hogyan omlottak porba a hatalom öröknek hitt emlékművei: Alba hercegtől, III. György angol királytól Napóleonon át Sztálinig, Leninig, Enver Hodzsáig, Szaddam Husszeinig? A képhasználat legextrémebb formájáról, az érzelmi motiváltságú, spontán népharagtól a jelképes zsarnokölésen át a tudatos és szisztematikus megsemmisítésig széles skálán mozgó KÉPROMBOLÁSRÓL szól a sorozat ötödik előadása.



Mi a kép? A kérdésre önkéntelenül egy szoba vagy egy múzeum falán logó, bekeretezett festmény, rajz, grafika vagy fotó juthat az eszünkbe. Ha azonban nem ezt a hagyományos, leszűkített sémát tekintjük, a kép szó alatt mindenfajta ábrázolást értünk. Így fogták fel a középkorban is, amikor még nem használtak egyértelműen külön elnevezést a két- és a háromdimenziós alkotásra (kép illetve szobor). A latin imago - effigies - ydolum - simulachrum kifejezések egyaránt jelentették mind a síkban, mind a térben ábrázolt képet. Nem volt meg az esztétikai szempontú elkülönítés sem: áhítatot ébresztő oltárkép vagy kocsmába csalogató festett cégér mind-mind a vizuális jelzőrendszer részét képezte, mind kép volt. A magyar nyelvben is megvan ez a logika: a különbség legfeljebb az előállítás megnevezésében rejlik. A népi szóhasználatban tovább élnek e régi kifejezések : faragott kép, írott v. festett kép – az előbbit a képfaragó (szobrász), utóbbit a képíró (festő) állította elő. Ide sorolhatóak az elvontabb fogalmak is: álomkép, képzelet, képzelgés, sőt képviselő (eleink a király helyettesítésével megbízott személyt, követet király képének nevezték). Mire használhatóak és mire használjuk a képeket? E kérdésre nem csupán a hagyományos művészettörténet, hanem a művelődéstörténet és a vizuális antropológia is választ adhat, ha megvizsgálja a vizualitás szerepét a kultúrák és a mentalitások történetében. Különösen fontos ez a 19. – 20. században, amikor a „képek nyelve” erősen felértékelődik, amikor a képhasználat még erőteljesebben a politika szolgálatába áll.
A képek emlékeztetnek, figyelmeztetnek, helyettesítenek, legitimálnak, eligazítanak, megmutatják, kié a hatalom, ki a jóbarát és ki az ellenség. A képeket azonban meg lehet semmisíteni – a képrombolásnak teológiai, vallási és politikai okai vannak.
Ezeket a kérdéseket veti fel és próbálja megválaszolni az előadás-sorozat, minden hónap első hétfőjén.



Az előadó:
Petneki Áron (*1946) a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (magyar – történelem) és a krakkói Jagelló Egyetemen (történelem), valamint a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában (zeneszerzés) végezte tanulmányait. Dolgozott az MTA Történettudományi Intézetében, tanított a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen (középkori történet, művelődéstörténet), a Miskolci Egyetemen (művelődéstörténet, irodalomtörténet, vizuális antropológia), végül a Varsói Egyetemen (művelődéstörténet, vizuális antropológia).
Az előadások témái:
1. (2014. dec. 1.) A kép fogalom- és funkcióváltásai. Mi minden lehet kép és mire szolgál?
2. (2015. jan. 5.) A hatalom képe: uralkodói képmások az ókortól. Az uralkodó mindenütt jelen van, avagy a helyettesítő portré. A reprezentatív portré. Az emlékmű.
3. (2015. febr. 2.) A kép mint példa az utókor számára: az ősgaléria. Fiktív és valós képmások, mint a nemzetség és a dinasztia dicsőségének kifejezői. Nagy személyiségek – nagy események (a történetábrázolás kezdetei).
4. (2015. márc. 2.) A 20. század totalitárius rendszereinek képhasználata. A személyi kultusz és a képhasználat.
5. (2015. ápr. 13.) Damnatio memoriae, képrombolás, emlékműdöntés - az emlékezet megsemmisítése.
6. (2015. máj. 4.) Az ellenség képe 1. Az ellenség mint állat. Az ellenség mint nyomorult törpe / gonosz óriás.
7. (2015. jún. 1.) Az ellenség képe 2. Az ellenség mint az emberi értékek pusztítója. A láthatatlan ellenség.
Ajánlott támogatás: 500 Ft

április 17. péntek 19:00
OLÁH GÁBOR FILM és HANGJÉTÉK KLUB

SZOMBAT 14 ÓRA 10 PER
című dokumentumfilmet vetítése


A film 1973-ban  a XIV. Miskolci fesztivál fődíját és a Film Színház Muzsika által meghirdetett közönségdíjat is elnyerte. Szünet után az UTASOK című hangjátékot következik, amely a NE NÉZZ A HARMONIKÁSRA című most megjelent kötetben olvasható.
A belépés díjtalan

április 29. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

CORNELIU PORUMBOIU: FORRADALMÁROK -  SZŐCS PETRA választása
- a vetítést követően a költővel ..., a litera.hu szerkesztője beszélget
-




A Litera irodalmi portál és a Nyitott Műhely írói filmklubjában kortárs írók kedves filmjeit láthatják havi egy alkalommal. A vetítések után - mint klasszikus filmklubban - beszélgetések következnek, amelyekben nem csak vendégeink vallanak filmmel kapcsolatos gondolataikról, de számítunk a jelenlévő közönség aktív értelmezői részvételére is.
A sorozat további eseményei:
május 27. - Vendég: Kemény István - Film: Antonioni: Az éjszaka
Az Írómoziról további részleteket tudhat meg dossziénk anyagaiból.
A program az NKA  támogatásával jött létre.
Belépődíj: 500 Ft

május 27. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

ANTONIONI: AZ ÉJSZAKA -  KEMÉNY ISTVÁN választása
- a vetítést követően a költővel ..., a litera.hu szerkesztője beszélget
-


Az éjszaka (La notte) - rendező: Michelangelo Antonioni, forgatókönyvíró: Michelangelo Antonioni, Ennio Flaiano, Tonino Guerra, zeneszerző: Giorgio Gaslini, operatőr: Gianni Di Venanzo, vágó: Eraldo Da Roma, szereplő(k): Marcello Mastroianni (Giovanni Pontano ), Jeanne Moreau (Lidia), Monica Vitti (Valentina Gherardini), Bernhard Wicki (Tommaso)
Rosy Mazzacurati (Resy)
Giovanni, a Milánóban élő, sikeres író sivárrá vált belső világa lepleződik le a felesége, Lídia előtt egyetlen nap alatt. Lídia híres magányos sétáját a külvárosban a haldokló barátjuknál tett reggeli kórházi látogatás és az ürességet fényűzéssel leplező nagypolgári estély fogja közre, hogy aztán a hajnal hideg sivárságában szembesítse férjét egykori önmagával...
A Litera irodalmi portál és a Nyitott Műhely írói filmklubjában kortárs írók kedves filmjeit láthatják havi egy alkalommal. A vetítések után - mint klasszikus filmklubban - beszélgetések következnek, amelyekben nem csak vendégeink vallanak filmmel kapcsolatos gondolataikról, de számítunk a jelenlévő közönség aktív értelmezői részvételére is.
Az Írómoziról további részleteket tudhat meg dossziénk anyagaiból.
A program az NKA  támogatásával jött létre.
Belépődíj: 500 Ft