ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra
január 22. hétfő 18:30
A BUDAPEST KÖR 148. TALÁLKOZÓJA

A téma:
UNIÓS TÁMOGATÁSOK: TÖBB A KÁRUK, MINT A HASZNUK?
Témafelvezető előadók: Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke, Kovách Imre, a MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja Szociológiai Intézetének osztályvezetője, Horváth András, parlamenti szakértő, a NAV áfabotrány kirobbantója, valamint Tosics Iván, Városkutatás Kft

 

Több elemzés kimutatta: az uniós támogatások érdemben hozzájárulnak a magyar gazdaság fejlődéséhez, a GDP növekedéséhez. Mások szerint viszont a magyar gazdaság sokkal szisztematikusabban fejlődne uniós támogatások nélkül. Például Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. (az uniós támogatások egyik legjobb szakértői intézménye Magyarországon) vezérigazgatója nemrég kijelentette: „Ha a jelenlegi irányok, keretek mentén költi el az ország az EU-pénzt, akkor az Magyarország legnagyobb tragédiáját okozhatja”. Számos szakértő gondolja úgy, hogy az uniós „ingyen pénz” torzítja a piacot, kiszámíthatatlanná teszi az üzleti környezetet a vállalkozások részére, nagymértékben hozzájárul a korrupció, a kleptokrácia terjedéséhez (ami évente akár 2%-kal is csökkentheti a GDP-t), forrásokat csoportosít át a társadalmilag a hasznosabbak tevékenységektől a kevésbé hasznosakra, hozzájárul a társadalmi egyenlőtlenségek növeléséhez és sok esetben a környezet pusztításához is. Azt is állítják, hogy miközben az uniós támogatások haszna rövid távon érzékelhető, a súlyos károk sokáig megmaradnak, és évtizedekig hátráltatják országunk fejlődését.
A fentiekhez kapcsolódó témakör a Kohéziós Politika pénzeinek programozása és felhasználása, azaz hogy ezek mennyiben segítik a magyar városok fejlődését, illetve mennyiben térítik el a városokat attól, amire tényleg szükségük lenne afelé, amit megszerezhetőnek gondolnak.
Mi az igazság? Miként lehetne javítani az uniós támogatási rendszeren? Ezeket igyekszünk körüljárni neves szakértőink segítségével a Budapest Kör találkozóján.
Mindenkit szeretettel várunk:
András és Iván
A belépés díjtalan.

január 23. kedd 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

INDIÁNCSERESZNYÉS RÉTES
Tarcsay Zoltánnak és Vass Norbertnek, a 2017-es évi Apokrif Könyvek-pályázat két győztesének bemutatkozó estje. A szerzőkkel a két sorozatszerkesztő, Fráter Zoltán és Nyerges Gábor Ádám beszélget. Zenél: Palágyi László.



Tarcsay Zoltán 1987-ben született, Budapesten. Prózaíró, műfordító, költő, az Apokrif alapító szerkesztője. Kiadványszerkesztéssel és programozással is foglalkozik. 2007-től 2012-ig az Apokrif szerkesztőjeként a prózarovat vezetője, majd 2012-től a lap főszerkesztő-helyettese, 2015 óta munkatársa. Az ELTE BTK-n diplomázott, Irodalom- és Kultúratudomány mesterszakon. 2012 óta foglalkozik az 1960-ban született angol költő, Norman Jope verseinek magyarításával – a szerző egyedüli magyar fordítójaként. Az utóbbi években elsősorban A befejezhetetlen munkacímű regényén dolgozik.
Vass Norbert 1985-ben született, Kaposváron. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Történelemtudományi Doktori Iskolájának hallgatója.
Kisprózái, versei, tanulmányai, valamint könyv- és kiállításkritikái 2009 óta jelennek meg különböző folyóiratokban – többek közt az Apokrif, a Balkon, a Hévíz, a Kommentár, a Műút, a Palócföld, a Szépirodalmi Figyelő, az Új Forrás és az Új Művészet hasábjain, valamint online az artportal.hu, a fidelio.hu, a kuk.hu, a KULTer.hu, a KönyvesBlog, a litera.hu és a prae.hu felületén. 2011 és 2014 közt a Képírás, 2011 és 2015 tavasza közt a KULTer.hu VizuálKULT rovatának, 2014-től a Szépirodalmi Figyelő, 2015 eleje óta a SZIFonline szerkesztője. 2016-ban jelent meg Hallgat című kritikagyűjteménye az AmbrooBook gondozásában. Szerkesztőként számos könyvet jegyez, 2016-ban sajtó alá rendezte Dénes József memoárját (Szökésben).
Ajánló a Facebookon.
A belépés díjtalan.

január 24. szerda 19:00
"BESZÉLGETÉSEK GAZDASÁGRÓL, PÉNZRŐL, MINDENFÉLÉRŐL ÉRDEKES EMBEREKKEL / KIRÁLY JÚLIA SOROZATA"

A NAGY PROJEKTEK MÍTOSZA
Király Júlia vendége: LÁSZLÓ GÉZA Dr.
üzletember, oktató, aki a Magyar Narancsban ír gazdasági, gazdaságpolitikai tárgyú publicisztikát



László Géza 1987-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy és szociológia szakán. 1991-ben a London School of Economics, majd a Princeton University, USA hallgatója volt. 1996-ban elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia kandidátusi fokozatát. 1987-től 1992-ig a BKE Pénzügyi Tanszékén tanársegéd, tanulmányokat készített vállalatok, minisztériumok és a Világbank számára. Kutatási területe a pénzügyi közvetítőrendszer, a monetáris politika és a vállalati pénzügyek intézményi közgazdasági kérdései. 1992 és 1993 között a Budapest Bank Rt. Főmunkatársa, 1993-tól 1996-ig az Investel Rt. vezető közgazdásza (gazdasági előrejelzések, befektetői kapcsolatok, kockázatkezelés), 1996 és 1998 között a MATÁV Rt. stratégiai és üzletfejlesztési igazgatója (tevékenységi terület: üzletfejlesztési projektek, akvizícióértékelés, tőzsdei bevezetés, befektetések lebonyolítása). 1998-tól 1999-ig a CA-IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója, a pénzügyi tanácsadás üzletág vezetője. 2000-től 2004-ig a V.R.A.M. Rt. (Vodafone Magyarország Rt.) igazgatósági tagja. 1998. szeptemberétől 2002. júliusáig az Antenna Hungária Rt. Igazgatóságának elnöke, 1999. február 1-jétől vezérigazgatója, jelenleg a Netvestor Kft. ügyvezetője és az ITK Holding igazgatóságának tagja.


Fotó: Magócsi Márton, origo.hu

Király Júlia (Budapest, 1957) magyar közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár (BCE), 2007-2013 között a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Sokáig a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatójaként volt ismert.
Bölcsészcsaládból származik, Király István irodalomtörténész, Ady-kutató lánya, de a budapesti Fazekas Gimnázium matematika tagozatán érettségizett. Máig úgy gondolja, élete nagy szerencséje, hogy ott kivételes tehetségű tanárai és osztálytársai voltak. Otthon a negyvenezer kötetes családi könyvtár várta – és a grund, ahol mindig is fiúkkal focizott. 1980-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem), négy évvel később ugyanitt doktorált. Makrogazdasági szakember, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, területei közé tartozik a monetáris politika, a pénzügyi kockázatok kezelése és a stratégiai bankirányítás is.
„A minőségre, a nyitottságra, a toleranciára való igényt hoztam otthonról” – mondja. Számára az értelmiségi életforma szerves része a városi biciklizés is: könnyen el lehet jutni színházba, moziba, kiállításra, a „sarki kocsmába” egy jó beszélgetésre.
Ajánlott támogatás: 1.000 Ft - de lehet kevesebbet és többet is adni.
Király Júlia az így összegyűlt pénzt a Nyitott Műhely támogatására ajánlja fel.

január 27. szombat 19:00
SZÜLINAP

SZE

Zártkörű rendezvény.

január 29. hétfő 19:00
ELŐADÓEST

KORNIS MIHÁLY KÉSZÜLŐ KÖNYVÉBŐL OLVAS



Kornis Mihály februártól klasszikus és kortárs írók műveiből olvas párban
(úgy mint Bruno Schultz és Szíjj Ferenc,
Csehov és Kiss Noé,
Thomas Mann és Nádas Péter,
Herrmann Hesse és Nyiszli Miklós)
Alkalmak (minden hónap utolsó hétfője):
február 26.
március 26.
április 30.
május 28.
Ajánlott támogatás:

január 30. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - A MAGYAR JAZZ ELSŐ ARANYKORA 5.

Vendégünk: JÁVORSZKY BÉLA SZILÁRD
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -






AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget. (És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük.)
További Dzsesszmecserék (a változtatás jogát fenntartva):

február 13. - A Magyar Jazz Első Aranykora - Szakcsi Lakatos Béla
február 27. - A Magyar Jazz Első Aranykora - Kőszegi Imre
március 13. - A Magyar Jazz Első Aranykora - Ráduly Mihály (még nem biztos!!)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

január 31. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

 választása
- a vetítést követően az íróval a litera.hu szerkesztője beszélget -





Az Írómoziról bővebben:
http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
LITERA: http://www.litera.hu/ - litera@litera.hu; litera2006@gmail.com
További vetítések:
November 29. Radu Jude: Aferim! - Láng Zsolt választása (Jánossy Lajossal)
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 1. csütörtök 19:30
KONCERT

HARCSA VERONIKA és RAZVALJAJEVA ANASZTÁZIA DEBUSSY-ESTJE



A sokoldalú zenei érdeklődésű énekesnő a koncerten legújabb partnerével, a hárfaművész Razvaljajeva Anasztáziával lép színpadra. A hárfa-ének duó a 2018-ban éppen száz éve elhunyt Claude Debussy legszebb dalait öltözteti új köntösbe. A formákkal folyton merészen kísérletező Debussy-nek Paul Verlaine és más költők verseire írt műveit a zeneszerzőhöz méltó bátorsággal és újító szándékkal hangszerelte át a két fiatal zenész. A hárfa légiessége és a sotto voce, vagyis a klasszikusnál halkabb énektechnika új oldalát mutatja meg a jól ismert daloknak.
Razvaljajeva Anasztázia 1986-ban született Oroszországban, 1993 óta Magyarországon él. Hét évesen kezdett el hárfázni, édesanyja, Gorbunova Natalia volt az első tanára, majd nyolc éves korától Felletár Melindánál tanult a Szegedi Liszt Ferenc Konzervatóriumban. 2011-ben szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, ahol Vigh Andrea irányításával végezte tanulmányait. 2010-ben bekerült a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nagyszabású tehetséggondozó programjának és 2014-ben a Zeneakadémia karrierirodájának négy kiemelt támogatottja közé. 2011-ben Junior Prima Díjat kapott. 2011 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori Iskolájának (DLA) hallgatója, 2012 szeptemberétől hárfa tanársegédként dolgozik a Zeneakadémián. 2015-ben Fischer Annie ösztöndíjban részesült. Anasztázia rendszeresen ad szóló- és kamaraesteket. Jelenleg két állandó kamaraegyüttese van két kiváló klasszikus zenésszel: a SeRa (szaxofon és hárfa) duó Seleljo Erzsébettel, illetve a Musiciens Libres (hárfa és gitár) duó Környei Miklóssal. Szaxofon­hárfa felállásban főként magyar kortárs zeneszerzőkkel dolgoznak, gitár­hárfa duója pedig inkább a hangszerelésre specializálódott ­ Bachtól Bartokig terjedő időintervallumban született művek saját átiratait szólaltatják meg hangszereinken. Széleskörű repertoárja a barokk zenétől a kortárs zenéig terjed. 2013-ban bemutatta Solti Árpád Hárfaversenyét a Budapesti Vonósokkal, 2014-ben Terényi Ede Jazz Hárfaversenyét a Pannon Filharmónikusok kíséretével a pécsi Kodály Központban és a MÜPA Bartók Béla hangversenytermében, 2015-ben Karosi Bálint Hármasverseny gitárra, hárfára és cimbalomra c. művét mutatta be az Anima Musicae Kamarazenekar kíséretével a Zeneakadémia Solti termében, 2016-ban pedig ugyanott a Liszt Ferenc Kamarazenekarral adta elő Parish-Alvars e-moll Concertinoját.

február 2. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 10.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, a Szerzői Filmklub, valamint a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

MICHELANGELO ANTONIONI: A BARÁTNŐK
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -



"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)



A barátnők /Le amiche/ - olasz filmdráma, 104 perc, 1955, rendező: Michelangelo Antonioni,író: Cesare Pavese, forgatókönyvíró: Michelangelo Antonioni, Suso Cecchi, d'Amico, Alba De Cespedes, zeneszerző: Giovanni Fusco, operatőr: Gianni Di Venanzo, producer: Giovanni Addessi, látványtervező: Gianni Polidori, vágó: Eraldo Da Roma, szereplők: Clelia - Eleonora Rossi Drago, Nene - Valentina Cortese, Lorenzo - Gabriele Ferzetti, Rosetta - Madeleine Fischer
A torinói divatszalon vezetőjévé kinevezett Clelia a szomszédban lakó Rosetta révén bekerül a város "nagyvilági" életébe, ahol hamarosan szeretőre is talál. Közben Rosetta, csalódván nős szerelmében, Lorenzóban, de részben környezete cinikus magatartásának hatására is, végzetes lépésre szánja el magát.

* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
március 2. - Michelangelo Antonioni: A kiáltás (1957)
április 6. - Michelangelo Antonioni: A kaland (1960)
május 4. - Michelangelo Antonioni: Az éjszaka (1961)
június 1. - Michelangelo Antonioni: Napfogyatkozás (1962)
valamikor - Makk Károly: Megszállottak (1962)
július 14. - A Francia Forradalom Ünnepe (extra vetítés)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 6. kedd 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

TERÉK ANNA: HALOTT NŐK, valamint
SZÁZ PÁL: FŰJE SARJAD MEZŐKNEK / PHYTOLEGENDÁRIUM című kötetének bemutatója
- a szerzőkkel Pataky Adrienn irodalmár beszélget, a Műhely falain Szőke Erika illusztrációi lesznek láthatók -

A Facebookon.
A belépés díjtalan.

február 13. kedd 17:00
BUDAPESTI MOLY KLUB

 

Kedves klubtagok és új érdeklődők!
Először is boldog, olvasmányokban gazdag új évet kívánok!
Másodszor pedig szeretettel invitállak Titeket az évkezdő beszélgetésünkre, ahol a téma a filmadaptáció lesz. A téma részleteiről – például arról, hogy filmből készült regényt is lehet-e választani – bővebben témafelelősünk, @Oriente karcában olvashattok:
https://moly.hu/karcok/1023987
Kis segítség a választáshoz: https://moly.hu/cimkek/filmadaptacio
A helyszínen benn már korábban is lehet gyülekezni, kb. 17:30-tól, ahogy sokan már tudjátok. Kezdés kb. 17.45-kor várható.
A klubalkalom után a helyszínen könyvbemutató is lesz. Erről a következő eseménynél olvashattok: https://moly.hu/esemenyek/hegyi-zoltan-imre-shizoo-kotetbemutato
Jó olvasást, jó filmezést kívánok!
Üdvözlettel: Niki
Kép forrása: http://socialbookshelves.com
A belépés díjtalan.

február 13. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - A MAGYAR JAZZ ELSŐ ARANYKORA 6.

Vendégünk: SZAKCSI LAKATOS BÉLA
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -







AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget. (És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük.)
További Dzsesszmecserék (a változtatás jogát fenntartva):
február 27. - A Magyar Jazz Első Aranykora - Kőszegi Imre
március 13. - A Magyar Jazz Első Aranykora - Ráduly Mihály (még nem biztos!!)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

február 14. szerda 18:00
VÁLOGATOTT FILMEK - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

TERRY GILLIAM: BRAZIL


Brazil – angol sci-fi, vígjáték, 140 perc, 1985, rendező: Terry Gilliam, forgatókönyvíró: Terry Gilliam, Charles McKeown, Tom Stoppard, zeneszerző: Michael Kamen, operatőr: Roger Pratt, látványtervező: Norman Garwood, Maggie Gray, vágó: Julián Doyle, vizuális effektek: George Gibbs, Richard Conway, szereplők: Sam Lowrey - Jonathan Pryce, Archibald "Harry" Tuttle - Robert De Niro, Mrs. Ida Lowrey - Katherine Helmond, Mr. M. Kurtzmann - Ian Holm, - Spoor - Bob Hoskins, Jack Lint - Michael Palin, Mr. Warrenn - Ian Richardson, Mr. Helpmann - Peter Vaughan, Jill Layton - Kim Greist, Dr. Jaffe - Jim Broadbent, Lime - Charles McKeown
A tökéletes jövőben járunk. Ebben a világban minden igazi utópisztikus hatékonysággal működik, a technológia és a bürokrácia egyeduralmában egy árnyékkormány uralkodik, melynek bevett - és a lakosság által kénytelen kelletlen elviselt - szokásává vált, hogy "alattvalóit" tökéletes megfigyelés alatt tartsa. Sam Lowryval azonban megtörténik a csoda. Egy napon arra lesz figyelmes, hogy eddig tökéletesen érdektelen élete hirtelen fordulatot vesz, néhány meglehetősen furcsa esemény miatt. Munkája során ugyanis egy teljes véletlenségből letartóztatott ember lakásába jut el, akit azonban még a hiba orvoslása előtt kivégeznek. Nem sokkal később álmában egy gyönyörű nő társaságában a szikrázóan kék égbolton repül. Azután elromlik a vízvezeték, s az azt megjavító szuperhősnek álcázott férfi szemmel láthatóan több egyszerű szerelőnél. Így nem is csoda, hogy ettől kezdve a legváratlanabb pillanatokban - általában az éjszaka közepén - bukkan fel Sam lakásában. Később találkozik az álmában felbukkanó nővel, egymásba szeretnek, ám a pokol csak akkor szabadul el, amikor kiderül, hogy a nő terrorista.


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus

Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További alkalmak:


Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

február 14. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS - EMLÉKEZETPANORÁMA


című kötetről beszélget a sorozat négy állandó szereplője: Tóth-Czifra Júlia, Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás



Ez a fotó még Sipos Balázzsal készült


Az Előhívás 2015-2016-2017-es „szemeszterei” az önéletírás, a memoárirodalom, a vallomások könyveiről szólnak. Az alanyi elbeszélés, a korban álló, annak életvilágáról tanúskodó epika erőteljes és gazdag vonulata a magyar irodalomnak; a visszaolvasások ebben az irányban keresnek utat. Amikor irodalomról beszélünk, akkor szükségképpen történelemről is, arról a közös tudástartományról, amely minden kulturális közösségnek a sajátja. Az emlékezet elfogult, az emlékező író egy bizonyos perspektívából lát és láttat; páratlan egyszeriségében korlátai és lehetőségei; a személyiség nagyepikáját, a történeti időt tereli mederbe, mondja el.
Idén az Előhívás beszélgetéssorozatában változás annyiban történt, hogy Sipos Balázs helyét Tóth-Czifra Júlia veszi át. A résztvevők viszont nem változtattak az elmúlt két év perspektíváján; a memoárirodalom, a vallomásos próza területén maradnak, mert meggyőződésük, hogy innen merítve egyszerre elevenedhetnek meg alkotók, tárulhatnak fel korszakok, Magyarország története több oldalról válik olvashatóvá.
További Előhívások:

márciusba 14
áprilisban 18
májusban 9
júniusban 6
Könyvek:
Nagy László: Naplók;
Illyés Gyula: Napló, 1956;
Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal;
Pilinszky János: Naplók, Levelek;
Nádas Péter: Világló részletek;
Bereményi Géza: Önéletírás (előkészületben);
Beszélgetések Hajnóczy Péterről.
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A sorozatról részletesen: http://www.litera.hu/hirek/naplok-memoarok-kezdodik-az-elohivas-uj-szeriaja
A Litera és a Nyitott műhely másik sorozatáról, az Írómoziról bővebben: www.litera.hu/dosszie/iromozi
Esemény a Facebookon.

A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

február 17. szombat 19:00
IRODALOM és ZENE

PETŐCZ ANDRÁS és SÁRY LÁSZLÓ ESTJE

Belépődíj:

február 17. szombat 20:00
VERS ÉS ZENE

AZ ÉJSZAKA CSODÁI



Belépődíj:

február 27. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - A MAGYAR JAZZ ELSŐ ARANYKORA 7.

Vendégünk: KŐSZEGI IMRE
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -





AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget. (És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük.)
További Dzsesszmecserék (a változtatás jogát fenntartva):
március 13. - A Magyar Jazz Első Aranykora - Ráduly Mihály (még nem biztos!!)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

március 2. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 11.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, a Szerzői Filmklub, valamint a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

MICHELANGELO ANTONIONI: A KIÁLTÁS
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -



"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)



A kiáltás /Il grido/ - olasz filmdráma, 115 perc, 1957, rendező: Michelangelo Antonioni, forgatókönyvíró:  Michelangelo Antonioni, Elio Bartolini, Ennio De Concini, zeneszerző: Giovanni Fusco,operatőr: Gianni Di Venanzo, vágó: Eraldo Da Roma, szereplők: Aldo - Steve Cochran,Irma - Alida Valli, Virginia - Dorian Gray,Elvira - Betsy Blair,Virginia apja - Guerrino Campanili
A francia iskola pesszimisztikus hangulatát
árasztó film egy munkás, Aldo tragédiáját mutatja be, aki egész sorsát élettársa, Irma szerelmére alapozta, s amikor a nő másba szeret bele, megszűnik számára a normális emberi élet, sőt egyáltalán az élet. Az alkotó ebből a mindennapi történetből valóságos sorstragédiát épített fel, tragikus tévedéssel és bukással, miközben nagy lélektani pontossággal ábrázolja a szerelem erejét.

* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
április 6. - Michelangelo Antonioni: A kaland (1960)
május 4. - Michelangelo Antonioni: Az éjszaka (1961)
június 1. - Michelangelo Antonioni: Napfogyatkozás (1962)
valamikor - Makk Károly: Megszállottak (1962)
július 14. - A Francia Forradalom Ünnepe (extra vetítés)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

április 6. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 12.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, a Szerzői Filmklub, valamint a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

MICHELANGELO ANTONIONI: A KALAND
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -



"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)


A kaland /L’avventura/ - olasz-francia filmdráma, 124 perc, 1960, rendező: Michelangelo Antonioni, író: Michelangelo Antonioni, forgatókönyvíró: Tonino Guerra, Elio Bartolini, Michelangelo Antonioni, zeneszerző: Giovanni Fusco, operatőr: Aldo Scavarda, vágó: Eraldo Da Roma, szereplők: Claudia - Monica Vitti, Sandro - Gabriele Ferzetti, Anna - Lea Massari, Giulia - Dominique Blanchar, Anna apja - Renzo Ricci
Anna meghívja barátnőjét, Claudiát egy tengeri nyaralásra. A jachton rajtuk kívül még ott lesz Anna vőlegénye, Sandro és egy ismerős pár: Giulia és Corrado. Sziciliai pihenőjük alatt Anna eltűnik. Eleinte mindenki keresi a lányt, bár Sandro nemhogy lelkesedés nélkül teszi ezt, de egyre élénkebben érdeklődni kezd Claudia iránt, aki vonzódik a fiúhoz, ennek ellenére úgy dönt, hogy elutazik. Később újra találkoznak, és együtt bejárják Szicilia minden zegzugát Anna után kutatva. Claudia aggályai végül eloszlanak és a fiatalok szabadon engedik vágyaikat. Claudia számára ez egy nagyszerű és egyben egy nehéz pillanat. Taorminben, miután a szerelmes lány nyugovóra tér, Sandro egy bankettre megy. Reggel Claudia észreveszi, hogy a fiú nincs a szobában. Meg van győződve arról, hogy Anna visszatért. Amikor megtalálja Sandrot, ő egy másik nővel van...

* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
május 4. - Michelangelo Antonioni: Az éjszaka (1961)
június 1. - Michelangelo Antonioni: Napfogyatkozás (1962)
valamikor - Makk Károly: Megszállottak (1962)
július 14. - A Francia Forradalom Ünnepe (extra vetítés)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 4. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 13.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, a Szerzői Filmklub, valamint a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

MICHELANGELO ANTONIONI: AZ ÉJSZAKA
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -



"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)

Az éjszaka /La notte/ - olasz-francia filmdráma, 120 perc, 1960, rendező: Michelangelo Antonioni,  forgatókönyvíró: Michelangelo Antonioni, Ennio Flaiano, Tonino Guerra, zeneszerző: Giorgio Gaslini, operatőr: Gianni Di Venanzo, szereplők: Giovanni Pontano - Marcello Mastroianni, Lidia - Jeanne Moreau, Valentina Gherardini - Monica Vitti, Tommaso - Bernhard Wicki, Resy - Rosy Mazzacurati Giovanni, a Milánóban élő, sikeres író sivárrá vált belső világa lepleződik le a felesége, Lídia előtt egyetlen nap alatt. Lídia híres magányos sétáját a külvárosban a haldokló barátjuknál tett reggeli kórházi látogatás és az ürességet fényűzéssel leplező nagypolgári estély fogja közre, hogy aztán a hajnal hideg sivárságában szembesítse férjét egykori önmagával...

* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
június 1. - Michelangelo Antonioni: Napfogyatkozás (1962)
valamikor - Makk Károly: Megszállottak (1962)
július 14. - A Francia Forradalom Ünnepe (extra vetítés)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

június 1. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 14.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, a Szerzői Filmklub, valamint a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

MICHELANGELO ANTONIONI: NAPFOGYATKOZÁS
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -



"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)


Napfogyatkozás /L’eclisse/ - olasz-francia filmdráma, 118 perc, 1962, rendező: Michelangelo Antonioni,  forgatókönyvíró: Tonino Guerra, Elio Bartolini, Michelangelo Antonioni, Ottiero Ottieri, zeneszerző:  Giovanni Fusco, operatőr: Gianni Di Venanzo, vágó: Eraldo Da Roma, szereplők: Vittoria - Monica Vitti, Piero - Alain Delon, Riccardo - Francisco Rabal, Ercoli - Louis Seigner, Vittoria anyja - Lilla Brignone, Anita - Rosanna Rory, Marta - Mirella Ricciardi
Vittoria több éves együttélést követően elhagyja élettársát, Riccardót. A nő meg van győződve arról, hogy kiüresedett kapcsolatuknak nincs jövője, ezért döntése véglegesnek tűnik. A megfásult, csalódott nő egy nap meglátogatja édesanyját, aki minden idejét a tőzsdén tölti és itt próbálja gyarapítani szerény vagyonát. A lány megismerkedik a jóképű, energikus és magabiztos brókerrel, Pieróval és azonnal megtetszenek egymásnak. A két teljesen különböző személyiségű fiatal többször is randevúzik, ám érzéseik nem bizonyulnak tartósnak. Egy nap mindketten próba elé állítják a kapcsolatukat, amikor napfogyatkozás idején találkoznak.

* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
valamikor - Makk Károly: Megszállottak (1962)
július 14. - A Francia Forradalom Ünnepe (extra vetítés)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)