ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra
április 28. kedd 19:00
KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS

MŰVÉSZEK AZ ISKOLÁBAN
- beszélgetés a pécsi Kreatív Partnerség programról -



Az angol Creativity, Culture and Education együttműködési programja, a Kreatív Partnerség 2013 december óta Magyarországon is elérhetővé vált iskolák számára. Tanárok és művészek közös munkájára épülő projektek valósulnak meg gyakran hátrányos helyzetben lévő gyerekek részvételével, jelenleg a pécsi Budai Városkapu Iskola tagintézményeiben. A pécsi Művészeti Kar hallgatóinak kreatív képességei az iskolai oktatás kereteit tágítják és színesítik, fejlesztik az iskola közösségi életét és segítik a tantárgyi nehézségek és hátrányok csökkentését olyan iskolákban, ahol a diákok között nagy különbségek lehetnek.
http://www.t-tudok.hu/?hu/kreativ-partnerseg-magyarorszag
http://www.creativitycultureeducation.org
A beszélgetés résztvevői:
Trencsényi László, az ELTE PPK egyetemi docense
Juhászné Devecseri Valéria a Bártfa utcai iskola igazgatója
dr. habil Raffay Endre, a PTE Művészeti Kar, Művészettörténet és Elmélet
Tanszékének vezetője
Tornyai Flóra - Vladár Krisztina. a PTE MK hallgatói, a projekt kreatív
gyakornokai
Tollas Erik - Nagy Zsófia, képzőművészek, a projekt kreatív szakemberei
Németh Szilvia, a programgazda intézmény vezetője, T-Tudok
Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ, oktatáskutató
A belépés díjtalan.

április 29. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

CORNELIU PORUMBOIU: FORRADALMÁROK -  SZŐCS PETRA választása
- a vetítést követően a költővel Csutak Gabi, a litera.hu szerkesztője beszélget
-

Szőcs Petra Kolozsváron született, költő, forgatókönyvíró. Az ELTE magyar–német, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetem forgatókönyvíró szakán végzett. Budapesten él. Első verseskötete 2013-ban Kétvízköz címmel jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában.


Plakát


Forradalmárok 89 (A fost sau n-a fost?) - színes, román film, 2006, 89 perc, rendező: Corneliu Porumboiu, szereplők: Mircea Andreescu, Teo Corban, Ion Sapdaru
Díjak és jelölések:
Cannes-i fesztivál (2006) - Arany Kamera: Corneliu Porumboiu
Európai Filmdíj (2006) - Legjobb forgatókönyv jelölés: Corneliu Porumboiu
"Corneliu Porumboiu az új román mozi egyik legfontosabb képviselője. Legalábbis az első két nagyjátékfilmje, a Forradalmárok (A fost sau n-a fost?) és a Rendészet, nyelvészet (Poliţist, adjectiv) a nagy rendezők közé sorolja.

A Forradalmárok világpremierjét 2006-ban Cannes-ban tartották, ahol elnyerte a Camera d’Ort, majd (újra)bemutatták a kolozsvári TIFF-en, ahol megkapta a fesztivál nagydíját, a Transilvania Trófeát. A film az évtized egyik legjobb román alkotása, ugyanakkor az új román mozi egyik kiemelkedő címe – és a legelső darabok egyike egyébként. Ami először magával ragad, az a film állandóan jelen levő, funkcionális, mégis kesernyés humora. Másodszori megnézésre megnyílik a film tragikus dimenziója, amely egy másik olvasat alá van „temetve”. Meg kell jegyeznünk, hogy bár egy életcélok nélküli, igazi vesztesekkel teli, szánalmas kisvárossal dolgozik, Corneliu Porumboiunak sikerül tiszta, tucatretorikától mentes, őszinte, mély és ugyanakkor szórakoztató filmet készítenie.
A film első része megteremti az atmoszférát, miközben szinte konvencionális módon bemutatja a szereplőket: Tiberiu Mănescu (Ion Sapdaru) alkoholista történelemtanár, akit elállatiasított a szegénység; Emanoil Pişcoci (Mircea Andreescu) az öregséggel és a magánnyal küszködő nyugdíjas; Virgil Jderescu (Teodor Corban) egy apró helyi tévécsatorna opprotunista és félművelt tulajdonosa. Hármuk útja akkor kereszteződik, amikor témák és szereplők hiányában, karácsony estéjén (14 évvel az események után) Jderescu meghívja a másik kettőt egy talk-show-ba, amelynek témája: hogyan zajlott az 1989. decemberi forradalom városukban (amelyben Vasluira ismerhetünk)." [Forrás: Filmtett.ro]
Trailer:
https://www.youtube.com/watch?v=kGoldZiYVXE
A Litera irodalmi portál és a Nyitott Műhely írói filmklubjában kortárs írók kedves filmjeit láthatják havi egy alkalommal. A vetítések után - mint klasszikus filmklubban - beszélgetések következnek, amelyekben nem csak vendégeink vallanak filmmel kapcsolatos gondolataikról, de számítunk a jelenlévő közönség aktív értelmezői részvételére is.
A sorozat további eseményei:
május 27. - Vendég: Kemény István - Film: Antonioni: Az éjszaka
Az Írómoziról további részleteket tudhat meg dossziénk anyagaiból.
A program az NKA  támogatásával jött létre.
Belépődíj: 500 Ft

április 30. csütörtök 20:00
JAZZ VILÁGNAP

BALOGH KÁLMÁN - KOVÁCS FERENC - NOVÁK CSABA TRIÓ
- három kivételes zenész rendhagyó, kamara jellegű koncertje -


 Balogh Kálmán a világ legismertebb cimbalmosai közé tartozik, a világ hangverseny-termeinek ünnepelt sztárja, akinél többet talán senki nem tett e hangszer elismertetéséért. A népzenétől a kortárs komolyzenéig, a klezmertől a dzsesszig terjed repertoárja.



Kovács Ferenc a kortárs dzsessz egyik legsokoldalúbb egyénisége, igazi polihisztora. Rendkívüli sokféleség jellemzi zenei pályafutását: különböző zenekarokban játszik ragtime-ot, kortárs dzsesszt, underground rockot, bluest kortárs zenét, saját projektjével, a Magonnyal pedig „kortárs parasztzenét



Novák Csaba nagybőgős miután 1981-ben kivált a Rajkó zenekarból, hat éven át a Budapest Táncegyüttessel dolgozott. Játszott Ifj. Sánta Ferenc, Lakatos Sándor, Boros Lajos, Lakatos Mihály és Ifj. Kállai Kis Erno zenekarában. A Joel Rubin Jewish Music Ensemble tagja. Kuti Sándorral és Budai Sándorral hárman Gipsy Brothers néven évekig muzsikáltak a Dunakorzó étteremben. Az utóbbi években egyre többet szerepel különbözo world music együttesekben, pl. Frankie Lato, Palya Bea, Mitsoura, vagy épp Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Bandje.
A rendezvénysorozat szellemében Pallai Péter szavaival ajánljuk ezt a koncertet: "Non-profit akciónk lényege a műfaj népszerűsítése. A résztvevő  helyek az International Jazz Day alkalmából rendezett akciónkon nem kérnek belépőt, hogy az is kipróbálhassa, hogy érzi magát egy jazzkoncerten, aki még sosem volt -  a rajongóknak pedig ajándék a hűségükért. "
A belépés díjtalan, de adományokat elfogadunk!

május 1. péntek 19:00
DEVILLE FILMKLUB 5.

A Szerzői Filmklub 2015-ben bemutatja: "Titkos találkozások a kékruhás növel, avagy Michel Deville (1931-), az örök libertinus" című sorozatának a keretében:

BENJAMIN, AVAGY EGY SZŰZ EMLÉKIRATAI

- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -

Michel Deville mint amatőr kezdte pályáját, majd 1951-1958 között Henri Decoin asszisztense volt több mint egy tucat filmnél. Később J. Meyer technikai munkatársa, amikor az a Comédie Francaise előadásában kamera elé vitte Moliére Úrhatnám polgárát és Beaumarchais komédiáját, a Figaro házasságát. Mint önálló alkotó 1961-ben mutatkozott be egy mai lélekelemző történettel (Ma este vagy soha; 1961), amelynek főszerepét Anna Karina és Claude Rich játszotta. Általában a könnyű komédiák elegáns mestere. Naálunk is nagy sikerrel vetítették A Mona Lisa tolvaja (1966) derűs történetét Marina Vlady és George Chakiris-szel. 1978-ban készült Az 51-es dosszié, amellyel César-díjat nyert. 1986-ban filmrendezőként is César-díjban részsült a Nyakunkon a veszély című filmjéért.


Catherine Deneuve és Pierre Clémenti

Benjamin, avagy egy szűz emlékiratai (Benjamin ou Les mémoires d'un puceau, 1968) színes, 103', főszereplő: Pierre Clémenti, Michel Piccoli és Catherine Deneuve
Ajánló a sorozathoz:
"Michel Deville a francia film Marivaux-ja. Színháztörténész legyen a megmondhatója, mikor volt utoljára fényes Marivaux-bemutató Magyarországon. Pedig boldog és irigylésre méltó közönség, mely ezen az írón mulathat. [...] Kicsit émelyítő és tolakodó magyar címmel (Ártatlan gyönyör) egy minőségére eddig is igényes „kismester” legjobb filmje, A felolvasónő mostanában kerül a magyar mozikba. A film túl csendes, túl szellemes és túl ízléses ahhoz, hogy sikere legyen. Talán a kritika! – gondolnánk, bár reményeinket lohasztja, hogy Deville-nek már jónéhány nálunk bemutatott filmje makacsul elkerülte a kritika figyelmét: sem A kékruhás nő, sem Az 51-es dosszié, sem a Kölyökbanda nem találtatott méltónak igényes bírálatra." (in: Bikácsy Gergely: Titkos találkozások a kékruhás nővel, Filmvilág 1989/9. pp. 16-21.)
További vetítések:
május 1. Bye bye, Barbara (1968) mf.

* * *
Nyári vetítések:
június 14. – Louis Garrel születésnapjára! Philippe Garrel: Szabályos szeretők (2005, fsz.: Louis Garrel) ff. mf.
július 14. – a Francia Forradalom ünnepén! Agnés Varda: Teremtmények (1966) ff. mf.

* * *
szeptember 4. A medve és a játékbaba (1969, fsz.: Brigitte Bardot)
október 2. Raphael, avagy a kicsapongó (1971)
november 6. A kékruhás nő (1973, fsz.: Michel Piccoli) mf.
december 4. A veszett birka (1974, fsz.: Jean Birkin) mf.
2016. január 1. Gilles Perrault: Az 51-es dosszié (1978)
február 5. (Tisztelgés Jacques Rivette előtt) Titkos utazás (1980, fsz.: Geraldine Chaplin) mf.
március 4. Patricia Highsmith: Mély vizek (1981, fsz.: Izabelle Hupper)
április 1. Kölyökbanda (1983)
május 6. Veszély a lakban (1985, fsz.: Michel Piccoli)
(Nyári vetítések…)
szeptember 2. A felolvasónő (1988, fsz.: Miou-Miou)
október 7. Nyáréjszaka a városban (1990) mf.
A sorozat kísérőkiadványaként a Francia Új Hullám Kiadó gondozásában készül a Szerzőifilmes Füzetek 1. száma Michel Deville filmrendezőröl!
A filmklub előtt és után a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Godard-tanulmánykötete kedvezményesen 2.500Ft-ért vásárolható meg: JLG/JLG - Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása (Szerzőifilmes Könyvtár 3. kötet) címmel.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 2. szombat 20:00
KONCERT

DÉVÉNYI ÁDÁM ESTJE
- közreműködik: Fenyő Fruzsina, Kézdy Luca és Soós Balázs -



Fotó: Kelemen Tiborné Fekete Éva

Dévényi Ádám sokszínű művész, volt már rockzenekar vagány frontembere, de bárszéken csendben gitározó háttérzenész is. Láthattunk már grafikáiból kiállítást, avagy számaiból készült teátrális darabot. Nagyon korai próbálkozásai folkzenészek körében kezdődtek, valaki meghallotta, hogyan zenésít meg (Weöres Sándor vagy József Attila) verseket és azonnal átemelte az épphogy nagykorú dalszerzőt a Vízöntő zenekarba. Később színházi berkekben vált ismertté, innen énekesnőket hozott magával (Börcsök Enikő, Jordán Adél, Szani), akik azóta is aktív résztvevői koncertjeinek.



A Bikini zenekar legnagyobb slágereit is az ő nevéhez köthetjük (Adj helyet, Közeli helyeken), de az ismert változatok természetesen nagyban eltérnek a valódi „dévényis” hangzástól. Több kitérőt is tett, említésre méltó a Postássy Julival kiadott közös lemeze, de szerepel Makám albumon, a Vasmalom szamizdatos kazettáján, vagy Tilos Rádió válogatáson is. Később évekig önállóan (folyton változó vendégzenészekkel) lépett fel a Fiatal Művészek Klubjában, apró kis stúdiószínházakban (Kamra, Stúdió K), vagy kávézókban, ahol tökéletes kontaktust alakított ki szűk számú, de nagyon is hűséges közönségével.



Ezek a sajátos hangulatú koncertek valójában kicsit mindig performance-oknak is számítottak, vagy afféle interaktív előadásnak, amelyben ugyanolyan fontos a néző, mint maga az előadó. Az akusztikus koncerteken állandó társa Soós Balázs (vokál, nagybőgő). Három évvel ezelőtt arra gondolt, hogy egyre zajosabb világunkban újra előveszi Átmeneti Kabátját, és dobbal, elektromos gitárral felszerelkezve ismét elkezdtek valódi rock-koncerteket adni. Már meglévő számait áthangszerelte, és a repertoárt természetesen néhány új dallal is bővítette, ám az örökké változ(tat)ó előadó nem áll meg, csak lelassít egy pillanatra, aztán ki tudja mihez fog ezután...  A nemrég megjelent Olyan jó című, 18 dalt tartalmazó CD ennek az állapotnak a lenyomata.Interjú 2011 novemberéből: http://quart.hu/cikk.php?id=6739
Belépődíj: 1.000, diák: 700 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

május 3. vasárnap 19:00
BEMUTATÓ ELŐTT - BHKZ Akadémia 2015/II.

…és megjelenés előtt…

A BHKZ ZENEKARI AKADÉMIA HANGVERSENY ÉS MŰHELYBESZÉLGETÉS KERETÉBEN MUTATJA BE
FEKETE GYŐR ISTVÁN FÚVÓSÖTÖSÉT ÉS SZŐLLŐSY ANDRÁS KOLOZSVÁRI ÉJJEL-ÉT
   
  

A magyar zeneszerzés két ikonikus alakja egyaránt gazdagította a fúvósötös műfaját. Nemzedékek zeneszerzéstanárának, Fekete Győr Istvánnak mindezidáig utolsó befejezett alkotása mellé Szőllősy András egyik korai, Jékely Zoltán verseire írott alkotása csatlakozik – egy nagyformátumú énekes
előadásában.
Mindkét mű kottáját a BHKZ Edition jelenteti meg.
Közreműködik:
Csordás Klára – ének,
és a BHKZ Akadémia fúvós műhelye
(Bán Máté, Bánki Berta – fuvola, Kiss Katalin – oboa,
Szűcs Péter – klarinét, Leiter János – kürt, Szilágyi Kristóf – fagott)
A sorozatot szerkeszti: Gémesi Géza
A hangverseny az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

május 4. hétfő 19:00
ELŐADÁS SOROZAT 6.

PETNEKI ÁRON: A HATALOM KÉPEI - AZ ELLENSÉG KÉPEI
-  Az ellenség képe 1. Az ellenség mint állat. Az ellenség mint nyomorult törpe / gonosz óriás. -





Mi a kép? A kérdésre önkéntelenül egy szoba vagy egy múzeum falán logó, bekeretezett festmény, rajz, grafika vagy fotó juthat az eszünkbe. Ha azonban nem ezt a hagyományos, leszűkített sémát tekintjük, a kép szó alatt mindenfajta ábrázolást értünk. Így fogták fel a középkorban is, amikor még nem használtak egyértelműen külön elnevezést a két- és a háromdimenziós alkotásra (kép illetve szobor). A latin imago - effigies - ydolum - simulachrum kifejezések egyaránt jelentették mind a síkban, mind a térben ábrázolt képet. Nem volt meg az esztétikai szempontú elkülönítés sem: áhítatot ébresztő oltárkép vagy kocsmába csalogató festett cégér mind-mind a vizuális jelzőrendszer részét képezte, mind kép volt. A magyar nyelvben is megvan ez a logika: a különbség legfeljebb az előállítás megnevezésében rejlik. A népi szóhasználatban tovább élnek e régi kifejezések : faragott kép, írott v. festett kép – az előbbit a képfaragó (szobrász), utóbbit a képíró (festő) állította elő. Ide sorolhatóak az elvontabb fogalmak is: álomkép, képzelet, képzelgés, sőt képviselő (eleink a király helyettesítésével megbízott személyt, követet király képének nevezték). Mire használhatóak és mire használjuk a képeket? E kérdésre nem csupán a hagyományos művészettörténet, hanem a művelődéstörténet és a vizuális antropológia is választ adhat, ha megvizsgálja a vizualitás szerepét a kultúrák és a mentalitások történetében. Különösen fontos ez a 19. – 20. században, amikor a „képek nyelve” erősen felértékelődik, amikor a képhasználat még erőteljesebben a politika szolgálatába áll.
A képek emlékeztetnek, figyelmeztetnek, helyettesítenek, legitimálnak, eligazítanak, megmutatják, kié a hatalom, ki a jóbarát és ki az ellenség. A képeket azonban meg lehet semmisíteni – a képrombolásnak teológiai, vallási és politikai okai vannak.
Ezeket a kérdéseket veti fel és próbálja megválaszolni az előadás-sorozat, minden hónap első hétfőjén.



Az előadó:
Petneki Áron (*1946) a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (magyar – történelem) és a krakkói Jagelló Egyetemen (történelem), valamint a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában (zeneszerzés) végezte tanulmányait. Dolgozott az MTA Történettudományi Intézetében, tanított a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen (középkori történet, művelődéstörténet), a Miskolci Egyetemen (művelődéstörténet, irodalomtörténet, vizuális antropológia), végül a Varsói Egyetemen (művelődéstörténet, vizuális antropológia).
Az előadások témái:
1. (2014. dec. 1.) A kép fogalom- és funkcióváltásai. Mi minden lehet kép és mire szolgál?
2. (2015. jan. 5.) A hatalom képe: uralkodói képmások az ókortól. Az uralkodó mindenütt jelen van, avagy a helyettesítő portré. A reprezentatív portré. Az emlékmű.
3. (2015. febr. 2.) A kép mint példa az utókor számára: az ősgaléria. Fiktív és valós képmások, mint a nemzetség és a dinasztia dicsőségének kifejezői. Nagy személyiségek – nagy események (a történetábrázolás kezdetei).
4. (2015. márc. 2.) A 20. század totalitárius rendszereinek képhasználata. A személyi kultusz és a képhasználat.
5. (2015. ápr. 13.) Damnatio memoriae, képrombolás, emlékműdöntés - az emlékezet megsemmisítése.
6. (2015. máj. 4.) Az ellenség képe 1. Az ellenség mint állat. Az ellenség mint nyomorult törpe / gonosz óriás.
7. (2015. jún. 1.) Az ellenség képe 2. Az ellenség mint az emberi értékek pusztítója. A láthatatlan ellenség.
Ajánlott támogatás: 500 Ft

május 5. kedd 19:00
VOLTA CINEMATOGRAPH - ÍR FILMKLUB TAKÁCS FERENC VEZETÉSÉVEL

- most kivételesen kedden! -


VOLTA CINEMATOGRAPH – ezen a néven nyílt meg 1909. december 20-án az akkor még brit fennhatóság alatt álló Írország első filmszínháza. Egy ekkor már évek óta Triesztben élő ír fiatalember, bizonyos James Joyce üzleti vállalkozása volt, aki a mozi beindítása céljából látogatott haza szülővárosába, Dublinba. Ám az üzlet hamarosan csődbe ment, Joyce eladta a Voltát, és visszatért az akkor még osztrák-magyar Triesztbe.
Hogy később miként alakult James Joyce sorsa, miként lett belőle az Ulysses és a Finnegans Wake írója, a modernista irodalom emblémája és ikonja, ez közismert. Hogy miként vált Írország érdekessé szinte a kezdetektől a film számára, s miként válhatott az utóbbi harmincegynéhány év során Írország, ha nem is filmes nagyhatalommá, de legalábbis középhatalommá a nemzetközi filmvilágban, evvel a kevésbé ismert és elemzett kérdéskörrel foglalkozik hat részes sorozatunk, ír és „para-ír” filmek megtekintésének és megvitatásának a keretében.

Takács Ferenc kritikus, műfordító, irodalomtörténész, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke. Tarján Tamás napjaink hazai irodalomkritikai gondolkodásának egyik legfontosabb mozgatójaként írja le Takács Ferencet. Mint mondja: „Maga a kritikusi mentalitás van a vérében: a kritizálni necesse est. Mégsem kebelezi be sem a vizsgált művet, sem a nála szellemi lakomává váló elemzés olvasóját. Javaslattevő, orientáló véleményalkotásának iránytűje a sok kontextusú függetlenség”
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 6. szerda 19:00
SZÜLINAP

SZM 91

Zártkörű rendezvény.

május 7. csütörtök 20:00
KONCERT

NEMES TRANS



Amerikai dzsesszt, keleti fűszereket, közép-európai mesefilmhősöket, keletnémet indiánokat csempészünk át a tudat határain.
A zenéről: saját szerzemények, illetve egy-két feldolgozás: Avishai Cohen, Joshua Redman. Jazz, világzene, klasszikus zene határán. Experimentális.
Nemes János Proletar- fúvós hangszerek, sansula, beatbox, loop-és egyéb effektek (még tudni lehet róla, hogy: fúvós multiinstrumentalista, hogy zeneszerző, vonósnégyes-lemeze jelent meg, és hogy a nyitott műhelyben már számos formációval játszott, pl. Kosbor, Cabaret Medrano, Vázsonyi János)
Rödönyi Gergő
- elektromos orgona
Szerető Dániel - basszusgitár
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

május 8. péntek 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Libri Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy ÚJRA megjelent

DÉS MIHÁLY: PESTI BAROKK című kötete
- közreműködik: DÉS LÁSZLÓ -



Mi ez a könyv? Az egyik legerotikusabb magyar regény? Az egyik legviccesebb? Vagy csupán egy mitikussá vált nemzedék krónikája? A történet 1984-ben játszódik, narrátor főhőse egy lézengő, léha értelmiségi, aki disszidálásra készül. Az ő szerelmi és szellemi, társasági és társadalmi kalandjairól számol be a Pesti barokk.
„Nem volt még egy nemzedék a földön, amelyik olyan jól érezte magát rosszul, mint mi."
„Humoros és megindító, cinikus és lírai, érzéki és trágár, intellektuális és könnyed.” Mihalicz Csilla, Nők Lapja
„A Pesti barokk hatalmas ambíciójú, mindent átfogni akaró számvetés […] az egész Kádár-korszakkal, és nem pusztán politikai, eszmetörténeti vagy esztétikai jelentőségével, hanem hétköznapjainak mentálhigiénéjével.”Csuhai István, Élet és Irodalom
„Még az is átéli, aki át sem élte.”Péntek Orsolya, Magyar Hírlap
„A dél-amerikai mágikus realizmus és a pornográf irodalom legjobb darabjainak mély ismeretéről tanúskodik. A szerzőt ide is elkíséri az önirónia és öngúny […]. Ez az ő igazi újítása, világirodalmi nóvuma.”Török András, Vademecum
„Lenyűgöző stílusparódiák, ironikus idézetek, pamfletbe illő megállapítások…”Erdélyi S. Gábor, 168 Óra
„A Pesti barokkot nemcsak filozófiai, művészettörténeti leírások, a szövegtestbe simuló, önállóan is értelmezhető okos esszék, hanem a hűvös cinizmus és a pesti viccek éltetik; mindegyik segített túlélni az egybefolyó éjszakákat és nappalokat.”In, HVG
„A lebilincselően gazdag, nyelvi leleményekkel, humorral teli, olykor keserű könyv magába szippantja az olvasót.”Kulcsár Ágnes, Színes RTV
„Már száz oldal óta Évi babydolljáról van szó, és még mindig érdekes.” – Czinki Ferenc, Magyar Narancs



Dés Mihály (1950) spanyol és latin-amerikai írók fordítójaként kezdte pályáját. 1986-ban Barcelonába költözött, ahol újságíró, egyetemi tanár és lapkiadó lett. Hatvanéves korában visszatért az anyanyelvéhez, és megírta a Pesti barokk (Magvető, 2013) című regényét. A könyv most jelenik meg harmadszor, ezúttal javított, alaposan átdolgozott, „végleges” kiadásban. Megjelent kötetei:77 pesti recept (gasztronómiai anyaregény) Corvina, 2014, Hacsak úgy nem… (zsidó alapviccek Dés Mihály válogatásában) Corvina, 2014.
A belépés díjtalan.

május 9. szombat 20:00
KONCERT

KAROSI JÚLIA QUARTET


Fotó: Dobó László (Nyitott Műhely)

Karosi Júlia zenész családból származik. Előbb az ELTE Bölcsészettudományi Karán, filozófia és esztétika szakon tanult, 2006-ban diplomázott. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékén 2011-ben végzett. Jelenleg a Master képzést végzi ugyanitt. 2009-ben elnyerte a zsűri különdíját a lengyelországi Zory-ban rendezett Voicingers Nemzetközi Énekversenyen. 2010-ben a Zeneakadémia által indított tehetséggondozó pályázat öt kiemelt hallgatója közé választotta a szakmai zsűri. 2012-ben a Franciaországban rendezett Crest Jazz Vocal Nemzetközi Ének-verseny döntőse. A saját zenekarát Karosi Júlia Quartet néven alapította 2009-ben. A zenekar főként az énekesnő saját szerzeményeit játsza. Hangzásukon érződik a klasszikus zene és a modern jazz hatása, zenéjük érzékeny, finom, a letisztultságot keresi. A zenekar számos fellépést tudhat maga mögött rangos fesztiválokon és klubokban, itthon és külföldön egyaránt. Az énekesnő első, tíz saját dalt tartalmazó lemeze Stroller of the City Streets címmel 2012 februárjában látott napvilágot. A lemez 2012 decemberében megjelent a Whereabouts Records gondozásában Japánban is, ugyanezzel a címmel. A japán kiadó rögtön két lemezt is kiadott az énekesnővel, így a nagylemez mellett You Stepped Out of a Dream címmel egy négy feldolgozást tartalmazó kislemez is megjelent azonos időben, ugyanannál a kiadónál.
Karosi Júlia - ének
Tálas Áron - zongora
Bögöthy Ádám - bőgő
Varga Bendegúz - dob
http://www.karosijulia.hu/
A koncert az Artisjus támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik)

május 11. hétfő 19:00
FRANCIA-MAGYR FELOLVASÓEST

Külföldi részvevők: Guillaume Métayer, Henri Robert


A belépés díjtalan.

május 12. kedd 19:00
ELŐHÍVÁS

 a résztvevők, Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György



A Litera és a Nyitott Műhely közös sorozata, az Előhívás eddigi tizenkét évadában, hat év alatt (2008-tól 2014 tavaszáig) összesen 54 beszélgetésre került sor a Nyitott Műhelyben
Előhívás dosszié:
http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

május 13. szerda 19:00
FRANCIA-MAGYAR FELOLVASÓEST

Külföldi részvevők: Yves-Jacques Bouin, Henri Robert


A belépés díjtalan.

május 13. szerda 19:30
JAZZKÓSTOLÓ A KISTEREMBEN

MINDEN, AMIT TUDNI AKARTÁL A JAZZRŐL, DE SOSEM MERTED MEGKÉRDEZNI...
BÁLINT FERENC RANDOM JAZZTÖRTÉNETI SOROZATA 4.


Az előadás kellékei
között

...az eljövendő estek "megkevert részleteiből"...
"Ismerkedésem a jazz-el több mint 40 éve kezdődött, mikor egyik bolond nagynéném megkérdezte::"Szereted, amikor Armstrong énekel?" "Szerintem jobb ha trombitál. Túl szomorú." Akkor 14-15 évesen még azt sem tudtam, mi a jazz - hát még azt, hogy ki szegény "Satchmo". Akkor halt meg, sok felvételt játszottak tőle abban az időban. 3 évvel később már rutinos pesti gyűjtők,(dealerek) osztották az észt a Rózsavölgyi Zeneműboltban, ahol 3 évig bírtam (sajnos): olyan komolyan vettem a "hivatásom", hogy nem jártam koncertre, ezt könyvtárosi, majd antikváriumi éveim alatt bőségesen bepótoltam. 1985 után kezdtem eljövendő sorozatomra felkészülni. Kecskeméten, az Arany János úttörőházban(?) kezdtem igen amatőr intellektuális jazz-történetet hirdetni, szerény sikerrel. Jó tíz évvel később a Fix rádióban folytattam ezirányu nonprofit tevékenységemet hétfő délelőttönként,1-2 éven át, miközben délutánonként a magyar jazz gyűjtőkböl (már dealerekből) "gazdagodtam". Havonta,másfél havonta utazom Ausztriába, Németországba, Csehországba, Franciaországba ingyen szállással,"görkorcsolyával" (= vasúton 3.osztály, benzinrész, legolcsóbb busz). Az ott tölthető időt ismerkedés helyett no name blues és jazz zenék hallgatásával töltöm, és kerestem az ő életükben a zenéik helyét, -miközben lemezeim után hátizsákolok. A digitális felvételtechnikát kb. 28 éve jazz,fekete blues, népzene, és főleg klasszikus zene rögzítésére alkalmatlan technikának tartom (poprock, 80-as évek, jazzy, és egyéb trash műfajokhoz kiváló) - ezért szolgáltatok zenét analóg módon.
A sírásást deklarált módon Szabó Gábor kezdte! A Down Beat (félszaklap - címlapján szerepelt először, hogy a "Jazz is dead"), 1968-ban nem tette hozzá, milyen sokat tett ezért, mikor Beatles számokat énekelt Gary McFarlanddal"

Bálint Ferenc /Newport Hanglemezbolt/
A belépés díjtalan.

május 14. csütörtök 20:00
KONCERT

JUHÁSZ GÁBOR - BERKES BALÁZS - JESZENSZKY GYÖRGY TRIÓ

Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

május 15. péntek 19:00
OSZTÁLYTALÁLKOZÓ



Zártkörű rendezvény.

május 16. szombat 20:00
KONCERT

HUZELLA PÉTER TRIÓ



Huzella Péter a Kaláka évek után húsz éve csak szólista énekesként hallható saját dalaival. Nemrég mutatkozott be a budapesti közönség előtt a Huszár Mihállyal (basszus és harmonika) és Okos Gergellyel (ütők) alakított triójával. Most újra a vendégünk lesz!
A műsor a Zalán Tiborral közösen írt régi és újabb dalok mellett más költők verseire írt szerzeményeiből áll.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

május 17. vasárnap 19:00
EMLÉKEST

VV

Zártkörű rendezvény.

május 18. hétfő 19:30
Az IMÁGÓ EGYESÜLET előadássorozata pszichoanalízisről, tudományról, kultúráról


- Beszélgetőtársak:  -



http://www.imagoegyesulet.hu/
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

május 20. szerda 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Magvető Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

BOGNÁR PÉTER: A RODOLÓGIA RÖVID TÖRTÉNETE című verseskötete
- közreműködik: Bogdán László /Kapitány/ amatőr színművész -


Az élet nehéz - legyünk mi a nehezebbek!

Az első bizonyítható észlelések az 1970-es évek elejére tehetők, a Magyar Tudományos Akadémia Rodológiatudományi Intézete 1986-ban alakult, Dr. Marcello Squar és Dr. Rosner Mátyás vezetésével. Az MTA történetének talán legköltségesebb interdiszciplináris kutatása az ,,étertest-szubsztanciák" (rodok) mibenlétére kereste a választ. Jelen kötet - a kitermelt adatfolyamon és egyéb dokumentumokon túl - a rövid életű tudományág történetébe nyújt, ha nem is mindig objektív, de átfogó betekintést.
Tihanyi Éva, a Rodológia című folyóirat főszerkesztője


Valuska Gábor fotóját a Könyvesblogról 'húztuk át', a költő itt még első verseskötetével pózol (pedig akkor bizony már megvolt a második, a Bulvár, melyre 2011-ben Petri-díjat kapott)

Bognár Péter 1982. március 3-án, Budapesten született. Alap- és középfokú tanulmányait a Pesthidegkúti Waldorf Iskolában végezte. Az érettségi után az ELTE magyar és összehasonlító irodalomtudomány szakos hallgatója, majd ugyanitt elvégzi az Irodalomtudományi Doktori Iskola Európai és Magyar Reneszánsz Doktori Programját. Versei 2003 óta jelennek meg nyomtatásban, első kötetét (Sajna–sebaj, 2005) a Kláris Kiadó adta ki. A Magvető Kiadónál megjelent művei: Bulvár (2012), A rodológia rövid története (2015).
A belépés díjtalan.

május 24. vasárnap 19:00
TEXT AND JAZZ

PARTI NAGY LAJOS ÉS LUKÁCS MIKLÓS
- a sorozat szerkesztője: Kriszt Magdolna -

Irodalmi szövegek muzsikával, dzsesszel, kortárs zenével. A sorozatszerkesztőt az a kíváncsiság vezette, hogyan interpretál és hogy bánik egy szöveggel egy komolyzenész. Mert a kortárs "komoly" és "könnyű" zene között az látszik határpontnak. És mert „(a) jazz nem korlátozható meghatározások vagy szabályok által. A jazz mindenek felett az önkifejezés teljes szabadságát jelenti” – idézve Duke Ellingtont. Fontos volt, hogy a szövegekre rímelő, helyben születő zenei háttér teremtődjön egy kortárs felolvasás mögé. Vagy épp mellé, hiszen az eddigi esteken egyenrangú félként szólalt meg író és zenész.
Parti Nagy Lajos 1953-ban született Szekszárdon. Napjaink egyik legzseniálisabb nyelvművésze. Versben, prózában, drámában egyaránt képes jelentőset alkotni. Képes bárki bőrébe bújni, például Sárbogárdi Jolán néven publikálta A test angyala című művét, amelyben a szerelmesregény-füzeteket parodizálta. Az Ibusár, az Esti kréta vagy A hullámzó Balaton a kortárs irodalom remekei. Regényét, a Hősöm terét 2000-ben; gyűjteményes, 12 évet átfogó, Grafitnesz című verseskötetét 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető. A Graftinesz minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti nagy több mint tíz évig rajzolgatta őket. Parti Nagy Lajos két novelláján (A fagyott kutya lába, A hullámzó Balaton) alapul Pálfi György második nagyjátékfilmje – Taxidermia –, amelyet 2006-ban mutattak be, és többek között a Filmszemle fődíját is elnyerte. Banga Ferenccel közösen jegyzi 2007-es könyvét, A vak murmutért, amelyben Parti Nagy arra keresi a választ, miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. A szerzőpáros 2008-ban újabb kötettel jelentkezett (A pecsenyehattyúk és más mesék), amelybe tizenhárom történetet választottak különféle országok meséiből. A Magvető Kiadónál megjelent művei Angyalstop (1982), Csuklógyakorlat (1986), Hősöm tere (2000), Grafitnesz (2003), A hullámzó Balaton (2005), A fagyott kutya lába (2006), Sárbogárdi Jolán: A test angyala. Habszódia (2007), Grafitnesz – hangoskönyv (2007), Parti Nagy Lajos–Banga Ferenc: A vak murmutér (2007), Sárbogárdi Jolán: A test angyala – hangoskönyv (2007), Se dobok, se trombiták (2008), Parti Nagy Lajos–Banga Ferenc: Pecsenyehattyú és más mesék (2008)
Bővebben: http://kiadok.lira.hu/kiado/magveto/index.php
Lukács Miklós cimbalomművész zenészcsaládban született. Már gyerek és ifjúkorában országos és nemzetközi versenyeket nyert vagy ért el helyezést ezeken. 1999-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán komolyzenészként diplomázott. Klasszikus zenei pályán akart továbblépni, de elmaradtak a felkérések, ezért is érdeklődése egyre jobban a dzsessz és népzene felé fordult. A mai napig számos ilyen formáció – többek közt a Borbély Műhely, az East Side Jazz Company, a Palya Bea Quintet, a Dresch Quartet, Mitsoura együttes, illetve a Dés András-Szandai Mátyás által alapított Konzervnyitó Akciócsoport régebbi vagy jelenlegi résztvevője. 2006-ben megalakította saját zenekarát Lukács Miklós Quintet néven, duólemezt készített Szakcsi Lakatos Bélával és Balogh Kálmánnal. Olyan világsztárokkal muzsikált együtt, mint Herbie Mann, Chico Freeman, Steve Colman, Archie Shepp vagy Uri Caine. A kortárs zene avatott tolmácsolója hangszerén, különös tekintettel Kurtág György és Eötvös Péter műveire. Játszott pl. a Varsói Filharmonikusok, Hamburgi Filharmonikusok, Budapesti Fesztiválzenekar, a BBC Szimfonikusok társaságában. Komponistaként szintén egyre ismertebb. 2011-ben novemberében megkapta Esterházy Péter ajánlására az AEGON Művészeti Társdíjat.
Az est az NKA támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

május 27. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

ANTONIONI: AZ ÉJSZAKA -  KEMÉNY ISTVÁN választása
- a vetítést követően a költővel ..., a litera.hu szerkesztője beszélget
-

Kemény István 1961-ben született Budapesten. A budaörsi gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar–történelem szakon diplomázott 1990-ben. Verseket, prózát, esszét, kritikát, egy fél drámát, könyvajánlatokat, fülszövegeket, JAK-tábori naplót, netnaplót, tévéjáték-dialógusokat (sőt, álnéven egy fél ponyvaregényt) írt eddig. Kemény István a nyolcvanas években induló nemzedék jelentős, és írókörökben az egyik legnagyobb hatású, eredeti hangú és kísérletező kedvű alkotója. Első verseskötete Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadásában jelent meg 1984-ben. Ezt követően jelentkezett verseskötettel, regénnyel (Az ellenség művészete), tárcanovellákkal (Család, gyerekek, autó), ez utóbbiakat korábban az Élet és Irodalomban publikálta, 1984 és 2002 között szám szerint tíz könyve jelent meg, többek közt két nagy hatású verseskönyve, a válogatott verseit tartalmazó Valami a vérről, 1998-ban, majd három évvel később a Hideg. A Magvető Kiadónál megjelent művei: Élőbeszéd (2006) Kedves Ismeretlen (2009), Amiről lehet (2010), Állástalan táncosnő - Összegyűjtött versek 1980-2006 (2011), Az ellenség művészete - család, gyerekek, autó (2011), A királynál (2012)

Az éjszaka (La notte) - rendező: Michelangelo Antonioni, forgatókönyvíró: Michelangelo Antonioni, Ennio Flaiano, Tonino Guerra, zeneszerző: Giorgio Gaslini, operatőr: Gianni Di Venanzo, vágó: Eraldo Da Roma, szereplő(k): Marcello Mastroianni (Giovanni Pontano ), Jeanne Moreau (Lidia), Monica Vitti (Valentina Gherardini), Bernhard Wicki (Tommaso)
Rosy Mazzacurati (Resy)
Giovanni, a Milánóban élő, sikeres író sivárrá vált belső világa
lepleződik le a felesége, Lídia előtt egyetlen nap alatt. Lídia híres magányos sétáját a külvárosban a haldokló barátjuknál tett reggeli kórházi látogatás és az ürességet fényűzéssel leplező nagypolgári estély fogja közre, hogy aztán a hajnal hideg sivárságában szembesítse férjét egykori önmagával...
A Litera irodalmi portál és a Nyitott Műhely írói filmklubjában kortárs írók kedves filmjeit láthatják havi egy alkalommal. A vetítések után - mint klasszikus filmklubban - beszélgetések következnek, amelyekben nem csak vendégeink vallanak filmmel kapcsolatos gondolataikról, de számítunk a jelenlévő közönség aktív értelmezői részvételére is.
Az Írómoziról további részleteket tudhat meg dossziénk anyagaiból.
A program az NKA  támogatásával jött létre.
Belépődíj: 500 Ft

június 10. szerda 19:30
JAZZKÓSTOLÓ A KISTEREMBEN

MINDEN, AMIT TUDNI AKARTÁL A JAZZRŐL, DE SOSEM MERTED MEGKÉRDEZNI...
BÁLINT FERENC RANDOM JAZZTÖRTÉNETI SOROZATA 5.


Az előadás kellékei
között

...az eljövendő estek "megkevert részleteiből"...
"Ismerkedésem a jazz-el több mint 40 éve kezdődött, mikor egyik bolond nagynéném megkérdezte::"Szereted, amikor Armstrong énekel?" "Szerintem jobb ha trombitál. Túl szomorú." Akkor 14-15 évesen még azt sem tudtam, mi a jazz - hát még azt, hogy ki szegény "Satchmo". Akkor halt meg, sok felvételt játszottak tőle abban az időban. 3 évvel később már rutinos pesti gyűjtők,(dealerek) osztották az észt a Rózsavölgyi Zeneműboltban, ahol 3 évig bírtam (sajnos): olyan komolyan vettem a "hivatásom", hogy nem jártam koncertre, ezt könyvtárosi, majd antikváriumi éveim alatt bőségesen bepótoltam. 1985 után kezdtem eljövendő sorozatomra felkészülni. Kecskeméten, az Arany János úttörőházban(?) kezdtem igen amatőr intellektuális jazz-történetet hirdetni, szerény sikerrel. Jó tíz évvel később a Fix rádióban folytattam ezirányu nonprofit tevékenységemet hétfő délelőttönként,1-2 éven át, miközben délutánonként a magyar jazz gyűjtőkböl (már dealerekből) "gazdagodtam". Havonta,másfél havonta utazom Ausztriába, Németországba, Csehországba, Franciaországba ingyen szállással,"görkorcsolyával" (= vasúton 3.osztály, benzinrész, legolcsóbb busz). Az ott tölthető időt ismerkedés helyett no name blues és jazz zenék hallgatásával töltöm, és kerestem az ő életükben a zenéik helyét, -miközben lemezeim után hátizsákolok. A digitális felvételtechnikát kb. 28 éve jazz,fekete blues, népzene, és főleg klasszikus zene rögzítésére alkalmatlan technikának tartom (poprock, 80-as évek, jazzy, és egyéb trash műfajokhoz kiváló) - ezért szolgáltatok zenét analóg módon.
A sírásást deklarált módon Szabó Gábor kezdte! A Down Beat (félszaklap - címlapján szerepelt először, hogy a "Jazz is dead"), 1968-ban nem tette hozzá, milyen sokat tett ezért, mikor Beatles számokat énekelt Gary McFarlanddal"

Bálint Ferenc /Newport Hanglemezbolt/
A belépés díjtalan.