ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra
február 24. vasárnap 16:00
VILÁGKÁVÉHÁZ / WORLD CAFÉ

BESZÉLGET AZ ORSZÁG
Spirituális aktivisták, cselekvő, elkötelezett buddhizmus és a szakrális demokrácia esélyei
- az est házigazdája Ruzsa Ágota és Szentirmai Judit, zenei inspirációval a beszélgetéseinket elmélyíti Franczia Ágnes Tao hárfán -


Illusztráció: Luis Goncalves

Vajon napjainkban, mikor sokak szerint a világunkat öngyilkos katasztrófa fele vezetjük, mikor a természetet feléljük és pusztítjuk, mikor az ember szakadást él meg önmagában-önnön szakrális létét fojtogatva, elszakadt természeti és társas környezetétől, és a teljesség és egész-ség élményére vágyakozik, ekkor ki lehet és hogyan szakrális aktivista? Van-e rá tér és lehetőség, ha igen, hogyan tudjuk ezt hitelesen megélni??? 
Beszélgetésünk a Világkávéházban e témában minden érdeklődő társunkkal, barátunkkal.
A World Café egy világszerte ismert és sikeres módszer az együtt gondolkodás és beszélgetés levezetésére. Egyfajta szabad, nyitott, előítéletmentes kávéházi dialógusról van szó, nekünk magyaroknak tehát már Karinthy, Kosztolányi, Babits kávéházi élete okán sem lehet a módszer idegen. Ráadásul közös múltunk tudatalattijából egyre jönnek és jönnek elő a ki nem beszélt érzések, gondolatok, az értelmes párbeszéd meg szinte eltűnt a térből. A World Café nem csoda, de sikerült már vele több ezer palesztint és zsidót is egy asztalhoz ültetni Tel Aviv egyik terén. Vezetőket és beosztottakat, EU hivatalnokokat és civileket, egy egész várost Kolozsvárott vagy épp Bilbaoban. 
A kibeszéléshez elfogadó és megértő teret hozunk létre, ebben mondjuk el és tárjuk fel személyes történeteinket, titkainkat és vágyainkat. Célunk, hogy, ami a lelkünkben és szívünkben van, azt tudjuk megosztani.
A beszélgetés néhány előre kigondolt kérdés mentén, előre meghatározott forgatókönyv szerint zajlik. A Café-beszélgetések egyik sajátossága, hogy mozoghatunk az asztalok között és új emberekkel találkozhatunk. Az asztaltársaságok egy kérdésről 20-30 percig beszélgetnek, aztán az asztalgazda kivételével a többiek új asztalokhoz mennek. Ott röviden megosztják egymással a korábbi kör észrevételeit, majd az új kérdéssel folytatják a közös gondolkodást, nézőpontot változtatnak, így könnyen gazdagodhatnak új és meglepő meglátásokkal.
2018. Magyarország. 
Miközben generációk történetei, fájdalmai várnak kibeszélésre és feloldásra, miközben soha ennyire megosztott e nép nem volt, szinte mindenki csak önmagára figyel. Kevés az értelmes párbeszéd, sok a címkézés, sztereotípia, értelmetlen egymásra mutogatás. Ez vezetett minket arra, hogy BESZÉLGET AZ ORSZÁG címen társas beszélgetéseket szervezzünk szerte az országban egy-egy sarkallatos alkalom vagy gondolat.mentén, apropos-ján.
A társadalmi összhang, a kölcsönös megértés és személyes odafigyelésünk csendjében kiérlelt változásoknak akarunk támogató és teremtő teret biztosítani.
Alapvető módszerünk a The World Café-Világkávéház, és a Teremtő dialógus, sőt amikor egy-egy közös téma ezt megkívánja, akkor rendszerállítással és más módszerekkel is megtámogatjuk a folyamatainkat.
BESZÉLGET AZ ORSZÁG
Ha van kedved ebben részt venni, ha van kedved elmesélni mindazt, ami itt és most foglalkoztat egy-egy téma felvetése során, akkor ígérjük, itt és most meg fognak hallgatni.
A tervezés és jobb szervezés miatt KÉRÜNK, hogy az alábbi linken jelezd részvételedet: https://goo.gl/forms/DvLioqHjHPvS3UNh1
A belépés díjtalan.

február 25. hétfő 18:00
LAPBEMUTATÓ és EMLÉKEZÉS

LYRA HUNGARICA
IN MEMORIAM TANDORI DEZSŐ
- a Parnasszus folyóirat legújabb lapszámának bemutatója, benne TD utolsó, kéziratos versével -



"A költő a túlnan mása,
a néma H megszólalása."

Felolvasnak a szám szerzői.
Házigazda: Turczi István főszerkesztő


A vers legyen veletek!

Parnasszus
: magyar irodalmi, pontosabban költészeti folyóirat, amit 1995-ben alapított Turczi István. A folyóirat állandó támogatója Zugló, vagyis Budapest XIV. kerületenek önkormányzata. Turczi István a Parnasszus folyóirat főszerkesztőjeként feladatának tartja a magyar költészet szolgálatát, az ifjú tehetségek felkutatását és a már befutott szerzők segítését, publikációs lehetőséghez juttatását egyaránt. Az ezredfordulót követő években megindult a Parnasszus Könyvek négy könyvsorozata: az Új vizeken a fiatal, pályakezdő költők köteteinek sorozata, a Magaslesben kritika-, esszé- és tanulmánykötetek jelennek meg fiatal szerzőktől, illetve fiatal szerzőkről, az Átjáró pedig versfordításköteteknek ad otthont. Ehhez járult a már befutott, ismert költők műveit megjelentető P'Art Könyvek széria.
http://parnasszus.hu/
A belépés díjtalan.


február 26. kedd 19:00
DUPLA KÖNYVBEMUTATÓ

A CSERESZNYE A NAP VÉGÉN - KÖZÖSSÉGI KÖNYVVÁSÁR
- Nyerges Gábor Ádám és Vass Norbert estje, a szerzőkkel Gál Soma beszélget -

Szerző és szerkesztője, valamint rokon lelkületű, megjelenés előtt álló prózaköteteik általános iskolás, illetve gimnazista szereplői találkoznak február 26-án, 19 órától a Nyitott Műhelyben egy felolvasós-beszélgetős este keretében.
Vass Norbert első, Indiáncseresznye című novelláskötete idén tavasszal jelenik meg az Apokrif Irodalmi Folyóirat és a FISZ Fiatal Írók Szövetsége gondozásában, az Apokrif Könyvek sorozat nyolcadik darabjaként. Nyerges Gábor Ádám idestova nyolc éve kezdett neki, s hat és fél éven át írta Mire ez a nap véget ér című, megjelenés előtt álló regényét.
Ezen az estén ez a két világ ül egymás mellé egy speciális, korhatár nélküli szabadfoglalkozás keretében. Irodalmi játszóház, nosztalgikus felnőttmegőrző, napközi utáni egyérintőzés várható. Az is lehet, hogy egy kis pirosarany-pötty is lesz a zala felvágottas, reszelt sajtos szendvicsen, vagy egy zacskó csipsz, pogi plusz kóla a büfében.
Walkmantól empéháromlejátszóig, Guns 'N-től Soundgardenig, Szent Pál leveleitől Petőfi Sándor élete és bukásáig, gyogyesztől Világlegjobb Gimnáziumig, úszástól és krosszozástól teremfociig terjedő, nagyszabású horizont-összeolvadás, kettős fronthatás és enyhén csapadékos idő várható.
A belépés díjtalan.

február 27. szerda 19:00
JOYCLUB / JOYCE ÉS ÖRÖKÖSEI 1.

A Magyarországi James Joyce Társaság rendezvénye

MIÉRT ÉPPEN ULYSSES?


James Joyce pictured outside Kensington register office after marrying Nora Barnacle in 1931. Photograph: Popperfoto/Getty Images

A tavaszi szezon klubestjein (február 27; március 27; április 24; május 29 – mindig 19:00 órai kezdettel) Takács Ferenc vezetésével a Joyce és örökösei témáját járjuk körül, vidám és kötetlen beszélgetések formájában.
A sorozat címében szereplő „örökösök” a huszadik századi modernista regényírás nagyjai, akik – Dosztojevszkijnek Gogolra és az orosz irodalomra vonatkozó híres mondását újrahasznosítva – „mindannyian Joyce köpönyegéből bújtak elő”. Joyce szellemujját viselő és az Ulysses (1922) írói megkerülhetetlenségét bizonyító munkásságukból a következő regényekkel foglalkozunk:
André Gide: A pénzhamisítók (1925); Alfred Döblin: Berlin, Alexanderplatz (1929); William Faulkner: A hang és a téboly (1929); Samuel Beckett: Murphy (1938); Thomas Mann: Doktor Faustus (1947); Raymond Queneau: Mindig agyonkényeztetjük a nőket (1947); Anthony Burgess: Gépnarancs (1962); Günther Grass: Kutyaévek (1963); Gabriel García Márquez: Száz év magány (1967); Salman Rushdie: Az éjfél gyermekei (1981).
„Joyce-nak az egész világon igen nagy tekintélye volt, mint sok mindenkinek, akit senki sem ért meg, de senki sem meri bevallani. Ha valaki intellektuális körökben megkockáztatta kifogásait, lenéző mosolyok fogadták. Most már meghalt; halottakról vagy jót, vagy semmit. Most már talán sohasem szabad bevallani, hogy blöff volt az egész.”
Szerb Antal 1941-ben írta ezt James Joyce-ról és az Ulyssesről. Tulajdonképpen igaza lett, hiszen az 1922-ben megjelent regényről azóta sem merte senki bevallani, hogy „blöff”. Éppen ellenkezőleg: az Ulyssest évről-évre könyvtárnyi könyvet és cikket előállító globális szakmai közmegegyezés tartja a modernista regényírás alapművének. A regény szövege olyan mértékű és minőségű szöveggondozói és szövegkiadói figyelemben részesül, amelyhez csupán a Szentírással és William Shakespeare életművével foglalkozó textológiai munka mérhető. Eredetije újabb és újabb kiadásokban jelenik meg, a világ minden un. fontosabb és számtalan un. kevésbé fontos nyelvére lefordították (hogy pontosan hány nyelvre, erre nincs megbízható adat), és – akárcsak Shakespeare-t – időközönként rendre újrafordítják: franciául és németül kétszer van meg, japánul ötször, dánul háromszor (ugyanannak a fordítónak a műve mindhárom), magyarul pedig kétszer, illetve – ki hogy számolja – voltaképpen háromszor, sőt négyszer.
Azaz az Ulysses az irodalom történetének a legsikeresebb „blöffje”: századik születésnapjához (2022) közeledvén is élő és ható mű, máig és még sokáig megkerülhetetlen munka.



Takács Ferenc
kritikus, műfordító, irodalomtörténész, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke. Tarján Tamás napjaink hazai irodalomkritikai gondolkodásának egyik legfontosabb mozgatójaként írja le Takács Ferencet. Mint mondja: „Maga a kritikusi mentalitás van a vérében: a kritizálni necesse est. Mégsem kebelezi be sem a vizsgált művet, sem a nála szellemi lakomává váló elemzés olvasóját. Javaslattevő, orientáló véleményalkotásának iránytűje a sok kontextusú függetlenség”
A belépés díjtalan.

február 28. csütörtök 19:00
LAPBEMUTATÓ

HÉVÍZ 2019/1



Az szerzők közül velünk lesznek:

Házigazda:
FEHÉR RENÁTÓ
Még:
CSERNA-SZABÓ ANDRÁS
DARIDA BENEDEK
VAJNA ÁDÁM
A helyszínen 400 Ft-ért megvásárolható lesz a lapszám.

március 1. péntek 18:00
ANTONIONI FILMKLUB 20.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, a Szerzői Filmklub, valamint a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

ANTONIONI: CHUNG KUO - KÍNA
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -



"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)

 

Chung Kuo - Kína /Chung Kuo - Cina/, 207 perc, 1972, rendező: Michelangelo Antonioni, forgatókönyvíró: Michelangelo Antonioni, Andréa Barbato, zeneszerző: Luciano Berio, operatőr: Luciano Tovoli, vágó: Franco Arcalli
A 70-es évek elején baloldali elkötelezettségűnek tűnő rendezőt a Kínai Népköztársaság kommunista kormánya hívta meg Kínába forgatni. Antonioni filmje nem váltotta be a pártvezetés reményeit. Sőt, a kész alkotást betiltották. Pedig Antonioni csak kijelölt helyeken forgathatott, és nem állt szándékában leleplező filmet készíteni a Mao Ce-tung-korszakról. Antonioni Kína-filmje egy manapság rendkívül túlpörgetetté vált, kiabáló és harsány műfaj filmtörténeti klasszikusa, amikor a dokumentumfilm még egyet jelentett a csendes szemlélődéssel, és amikor a dokumentumfilmes még bízott a nézők érzékenységében.

* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
április 5. péntek, Antonioni: Foglalkozása: riporter
május 3. péntek, Jean Cocteau: A kétfejű sas
június 7. péntek, Antonioni: Az oberwaldi titok
szeptember 6. péntek, Antonioni: Egy nő azonosítása
október 4. péntek, Antonioni: 12 olasz város - 12 olasz filmrendező (szkeccsfilm)
november 1.. péntek, Antonioni: Túl a felhőkön
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 2. szombat 18:00
TÁNCHÁZ

TAVASZI ZSIDÓ TÁNCHÁZ
SUE FOY (tánc), valamint BOB COHEN és MÓSER ÁDÁM (zene) közreműködésével
- zenész és táncszakértő barátaink közreműködésével előhívjuk az elfeledett zsidó hagyományokat, közben meg élvezzük az élő zene, a tánc és a jó társaság örömét -



Bob Cohen - hegedű ének (klezmer, Di Naye Capelye) és Móser Ádám - harmonika (argentin, balkán, klezmer tangó, Nosnach)

Az EszterHáz Egyesület és a Nyitott Műhely új, közös programba kezdett a nyár elején: zenész és táncszakértő barátaink közreműködésével, június 16-án, szombaton este megnyitottuk az első budapesti, zsidó táncházat. 4 generációsra terveztük – apró gyerekeket is szívesen látunk. terveink szerint a Zsidó Táncházat majd minden évszakban megrendezzük. A Táncház kedvéért a két kitűnő zenész, Bob Cohen amerikai-magyar klezmer hegedűs és Móser Ádám harmonika művész összeáll, és együtt húzza nekünk a talpalávalót.



Sue Foy, Budapesten élő, amerikai tánckutató pedig abban segít, hogy a körtánc mindenki számára örömforrássá válhasson. Nem kizárt, hogy alkalmanként majd vendég zenész is betoppan…



Táncolni persze nem “kötelező”: örömmel várjuk azokat is, akik csak a fergeteges élőzene és a jó társaság miatt jönnének. Finta Laci bora és pálinkája se rossz… Ha már kimerültünk a sok mozgástól, pihenésképpen Bob és Sue a kelet-európai jiddis kultúra múltjáról és jelenéről beszélget velünk. Mindketten nagy utazók és felfedezők, akik kiveszik részüket a kelet-európai zsidó folklór kincseinek a megmentéséből - ugyanakkor otthonosan mozognak az európai-amerikai klezmer szcéna törzshelyein is, Berlintől Brooklyn-ig.
Üdvözlettel: Pécsi-Pollner Kata & Surányi Ferenc / Fran
Hangulatminta a Nyári Zsidó Táncházról (Suzuki Fueme felvétele)

Belépődíj: 1.500 Ft, ami a fellépő művészek honoráriumát fedezi. Gyerekeknek, diákoknak ingyenes.
Mivel a Nyitott Műhely helykapacitása véges, ezért előzetes bejelentkezést szükséges.
Cím: eszterhaz[kukac]gmail.com

március 3. vasárnap 19:00
ELSŐ OLVASAT - A BHKZ Akadémia sorozata III/2.

ALTERNATÍVÁK – SOÓS ANDRÁS ESTJE


Soós András és a BHKZ Akadémia kapcsolatának csúcspontja miden bizonnyal a
. A reprezentatív darabokból készített album azonban koránt sem merítette ki az együttműködés lehetőségeit. Ennek bizonyítéka, hogy a mostani műsor szinte kizárólag ősbemutatókból áll, különlegessége pedig az, hogy több kompozíció alternatív hangszerelésben is megszólal a BHKZ Akadémia vonósainak előadásában.

Soós András 1954-ben született Budapesten. A konzervatórium elvégzése után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetében, majd a Zeneakadémián szerzett három diplomát, ahol mesterei voltak többek között Szabó Tibor, Földes Imre, Párkai István, Kórodi András és Lukács Ervin. A hivatalos egyetemi oktatáson kívül emberi és művészi világát olyan tanár-egyéniségek alakították, mint Kurtág György, Simon Albert, Dobszay László, Jeney Zoltán, Vidovszky László. 1980-tól tíz esztendőn keresztül zeneszerzőként és karmesterként a 180-as Csoport kortárszenei együttes tagja, ez idő alatt számos kompozíció hazai és külföldi ősbemutatójának, ill. rádió- és lemezfelvételének irányítója. Mindeközben két éven át dirigense a Budapesti Vonósok kamarazenekarnak, amely a Belgrádi Kamarazenekari Versenyen II. díjat nyert. 1976 óta a Dobszay László és Szendrei Janka művészeti vezetése alatt működő Schola Hungarica gregorián kórus tagja, mintegy negyven hanglemezfelvétel közreműködője, ill. énekes szólistája. Pedagógiai munkáját zeneiskolai tanárként kezdte, majd a Budapesti Énekes Iskola művészeti vezetője lett. 1992 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Egyházzenei Tanszékének adjunktusa, az egyházzeneirodalom tanára. Zeneszerzőként 1980 óta szereplője a hazai kortárs-zenei életnek, művei elhangzottak Budapesten (Korunk Zenéje, a Nemzeti Filharmónia koncertjei a Zeneakadémián, Napjaink zenéje a Magyar Rádióban) és vidéki városokban. Rendszeresen turnézott külföldön, művei Ausztriában, Németországban, Svájcban, Franciaországban, Olaszországban hangversenyeken, fesztiválokon hangzottak el, ill. rádiófelvételre kerültek. 1992-ben megalapította a Kortárs ZeneMűhely elnevezésű csoportot, amely a megszokottól eltérő környezetben (templom, múzeum) évente több hangversenyt rendez. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Zeneszerzők Egyesülete és a Magyar Egyházzenei Társaság tagja, valamint 1999-től az ARTISJUS Jogvédő Iroda Egyesület választmányi tagja.
A sorozatot szerkeszti, és a műsort vezeti: Gémesi Géza
A programsorozat az NKA támogatásával jött létre.
Belépődíj: 800 Ft, vagy tetszőleges összeg, mellyel a Nyitott Műhely működését támogatja.

március 4. hétfő 18:00
BUDAPEST KÖR 161. találkozó


- előadók:  -




Várunk mindenkit szeretettel!
A Budapest Kör találkozóira a „Chatham House” szabályok érvényesek

Tosics Iván                                                                                Iván Tosics

Városkutatás Kft                                           Metropolitan Research Institute

március 5. kedd 18:00
KÖNYVBEMUTATÓ és KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

A Forum Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

IVO ANDRIC: JELEK AZ ÚT MENTÉN című kötete
Egyben kiállítás nyílik SZERDA ZSÓFIA fotóművész munkáiból
- Radics Viktóriával, a kötet fordítójával és Szerda Zsófiával, a kötet illusztrátorával Darida Veronika, Rajsli Emese, és Virág Gábor beszélget -



Ha ezek a kicsiny, zavaros jelek nem is mentenek meg bennünket a bolyongástól és a megpróbáltatásoktól, könnyíthetnek rajtuk, és legalább annyiban segíthetnek, hogy meggyőznek bennünket: bármi történjék velünk, nem vagyunk egyedül, nem vagyunk sem az elsők, sem az utolsók.



A Nobel-díjas Ivo Andric, “az utolsó jugoszláv író” az akkoriban osztrák-magyar okkupáció alatt álló boszniai Dolacban született 1892-ben, szegény katolikus horvát iparoscsaládban. Korán árvaságra jutott, és a Drina menti Visegradba került rokonokhoz. Életének meghatározó élménye volt ez a kisváros, ahol keveredett a keleti és a nyugati kultúra. Iskoláit itt és Szarajevóban végezte, majd irodalmat és történelmet hallgatott Zágrábban, Bécsben és Krakkóban. 1919-ben Grazban szerzett diplomát, 1924-ben ugyanitt doktorált. Már diákkorában verseket írt. Egyetemistaként részt vett a szerb nemzeti mozgalmakban, emiatt többször is bebörtönözték. 1921-től diplomáciai pályára lépett, s több országban képviselte az újonnan létrejött Jugoszláviát, akkori nevén Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot. A második világháború idején, majd azt követően is Belgrádban élt, és az irodalomnak szentelte magát, ebben az időben születtek meg legjelentősebb regényei. Ezek közül a legismertebb és a legnépszerűbb az 1945-ben publikált Híd a Drinán, Visegrad városának négy évszázadon átívelő, különös krónikája. A mű középpontjában a folyón átívelő 11 nyílású híd áll, az egymást követő nemzedékek felnövekvésének és pusztulásának, törekvéseinek és küzdelmeinek tanúja. Az irodalmi Nobel-díjat 1961-ban kapta meg “nagy epikai ábrázoló erejéért, amellyel hazája világát és népe sorsát bemutatja”. 2014-ben az észak-boszniai Visegradon felavatták az írónak emléket állító Andricgradot (Andric város), amely Emír Kusturica filmrendező ötlete alapján készült el.


Radics Viktória, Szerda Zsófia, valamint a kötet

A belépés díjtalan.

március 6. szerda 19:00
SZÜLINAP

V. BÉ 72
- közreműködik: Marczi Mariann zongoraművész és Palugyai István újságíró

Zártkörű, baráti rendezvény.

március 7. csütörtök 18:00
KÉTNYELVŰ KÖNYVBEMUTATÓ / BOOK LAUNCH

A Kalligram Kiadó, a Palgrave Macmillan Publisher, valamint a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent /
Institute for Minority Studies, CSS, HAS cordially invites you to its bilingual Book launch

ZAKARIÁS ILDIKÓ: JÓTÉKONY NEMZET - Szolidaritás és hatalom a kisebbségi magyarok segítésében
- bemutatja / presented by: Lajos Veronika (ME / University of Miskolc) és Bárdi Nándor (MTA TK KI / IMS CSS HAS)
valamint a
REFUGEE PROTECTION AND CIVIL SOCIETY IN EUROPE (eds.: Feismidth Margit, Ludger Pries and Celine Cantat) című kötet
- Presented by / Bemutatja: Zentai Violetta (CEU) és Kováts András (IMS CSS HAS / MTA TK KI) -
A beszélgetést levezeti / Moderated by: Váradi Monika Mária (MTA KRTK / IRS CRES HAS)



Zakariás Ildikó: Jótékony Nemzet
A segítés egyszerűnek tűnő fogalma megannyi kérdést takar. Egy másik ember, csoport, vagy közösség java ugyanis korántsem magától értetődő. Segítők és segítettek ezt közösen hozzák létre, újraértelmezve az olyan kapcsolódó fogalmakat, mint közösség, felelősség, moralitás, szolidaritás, önzetlenség, közérdek. A könyvben megválaszolni kívánt első kérdés erre vonatkozik: hogyan jönnek létre a jóról alkotott elképzelések a segítési helyzetekben?

A civil segítés, a jótékonykodás olyan fajtáit vizsgáljuk, amelyekben a kulturális nemzet értékrendszere központi szerepet játszik. Magyarországon a nemzeti szolidaritás egyik jellemző formája a szomszédos országok magyar kisebbségeire irányul. Hogyan épülnek rá a civil cselekvések a kisebbségi magyarok segítésének különféle elképzeléseire? Hogyan teremtik újjá a résztvevők a nemzetről, a magyarságról alkotott elképzeléseiket a jótékonyság közben?
A kötet emellett a civil segítés hatalmi dimenzióját is vizsgálja. A jótékonyság kritikai leírásai gyakran magától értetődőnek veszik, hogy a címzettek körében negatív tapasztalatokat hoz létre, "sebeket ejt", mégis igen ritka, hogy az alávetés e formája a gyakorlatban fel lenne tárva. E cél érdekében rákérdezünk arra, hogy milyen hatással vannak a nemzetről és civilizációról alkotott elképzelések a segítettek önértelmezésére. Miként kezelhetők az esetleges sérelmek a jótékonykodó és támogatott személyes bensőséges kapcsolatában?
A szerző az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult szociológiát, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett PhD fokozatot. Jelenleg az MTA TK Kisebbségkutató Intézet kutatója. E könyv kéziratával 2018-ban elnyerte az Akadémiai Ifjúsági Díjat.
Fefugee Protection and Civil Society in Europe (eds.: Feismidth Margit, Ludger Pries és Celine Cantat)
This volume analyses civil society as an important factor in the European refugee regime. Based on empirical research, the chapters explore different aspects, structures and forms of civil society engagement during and after 2015. Various institutional, collective and individual activities are examined in order to better understand the related processes of refugees’ movements, reception and integration. Several chapters also explore the historical development of the relationship between a range of actors involved in solidarity movements and care relationships with refugees across different member states.
Through the combined analysis of macro-level state and European policies, meso-level organization's activities and micro-level individual behaviour, Refugee Protection and Civil Society in Europe presents a comprehensive exploration of the refugee regime in motion, and will be of interest to scholars and students researching migration, social movements, European institutions and social work.
A belépés díjtalan.

március 8. péntek 19:00
A HOPP FERENC ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM FILMKLUBJA

A Hopp Múzeum A köztes lét túloldalán című, április 14-ig nyitva tartó kiállításához kapcsolódva bemutatjuk

NETEN CHOKLING: MILAREPA című filmjét

- meghívott előadó:  -


"A Nagyszerű Tibeti"

A Nagyszerű Tibeti” a 11–12. században élt világhírű jógin, Milarepa alakját állítja elénk. A kétestés program a Hopp Múzeum A köztes lét túloldalán című, április 14-ig nyitva tartó kiállításához kapcsolódva egy olasz és egy bhutáni rendező alkotásain keresztül vezet el bennünket a többek között Allen Ginsbergre és Hajas Tiborra is erős hatással bíró költő és jógin fordulatos életébe.
A vetítés előtt és után meghívott előadóink segítségével kulisszatitkokat tudhatunk meg a forgatásokról és a leforgatott jelenetek valós hátteréről.

Milarepa – bhutáni film, 2006, 90 perc, rendező: Neten Chokling, producer: Raymond Steiner, operatőr: Paul Warren, zeneszerző: Joel Diamond, forgatókönyvíró: Neten Chokling, Tenzing Choyang Gyari, vágó: Suzy Elmiger, szereplők: Thopaga / Milarepa - Jamyang Lodro, Yongten Trogyal - Orgyen Tobgyal, Kargyen - Kelsang Chukie Tethtong, Aunt Peydon - Lhakpa Tsamchoe, Jamyang Nyima
900 évvel halála után a látnok, varázsló, szent és költő Milarepa még mindig Tibet egyik legtitokzatosabb
személyisége, beleértve ebbe ifjúkori dühét, amikor fekete mágiával kiirtotta saját családját. A legnagyobb harcot azonban még saját magával, a benne lakozó mérhetetlen haraggal vívta meg. A film középpontjában is ez a történet áll: egy mese a bosszúról, démonokról, gyilkosságról és végül a megváltásról. A Milarepa bemutatja nekünk Tibet legnagyobb szentjének korai időszakát, az igaz történet szájról-szájra terjedt évszázadokon keresztül.
Következő alkalom:
április 14. péntek -
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 9. szombat 10:00
SZEMINÁRIUM (teljes nap)

Vezeti: HÁY JÁNOS

Zártkörű rendezvény.

március 11. hétfő 18:00
A BUDAPEST KÖR 161. TALÁLKOZÓJA

- előadók:  -




Várunk mindenkit szeretettel!
A Budapest Kör találkozóira a „Chatham House” szabályok érvényesek

Tosics Iván                                                                                Iván Tosics

Városkutatás Kft                                           Metropolitan Research Institute

március 12. kedd 19:00
LAPBEMUTATÓ

A HETEDIK

Honlap
A belépés díjtalan.

március 13. szerda 18:00
KÜLÖNLEGESSÉGEK - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

JACQUES TATI: PLAYTIME

Playtime – olasz-francia filmszatíra, 1967, 115 perc, rendező: Jacques Tati, író: Jacques Tati, forgatókönyvíró: Jacques Lagrange, Jacques Tati, látványtervező: Eugčne Roman, producer: René Silvera, operatőr: Badal János, Andréas Winding, zeneszerző: James Campbell, Francis Lemarque, vágó: Gérard Pollicand, szereplők: Hulot úr - Jacques Tati, a külföldi lány: Barbara Dennek, valamint: Jacqueline Lecomte, Valérie Camille, France Delahall
"A 'kelekótya angyalnak' (André Bazin adta ezt a szeretetteljes becenevet Tatinak) ez az utolsó előtti filmje, s egyben a legmélyebb, legszomorúbb humorú remekműve. Három évet várt a bemutatásra, s a legenda szerint egész vagyona, mindene ráment erre a filmre. "A Playtime-nak már szinte hivalkodva nincs egységes cselekményvezetése és elmesélhető története. Helyben futás ez, kapkodó lélegzettel, nem is igazán epizódok füzére, ezek sehogyan sem kapcsolódnak össze: a film a teljes széthullásról és a dolgok, összekapcsolhatatlanságáról szól. S főleg a kapcsolatteremtés reménytelenségéről. A epizódok nem 'darabok', hanem szálacskák, vonalacskák, melyek egyszerre eltünedeznek, elhalnak: csak a hosszú lábú, búsképű Hulot úr bolyong tovább egykedvűen és reménytelenül az értelmetlen üvegházban. A burleszk inspirálta vígjáték, a bohózat ilyen teljes és gyökeres."
(Bikácsy Gergely)


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus


Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További alkalmak (a műsorváltozás jogának fenntartásával):
április 10. - Barry Jenkins: Holdfény
május 8. Sindo Kaneto: A kopár sziget
június 12. - Godfrey Reggio: Kizökkent világ
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

március 13. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS


című kötetéről beszélget a sorozat négy állandó szereplője: Tóth-Czifra Júlia, Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás





Az Előhívás sorozatban havonta egyszer, hónap közepén, szerdán 19 órától Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Tóth-Czifra Júlia beszélget a Nyitott Műhelyben.


2018 márciusban lett 10 éves az Előhívás!

Az Előhívás 2018-2019-es szemeszterének további könyvei:
Lengyel Balázs: Két Róma
(Jelenkor, 2018)
Justh Zsigmond: Az utazás filozófiája
(Kortárs-OSZK, 2013)
Kukorelly Endre:
Rom (Kalligram, 2006)
Krasznahorkai László: Az urgai fogoly
(Magvető, 2004)
Kortárs írók Berlinben – Darvasi László, Parti Nagy Lajos és Földényi F. László
berlini feljegyzése
Az Előhívás sorozatban havonta egyszer, hónap közepén, szerdán 19 órától Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Tóth-Czifra Júlia beszélget a Nyitott Műhelyben.
A dátumok: 2018. november 14., december 5., 2019. január 9., február 13., március 13., április 10., május 8., június 12.
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A Litera és a Nyitott műhely másik sorozatáról, az Írómoziról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
Litera - az irodalmi portál * http://www.litera.hu/ * litera@litera.hu

A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

március 14. csütörtök 19:00
EMLÉKEST

A HATALOM HATÁRAI
IN MEMORIAM SZÉKELY JÁNOS (90)
- az előadóest után lehetőség lesz beszélgetni e korszakról Bálint Mártával és Babiczky László Balázs Béla díjas rendezővel az erdélyi értelmiség sorskérdéseiről -


A XX. század egyik legnagyobb magyar íróját idézzük meg 677 sorával. 90 éve született Erdélyben a Caligula helytartója, a Protestánsok drámájának írója. Ma este Bálint Márta Kossuth-díjas színésznő, a költő gyönyörűen keserű verssoraival emlékezik a diktatúra léleknyomorító szörnyűségére.

„… a gyűlölet korában
Fel kell találnod búzafényű hangod
És megtanulnod magadra maradnod.”

Székely János (Torda, 1929 – Marosvásárhely, 1992) a 20. század második felében a magyar irodalom sokoldalú egyénisége, költő, prózaíró, drámaíró, tanulmány- és esszéíró, műfordító. Első versei a kolozsvári Utunkban (1990-től Helikon) jelentek meg. Költészete a Nyugat nagy mestereinek nyomdokain indult el, Babits Mihály, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc voltak a mesterei.
Írói arculatát döntően határozta meg filozófiai műveltsége, sajátos bölcselete. Indulásától kezdve szemben állt a hatalom, a hivatal rövidlátó, sok esetben embertelen politikai gyakorlatával. Fölényes biztonsággal találta meg azt a költői jelbeszédet, melynek birtokában bátran mondhatta a maga különvéleményét mindarról, ami megalázta az embert. Nem befolyásolták a kor irodalom-politikai törekvései, életművét a polgári humanista értékrend és a szenvedélyes igazságkeresés alakította. Nem hódolt be a mindenkori hatalomnak, hanem ragaszkodott az egyetemes emberi értékekhez.
Lengyel Balázs író és kritikus emlékező írásában a legmagasabbra értékelte: „Egy biztos számomra, hogy Székely János nemcsak a határokon túli, az úgynevezett kisebbségnek, hanem egyetemes írója századunknak, századunk második felének. Valahol Camus és Orwell között. Egyike korunk legnagyobbjainak.”
Drámái modern vitadrámák. Mindegyik drámája történelmi témát dolgoz fel, de a jelenkor kérdéseire keresi a választ. Központi kérdései: szerep és személyiség viszonya; lehetséges-e a személyiséget maradéktalanul kifejező, társadalmilag érvényes cselekvés?; morális önazonossági problémája foglalkoztatja példázatszerű drámáiban. Drámáinak legjellegzetesebb sajátossága az erkölcsfilozófiai kérdések és a válaszok mélysége, következetessége.
A belépés díjtalan.

március 16. szombat 19:00
SZERZŐI, ELŐADÓI EST

ESTI CSEND, AVAGY CSODAZONGORAVERSENY NAGY TÉTELBEN
- ÉRY BALÁZS vendége: IVÁDY GÁBOR -




Hogy miért Csend? Mert:
A csend az a közeg, amiben minden egyes hangnak, árnyalatnak jelentősége van, legyen az zaj, beszéd, vagy a hang legkifinomultabb megjelenési formája: a zene. A belső csend pedig a hangok megértésének, befogadásának feltétele, távolabbról: a nyitottság, az önzetlenség, az embert körülvevő világot jobbító minden szándék megbecsülése.
http://erybalazs.blog.hu/2012/09/17/csend_133


A zenész (grafika: Szigeti Edit)

Hogy miért Esti?
Mert Esti
egy szóval [egyszóval]: politizál,
más szóval: világnéz,
két szóval: van véleménye,
három szóval: félti a környezetét,
négy szóval: távolabb lát saját magánál…
http://erybalazs.blog.hu/2016/05/03/the_sound_of_words_552
Hogy miért Csodazongoraverseny? Mert:
megfújnám dogmatikus szimbolámat (összecsavarom a spárgát a kapcával), hogy e jelre elstartoljon a Magyar Nemzeti Csodazongoraverseny. [Próbáljon meg bárki metafora nélkül zenéről beszélni!]
http://erybalazs.blog.hu/2015/02/21/a_csodazongoraverseny_hang-es_kepzavar_nagy_tetelben?desktop&token=875a1d9931287338b94d5c63e367c7c5
http://erybalazs.blog.hu/2014/08/29/zene_hang_szerszamokra_es_zongorara
Ajánlott támogatás: 1.000 Ft (Lehet többet és kevesebbet is adni.)

március 19. kedd 19:00
IRODALMI EST

AZ IDENTITÁSRÓL
- beszélgetnek: Ughy Szabina és Lipcsey Emőke -

A belépés díjtalan.

március 23. szombat 16:00
KLUBNAP

A MAGYAR FESTŐK TÁRSASÁGA KLUBNAPJA



A Magyar Festők Társaságát 1995 nyarán alapította meg 33 festőművész. 2013-ban 296 művésztaggal a Társaság a magyar festőművészek legnagyobb, országos hatáskörű szakmai szervezete. Alapító elnöke Karátson Gábor festőművész-író volt; elnöke jelenleg Kováts Albert, elnökségi tagjai Bikácsi Daniela, Kovács Péter és Mayer Berta festőművészek. A Magyar Festők Társasága kezdettől tagszervezete a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetségének, ezen keresztül tagja a koppenhágai székhelyű Európai Művészek Tanácsának.
A Társaságnak immár hosszú és gazdag múltja van. Ennek a múltnak egy bizonyos vetülete – a kiállításairól képet nyújtó katalógusok sora – honlapunk létrejöttével megtekinthetővé válik mindenki számára. A katalógusok képeiben sok művésztagunk munkássága követhető nyomon, néhai kollégáink művei tanúskodnak érdemes, rangos pályájukról, és az egyes kiállítások mint önálló entitások, mint egyedi szellemi alkotások mutatkozhatnak meg. Reméljük, hogy az a sok munka és fáradság, ötlet és szervezés is áttűnik a képeken, ami a hátterét adta az egyesület tárlatainak és kiadványainak.
Zártkörű rendezvény.

március 25. hétfő 19:00
KIRÁLYI BESZÉLGETÉSEK 11.

KIRÁLY JÚLIA vendége: LANTOS GABRIELLA és LANTOS CSABA
- beszélgetések gazdaságról, pénzről, mindenféléről, érdekes emberekkel -






Fotó: Magócsi Márton, origo.hu

Király Júlia (Budapest, 1957) magyar közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár (BCE), 2007-2013 között a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Sokáig a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatójaként volt ismert.
Bölcsészcsaládból származik, Király István irodalomtörténész, Ady-kutató lánya, de a budapesti Fazekas Gimnázium matematika tagozatán érettségizett. Máig úgy gondolja, élete nagy szerencséje, hogy ott kivételes tehetségű tanárai és osztálytársai voltak. Otthon a negyvenezer kötetes családi könyvtár várta – és a grund, ahol mindig is fiúkkal focizott. 1980-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem), négy évvel később ugyanitt doktorált. Makrogazdasági szakember, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, területei közé tartozik a monetáris politika, a pénzügyi kockázatok kezelése és a stratégiai bankirányítás is.
„A minőségre, a nyitottságra, a toleranciára való igényt hoztam otthonról” – mondja. Számára az értelmiségi életforma szerves része a városi biciklizés is: könnyen el lehet jutni színházba, moziba, kiállításra, a „sarki kocsmába” egy jó beszélgetésre.
Ajánlott támogatás: 1.000 Ft - de lehet kevesebbet és többet is adni.
Király Júlia az így összegyűlt pénzt a Nyitott Műhely támogatására ajánlja fel.

április 4. csütörtök 19:00
FILMBEMUTATÓ

A BÁRÓ HAZATÉR
Breier Ádám portréfilmje Krasznahorkai Lászlóról
- a vetítést követően Kari Györgyi olvas fel részleteket a Báró Wenckheim hazatér című kötetből, sopraninon és szaxofonon közreműködik: Váczi Dániel -




Filmünk egyszerre portré, és költői dokumentumfilm egy mindig új utakat kereső alkotóról, aki hosszúmondataival új távlatokat nyitott az irodalomban. Krasznahorkai László korunk egyik legismertebb magyar írója, akinek világa apokaliptikus, karneválian gazdag, melankolikus, de ironikus
is egyben. Pályája és élete folyamatos utazás, melyben olyan kérdésekre keresi a választ, mint: mi a hatalom és az alávetettség, az ismétlés és az időtlenség, a hagyomány és a válság?
Célunk, hogy motívumai révén megvizsgáljuk, hogyan kapcsolódik össze művészete és valós élete. A gyerekkor helyei, figurái miképpen válnak regények- és filmek részévé, és hogyan kerül be a Krasznahorkai-univerzumba az Akropolisz, Raffaello festménye, egy buddhista szentély, vagy egy svájci
múzeum. Utóbbira példa, hogy a folyamat fordítva is működik: a Háború és háború hőse elindul egy bizonyos schaffhauseni múzeumba, hogy találkozzon egy szoborral. A szobor végül, a regény után, valóban elkészült. A fikció a valósággal körbeért. A kezdet Gyula és környéke, múltjával és szociális konfliktusaival. Innen
inspirálódtak korai művei, a Sátántangó és Az ellenállás melankóliája, melyek egy magyar témán keresztül fogalmaznak meg civilizációs alapproblémákat. Az író később bejárta az egész világot Ázsiától Amerikáig,
és ezt művei is tükrözték. Prózája igazi világtérkép: a gyulai utcán induló mondat nem ér véget soha, Berlinben folytatódik, hogy aztán New York forgatagában vagy Kyoto bambuszcsendjében találjuk magunkat.
Filmünk a vizualitáson keresztül érzékelteti Krasznahorkai világainak rétegeltségét. Többfajta stílust vegyítünk annak megfelelően, hogy éppen hol tartunk az utazásban fikció és valóság között. A klasszikus
beszélőfejes dokumentumfilm vizualitásától kezdve, a hosszúmondatok logikáját követő több perces sniteken át, egészen a költői dokumentumfilmekre jellemző szabad asszociációkig terjed majd
formakeresésünk. A múlt megidézésére invitáljuk az írót régen látott helyszineinek és
szereplőinek felkutatásával. Majd mindennapjainak megismerésével betekintést nyerhetünk műhelytitkaiba és hitvallásába, és megismerjük művei világát is szinházi előadások, filmek, felolvasó estek, kiállításmegnyitók
segítségével.
Egy interjúban arról beszélt, hogy szerinte mindenki egy mondatot keres; egy életen át. Ezt az egyre bővülő hosszúmondatot
szeretnénk egyfajta szellemi portréfilm fahrtjával végigpásztázni, hogy
rávilágítsunk, a néző is csak egy mondatot keres, ahogy mi magunk is, szakadatlanul. Mindenki a saját mondatát. Filmtervünk Krasznahorkai László beleegyező támogatásával bír.



Új regénye megjelenése után Krasznahorkai László szülővárosába, Gyulára látogat. A rég nem látott helyszínek és személyek felkeresése közben a múlt megidézésére invitál minket az író, és közben kiderül, miképpen kapcsolódik össze Krasznahorkai művészete és valós élete.
rendező: Breier Ádám
operatőr: Vízkelety Márton
hang: Várhegyi Rudolf
gyártó: COLLOC Productions (https://www.colloc.info/)
producer: Horváth-Szabó Ágnes, Halász Júlia, Kálmán Mátyás
koproducer: Romwalter Judit, Muhi András Pires
A film trailere :
https://vimeo.com/292114193/62575d4412

április 5. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 21.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, a Szerzői Filmklub, valamint a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

ANTONIONI: FOGLALKOZÁSA: RIPORTER
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -


"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)

 

Foglalkozása: riporter /Professione: reporter/ - olasz-francia-spanyol-amerikai filmdráma, 126 perc, 1975, rendező: Michelangelo Antonioni, vágó: Michelangelo Antonioni, Franco Arcalli, producer: Carlo Ponti, jelmeztervező: Louise Stjernsward, díszlettervező: Osvaldo Desideri, operatőr: Luciano Tovoli, zeneszerző: Ivan Vandor, forgatókönyvíró: Michelangelo Antonioni, Mark Peploe, Peter Wollen, író: Mark Peploe, szereplők: David Locke - Jack Nicholson, Lány - Maria Schneider, Rachel Locke - Jenny Runacre, Martin Knight - Ian Hendry, Stephen - Steven Berkoff, Achebe - Ambroise Bia, Witch doktor - James Campbell
Az egyik Észak-Afrikai országba utazik David Locke újságíró, hogy riportot készítsen a gerillák harcáról. A sivatagban lévő szállodában találkozik a fegyvercsempésszel, aki váratlanul meghal. A kiégett riporter úgy érzi, itt az alkalom, hogy elmeneküljön régi életéből. Felveszi a halott férfi személyazonosságát és magához veszi a határidőnaplóját, amely Afrikán és Európán át veszedelmes fegyvercsempészekhez és egy titokzatos fiatal nőhöz vezeti. Locke kénytelen szembesülni a ténnyel, hogy bár sikerült megszabadulnia előző életétől, az új bőre egyre szűkebb rá.

* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
május 3. péntek, Jean Cocteau: A kétfejű sas
június 7. péntek, Antonioni: Az oberwaldi titok
szeptember 6. péntek, Antonioni: Egy nő azonosítása
október 4. péntek, Antonioni: 12 olasz város - 12 olasz filmrendező (szkeccsfilm)
november 1.. péntek, Antonioni: Túl a felhőkön
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

április 10. szerda 18:00
KÜLÖNLEGESSÉGEK - HARMAT GYÖRGX FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

BARRY JENKINS: HOLDFÉNY

Holdfény /Moonlight/ – amerikai filmdráma, 2016, 111 perc, rendező: Barry Jenkins, operatőr: James Laxton, forgatókönyvíró: Barry Jenkins, Tarell Alvin McCraney, vágó: Joi McMillon, Nat Sanders, producer: Dede Gardner, Jeremy Kleiner, Adele Romanski, zene: Nicholas Britell, szereplők: Little - Alex R. Hibbert, Black / Chiron - Trevante Rhodes, Juan - Mahershala Ali, Teresa - Janelle Monáe, Paula - Naomie Harris, Kevin - Andre Holland, Terrence - Shariff Earp, Azu - Duan Sanderson
Little, Chiron és Black. Három név, melyek ugyanazon embernek három különböző életszakaszát jelölik meg, végigkísérve jellem- és személyiségfejlődésének legfontosabb részeit. A kisgyerek Little Miami leszakadó részén él egyedülálló és drogfüggő anyjával. Itt ismerkedik meg a drogdíler Juannal, és a felnőtt férfival barátságot köt a saját korosztályából kitaszított fiú. A tinédzser Chiron a nemi érés szakaszába lépve keresi identitását. Végül a felnőtt, kigyúrt, harmincas Blackkel zárul a történet, aki képes szembenézni múltbeli énjével és korábbi traumáival. Vajon mik azok az események, amelyek a legnagyobb hatással vannak életünkre? Kik befolyásolják leginkább a jellemünket? Ezekre az univerzális kérdésekre próbál választ találni Barry Jenkins lírai filmje. A Holdfény időtlen történet az emberi kapcsolatokról és önmagunk megismeréséről.


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus


Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További alkalmak (a műsorváltozás jogának fenntartásával):
május 8. Sindo Kaneto: A kopár sziget
június 12. - Godfrey Reggio: Kizökkent világ
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

április 11. csütörtök 19:00
SZÖVEG és ZENE / MUSIC AND WORDS

KÖLTÉSZETNAPI KÜLÖNKIADÁS

Keszég László - szöveg
Márkos Albert - cselló
Pozsár Máté - zongora
Ajánlott támogatás: 500 Ft

április 16. kedd 19:00
KIRÁLYI BESZÉLGETÉSEK 12.

KIRÁLY JÚLIA vendége: NEMÉNYI JUDIT és HALPERN LÁSZLÓ
- beszélgetések gazdaságról, pénzről, mindenféléről, érdekes emberekkel -





Fotó: Magócsi Márton, origo.hu

Király Júlia (Budapest, 1957) magyar közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár (BCE), 2007-2013 között a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Sokáig a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatójaként volt ismert.
Bölcsészcsaládból származik, Király István irodalomtörténész, Ady-kutató lánya, de a budapesti Fazekas Gimnázium matematika tagozatán érettségizett. Máig úgy gondolja, élete nagy szerencséje, hogy ott kivételes tehetségű tanárai és osztálytársai voltak. Otthon a negyvenezer kötetes családi könyvtár várta – és a grund, ahol mindig is fiúkkal focizott. 1980-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem), négy évvel később ugyanitt doktorált. Makrogazdasági szakember, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, területei közé tartozik a monetáris politika, a pénzügyi kockázatok kezelése és a stratégiai bankirányítás is.
„A minőségre, a nyitottságra, a toleranciára való igényt hoztam otthonról” – mondja. Számára az értelmiségi életforma szerves része a városi biciklizés is: könnyen el lehet jutni színházba, moziba, kiállításra, a „sarki kocsmába” egy jó beszélgetésre.
Ajánlott támogatás: 1.000 Ft - de lehet kevesebbet és többet is adni.
Király Júlia az így összegyűlt pénzt a Nyitott Műhely támogatására ajánlja fel.

május 3. péntek 19:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ (még nem végleges időpont)

ZENTA - ZOMBOR - BÁCSPALÁNKA - ÚJVIDÉK - BELGRÁD - BIJELJINA - SZARAJEVÓ
DÉZSI FRUZSINA /Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, drámaíró szak, diploma munka/, valamint

GERENCSÉR ANNA /Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest, televíziós műsorkészítő szak)
- megnyitja: Nagypál Gábor -

A belépés díjtalan.

május 8. szerda 18:00
KÜLÖNLEGESSÉGEK - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

SINDO KANETO: A KOPÁR SZIGET

A kopár sziget /Hadaka no shina/ - japán filmdráma, 1962, 97 perc, rendező: Kaneto Shindô, forgatókönyvíró: Kaneto Shindô, zeneszerző: Hayashi Hikaru, operatőr: Kiyoshi Kuroda, szereplők: Jiro - Masanori Horimoto, Toyo - Nobuko Otowa, Taro - Shinji Tanaka, Senta - Taiji Tonoyama
"A kopár sziget címe a víz hiányára utal csupán, mert egyébként a sziget nem kopár - legalábbis az a kis része nem, amelyet egy kétgyermekes házaspár művel. A növények öntözéséhez a vizet csónakkal hozzák a szárazföldről, és ez kegyetlenül nehéz munka. A kopár sziget a terméketlen lázadás filmje. A bekerített ember lázad itt, olyan helyzetben, amelyből lehetetlen kitörni."

(Berkes Ildikó-Nemes Károly: A japán film világa)


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus


Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További alkalmak (a műsorváltozás jogának fenntartásával):
június 12. - Godfrey Reggio: Kizökkent világ
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)