ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra
augusztus 31. szerda 19:00
GASZTRODEMONSTRÁCIÓ

A HOLLAND PALACSINTA MINT OLYAN
- Lantos Iván és Ellenségei előadásában -


Iván a Műhely konyhájában, palacsintasütés közben.
Zene is lehetséges, de csak éjfél után, vagyis már szeptemberben (az Artisjussal történt megállapodásra való tekintettel).


A világzenész Lantos Iván a 70-es években a Kolindával kezdte Budapesten, majd 23 évet élt Franciaországban. Dolgozott francia és ír, gaboni és madagaszkári muzsikusokkal, Palestrinát énekeltetett egy bolgár női vokálkvartettel, darabokat írt szóló zongorára, úttörődalokat dolgozott át. Zenéjében a gyökértelenség határtalansággal, az irónia emelkedettséggel, a reneszánsz a posztmodernnel párosul – írták róla, amikor válogatás jelent meg műveiből. Ma sajnos keveset hallani, tíz évig itthon élt, a bugaci pusztán, mostanában legtöbbet újra Franciaországban tartózkodik, leginkább palacsintasütéssel foglalkozik.
"...fölfedeztem azt a boldogságot, amit a magyarul éneklés jelent. Foglalkozni kezdtem a magyar nyelvvel, de csak lazán, vigyázva, nehogy írjak vagy költsek valamit. Úttörődalokat kezdtem gyártani, otthoni használatra. Zenészként ekkor derült ki számomra, hogy a nyelv fontosabb, mint a zene. Biztos régebben kellett volna, de mindegy, 54 éves koromra érkeztem meg a felismeréshez, hogy a zene a nyelvből jön - nem feltétlenül a szavak értelméről beszélek, hanem a beszéd ritmusáról, a betűk hangzásáról, a hangokban élő kultúráról. Boldoggá tett, hogy végre valamit kezdtem a magyar nyelvvel" /Lantos Iván/
http://www.ivanlantos.com/
Díjazás, fizetés: fogyasztás szerint

szeptember 2. péntek 19:00
DEVILLE FILMKUB 16

A Szerzői Filmklub 2015-ben bemutatja: "Titkos találkozások a kékruhás növel, avagy Michel Deville (1931-), az örök libertinus" című sorozatának a keretében:

A FELOLVASÓNŐ

- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -

Michel Deville mint amatőr kezdte pályáját, majd 1951-1958 között Henri Decoin asszisztense volt több mint egy tucat filmnél. Később J. Meyer technikai munkatársa, amikor az a Comédie Francaise előadásában kamera elé vitte Moliére Úrhatnám polgárát és Beaumarchais komédiáját, a Figaro házasságát. Mint önálló alkotó 1961-ben mutatkozott be egy mai lélekelemző történettel (Ma este vagy soha; 1961), amelynek főszerepét Anna Karina és Claude Rich játszotta. Általában a könnyű komédiák elegáns mestere. Naálunk is nagy sikerrel vetítették A Mona Lisa tolvaja (1966) derűs történetét Marina Vlady és George Chakiris-szel. 1978-ban készült Az 51-es dosszié, amellyel César-díjat nyert. 1986-ban filmrendezőként is César-díjban részsült a Nyakunkon a veszély című filmjéért.
"Michel Deville a francia film Marivaux-ja. Színháztörténész legyen a megmondhatója, mikor volt utoljára fényes Marivaux-bemutató Magyarországon. Pedig boldog és irigylésre méltó közönség, mely ezen az írón mulathat. [...] Kicsit émelyítő és tolakodó magyar címmel (Ártatlan gyönyör) egy minőségére eddig is igényes „kismester” legjobb filmje, A felolvasónő mostanában kerül a magyar mozikba. A film túl csendes, túl szellemes és túl ízléses ahhoz, hogy sikere legyen. Talán a kritika! – gondolnánk, bár reményeinket lohasztja, hogy Deville-nek már jónéhány nálunk bemutatott filmje makacsul elkerülte a kritika figyelmét: sem A kékruhás nő, sem Az 51-es dosszié, sem a Kölyökbanda nem találtatott méltónak igényes bírálatra." (in: Bikácsy Gergely: Titkos találkozások a kékruhás nővel, Filmvilág 1989/9. pp. 16-21.)

A felolvasónő (vagy Ártatlan gyönyör címen) /La lectrice/ - színes francia vígjáték, 95 perc, 1988, rendező: Michel Deville, író: Raymond Jean, forgatókönyvíró: Michel Deville, Rosalinde Deville, operatőr: Dominique Le Rigoleur, jelmeztervező: Cécile Balme, vágó: Raymonde Guyot, szereplők: Constance/Marie - Miou-Miou, Eric - Régis Royer, Jean/Philippe - Christian Ruché, Coralie - Charlotte Farran, Françoise - Sylvie Laporte, nagypapa - Léo Campion
Constance, a fiatal lány (Miou-Miou) legnagyobb szenvedélye az olvasás. Falja a könyveket, és közben álmodozik. Legtöbbször arról, hogy a hősnő helyére lép, így képzeletben elutazhat a legkülönbözőbb korokba, helyszínekre és csodálatos kalandokban vehet részt. Kezébe kerül "A felolvasónő" című regény, amelynek hősnője Marie, akit mintha róla mintázott volna az író. Nagyon szeret olvasni, ezért elszegődik felolvasónőnek. A fikció és a valóság bonyolultan összekeveredik, Constance meglepő kalandokba bonyolódik...
Díjak, jelölések:
César-dj 1989 - Legjobb mellékszereplő színész: Patrick Chesnais
César-díj jelölés 1989 - Legjobb film
César-díj jelölés 1989 - Legjobb rendező: Michel Deville
César-díj jelölés 1989 - Legjobb színésznő: Miou-Miou
César-díj jelölés 1989 - Legjobb mellékszereplő színésznő: Maria Casares
César-díj jelölés 1989 - Legjobb vágás: Raymonde Guyot
César-díj jelölés 1989 - Legjobb eredeti vagy adaptált forgatókönyv: Michel Deville és Rosalinde Deville
César-díj jelölés 1989 - Legjobb díszlet: Thierry Leproust
Cérar-díj jelölés 1989 - Legjobb plakát: Benjamin Baltimore

* * *
További események:
Az októberi vetítés kimarad,
november 4. Nyáréjszaka a városban (1988)
FIGYELEM!
A sorozat kísérőkiadványaként a Francia Új Hullám Kiadó gondozásában készül a Szerzőifilmes Füzetek 1. száma Michel Deville filmrendezőröl!
A filmklub előtt és után a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Godard-tanulmánykötete kedvezményesen 2.500Ft-ért vásárolható meg: JLG/JLG - Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása (Szerzőifilmes Könyvtár 3. kötet) címmel.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

szeptember 3. szombat 20:00
KONCERT

KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA
- a svájci BLAUBART TRIO előadásában -

A Blaubart (Kékszakáll) egy svájci klasszikus-jazz trió, melynek vezércsillaga Bartók zenéje. Amikor ebben a formációban elkezdtek zenélni és felmerült az igény, hogy a saját kompozíciók és az improvizálás mellett klasszikust is játszanak, megegyeztek abban, hogy Bartók az a zeneszerző, aki mindegyiküket megszólítja. Zenéjük meseszerű, fantasztikus, néha kicsit sötét, misztikus, szabad – ezekből a jellemzőkből és Bartók iránti vonzalmunkból jött a Kékszakállú név. Elég korán, zenei tanulmányaik során (akkor még külön-külön) ismerkedtek meg Bartók világával, de az operát már együtt, felnőtt fejjel fedezték fel. Mint mesélik, valósággal falhoz vágta őket. „Megrémültünk ettől a sötét, erőteljes, későromantikus elemekkel teli zenétől,  de azonnal tudtuk, hogy ezzel a művel foglalkoznunk kell!" Hosszas munkával és kitartó kísérletezéssel sikerült a teljes szimfonikus zenekarra írt darabot három hangszerre áttenni. A legfőbb dilemmát az okozta, hogy mennyit vehetnek át Bartóktól, hol jöhetnek a szabadabb, improvizációs részek. 2010-ben egy házi koncerten mutatták be az első verziót. Előadásuk különlegessége, hogy míg Bartóknál tragikusan ér véget a történet, a Trio Kékszakállú változatában van egy második rész is. Itt Judit nem áll be a már halott asszonyok közé, fellázad, kezébe veszi az életét, megpróbálja Kékszakállú szemét felnyitni: nézd, lehet másképp is élni! De mindez reménytelen, Kékszakállú nem hallja Judit szavait, a saját világába van bezárva. Judit így kitáncol ebből a világból, hátra hagyja Kékszakállút a magányával.
A Trio előadásában a Kékszakállú herceg vára klarinéton, hegedűn és zongorán szólal meg, fényinstalláció kíséretével.

Trio Blaubart (Zürich)
Manuela Keller
(zongora) a Zürichi Zeneművészeti Főiskola elvégzése után a New York-i New Schoolban folytatta tanulmányait. Jazz zongorajátékot, majd a Kaliforniai Berkeley Egyetemen zeneszerzést tanult. Ezután hosszabb ideig elektronikus zenével foglalkozott. Zongoratanári tevékenysége mellett színházi előadásokhoz és filmekhez ír zenét. Több zenei projektben tevékenykedik.
Christian Strässle
(hegedű) fő működési területei: kortárs zene, jazz, színház. A Zürichi Zeneművészeti Főiskola hegedű szakán diplomázott, tanári tevékenysége mellett szívesen foglalkozik hangszereléssel. Egyszemélyes zenés Gyermek- és Bábszínházi előadásokat tart.
Chris Wirth
(klarinét) is a Zürichi Zeneművészeti Főiskolán végzett. Zeneakadémiai tanulmányai után intenzíven foglalkozott zeneszerzéssel, improvizációval és hangszereléssel. Saját szerzeményeit bemutató klarinét triója mellett játszott klasszikus zenét a Zürichi Opera Zenekarában, jazzt, improvizációt és saját kompozíciókat több formációban. A Zürichi Pedagógiai Főiskola docense. Mint meséli, Bartók vendégeskedett nagymamájánál, aki dalénekesnő volt Schaffhausenban. Azzal dicsekedhet, hogy Bartók játszott azon a zongorán, melyet az énekesnő-nagymamától megörökölt!
A Trio Blaubart CD-je 2014-ben jelent meg a Radio SRF 2 – a Svájci Közszolgálati Rádió Kulturális Adójának támogatásával. A fenti ismertetőnek a a Fidelio-hu-n megjelent, Szőke Cecília által készített interjú szolgált alapul.
A koncert létrejöttét Szőke Cecíliának köszönjük!

Belépődíj: 1.500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)


szeptember 6. kedd 19:00
AZ ÉN XVI. SZÁZADOM

CSORDÁS GÁBOR



Továbbra is a francia 16. századról mesélek keddenként a Nyitott Műhelyben.
A sorozat további előadásai ősszel:
Könyvsikerek, sikerkönyvek, kalózkiadások
Nyelvek vetélkedése. A fordítók évszázada.
Rémtörténetek egy polgárháborúból
Mi volt Rio de Janeiro helyén?
A befelé terjeszkedő én (Montaigne és a reflexió)
Ki volt Hamlet? (Montaigne első angol olvasója: Shakespeare)


Csordás

Csordás Gábor (Pécs, 1950) József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő, kritikus, a Jelenkor Kiadó igazgatója. 1968-1974 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatója. 1974-1980 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének Idegélettani Kutatócsoportjának tanársegéde. 1978-1985 között a József Attila Kör tagja, 1980-1984 között vezetőségi tagja. 1981 óta a Magyar Írószövetség tagja. 1980-től öt éven át a Jelenkor szerkesztője, 1986-1987 között a lap olvasószerkesztője, 1987-1990 között főszerkesztője. 1985-1986 között szabadfoglalkozású író. 1989-1993 között a Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó, 1993-tól a Jelenkor Kiadó Kft. igazgatója. 1997-től könyvkiadói ismereteket oktat a PTE-BTK-n.
A neoavantgárd ösztönzését és a klasszikus formakultúrát egyaránt gazdagon felhasználó, ironikus-groteszk szemléletű versei bonyolult utalásokkal, gazdag árnyalatokkal fejezik ki a széttört világ élményét, s az egyén kiszolgáltatottságát. Lengyel, szerb, horvát, német, francia és angol nyelvekből fordít. Kritikák, esszék, tanulmányok szerzője.
Ajánlott támogatás: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő: Balogh László Bacilus)

szeptember 9. péntek 18:00
FELOLVASÁS

HOGYAN (NEM) LETTEM ÍRÓ?

Felolvasás a Professzionalizmus a kultúrában című konferenciához kapcsolódóan.
A Szépírók Társasága rendezvénye.
Közreműködik: Kubiszyn Viktor, Láng Judit, Lángh Júlia, Péterfy-Novák Gergely, Spiró
György
A koferencia honlapja: http://media.elte.hu/professzionalizmus-konferencia/
A belépés díjtalan.

szeptember 13. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - ÚJ FOLYAM 7.

MITŐL SZÓLNAK A STANDARDEK?
Vendégünk: POCSAI KRISZTINA
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -






AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget.(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

szeptember 22. csütörtök 20:00
KONCERT

FORGÓ
- egy különleges kalotaszegi mesébe szőtt koncert, amit Makhult Gabi bábszerű illusztrciói tarkítanak, Tóth Kriszta bábszínész mondja el a Békamenyecske mesét, mindebbe a Forgó zenekar csempész zenéket -



A Forgó zenekar 2008-ban alakult, zenéjükben a magyar és más népek zenéjét formálják saját hangjukra. A tiszta forrás alapos ismerete mellett fontos számukra az az esztétikai érzék, amellyel az eredeti dallamokat közös zenei ízlésük szerint alakítjuk forgóssá. Alappilléreik a női többszólamúság és a mindannyiukra oly jellemző sokszínűség. A zenekar egy mesével átszőtt koncertet alkotott, ezért is Álomzúgban a Forgó a neve a műsoruknak. Az indíttatást a Mediawave felhívása, a "Szövögessünk együtt közösségi hálót" program adta, ebből fejlődött ki az ötlet, hogy műsorukat a Békamenyecske mesével fogják színesíteni. Az előadásban helyet kap egymás mellett a magyar népzenei alapokon nyugvó vokális és instrumentális zene, valamint a mesék valóságos világa felnőtt, s gyerekszemmel egyaránt. A megvalósításhoz Makhult Gabi grafikusművész karakteres alkotásait hívták segítségül, és Tóth Krisztina bábost kérték fel a mese előadására.
Az Álomzug társulásban Tóth Kriszta egyszemélyes bábszínházat vezet, amiben ő maga választja meg muzsikus társait, bábkészítőit. Számára és a Forgó számára is egy izgalmasnak ígérkező műhely munka volt az előadásban a különböző karaktereket a történeten túl zenében megvalósítani és a közönséget bevonva interaktívvá varázsolni az előadást. Az előadót és nézőt úgy összekapcsolni, hogy mindenki részévé váljon az előadásnak.
A mese a maga szimbolikus eszközrendszerével az élet teljességét ábrázolja. Minden igazi varázsmese arról az útról szól, amely a hőst (legyen az férfi vagy nő) a gyermekkorból elvezeti a felnőtt világba. A meseterápia arra biztat, hogy engedjük be a történetbe kódolt közösségi tudást. A terápia a mesék bölcsességéből merít, abból a tudásból, amellyel a mesehősök mindig képesek megoldani a problémákat. Az összes mesének mindig ugyanaz az alaphelyzete: van egy egyensúlyi állapot, amely megbomlik, és van egy hős, aki ebből a megbomlott egyensúlyból kiutat talál. A mesék nem arról szólnak, hogy minden rendben van, hanem arról, hogy minden rendbe hozható. Nem ismerünk olyan mesehősöket, akik feladták, és történetük az egyensúly helyreállítása nélkül fejeződött volna be.
Gózon Éva - ének, hegedű
Nedeczky Júlia - szaxofon, klarinét
Tekauer Léna - ének, koboz
Tímár Sára - ének
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

szeptember 27. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - ÚJ FOLYAM 8.

MITŐL SZÓLNAK A STANDARDEK?
Vendégünk: FRITZ JÓZSEF
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -






AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget.(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

szeptember 28. szerda 19:00
ÍRÓMOZI


- a vetítést követően az íróval a litera.hu szerkesztője beszélget -





AZ ÍRÓMOZIRÓL BŐVEBBEN:
http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
LITERA: http://www.litera.hu/ - litera@litera.hu; litera2006@gmail.com
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

szeptember 29. csütörtök 19:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ és KONCERT

TRIO SQUELINI



A Trió Squelini zenészei különböző felállásban ( Tin Tin Q, Ektar Szőke Quartet, Quintet stb) évek óta együtt muzsikálnak. Számtalan közös lemezen szerepeltek.Maga a TRIO SQUELINI az első CAMPIELLO/Terecske lemez megjelenése óta koncertezik együtt nagyobb intenzitással. Mivel Szőke Szabolcs már korábban több alkalommal duó koncerteken mutatkozott be a kitűnő csellóművésszel ROHMANN DITTÁ-val , az etno-jazzt és kortárs kamara zenét játszó Trió most szorosabb együttműködésre lépett vele. Ebből az együttműködésből született meg az új - megjelenés előtt álló- FURIOSO című közös CD. Ennek a több műfajt bátran és kísérletező módon felvállaló lemezanyagnak a legkiemelkedőbb darabjaiból és korábbi lemezeik anyagából mutatnak be néhányat.


Fotó: jazzma.hu

Szőke Szabolcs egy személyben zenész, képzőművész és színházi alkotóművész. Klasszikus zenei tanulmányokat folytatott, majd érdeklődése a különleges hangzású, főként keleti vonós hangszerek (gadulka, sarangi, gusla) felé fordult. Ezzel egyidejűleg ritkán hallott és kevésbé ismert hangszereket tervezett, többet meg is valósított különböző színházi produkciókban és koncerteken. Mindemellett képzőművészként is tevékenykedett, egyéni és csoportos kiállításokon, és ezáltal a látványtervezés a színházon belül igen közel állt hozzá. Zenészként először a színház keretein belül kezdett el dolgozni. Zenei pályafutása szólistaként a Franciaországban különösen népszerű Kolinda együttessel kezdődött 1978-79-ben. Ezzel a zenekarral sikerrel szerepelt számos fesztiválon és játszott többek között a párizsi Olympia színpadán, valamint a Théátre de la Ville-ben. Majd 1981-ben megalakította a Makám együttest Krulik Zoltánnal, amely a magyarországi kortárs zenét és a különböző népzenéket egységbe olvasztó, szintézisre törekvő zenei formációk közül talán az egyik legismertebb Kelet-Európában. Később, 1994-ben, néhány ismert jazz muzsikussal együtt megalakította a TIN-TIN Quartettet (2003-tól Quintett), amely rögtön óriási sikert aratott a budapesti World Music Festivalon. 2002-től létrehozta az EKTAR együttest.


Fotó: Tóth László

Szalai Péter észak-indiai klasszikus zenével foglalkozó, korunk egyik legkiválóbb európai születésű tablazenésze. Gyerekkorában zongorázott, Petri György mostohafiaként, 16 éves korában a családi barát, Kurtág György tanácsára mégis inkább az indiai páros ütőhangszert, a tablát választotta hangszeréül. Kezdetben Anthony Dasstól tanult 1982-1984 között Budapesten és Indiában. 1988-tól a világhírű tablamester Ustad Alla Rakha fogadta tanítványává. Ezzel párhuzamosan különleges mester-tanítvány kapcsolatban került az azóta elhunyt Pandit Ravi Shankar, akit nemcsak az indiai klasszikus zene területén tekint gurujának (mesterének). 1979-1980-ban két együttesben is kipróbálta magát, mint a Krulik Zoltán vezette Creativ Stúdió Öt (CSŐ) és a Dés László vezette Dimenzió nevű formációk. 1980-tól dolgozott az indiai klasszikus zenét játszóCalcutta Trióval és az 1984-tól Makám együttessel is (ez utóbbinak alapítója is volt és 1991-ig játszott benne). 1992-ben még duóban megalakította Szőke Szabolccsal a Tin Tin-t, 2000-ben közreműködött Lantos Zoltán hegedűssel, Juhász Gábor jazz gitárossal, valamint saját tanítványával, Nyusztay Istvánnal a Samsara Quartett létrehozásában. Jelenleg is keresett muzsikus különböző jazz és etno, ill. fúziós produkciókban. Tevékenysége fontos részének tekinti a tanítást a RIMPA (Ravi Shankar Institute for Music and Performing Arts) keretében. A RIMPA elnökhelyettese. 2009 óta Rácz Zoltán meghívására a Zeneakadémián is tanít klasszikus indiai zeneelméletet és az ütőhangszereseknek tablát, klasszikus és jazz tanszakosoknak egyaránt.


Fotó innen

Váczi Dániel tíz évig hegedült, majd tizenhét évesen kezdett altszaxofonozni. Később a meglehetősen ritkán használt szopraninoszaxofonon is játszani kezdett. 1998-ban diplomázott a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem biológus szakán mint ökológus és evolúcióbiológus. Borbély Mihálytól szaxofonozni, Madarász Ivántól, pedig zeneelméletet és zeneszerzést tanult. Egy évig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakának szaxofon szakára járt. Lemezfelvételeket készített többek között Gadó Gáborral, a Plastic Oharával, a Timeless Life zenekarral, a Kadával, Vázsonyi Jánossal és a Nigunnal, valamint Winand Gábor Different Garden című díjnyertes albumán hallható egy darabja.
Saját szerzeményeit játszó trióját 2001 őszén alakította meg Horváth Balázs bőgőssel és Sárvári Kovács Zsolt dobossal. Zenéjükben, mely műfaját tekintve a modern jazz és a kortárs zene egyfajta ötvözete, a szigorúan komponált témák közé nagy ívű improvizációk ékelődnek.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik:)

október 7. péntek 20:00
KONCERT

PETER LEHEL - OLÁH KÁLMÁN

Belépődíj: 1.200. diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Peti)

október 11. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - ÚJ FOLYAM 9.

MITŐL SZÓLNAK A STANDARDEK?
Vendégünk: BENKÓ ÁKOS
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -






AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget.(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

október 12. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS

ESTERHÁZY PÉTER: HASNYÁLMIRIGYNAPLÓ
című kötetéről beszélget a sorozat négy állandó szereplője: Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Sipos Balázs



/.../ A betegség megsokszorozta az Esterházy iránt áradó szeretetet. Amiben egyébként addig sem volt hiány: gyakran nyilatkozott, felolvasott, egy időben rendszeresen a rádióban tárcáit mondta el, részt vett beszélgetésekben, nem volt megközelíthetetlen – és elragadó, varázsos személyiség volt. Elképesztő tudása és műveltsége volt: az egyetemet matematikusként végezte (dolgozott is néhány évig a szakmájában), rengeteget olvasott, nemcsak a magyar, hanem a világirodalmat is (a kortársakat is) nagyon alaposan ismerte, nagyon gyakran felbukkant színházban, koncerteken és kiállításokon. Szelíden és ironikusan beszélt, mosolygós volt és nagyon pontosan igyekezett fogalmazni. Soha nem volt bántó, pedig erősen kritikus volt; határozott politikai véleménye volt, de mindig az értékekről, a magatartásról, az erkölcsről beszélt, soha nem konkrét párt- vagy napi politikai kérdésekről. Nem tudta elviselni a butaságot, a kulturálatlanságot, a nem megfelelő viselkedést, a súlyos társadalmi egyenlőtlenségeket, az intoleranciát, az előítéleteket és a rasszizmust – mégis kedvesen, humorral és megértően emelte fel a szavát, öniróniával és persze gúnnyal. A szeretet ezért korántsem korlátozódott a baloldali vagy liberális olvasóközönségre: nagyon sokak számára nemcsak esztétikai, de erkölcsi és politikai mérce is volt, még ha nem értettek is vele mindenben egyet.
Nem csoda, hogy nemcsak a magyar kulturális élet, hanem a legszélesebb magyar olvasóközönség is, azok is, akik alig valamit olvastak tőle, hihetetlen veszteségként élik meg Esterházy halálát. Sokarcú, izgalmas, élvezetes életműve sok-sok évre ad újraolvasni- és újraértelmezni-valót mindnyájunknak.
Kálmán C. György



Az Előhívás 2015-2016-os „szemeszterei” az önéletírás, a memoárirodalom, a vallomások könyveiről szólnak. Az alanyi elbeszélés, a korban álló, annak életvilágáról tanúskodó epika erőteljes és gazdag vonulata a magyar irodalomnak; nem lehetett elmulasztani az esélyt, hogy a visszaolvasások ebben az irányban keressenek utat. Mert amikor irodalomról beszélünk, akkor szükségképpen történelemről is, arról a közös tudástartományról, amely minden kulturális közösségnek a sajátja. Az emlékezet elfogult, az emlékező író egy bizonyos perspektívából lát és láttat; páratlan egyszeriségében korlátai és lehetőségei; a személyiség nagyepikáját, a történeti időt tereli mederbe, mondja el.
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A sorozatról részletesen: http://www.litera.hu/hirek/naplok-memoarok-kezdodik-az-elohivas-uj-szeriaja
A Litera és a Nyitott műhely másik sorozatáról, az Írómoziról bővebben: www.litera.hu/dosszie/iromozi
Esemény a Facebookon.

A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

október 22. szombat 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

KÁLMÁN GÁBOR

A belépés díjtalan.

október 25. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - ÚJ FOLYAM 10.

MITŐL SZÓLNAK A STANDARDEK?
Vendégünk: BERKI TAMÁS
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -






AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget.(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

október 26. szerda 22:22
ÍRÓMOZI

- a vetítést követően az íróval a litera.hu szerkesztője beszélget -




AZ ÍRÓMOZIRÓL BŐVEBBEN:
http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
LITERA: http://www.litera.hu/ - litera@litera.hu; litera2006@gmail.com
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

november 4. péntek 19:00
DEVILLE FILMKLUB 17

A Szerzői Filmklub 2015-ben bemutatja: "Titkos találkozások a kékruhás növel, avagy Michel Deville (1931-), az örök libertinus" című sorozatának a keretében:

NYÁRÉJSZAKA A VÁROSBAN

- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -

Michel Deville mint amatőr kezdte pályáját, majd 1951-1958 között Henri Decoin asszisztense volt több mint egy tucat filmnél. Később J. Meyer technikai munkatársa, amikor az a Comédie Francaise előadásában kamera elé vitte Moliére Úrhatnám polgárát és Beaumarchais komédiáját, a Figaro házasságát. Mint önálló alkotó 1961-ben mutatkozott be egy mai lélekelemző történettel (Ma este vagy soha; 1961), amelynek főszerepét Anna Karina és Claude Rich játszotta. Általában a könnyű komédiák elegáns mestere. Naálunk is nagy sikerrel vetítették A Mona Lisa tolvaja (1966) derűs történetét Marina Vlady és George Chakiris-szel. 1978-ban készült Az 51-es dosszié, amellyel César-díjat nyert. 1986-ban filmrendezőként is César-díjban részsült a Nyakunkon a veszély című filmjéért.
"Michel Deville a francia film Marivaux-ja. Színháztörténész legyen a megmondhatója, mikor volt utoljára fényes Marivaux-bemutató Magyarországon. Pedig boldog és irigylésre méltó közönség, mely ezen az írón mulathat. [...] Kicsit émelyítő és tolakodó magyar címmel (Ártatlan gyönyör) egy minőségére eddig is igényes „kismester” legjobb filmje, A felolvasónő mostanában kerül a magyar mozikba. A film túl csendes, túl szellemes és túl ízléses ahhoz, hogy sikere legyen. Talán a kritika! – gondolnánk, bár reményeinket lohasztja, hogy Deville-nek már jónéhány nálunk bemutatott filmje makacsul elkerülte a kritika figyelmét: sem A kékruhás nő, sem Az 51-es dosszié, sem a Kölyökbanda nem találtatott méltónak igényes bírálatra." (in: Bikácsy Gergely: Titkos találkozások a kékruhás nővel, Filmvilág 1989/9. pp. 16-21.)

Nyáréjszaka a városban /Nuit d'été en ville/ - színes, francia romantikus film, 85 perc, 1990, rendező: Michel Deville, forgatókönyvíró: Rosalinde Deville, operatőr: Bernard Lutic, producer: Rosalinde Deville, vágó: Raymonde Guyot, szereplők: Jean-Hugues Anglade, Marie Trintignant

* * *
További események:

FIGYELEM!
A sorozat kísérőkiadványaként a Francia Új Hullám Kiadó gondozásában készül a Szerzőifilmes Füzetek 1. száma Michel Deville filmrendezőröl!
A filmklub előtt és után a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Godard-tanulmánykötete kedvezményesen 2.500Ft-ért vásárolható meg: JLG/JLG - Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása (Szerzőifilmes Könyvtár 3. kötet) címmel.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

november 8. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - ÚJ FOLYAM 11.

MITŐL SZÓLNAK A STANDARDEK?
Vendégünk: BABOS GYULA
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -






AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget.(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

november 22. kedd 20:00
DZSESSZMECSERE - ÚJ FOLYAM 12.

MITŐL SZÓLNAK A STANDARDEK?
Vendégünk: MICHELER MYRTILL
- interaktív zenés beszélgető estek a jazzről, minden második kedden, Kerekes György és Pallai Péter vezetésével -






AZ ESEMÉNY INTERAKTÍV – KÉRDEZNI LEHET, SŐT, NAGYON IS AJÁNLATOS!
Ha nektek nem megy, ami elképzelhetetlen, akkor a két házigazda, KEREKES GYÖRGY és PALLAI PÉTER zaklatja a vendéget.(És legyen ez a reklám helye: a Nyitott Műhelyben kapható az egész városban a legjutányosabb áron „A Jazz Évszázada” c. könyvük)
Ajánlott hozzájárulás: 500 Ft

l

november 30. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

- a vetítést követően az íróval a litera.hu szerkesztője beszélget -




AZ ÍRÓMOZIRÓL BŐVEBBEN:
http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
LITERA: http://www.litera.hu/ - litera@litera.hu; litera2006@gmail.com
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

december 2. péntek 19:00
SZERZŐI FILMKLUB

A Szerzői Filmklub 2015-ben bemutatja: "Titkos találkozások a kékruhás növel, avagy Michel Deville (1931-), az örök libertinus" című sorozatának a keretében:

- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -

Michel Deville mint amatőr kezdte pályáját, majd 1951-1958 között Henri Decoin asszisztense volt több mint egy tucat filmnél. Később J. Meyer technikai munkatársa, amikor az a Comédie Francaise előadásában kamera elé vitte Moliére Úrhatnám polgárát és Beaumarchais komédiáját, a Figaro házasságát. Mint önálló alkotó 1961-ben mutatkozott be egy mai lélekelemző történettel (Ma este vagy soha; 1961), amelynek főszerepét Anna Karina és Claude Rich játszotta. Általában a könnyű komédiák elegáns mestere. Naálunk is nagy sikerrel vetítették A Mona Lisa tolvaja (1966) derűs történetét Marina Vlady és George Chakiris-szel. 1978-ban készült Az 51-es dosszié, amellyel César-díjat nyert. 1986-ban filmrendezőként is César-díjban részsült a Nyakunkon a veszély című filmjéért.
"Michel Deville a francia film Marivaux-ja. Színháztörténész legyen a megmondhatója, mikor volt utoljára fényes Marivaux-bemutató Magyarországon. Pedig boldog és irigylésre méltó közönség, mely ezen az írón mulathat. [...] Kicsit émelyítő és tolakodó magyar címmel (Ártatlan gyönyör) egy minőségére eddig is igényes „kismester” legjobb filmje, A felolvasónő mostanában kerül a magyar mozikba. A film túl csendes, túl szellemes és túl ízléses ahhoz, hogy sikere legyen. Talán a kritika! – gondolnánk, bár reményeinket lohasztja, hogy Deville-nek már jónéhány nálunk bemutatott filmje makacsul elkerülte a kritika figyelmét: sem A kékruhás nő, sem Az 51-es dosszié, sem a Kölyökbanda nem találtatott méltónak igényes bírálatra." (in: Bikácsy Gergely: Titkos találkozások a kékruhás nővel, Filmvilág 1989/9. pp. 16-21.)

* * *
További események:

FIGYELEM!
A sorozat kísérőkiadványaként a Francia Új Hullám Kiadó gondozásában készül a Szerzőifilmes Füzetek 1. száma Michel Deville filmrendezőröl!
A filmklub előtt és után a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Godard-tanulmánykötete kedvezményesen 2.500Ft-ért vásárolható meg: JLG/JLG - Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása (Szerzőifilmes Könyvtár 3. kötet) címmel.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

január 6. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 1.

A Szerzői Filmklub 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

 EGY SZERELEM KRÓNIKÁJA (1950)
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -



"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)

Egy szerelem története /Cronaca di un amore/ - fekete-fehér, olasz filmdráma, 90 perc, 1950, rendező: Michelangelo Antonioni, író: Michelangelo Antonioni, forgatókönyvíró:
Michelangelo Antonioni
, Francesco Maselli, operatőr: Enzo Serafin, zene: Giovanni Fusco, szereplők: Guido - Massimo Girotti, Enrico Fontana - Ferdinando Sarmi, Barmaid - Rosi Mirafiore, Carloni - Gino Rossi, Joy - Marika Rowsky
Fontana a gazdag milánói iparmágnás, magándetektívet fogad szép és fiatal felesége figyelésére. Talán a múltjára féltékeny, amit csak fényképekről ismer, talán minden férfire, aki csak láthatja. Milyen szál köti össze Paulát és Guidót? Egy szerelem? Egy véletlen baleset? Mennyit ér a szabadságuk, és mennyit ér a boldogságuk?
* * *
További események:
2017. február 3. - A kamélia nélküli hölgy (1953)
2017. március 3. - Legyőzöttek (1953)
2017, április 7. - Szerelem a városban (1953)
2017. május 5. - A barátnők (1955)
2017. június 2. - A kiáltás (1957)
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

január 25. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

- a vetítést követően az íróval a litera.hu szerkesztője beszélget -




AZ ÍRÓMOZIRÓL BŐVEBBEN:
http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
LITERA: http://www.litera.hu/ - litera@litera.hu; litera2006@gmail.com
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

február 22. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

- a vetítést követően az íróval a litera.hu szerkesztője beszélget -




AZ ÍRÓMOZIRÓL BŐVEBBEN:
http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
LITERA: http://www.litera.hu/ - litera@litera.hu; litera2006@gmail.com
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)