ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra
március 23. szombat 16:00
KLUBNAP

A MAGYAR FESTŐK TÁRSASÁGA KLUBNAPJA



A Magyar Festők Társaságát 1995 nyarán alapította meg 33 festőművész. 2013-ban 296 művésztaggal a Társaság a magyar festőművészek legnagyobb, országos hatáskörű szakmai szervezete. Alapító elnöke Karátson Gábor festőművész-író volt; elnöke jelenleg Kováts Albert, elnökségi tagjai Bikácsi Daniela, Kovács Péter és Mayer Berta festőművészek. A Magyar Festők Társasága kezdettől tagszervezete a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetségének, ezen keresztül tagja a koppenhágai székhelyű Európai Művészek Tanácsának.
A Társaságnak immár hosszú és gazdag múltja van. Ennek a múltnak egy bizonyos vetülete – a kiállításairól képet nyújtó katalógusok sora – honlapunk létrejöttével megtekinthetővé válik mindenki számára. A katalógusok képeiben sok művésztagunk munkássága követhető nyomon, néhai kollégáink művei tanúskodnak érdemes, rangos pályájukról, és az egyes kiállítások mint önálló entitások, mint egyedi szellemi alkotások mutatkozhatnak meg. Reméljük, hogy az a sok munka és fáradság, ötlet és szervezés is áttűnik a képeken, ami a hátterét adta az egyesület tárlatainak és kiadványainak.
Zártkörű rendezvény.

március 24. vasárnap 20:00
SZÍNHÁZ / BEMUTATÓ

ASZTERIÓN HÁZA



"Igaz, hogy nem lépek ki a házamból, de az is igaz, hogy kapui (melyeknek száma tizennégy) éjjel nappal nyitva állnak az emberek előtt. Lépjen be, aki akar. Nem talál itt palotába illő káprázatos berendezést, de nyugalmat és magányosságot igen. Olyan házra lel, melyhez hasonló nincs a föld kerekén. Az nevetséges, hogy én, Aszterión, fogoly volnék. Ismételjem, hogy nincs egyetlen bezárt ajtó, hozzátegyem, hogy nincs egyetlen zár sem?"
(Jorge Luis Borges)
Régóta érlelődik bennünk ez a színházi projekt, amelynek Borges novellája után az Aszterión háza címet adtuk. A novella és Bertolucci Álmodozók címú filmje szolgál kiindulópontul ahhoz, hogy saját viszonyunkat vizsgálhassuk az olyan témákhoz, mint az otthon, tehetetlenség és kívülállóság. Improvizációkból megírt történetünk középpontjában egy testvérpár, Virág és Dani állnak, akik gyerekkori barátjuk lakásában élnek és éppen harmadik társalkotót keresnek időtlen idők óta készülő színházi előadásukhoz.
Az előadás során arra invitáljuk a nézőket, hogy velünk együtt járják be a helyszínünket, a Nyitott Műhely különböző zegzugait. Egy olyan közös és bizalommal teli teret kívánunk létrehozni, ahol levehetjük maszkjainkat és felfedhetjük magunkat a nézői tekintet előtt.
Előadásunk nézőszáma korlátozott a különleges helyszín miatt. Az alábbi kérdőíven keresztül lehet jegyet foglalni: https://goo.gl/forms/3OpMf1m4ZpsPLyMy1
Alkotók:
Játsszák: Hódi Virág, Lakatos Dániel, Margulius Dávid, Sebestény Jakab
Látvány: Molnár Anna
Asszisztens/Hegedű: Elefánti Emma
Rendező: Nyáry Pál
Szöveg: Jorge Luis Borges: Aszterión háza c. novellájából, Gilbert Adair: Álmodozók c. regényéből, Bernardo Bertolucci azonos című filmjéből, Federico García Lorca Címtelen színdarabjából kiindulva a játszók improvizációja
Külön köszönet: Nacsa Lilla, Ilyés Lénárd, Takács Lacek, Czap Gábor, Dér Marus, Kós Matyi, Bodor Panna, Tóvaj Ági, Finta Laci
Támogatta: a SÍN Kulturális Központ

március 25. hétfő 19:00
KIRÁLYI BESZÉLGETÉSEK 11.

KIRÁLY JÚLIA vendége: a LANTOS GABRIELLA - LANTOS CSABA testvérpár
- beszélgetések gazdaságról, pénzről, mindenféléről, érdekes emberekkel -




Csabát még a Rajkból ismerem - közel negyven éve ugyanaz a csibészes mosoly. Gabinak sokáig csak a rádióhangját ismertem, aztán egy síelésen megismertem a mindenben kemény stílusát is. Gabi, a rendszerváltás környékének egyik legaktívabb oknyomozó újságírójából lett kommunikációs szakértő, majd kórházigazgató nagy vihart kiváltó tanulmány író. Csaba, a közgáz után "brókerként" kezdte, de hamarosan jelentős vállalatbirodalom tulajdonosa és kulcsembere, majd kis bankszakmai kitérő után a magyar egészségügy egyik legjelentősebb befektetője lett. Mindkettőjükkel sok közös élményünk volt: nagy biciklizések, evezések, síelések, viták, összeveszések és kibékülések. Két remek ember - akik látszólag egészen eltérő életpályát jártak végig, és mégis mindig közel voltak egymáshoz, mert a család fontos. Mindezekről és még sok minden másról is szó lesz a következő Királyi beszélgetésen március 25-én hétfőn a Nyitott Műhelyben. Gyertek! Megéri!
Király Júlia


Fotó: Magócsi Márton, origo.hu

Király Júlia (Budapest, 1957) magyar közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár (BCE), 2007-2013 között a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Sokáig a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatójaként volt ismert.
Bölcsészcsaládból származik, Király István irodalomtörténész, Ady-kutató lánya, de a budapesti Fazekas Gimnázium matematika tagozatán érettségizett. Máig úgy gondolja, élete nagy szerencséje, hogy ott kivételes tehetségű tanárai és osztálytársai voltak. Otthon a negyvenezer kötetes családi könyvtár várta – és a grund, ahol mindig is fiúkkal focizott. 1980-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem), négy évvel később ugyanitt doktorált. Makrogazdasági szakember, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, területei közé tartozik a monetáris politika, a pénzügyi kockázatok kezelése és a stratégiai bankirányítás is.
„A minőségre, a nyitottságra, a toleranciára való igényt hoztam otthonról” – mondja. Számára az értelmiségi életforma szerves része a városi biciklizés is: könnyen el lehet jutni színházba, moziba, kiállításra, a „sarki kocsmába” egy jó beszélgetésre.
Ajánlott támogatás: 1.000 Ft - de lehet kevesebbet és többet is adni.
Király Júlia az így összegyűlt pénzt a Nyitott Műhely támogatására ajánlja fel.

március 26. kedd 19:00
XII. ÉSZT HÉT / KETTŐS KÖNYVBEMUTATÓ

A Magyarországi Észt Intézet, a Gondolat, valamint a Magyar Napló Kiadó, továbbá a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

KÄTLIN KALDMAA: IZLANDON NINCSENEK LEPKÉK
és VIIVI LUIK: A BÉKE HETEDIK TAVASZA című kötete
- Jávorszki Bélával Ircsik Vilmos, Kätlin Kaldmaaval Karafiáth Orsolya beszélget -




A 12. Észt Hét dupla könyvbemutatóján Kätlin Kaldmaa legújabb regényéről, az Izlandon nincsenek lepkék, valamint ViiVi Luik A béke hetedik tavasza című könyvéről beszélgetünk.
A kötetek a helyszínen megvásárolhatók lesznek, a beszélgetés után Kätlin Kaldmaa dedikál.



Az Észt Héten mutatkozik be Kätlin Kaldmaa legújabb regénye, az Izlandon nincsenek lepkék Segesdi Móni fordításában. A családi saga Jónsival és Gudrunnal, a ház építőivel kezdődik, és eljut egészen a 21. századig. A család időszámításának kezdőpontja a fjord partján álló fehér ház, melynek lakói nemzedékről nemzedékre szerelembe esnek, tengerre szállnak, járják a hegyeket, vágyakoznak, tűrnek, álmodoznak, hazavárnak, történeteket mesélnek és heringet sóznak. A kis halászfalu életét, miként az egész szigetét is, a föld, víz, levegő és tűz négyessége határozza meg. A mélyen az izlandi hiedelemvilágban gyökerező, mágikus és meseszerű elemekben bővelkedő regény szálai egészen a görög mitológiáig vezetnek.
Kätlin Kaldmaa személyesen is elkíséri új könyvét az Észt Hétre.
ViiVi Luik az egyik legjelentősebb és legismertebb észt írónő, költő, prózaíró, esszéista, akinek antológiákban és folyóiratokban megjelent verseivel és két regényével korábban a magyar olvasók is találkozhattak. 2009-es A béke hetedik tavasza című könyve 2018-ban jelent meg magyar nyelven, Jávorszky Béla fordításában. Luik önéletrajzi ihletésű regénye az XX. század derekán játszódik, főszereplője egy fiatal lány, aki a sztálinizmus kegyetlen időszakában küzd a túlélésért. Az írónő meglepő pszichológiai pontossággal és bravúros művészi színvonalon rajzolja meg a dél-észt parasztság kíméletlen hétköznapjait, miközben meglehetősen emberközpontú marad.
A könyvbemutatón a fordító, Jávorszky Béla is jelen lesz.
A 12. Észt Hét további programjait ITT lehet böngészni.
A belépés díjtalan.

március 27. szerda 16:00
FÓRUM

SZÉPÍRÓK TÁRSASÁGA

Zártkörű rendezvény.

március 27. szerda 18:30
MŰHELYBESZÉLGETÉS A KISTEREMBEN

A Noran Libro Könyvkiadó és a Nyitott Műhely szeretettel vár minden kedves érdeklődőt

BORGOS ANNA: HOLNAPLÁNYOK
/Nők a pszichoanalízis budapesti iskolájában/
című kötetében szereplők társadalmi és politikatörténet hátteréről szóló műhelybeszélgetésre
- a szerzővel Magyar László András orvostörténész beszélget -




Borgos Anna Holnaplányok című kötete az első magyar női pszichoanalitikusok pályáját mutatja be, köztük több orvosét is. A kötetben bemutatott orvosokról, illetve a társadalmi és politikaitörténeti háttérről Magyar László András orvostörténész és a szerző beszélget.
A "holnaplány" kifejezést Hajdu Lilly, a később jelentőssé vált pszichoanalitikus használta saját magára 1910-ben, orvostanhallgatóként. Olyan nőket képzelt a szó mögé, akik elmozdulnak a nő hagyományos ideáljától, és mindenekelőtt szellemi, alkotó emberként és társként tekintenek önmagukra. Róluk szól ez a könyv. A nők kapcsolódása a pszichoanalitikus szakmához az intellektuális női szereplehetőségek kibontakozásának reprezentatív jelensége. Számszerűen ugyan egy szűk csoport történetéről van szó, amely viszont rendkívül sok szálon érintkezik a korabeli kultúrával és társadalommal, ezért az életutak tükrében nemcsak a pszichoanalízis, de a nőtörténet, illetve a társadalom- és politikatörténet jelentős eseményei és folyamatai is nyomon követhetők. A könyv fejezetei egyfelől a nőiség pszichoanalízisben betöltött szerepét, jelentését, másfelől az első magyar női pszichoanalitikusok pályáját mutatják be. Feltárják a pszichoanalízis budapesti iskolájában dolgozó nők társadalmi hátterét, a szakmába való belépésük körülményeit, érdeklődési területeik jellegzetességeit. A fő fejezetek egy-egy jelentős női pszichoanalitikus: Hajdu Lilly, Gyömrői Edit, Bálint Alice, Kovács Vilma és Rotter Lillián életén és pályáján vezetnek végig, számos új életrajzi forrás bevonásával. Az utolsó fejezet rövidebb életrajzai további közel harminc korai magyar (és magyar származású) női analitikus portréját rajzolják meg - közülük többen szinte teljesen ismeretlenek voltak a pszichoanalízis-történet számára.



Borgos Anna (Budapest, 1973) pszichológus, nőtörténész, genderkutató, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének munkatársa. Kutatási területe a huszadik század eleji értelmiségi nők életműve, valamint a szexuális kisebbségek helyzete és története. A Labrisz Egyesület alapító tagja, az Imágó Budapest folyóirat főszerkesztője.
A belépés díjtalan.

március 27. szerda 19:00
JOYCKLUB / JOYCE ÉS ÖRÖKÖSEI 2.

A Magyarországi James Joyce Társaság rendezvénye

„Ó JAMESY SZABADÍTS MEG ETTŐL PFUJ” /’O JAMESY LET ME OUT OF THIS POOH’: GIDE, HUXLEY, FLANN O’BRIEN


James Joyce and Nora Barnacle. 1930. (Photo by: Marka/UIG via Getty Images)

A tavaszi szezon klubestjein (február 27; március 27; április 24; május 29 – mindig 19:00 órai kezdettel) Takács Ferenc vezetésével a Joyce és örökösei témáját járjuk körül, vidám és kötetlen beszélgetések formájában.
A sorozat címében szereplő „örökösök” a huszadik századi modernista regényírás nagyjai, akik – Dosztojevszkijnek Gogolra és az orosz irodalomra vonatkozó híres mondását újrahasznosítva – „mindannyian Joyce köpönyegéből bújtak elő”. Joyce szellemujját viselő és az Ulysses (1922) írói megkerülhetetlenségét bizonyító munkásságukból a következő regényekkel foglalkozunk:
André Gide: A pénzhamisítók (1925); Alfred Döblin: Berlin, Alexanderplatz (1929); William Faulkner: A hang és a téboly (1929); Samuel Beckett: Murphy (1938); Thomas Mann: Doktor Faustus (1947); Raymond Queneau: Mindig agyonkényeztetjük a nőket (1947); Anthony Burgess: Gépnarancs (1962); Günther Grass: Kutyaévek (1963); Gabriel García Márquez: Száz év magány (1967); Salman Rushdie: Az éjfél gyermekei (1981).
„Joyce-nak az egész világon igen nagy tekintélye volt, mint sok mindenkinek, akit senki sem ért meg, de senki sem meri bevallani. Ha valaki intellektuális körökben megkockáztatta kifogásait, lenéző mosolyok fogadták. Most már meghalt; halottakról vagy jót, vagy semmit. Most már talán sohasem szabad bevallani, hogy blöff volt az egész.”
Szerb Antal 1941-ben írta ezt James Joyce-ról és az Ulyssesről. Tulajdonképpen igaza lett, hiszen az 1922-ben megjelent regényről azóta sem merte senki bevallani, hogy „blöff”. Éppen ellenkezőleg: az Ulyssest évről-évre könyvtárnyi könyvet és cikket előállító globális szakmai közmegegyezés tartja a modernista regényírás alapművének. A regény szövege olyan mértékű és minőségű szöveggondozói és szövegkiadói figyelemben részesül, amelyhez csupán a Szentírással és William Shakespeare életművével foglalkozó textológiai munka mérhető. Eredetije újabb és újabb kiadásokban jelenik meg, a világ minden un. fontosabb és számtalan un. kevésbé fontos nyelvére lefordították (hogy pontosan hány nyelvre, erre nincs megbízható adat), és – akárcsak Shakespeare-t – időközönként rendre újrafordítják: franciául és németül kétszer van meg, japánul ötször, dánul háromszor (ugyanannak a fordítónak a műve mindhárom), magyarul pedig kétszer, illetve – ki hogy számolja – voltaképpen háromszor, sőt négyszer.
Azaz az Ulysses az irodalom történetének a legsikeresebb „blöffje”: századik születésnapjához (2022) közeledvén is élő és ható mű, máig és még sokáig megkerülhetetlen munka.



Takács Ferenc
kritikus, műfordító, irodalomtörténész, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke. Tarján Tamás napjaink hazai irodalomkritikai gondolkodásának egyik legfontosabb mozgatójaként írja le Takács Ferencet. Mint mondja: „Maga a kritikusi mentalitás van a vérében: a kritizálni necesse est. Mégsem kebelezi be sem a vizsgált művet, sem a nála szellemi lakomává váló elemzés olvasóját. Javaslattevő, orientáló véleményalkotásának iránytűje a sok kontextusú függetlenség”
A belépés díjtalan, de támogatást elfogadunk (melyet Takács Ferenc a Műhely támogatására ajánlott fel).

március 28. csütörtök 19:00
FELOLVASÓ EST

JÁMBOR KÖVETELŐZŐK



A jámbor követelőzők jóindulatúan faggatják a verseket.
Felolvas: Németh Bálint, Simon Bettina és Borsik Miklós
A beléps díjtalan..

március 29. péntek 18:00
DÍJÁTADÓ és IRODALMI EST

SZIVERI JÁNOS-DÍJ



A Sziveri János-díjat az 1990. február 1-én elhunyt vajdasági költő, Sziveri János emlékére alapították 1992-ben.
Díjazottak:
1992: Babics Imre
1993: Háy János
1994: Zudor János
1995: Fekete Vince, László Noémi, Orbán János Dénes, Sántha Attila
1996: Sebők Zoltán
1997: Hizsnyai Zoltán
1998: Szerbhorváth György
1999: Kécza András
2000: Szálinger Balázs
2001: Mezei Kinga
2002: Balogh Robert
2003: Lábass Endre
2004: Csehy Zoltán
2005: Lovas Ildikó
2006: Virág Zoltán
2007: Mátis Lívia (posztumusz)
2008: Danyi Zoltán
2009: Győrffy Ákos
2010: Orcsik Roland
2011: Kollár Árpád
2012: Virág Gábor
2013: Lanczkor Gábor
2014: Bencsik Orsolya
2015: Nemes Z. Márió
2016: Áfra János
2017: Sopotnik Zoltán
2018: Terék Anna
A belépés díjtalan.

március 30. szombat 17:00
KONCERT

Free LARKS
- kórusdalok és egyéni produkciók -


A Free Larks Kamarakórus 6 éve működik, tagjai olyan zenekedvelő felnőttek, akik számára az éneklés feltöltődés, öröm. Repertoárjukban egyaránt megtalálható dzsessz és spirituálé feldolgozás, Beatles számok négyszólamú változata, moldvai népdalfeldolgozás és francia chanson is.



A szép kórushangzást Lehel Bálint gitárkísérettel támasztja alá, akárcsak a kórus tagjainak egyéni produkcióit.
Művészeti vezető:
https://www.facebook.com/Free-LARKS-824018260989679

Belépődíj:

március 30. szombat 20:00
KONCERT

SEBŐ-EGYÜTTES

Belépődíj: 1.500 (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

március 31. vasárnap 16:00
VILÁGKÁVÉHÁZ / WORLD CAFÉ

BESZÉLGET AZ ORSZÁG
Spirituális aktivisták, cselekvő, elkötelezett buddhizmus és a szakrális demokrácia esélyei
- az est házigazdája Ruzsa Ágota és Szentirmai Judit, zenei inspirációval a beszélgetéseinket elmélyíti Franczia Ágnes Tao hárfán -


Illusztráció: Luis Goncalves

Vajon napjainkban, mikor sokak szerint a világunkat öngyilkos katasztrófa fele vezetjük, mikor a természetet feléljük és pusztítjuk, mikor az ember szakadást él meg önmagában-önnön szakrális létét fojtogatva, elszakadt természeti és társas környezetétől, és a teljesség és egész-ség élményére vágyakozik, ekkor ki lehet és hogyan szakrális aktivista? Van-e rá tér és lehetőség, ha igen, hogyan tudjuk ezt hitelesen megélni??? 
Beszélgetésünk a Világkávéházban e témában minden érdeklődő társunkkal, barátunkkal.
A World Café egy világszerte ismert és sikeres módszer az együtt gondolkodás és beszélgetés levezetésére. Egyfajta szabad, nyitott, előítéletmentes kávéházi dialógusról van szó, nekünk magyaroknak tehát már Karinthy, Kosztolányi, Babits kávéházi élete okán sem lehet a módszer idegen. Ráadásul közös múltunk tudatalattijából egyre jönnek és jönnek elő a ki nem beszélt érzések, gondolatok, az értelmes párbeszéd meg szinte eltűnt a térből. A World Café nem csoda, de sikerült már vele több ezer palesztint és zsidót is egy asztalhoz ültetni Tel Aviv egyik terén. Vezetőket és beosztottakat, EU hivatalnokokat és civileket, egy egész várost Kolozsvárott vagy épp Bilbaoban. 
A kibeszéléshez elfogadó és megértő teret hozunk létre, ebben mondjuk el és tárjuk fel személyes történeteinket, titkainkat és vágyainkat. Célunk, hogy, ami a lelkünkben és szívünkben van, azt tudjuk megosztani.
A beszélgetés néhány előre kigondolt kérdés mentén, előre meghatározott forgatókönyv szerint zajlik. A Café-beszélgetések egyik sajátossága, hogy mozoghatunk az asztalok között és új emberekkel találkozhatunk. Az asztaltársaságok egy kérdésről 20-30 percig beszélgetnek, aztán az asztalgazda kivételével a többiek új asztalokhoz mennek. Ott röviden megosztják egymással a korábbi kör észrevételeit, majd az új kérdéssel folytatják a közös gondolkodást, nézőpontot változtatnak, így könnyen gazdagodhatnak új és meglepő meglátásokkal.
2018. Magyarország. 
Miközben generációk történetei, fájdalmai várnak kibeszélésre és feloldásra, miközben soha ennyire megosztott e nép nem volt, szinte mindenki csak önmagára figyel. Kevés az értelmes párbeszéd, sok a címkézés, sztereotípia, értelmetlen egymásra mutogatás. Ez vezetett minket arra, hogy BESZÉLGET AZ ORSZÁG címen társas beszélgetéseket szervezzünk szerte az országban egy-egy sarkallatos alkalom vagy gondolat.mentén, apropos-ján.
A társadalmi összhang, a kölcsönös megértés és személyes odafigyelésünk csendjében kiérlelt változásoknak akarunk támogató és teremtő teret biztosítani.
Alapvető módszerünk a The World Café-Világkávéház, és a Teremtő dialógus, sőt amikor egy-egy közös téma ezt megkívánja, akkor rendszerállítással és más módszerekkel is megtámogatjuk a folyamatainkat.
BESZÉLGET AZ ORSZÁG
Ha van kedved ebben részt venni, ha van kedved elmesélni mindazt, ami itt és most foglalkoztat egy-egy téma felvetése során, akkor ígérjük, itt és most meg fognak hallgatni.
A tervezés és jobb szervezés miatt KÉRÜNK, hogy az alábbi linken jelezd részvételedet: https://goo.gl/forms/DvLioqHjHPvS3UNh1
A belépés díjtalan.

április 2. kedd 18:30
OLÁH GÁBOR FILM- és HANGJÁTÉK KLUB

FOGJUK MEG ÉS VIGYÉTEK (nagyjátékfilm)
- előtte a Kinek lesz szerencséje? című rövidfilmet vetítjük -

Fogjuk meg és vigyétek, magyar játékfilm, 1978 – rendező: Oláh Gábor, operatőr: Banok Tibor, forgatókönyvíró: Oláh Gábor, Oláh Tamás, Kutasi Gyula, zene: Jeney Zoltán, szereplők: Varró László – Szigeti András, Varróné, Mária – Molnár Piroska, Varró Éva – Bordán Irén, id. Varró Sándor – Tatár Endre, id. Varró néni – Hegedűs Erzsi, Prohászka brigádvezető – Kovács János
A film a hetvenes évek munkáshétköznapjainak nosztalgikus zsánerképe. A héttagú Varró család egy szanálásra ítélt, földszintes, szoba-konyhás lakásban lakik. Laci a jatt reményében menekült az íróasztal mellől a bútorszállításba. Családja s a nagyszülők mellett itt él húga is, aki nős barátjával csak a telefonfülkében tud találkozni. Laciék különlakás-kérelmét a tanács elutasítja - marad a tágasabb lakótelepi panellakás, ismét hetüknek. Varró bácsi, az öreg dalárdatag nem szívesen búcsúzik megszokott környezetétől. Szívrohamot kap, mikor Laci kedvenc foteljében átszállítja az új helyre. Eleinte nehéz eligazodni az elvarázsolt villanykapcsolók között, de lassan a kórházból hazatérő Varró bácsi is belenyugszik az új életformába.
(Oláh Gábor a műsorváltozás jogát fenntartja.)

Oláh Gábor (1938, Tapolca) Balázs Béla díjas filmrendező. Megközelítőleg 60 játékfilmet, dokumentumfilmet, televíziós műsort készített. Tűzzománc és fotó kiállításaival külföldön is többször szerepelt. 2003-tól szépirodalmi tevékenységet folytat: novellái, regényrészletei rangos irodalmi folyóiratokban jelennek meg, hangjátékait a Bartók Rádió rendszeresen bemutatja. Dokumentumfilmjei pl: Kíváncsiság (1965), Társbérlőnk az ecetfa (1972), Szombat 14 óra 10 perc (1972), Gettó (1974), játékfilmjei pl.: Fogjuk meg és vigyétek (1978), Cikász és a hallópálmák (1989), hangjátékai pl.: Telkemen az Erzsébet híd, Utasok, Sötétkamra, Paprikás Marcsa, regényei: Ígéret (Tevan, 3003), Gumikötél (Noran, 2006), Guga, Az ítélet nem jogerős (Novella, 2009), Katóka (Novella, 2009), Díszbogár (2011), Holnap más leszek (2012), Ahogy megcsillan (2012), Ne nézz a harmonikásra (2015), Az a kő ott a keretben (2016), Valaki hiányzik (2017), 27 méter elszabadulás (2018)
A belépés díjtalan.

április 4. csütörtök 19:00
FILMBEMUTATÓ

A BÁRÓ HAZATÉR
Breier Ádám portréfilmje Krasznahorkai Lászlóról
- a vetítést követően Kari Györgyi olvas fel részleteket a Báró Wenckheim hazatér című kötetből, sopraninon és szaxofonon közreműködik: Váczi Dániel -




Filmünk egyszerre portré, és költői dokumentumfilm egy mindig új utakat kereső alkotóról, aki hosszúmondataival új távlatokat nyitott az irodalomban. Krasznahorkai László korunk egyik legismertebb magyar írója, akinek világa apokaliptikus, karneválian gazdag, melankolikus, de ironikus
is egyben. Pályája és élete folyamatos utazás, melyben olyan kérdésekre keresi a választ, mint: mi a hatalom és az alávetettség, az ismétlés és az időtlenség, a hagyomány és a válság?
Célunk, hogy motívumai révén megvizsgáljuk, hogyan kapcsolódik össze művészete és valós élete. A gyerekkor helyei, figurái miképpen válnak regények- és filmek részévé, és hogyan kerül be a Krasznahorkai-univerzumba az Akropolisz, Raffaello festménye, egy buddhista szentély, vagy egy svájci
múzeum. Utóbbira példa, hogy a folyamat fordítva is működik: a Háború és háború hőse elindul egy bizonyos schaffhauseni múzeumba, hogy találkozzon egy szoborral. A szobor végül, a regény után, valóban elkészült. A fikció a valósággal körbeért. A kezdet Gyula és környéke, múltjával és szociális konfliktusaival. Innen
inspirálódtak korai művei, a Sátántangó és Az ellenállás melankóliája, melyek egy magyar témán keresztül fogalmaznak meg civilizációs alapproblémákat. Az író később bejárta az egész világot Ázsiától Amerikáig,
és ezt művei is tükrözték. Prózája igazi világtérkép: a gyulai utcán induló mondat nem ér véget soha, Berlinben folytatódik, hogy aztán New York forgatagában vagy Kyoto bambuszcsendjében találjuk magunkat.
Filmünk a vizualitáson keresztül érzékelteti Krasznahorkai világainak rétegeltségét. Többfajta stílust vegyítünk annak megfelelően, hogy éppen hol tartunk az utazásban fikció és valóság között. A klasszikus
beszélőfejes dokumentumfilm vizualitásától kezdve, a hosszúmondatok logikáját követő több perces sniteken át, egészen a költői dokumentumfilmekre jellemző szabad asszociációkig terjed majd
formakeresésünk. A múlt megidézésére invitáljuk az írót régen látott helyszineinek és
szereplőinek felkutatásával. Majd mindennapjainak megismerésével betekintést nyerhetünk műhelytitkaiba és hitvallásába, és megismerjük művei világát is szinházi előadások, filmek, felolvasó estek, kiállításmegnyitók
segítségével.
Egy interjúban arról beszélt, hogy szerinte mindenki egy mondatot keres; egy életen át. Ezt az egyre bővülő hosszúmondatot
szeretnénk egyfajta szellemi portréfilm fahrtjával végigpásztázni, hogy
rávilágítsunk, a néző is csak egy mondatot keres, ahogy mi magunk is, szakadatlanul. Mindenki a saját mondatát. Filmtervünk Krasznahorkai László beleegyező támogatásával bír.



Új regénye megjelenése után Krasznahorkai László szülővárosába, Gyulára látogat. A rég nem látott helyszínek és személyek felkeresése közben a múlt megidézésére invitál minket az író, és közben kiderül, miképpen kapcsolódik össze Krasznahorkai művészete és valós élete.
rendező: Breier Ádám
operatőr: Vízkelety Márton
hang: Várhegyi Rudolf
gyártó: COLLOC Productions (https://www.colloc.info/)
producer: Horváth-Szabó Ágnes, Halász Júlia, Kálmán Mátyás
koproducer: Romwalter Judit, Muhi András Pires
A film trailere :
https://vimeo.com/292114193/62575d4412

április 5. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 21.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, a Szerzői Filmklub, valamint a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

ANTONIONI: FOGLALKOZÁSA: RIPORTER
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -


"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)

 

Foglalkozása: riporter /Professione: reporter/ - olasz-francia-spanyol-amerikai filmdráma, 126 perc, 1975, rendező: Michelangelo Antonioni, vágó: Michelangelo Antonioni, Franco Arcalli, producer: Carlo Ponti, jelmeztervező: Louise Stjernsward, díszlettervező: Osvaldo Desideri, operatőr: Luciano Tovoli, zeneszerző: Ivan Vandor, forgatókönyvíró: Michelangelo Antonioni, Mark Peploe, Peter Wollen, író: Mark Peploe, szereplők: David Locke - Jack Nicholson, Lány - Maria Schneider, Rachel Locke - Jenny Runacre, Martin Knight - Ian Hendry, Stephen - Steven Berkoff, Achebe - Ambroise Bia, Witch doktor - James Campbell
Az egyik Észak-Afrikai országba utazik David Locke újságíró, hogy riportot készítsen a gerillák harcáról. A sivatagban lévő szállodában találkozik a fegyvercsempésszel, aki váratlanul meghal. A kiégett riporter úgy érzi, itt az alkalom, hogy elmeneküljön régi életéből. Felveszi a halott férfi személyazonosságát és magához veszi a határidőnaplóját, amely Afrikán és Európán át veszedelmes fegyvercsempészekhez és egy titokzatos fiatal nőhöz vezeti. Locke kénytelen szembesülni a ténnyel, hogy bár sikerült megszabadulnia előző életétől, az új bőre egyre szűkebb rá.

* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
május 3. péntek, Jean Cocteau: A kétfejű sas
június 7. péntek, Antonioni: Az oberwaldi titok
szeptember 6. péntek, Antonioni: Egy nő azonosítása
október 4. péntek, Antonioni: 12 olasz város - 12 olasz filmrendező (szkeccsfilm)
november 1.. péntek, Antonioni: Túl a felhőkön
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

április 6. szombat 16:30
DÉLUTÁNI KONERT

JuRoKa JAZZ MÓKA
- Baba Jazz Koncert a Karosi Juli Quartet közreműködésével + Baba Live Act O. Lanvig Róza festőművész és Járvás Kata táncterapeuta vezetésével -




A nagy sikerre való tekintettel októbertől két havonta Baba Jazz & újdonságként Baba Live Act Járvás Katával és O. Ranvig Rózával a Nyitott Műhelyben! Na ilyen még nem vót, úgyhogy gyertek mindahányan, február 26-án-án délután lesz a negyedik klubdélutánunk!
Nagy sikerű estünk folytatása, ahol kikapcsolódhat a mama és baba is egyaránt. Bababarát kezdéssel játszunk egy bő órás koncertet. Saját repertoárunkból válogatunk dalokat, lesz saját szerzemény, népdal, Gershwin egyaránt, ad hoc hangszerelésben, ahogy Vendel épp engedi apának és anyának.



Kikapcsolódás és feltöltődés a babáknak, mamáknak és papáknak is! Koncert, tánc és képzőművészeti foglalkozás.
Várunk mindenkit, aki itt volt múltkor, és azt is, aki el akart jönni, most itt az alkalom! Igazi családias környezetben, babasarokkal várunk titeket sok szeretettel!

Következő alkalom: ősszel
Ajánlott támogatás: 1.200 Ft/fő, babáknak: 500 (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

április 6. szombat 20:00
ELŐADÁS

RÖHRIG GÉZA: KÉS A LEVEGŐBEN
- avagy miért áldozta volna föl Ábrahám Izsákot -



A belépés díjtalan, de támogatást elfogadunk.

április 9. kedd 19:00
FELOLVASÓ EST

KÖZÖS TENGER
Fenyvesi Orsolya, Izsó Zita, Nagy Hajnal Csilla, Simon Bettina, Terék Anna szereplésével
- vendég: Seres Lili Hanna, zenél: Sztojka -



Az esemény Fenyvesi Orsolya, Izsó Zita, Nagy Hajnal Csilla, Simon Bettina és Terék Anna
közös felolvasás sorozatának legújabb állomása. Az öt alkotó versvilága nem áll távol
egymástól, a víz és a tenger metaforája és összetett jelentésrétegei fontos szerepet töltenek be
a szövegeikben. Újabb közös estjük ismét egy különleges alámerülés a szimbólum
használatának mélységeibe.
A felolvasásokon ezentúl egy-egy vendégszerző is közreműködik: a második meghívott Seres
Lili Hanna.
Seres Lili Hanna 1993-ban született. Prózát és verset ír; a prae.hu és az ELTE Online
rovatvezetője. Az ELTE BTK doktoranduszaként a kortárs magyar irodalom
szegénységábrázolásával foglalkozik. Első verseskötete Várunk címmel 2019 áprilisában
jelenik meg a FISZ gondozásában.
Az esten Sztojka játszik majd elektromos citerán. (Sztojka egyébként utcazenész, akivel nap
mint nap találkozhatunk a város legkülönbözőbb pontjain.)
Fenyvesi Orsolya (1986) költő, műfordító, szerkesztő. Kötetei: Tükrök állatai (JAK-Prae,
2013), Ostrom (Kalligram, 2015), A látvány/Kommentárok meg nem írt versekhez (Scolar
Kiadó, 2018). Legutóbbi fordítás: Anne Carson: Vörös önéletrajza (Magvető, 2017).

Izsó Zita (1986) Gérecz Attila-díjas költő, műfordító, drámaíró. A FISZ- Kalligram
Horizontok világirodalmi sorozat, és az Üveghegy gyerekirodalmi oldal
(www.uveghegy.com) szerkesztője. Verseskötetei: Tengerlakó (2011, FISZ), Színről színre
(2014, PRAE-Palimpszeszt), Éjszakai földet érés (2018, Scolar.)

Nagy Hajnal Csilla 1992-ben született Losoncon, verseket és prózát ír. Művei megjelentek
többek között a Kalligramban, az Irodalmi Szemlében és a Palócföldben. Első verseskötete
2016-ban jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában, Miért félünk az őrültektől címmel. A
könyvvel 2017-ben elnyerte a Makói Medáliák díjat.

Simon Bettina 1990-ben született Miskolcon, Pécsett nőtt fel. Költő, Jelenleg Budapesten él.
Műveszettörténetből diplomázott az ELTÉ-n. Első, Strand című kötete 2018-ban jelent meg a
József Attila Kör és a Magvető Kiadó gondozásában.

Terék Anna 1984-ben született Topolyán. Költő, drámaíró. Kötetei: Mosolyszakadás (2007),
Duna utca (2011), Vajdasági lakodalom (2016), Halott nők (2017.) 2011-ben Duna utca című
kötetéért Sinkó-díjat, tavaky tavasszal pedig harmadik verseskötetéért Sziveri János díjat
kapott.
A belépés díjtalan.


április 10. szerda 18:00
KÜLÖNLEGESSÉGEK - HARMAT GYÖRGX FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

BARRY JENKINS: HOLDFÉNY

Holdfény /Moonlight/ – amerikai filmdráma, 2016, 111 perc, rendező: Barry Jenkins, operatőr: James Laxton, forgatókönyvíró: Barry Jenkins, Tarell Alvin McCraney, vágó: Joi McMillon, Nat Sanders, producer: Dede Gardner, Jeremy Kleiner, Adele Romanski, zene: Nicholas Britell, szereplők: Little - Alex R. Hibbert, Black / Chiron - Trevante Rhodes, Juan - Mahershala Ali, Teresa - Janelle Monáe, Paula - Naomie Harris, Kevin - Andre Holland, Terrence - Shariff Earp, Azu - Duan Sanderson
Little, Chiron és Black. Három név, melyek ugyanazon embernek három különböző életszakaszát jelölik meg, végigkísérve jellem- és személyiségfejlődésének legfontosabb részeit. A kisgyerek Little Miami leszakadó részén él egyedülálló és drogfüggő anyjával. Itt ismerkedik meg a drogdíler Juannal, és a felnőtt férfival barátságot köt a saját korosztályából kitaszított fiú. A tinédzser Chiron a nemi érés szakaszába lépve keresi identitását. Végül a felnőtt, kigyúrt, harmincas Blackkel zárul a történet, aki képes szembenézni múltbeli énjével és korábbi traumáival. Vajon mik azok az események, amelyek a legnagyobb hatással vannak életünkre? Kik befolyásolják leginkább a jellemünket? Ezekre az univerzális kérdésekre próbál választ találni Barry Jenkins lírai filmje. A Holdfény időtlen történet az emberi kapcsolatokról és önmagunk megismeréséről.


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus


Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További alkalmak (a műsorváltozás jogának fenntartásával):
május 8. Sindo Kaneto: A kopár sziget
június 12. - Godfrey Reggio: Kizökkent világ
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

április 11. csütörtök 19:00
SZÖVEG és ZENE / WORDS AND MUSIC

KÖLTÉSZETNAPI KÜLÖNKIADÁS



Keszég László - szöveg / words
Zene / Music:
Bolcsó Bálint - élő elektronika
Márkos Albert - cselló
Pozsár Máté - zongora
Ajánlott támogatás: 500 Ft

április 16. kedd 19:00
KIRÁLYI BESZÉLGETÉSEK 12.

KIRÁLY JÚLIA vendége: NEMÉNYI JUDIT és HALPERN LÁSZLÓ
- beszélgetések gazdaságról, pénzről, mindenféléről, érdekes emberekkel -





Fotó: Magócsi Márton, origo.hu

Király Júlia (Budapest, 1957) magyar közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár (BCE), 2007-2013 között a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Sokáig a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatójaként volt ismert.
Bölcsészcsaládból származik, Király István irodalomtörténész, Ady-kutató lánya, de a budapesti Fazekas Gimnázium matematika tagozatán érettségizett. Máig úgy gondolja, élete nagy szerencséje, hogy ott kivételes tehetségű tanárai és osztálytársai voltak. Otthon a negyvenezer kötetes családi könyvtár várta – és a grund, ahol mindig is fiúkkal focizott. 1980-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem), négy évvel később ugyanitt doktorált. Makrogazdasági szakember, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, területei közé tartozik a monetáris politika, a pénzügyi kockázatok kezelése és a stratégiai bankirányítás is.
„A minőségre, a nyitottságra, a toleranciára való igényt hoztam otthonról” – mondja. Számára az értelmiségi életforma szerves része a városi biciklizés is: könnyen el lehet jutni színházba, moziba, kiállításra, a „sarki kocsmába” egy jó beszélgetésre.
Ajánlott támogatás: 1.000 Ft - de lehet kevesebbet és többet is adni.
Király Júlia az így összegyűlt pénzt a Nyitott Műhely támogatására ajánlja fel.

május 3. péntek 19:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ (még nem végleges időpont)

ZENTA - ZOMBOR - BÁCSPALÁNKA - ÚJVIDÉK - BELGRÁD - BIJELJINA - SZARAJEVÓ
DÉZSI FRUZSINA /Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, drámaíró szak, diploma munka/, valamint

GERENCSÉR ANNA /Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest, televíziós műsorkészítő szak)
- megnyitja: Nagypál Gábor -

A belépés díjtalan.

május 8. szerda 18:00
KÜLÖNLEGESSÉGEK - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

SINDO KANETO: A KOPÁR SZIGET

A kopár sziget /Hadaka no shina/ - japán filmdráma, 1962, 97 perc, rendező: Kaneto Shindô, forgatókönyvíró: Kaneto Shindô, zeneszerző: Hayashi Hikaru, operatőr: Kiyoshi Kuroda, szereplők: Jiro - Masanori Horimoto, Toyo - Nobuko Otowa, Taro - Shinji Tanaka, Senta - Taiji Tonoyama
"A kopár sziget címe a víz hiányára utal csupán, mert egyébként a sziget nem kopár - legalábbis az a kis része nem, amelyet egy kétgyermekes házaspár művel. A növények öntözéséhez a vizet csónakkal hozzák a szárazföldről, és ez kegyetlenül nehéz munka. A kopár sziget a terméketlen lázadás filmje. A bekerített ember lázad itt, olyan helyzetben, amelyből lehetetlen kitörni."

(Berkes Ildikó-Nemes Károly: A japán film világa)


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus


Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További alkalmak (a műsorváltozás jogának fenntartásával):
június 12. - Godfrey Reggio: Kizökkent világ
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

május 13. hétfő 19:00
ELŐADÁS

SZÓMÁGIA
VARGHA JÁNOS ELŐADÁSA A NAGYMAROSI GÁTÉPÍTÉS HARMINCADIK ÉVFORDULÓJÁN


A "Duna - egy antológia" című könyv előszava

A könyv 1988-ban jelent meg a Duna Kör kiadásában.
A belépés díjtalan.

május 21. kedd 18:00
IRODALMI EST

A DOKK.HU IRODALMI PORTÁL RENDEZVÉNYE
- kiemelt vendég: Vajdics Anikó dokkoló, akivel Köves István beszélget / ezt követően az est szabad felolvasással folytatódik -




A belépés díjtalan.

június 12. szerda 18:00
KÜLÖNLEGESSÉGEK - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

GODFREY REGGIO: KIZÖKKENT VILÁG

Kizökkent világ /Koyaanisqatsi/ - amerikai filmesszé, 1983, 87 perc, rendező: Godfrey Reggio, forgatókönyvíró: Ron Fricke, Michael Hoenig, Godfrey Reggio, Alton Walpole, operatőr: Ron Fricke, zene: Philip Glass, vágó: Ron Fricke, Alton Walpole
A dialógusok és valódi cselekmény nélküli film máshol még soha nem látott perspektívából mutatja meg a természet csodáit, a felhőket, a viharokat, a naplementét és az éjszaka fényeit, hol lassítva, hol felgyorsítva az eseményeket, majd az ember alkotta létesítmények művészien fényképezett részleteiben gyönyörködhet a néző, a milliós nagyvárosok forgatagában, a szinte néptelen sivatagok látványában, a különböző népcsoportokhoz tartozó emberi arcokban, de láthatunk balettszerűen mozgó gyártósoron dolgozó robotokat, az ipar képeit, és láthatjuk az emberi pusztítás nyomait is.
Koyaanisqatsi hopi nyelven annyit jelent: egyensúlyából kibillent világ - kizökkent világ.
Reggio filmje hol megnyugtatja a nézőt, hol csodálkozásra készteti, de mindenképpen gondolkodásra serkent. Célja, hogy meglássuk a világ hétköznapi csodáit, és megértsük, hogy milyen veszélyek fenyegetik változó világunkat, ha az embernek köszönhetően kibillen a kényes egyensúly!


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus


Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További alkalmak (a műsorváltozás jogának fenntartásával):
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)