KACIFÁNTOK KÉSZÍTÉSE SIPOS ORSIVAL
Kacifántok
“Gyerek- és felnőtt kacifántokat (nemezlényeket) készíthetsz saját kezűleg, a Nemezboszorka vezetésével. Választhatsz a kis ujjbábok (kb. 9-12 cm magasak) és a nagy kacifántok (24-28 cm magasak) közül, melyek tárolódoboznak használhatóak és Mikulás-ajándékok is lehetnek bennük. A kicsiket gyerekeknek vagy kezdő nemezelőknek ajánlom és többet is megcsinálhatsz belőlük a foglalkozás alatt. (Iskoláskorúak egyedül, a kisebbek a szülővel közösen dolgozhatnak.) A nagy kacifántokat inkább a nemezelésben gyakorlottaknak ajánlom (de ügyes kezdőknek is sikerülni fog). Minden nemezlény egyedi. A saját kacifántod színeit és alapformáját te választod ki (néhány sablon közül)! A foglalkozás alatt vicces történeteket hallhatunk és találhatunk ki a kacifántok életéről.
Ár: 15.000 Ft/fő (az árban az alapanyag is benne van)
Jelentkezés: nemezboszorka@gmail.com
És két idevágó téma (kiegészítésképp):
– Mi is a nemezelés (ha valaki nem tudná)? A nemezelés egy ősi technika, a gyapjút (juhszőrt) szappanos-vizes közegben fokról fokra egy keményebb, erősebb anyaggá gyúrjuk. Így készülnek a nemez kacifántok, és sok más nemezlény, melyekhez hasonlókat a foglalkozáson tanultak alapján később te magad is el tudsz majd készíteni. Csak a fantáziád szabhat határt.
– Mik is a kacifántok? A kacifántok egy kicsit olyanok, mint a hörcsögök, de nem morcosak. Egy kicsit olyanok, mint a sárkányok, de nem irigyek. Kicsit olyanok, mint a manók, de se kezük, se lábuk. Kicsit olyanok, mint a Mikulás, de csak kevesüknek van hófehér szakálla. De mégis egészen mások, mert bár valójában egyetlen fejből állnak, és azon belül leginkább egy hatalmas szájból, mégis mindig jól járnak és örülnek az élet minden percének. A kacifántok legfontosabb tulajdonsága, hogy gyűjtenek valamit. Vannak tobozgyűjtő kacifántok, kagylógyűjtő kacifántok, ékszergyűjtő kacifántok, percgyűjtő kacifántok és persze vannak édességgyűjtők is közöttük. És pont ilyenek élnek a Nemezboszorka erdejében. Az egyikük Kupori, ő a legkisebb. A másik Faramuci, a harmadik Bugybugy, a negyedik pedig, aki a legkackiásabb közülük, Károly. Jó barátok voltak, csak a kis Kupori kekeckedett néha a többiekkel, amikor úgy érezte, fogyóban vannak az édesség-tartalékai. Ilyenkor odaosont mondjuk Károlyhoz, minél észrevétlenebbül, hogy elcsenjen tőle egy cukorkát. De hát Károly szemei mindent láttak, így aztán Kupori általában hoppon maradt, vagy kapott ugyan egy szem cukrot, de hozzá olyan kioktatást, hogy csak a savanyú ízt érezte belőle, hiába szopogatta órákig. Károly meg kackiásan kihúzta magát, és őrízte tovább a cukorkákat, mintha mi sem történt volna. Szóval ők négyen élnek a Nemezboszorka erdejében, pontosabban a házikójában, legalábbis a hűvös őszi napok beálltától tavaszig. Mert nagyon fázósak, és tudják, hogy a Nemezboszorkánál mindig jó melegen fűt a kandalló.
Ja, és majd elfelejtettem: kedvencük a mézes negró és a túrórudi. (Viszont utálják a hideget, így a hűtőszekrény közelébe se merészkednek, a túrórudik tehát biztonságban vannak!)
Kacifántéknál az a szitu, hogy a kicsik folyton éhesek, a szülők viszont gyűjtögetnek, és pont azt, amire a kicsik éhesek lesznek. Így tökéletes a kör, és kacifánték boldogok, minden körülmények között.
