ELŐHÍVÁS

“BERLIN, DRÁGÁM. CSUKJA BE, KÉREM, A SZEMÉT.”
/Magyar írók Berlinről/
című antológiáról beszélget a sorozat négy állandó szereplője: Tóth-Czifra Júlia, Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás



A Magvető kiadónál, 2007-ben megjelent kötetet válogatta és szerkesztette Dózsai Mónika, Gönczy Gabriella és Nina Hartl. Az utószót Ilma Rakusa írta, A könyvben szereplő írók a szövegek sorrendjében: Kertész Imre, Földényi F. László, Oravecz Imre, Dalos György, Márton László, Láng Zsolt, Parti Nagy Lajos, Vörös István, Konrád György, Tolnai Ottó, Petri György, Garaczi László, Kukorelly Endre, Szijj Ferenc, Szív Ernő, Esterházy Péter, Eörsi István, Végel László, Nádas Péter, Mészöly Miklós.
A legkorábbi írás Mészöly Miklós tollából született 1973-ban, a legkésőbbi művek pedig a 2006-os ösztöndíjas, Vörös István versei.
A KÖNYVRŐL ÍRTÁK:
„A magyar írók Berlin-képe mellett a „Berlin, drágám…” – akarva-akaratlanul – egyfajta kanonizációs gesztus. Már pusztán annálfogva is, hogy a hőn áhított berlini ösztöndíjat elsősorban azok kapták meg, akik a német – és a nyilvánvalóan mögöttük álló magyar – bírálók szerint a leginkább érdemesek voltak rá. És annálfogva is, hogy aki megkapta ezt az ösztöndíjat, annak nőtt az elismertsége, az nagyobb eséllyel pályázhatott külföldi megjelenésre” – írja Györffy Miklós.
„Kukorelly Endre írásában az olvasható, amint az író a Check Point Charlie ellenőrzőállomásról, Nyugatról áttekintve figyeli a kelet-berlini „málladozást az égszínkék kipufogógázban”. Márton László azt jellemzi, hogyan tűntek el a fal nyomai, és hogyan foglalta vissza a város ezeket a korábban holt területeket. Esterházy Péter novellája arról szól, hogyan vált az író egy faramuci helyzetből adódóan zsebtolvajjá a német fővárosban.
Konrád György művében megjósolja, hogy egyszer leomlik a fal, Oravecz Imre pedig azt meséli el: németországi ösztöndíja alatt azért spórolt, hogy Amerikába emigráljon, míg egyszer csak lebontották a berlini falat. Az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre Miért Berlin? című alkotását egy beszélgetés ihlette, míg Dalos György egy irodalmi estről készült STASI-jelentésről ír a több mint háromszáz oldalas antológiában” – ismerteti a könyvet a Magyar szó.
„A Berlin-év nemcsak az életünket, írásainkat változtatta meg, hanem az egész kortárs magyar irodalmat” – állítja Esterházy Péter.
Az Előhívás sorozatban havonta egyszer, hónap közepén, szerdán 19 órától Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Tóth-Czifra Júlia beszélget a Nyitott Műhelyben.


2018 márciusban lett 10 éves az Előhívás!

Az Előhívás 2018-2019-es őszi-tavaszi évadában az útirajzok, az útleírások, az útinaplók kerülnek a középpontba. A beszélgetőtársak arra vállalkoznak, hogy az utazó írók nyomába eredjenek, szövegeiken keresztül feltárják azokat a korabeli tapasztalatokat, amelyek az anyaország és egy másik világ közötti szembesülésből adódnak.
Az Előhívás 2018-2019-es szemeszterének további könyvei:
Lengyel Balázs: Két Róma (Jelenkor, 2018)
Justh Zsigmond: Az utazás filozófiája (Kortárs-OSZK, 2013)
Az Előhívás sorozatban havonta egyszer, hónap közepén, szerdán 19 órától Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Tóth-Czifra Júlia beszélget a Nyitott Műhelyben.
A dátumok: 2018. november 14., december 5., 2019. január 9., február 13., március 13., április 3., május 8., június 12.
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A Litera és a Nyitott műhely másik sorozatáról, az Írómoziról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
Litera – az irodalmi portál * http://www.litera.hu/ * litera@litera.hu
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.