FÜLÖP PÉTER KIÁLLÍTÁSÉNAK ZÁRÁSA
ROHMANN DITTA – SZŐKE SZABOLCS DUÓ
ROHMANN DITTA Junior Príma és Artisjus díjas csellóművész. J.S.Bach és a XX. századi, valamint a mai kortárs zeneszerzők műveinek avatott és szenvedélyes tolmácsolója. Jelenleg a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára, fellép szólistaként, kamarazenészként és a Chamber Orchestra of Europe vendégeként. Kitüntetéses diplomát szerzett Budapesten Perényi Miklósnál és Baselben Ivan Monighettinél. Korábban tanult Bostonban, a New England Conservatoryban Suren Bagratuninál. Mesterkurzusokon csiszolta tudását, többek között Bernard Greenhouse, Frans Helmerson, Steven Isserlis, Rados Ferenc és Schiff András óráin. Kamarazenészként nemzetközi és hazai versenyek díjazottja, a Premio Trio di Trieste és az Orpheus Festival Zürich különdíjasa. 2008 óta egy párizsi Jean-Baptiste Salomon csellója van, 1770-ből. Mindemellett bátran kalandozik más zenei stílusok (jazz, világzene) irányába is, ennek egyik ékes bizonyítéka, a 2014 óta működő duó formáció is, amelyet SZŐKE SZABOLCS Artisjus díjas zeneszerzővel, a balkáni és keleti vonós hangszerek specialistájával közösen hoztak létre. Az igen eltérő múlttal és különböző játék technikákkal rendelkező vonós hangszerek : a cselló, a gadulka és a sarangi új hangzásbeli lehetőségeit és különleges,egyéni ízeit kutatják, Szőke Szabolcs kompozícióinak bemutatásán keresztül. A művek előadása során a két szólista gyakran él a szabad improvizáció eszközeivel is. Néhány darabban a szintén egyedi és varázslatos hangszer, az array mbira (120 hangos kalimba) kíséretével szólal meg a cselló és Ditta énekhangja. A duó repertoár néhány kompozícióját korábban már hallhatták – többek között- az Opus Jazz Club közönsége is a Trió Squelinivel közös koncerteken. Talán túlzás nélkül elmondható, hogy ebben a duóban és a DUETTI PARALLELI teljes lemez anyagában teljes gazdagságában és szépségében bontakozik ki a két vonós hangszer közös hangzásának szinte minden lehetősége. Az sem véletlen, hogy a felvételt a Patyolat/Próbaüzem termében rögzítették, hiszen ez volt egyben a duó első közös fellépésének is – anno – a helyszíne.
Szőke Szabolcs egy személyben zenész, képzőművész és színházi alkotóművész. Klasszikus zenei tanulmányokat folytatott, majd érdeklődése a különleges hangzású, főként keleti vonós hangszerek (gadulka, sarangi, gusla) felé fordult. Ezzel egyidejűleg ritkán hallott és kevésbé ismert hangszereket tervezett, többet meg is valósított különböző színházi produkciókban és koncerteken. Mindemellett képzőművészként is tevékenykedett, egyéni és csoportos kiállításokon, és ezáltal a látványtervezés a színházon belül igen közel állt hozzá. Zenészként először a színház keretein belül kezdett el dolgozni. Zenei pályafutása szólistaként a Franciaországban különösen népszerű Kolinda együttessel kezdődött 1978-79-ben. Ezzel a zenekarral sikerrel szerepelt számos fesztiválon és játszott többek között a párizsi Olympia színpadán, valamint a Théátre de la Ville-ben. Majd 1981-ben megalakította a Makám együttest Krulik Zoltánnal, amely a magyarországi kortárs zenét és a különböző népzenéket egységbe olvasztó, szintézisre törekvő zenei formációk közül talán az egyik legismertebb Kelet-Európában. Később, 1994-ben, néhány ismert jazz muzsikussal együtt megalakította a TIN-TIN Quartettet (2003-tól Quintett), amely rögtön óriási sikert aratott a budapesti World Music Festivalon. 2002-től létrehozta az EKTAR együttest.
Mind a két muzsikus bekerült a 2019-es, a Fidelio által létrehozott KULT 50 – a kultúra 50 arca – közé.
Rohmann Ditta – cselló, aquaphone, ének
Szőke Szabolcs – gadulka, sarangi, array mbira és az elhangzó művek zeneszerzője
„Fülöp Péter fotói a vizuális és verbális érzékenységünket is próbára teszik. Olyan rendkívüli erővel komponál tartalmat, hogy semmi esetre sem maradhatunk kívülállók az ő képeit szemlélve. Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy egy meditációs kalandra kapunk meghívót. A ő szubjektív meglátása hirtelen objektivitássá válik, egyértelműnek tűnő közös tudássá, majd egyszerre ismét azon kapjuk magunkat, hogy befelé figyelünk, mert Fülöp Péter képeinek értelmezésénél nem hagyható ki a szemlélőben kifejtett hatás, az a belső világ, amelyet nekünk kell hozzátennünk ahhoz, hogy bevonódjunk az ő szeme által előhívott legbelsőbb valóságunkba, ahol olyan vaskos emberi princípiumok laknak, melyeket gyakran hét lakat alatt őrizve, jól elrejtve bújtatunk.”
Gyarmati Kata dramaturg
Fülöp Péter 1967-ben született Győrben. A fotográfia alapjaival a nyolcvanas évek közepén ismerkedett meg. A hagyományos, analóg fényképezés gyakorlata során főleg diapozitívra készített képeket. A fényképezés iránti érdeklődése 2011-ben éledt újjá, amikor mobiltelefonja 2 megapixeles kamerájával kezdett fekete-fehér képeket exponálni. Ez volt a 2014-ben megjelent „megapixel” katalógus anyaga. A szerző képeit számtalan hazai művészeti folyóirat közölte, több színházi produkcióhoz használták fel. Különös erejű és a filmművészet világába is áttekintő alkotásai fény(kép)filmjei, amelyeket képeiből szerkesztett filmversekké az alkotó.
Fotográfiák – fotofuloppeter.tumblr.com
100 Csend interjú – www.kultura.hu
A Lehetséges extatikus állapota – www.youtube.com
Fény(kép)filmek – www.youtube.com
Zen / A hallgatás extázisa: www.fpfoto.hi
Belépődíj: 1.500, diák: 1.000 Ft (Önkéntes jegyszedő: Balogh László Bacilus)