A 2000 Irodalmi és Társadalmi havi lap estje
Vendégünk: KŐSZEG FERENC
– a sorozat következő részében a K. TÖRTÉNETEI című kötetéről a szerzővel Révész Sándor beszélget –
Az emlékezés: ‘gyönyör, írja Kőszeg Ferenc (Kőszeg, 2009. 304.). Sokatmondó szóválasztás ez abban a történet- és szövegfüzérben, amelynek egyik fő témája, motívuma a politika, az elmúlt hetven év történelme és mentalitástörténete, ideértve napjaink emlékezetpolitikai káoszát; a másik pedig az érzékiség. Ha az emlékezés érzéki, akkor folyamatszerű és élményszerű, célja a viszonyok, találkozások, dialógusok, tapasztalatok felidézésében való időzés, és ennek az időzésnek az újramondása, történetként és irodalmi műként való megformálása. A gyönyör az emlékek hitelességének záloga. Ez persze nem jelenti azt, hogy a folyamatban örömét lelő, nem-ideologikus emlékezés ne lenne politikai aktus – nagyon is az. Az érzékiség radikálisan privát és a történelmi-emlékezetpolitikai narratíva közösségi szféráinak összekapcsolásával Kőszeg Ferenc egyfelől az egykori demokratikus ellenzék szemléletmódját alkalmazza, folytatja, abból alkot beszédhagyományt. Másfelől pedig olyan politikatörténeti elbeszélést ígér, amely megőrizte ellentmondásosságát, esendőségét, plurális természetét, és ez pedig nem csupán a visszaemlékezés, hanem a politizálás transzparenciájának is alapja. Ilyen értelemben Kőszeg Ferenc szóválasztása tehát egyszerre helyzetmeghatározás, annak a nézőpontnak a kijelölése, amelyből visszatekint és értelmez, és egyben politikai kiállás, statement. Így kapcsolja össze emlékező köteteinek különböző rétegeit.
Szűcs Teri: Ha nem csal az emlékezet
Eseményfotó forrása:
A könyv azért olyan egyedi és izgalmas, mert – bár az egyén szubjektivitásának a jogát maximálisan fenntartja – egyedülállóan őszinte képet nyújt a Kádár-rendszerről, sőt a rendszerváltás utáni időkkel is ilyen szellemben foglalkozik. Rövid történetekbe csomagol fontos témákat, így ezek önállóan, önmagukban is olvashatóak és értelmezhetőek, s nyugodtan ki is lehet ragadni őket a könyvből vagy Kőszeg történetfolyamából. A kis történetek nem egy teológiai vagy filozófiai fogalmat vizsgálnak meg, nem „Az Egy Igazságot” szolgálják sok aspektusból, akár ezer darabban is, hanem írója életének fontos, a köz érdeklődésére is igényt tartó részleteibe engednek bepillantást. Ezeket a részleteket pedig kizárólag Kőszeg sorsa, elbeszélő stílusa köti össze. A differentia specificát pedig az éppen aktuális történés nyújtja, de úgy, hogy Kőszeg ironikus, ám egyben igazságkereső szenvedélye, szókimondása biztosítja azt, hogy minden sztori a maga csupasz mivoltában is a teljességet modellálja, így válik minden egyes dirib-darab (hogy szép marxista kifejezéssel éljek) az intenzív totalitás „hordozójává”. Novák Attila: Kőszeg Ferenc történetei (Kőszeg Ferenc: K. történetei)
A belépés díjtalan.
