FÜLÖP PÉTER: KIÁLLÍTÁS A PLAFONON (19.00)
valamint a
TRIO SQUELINI koncertje (20.00)
Fent lesz a mennyezeten az Egyenlőség utca!
Kiállítás a plafonon – „Szubjektív óriási plakátélmény”
A kiállítást ajánlja: Molnár Csaba dramaturg
A megnyitón közreműködik: Szőke Szabolcs gadulkán
A „Kiállítás a plafonon” tárlat anyaga tulajdonképpen a fotográfiám „melléktermékei”. Olyan képeket tartalmaz, amelyek valójában nem „fotográfiák”, inkább „inzertek”, amiket fényképezőgéppel készítettem sétáim, utazásaim közben. A jelenkori média sugallta képek világát használtam, – „újrahasznosítva” – amikor az ember pszichológiai apparátusára játszó, modernkori világ üzeneteit megpróbáltam visszájára fordítani. Talán olyan fricskák jöttek így létre, amelyek nemcsak tükröt képesek mutatni mai életünk egyes szegmenseire, de felfedik a globális működések lélekromboló, alantas és primer működésrendszerét. /Fülöp Péter/
„Fülöp Péter fotói a vizuális és verbális érzékenységünket is próbára teszik. Olyan rendkívüli erővel komponál tartalmat, hogy semmi esetre sem maradhatunk kívülállók az ő képeit szemlélve. Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy egy meditációs kalandra kapunk meghívót. A ő szubjektív meglátása hirtelen objektivitássá válik, egyértelműnek tűnő közös tudássá, majd egyszerre ismét azon kapjuk magunkat, hogy befelé figyelünk, mert Fülöp Péter képeinek értelmezésénél nem hagyható ki a szemlélőben kifejtett hatás, az a belső világ, amelyet nekünk kell hozzátennünk ahhoz, hogy bevonódjunk az ő szeme által előhívott legbelsőbb valóságunkba, ahol olyan vaskos emberi princípiumok laknak, melyeket gyakran hét lakat alatt őrizve, jól elrejtve bújtatunk.” /Gyarmati Kata dramaturg/
Fülöp Péter 1967-ben született Győrben. A fotográfia alapjaival a nyolcvanas évek közepén ismerkedett meg. A hagyományos, analóg fényképezés gyakorlata során főleg diapozitívra készített képeket. A fényképezés iránti érdeklődése 2011-ben éledt újjá, amikor mobiltelefonja 2 megapixeles kamerájával kezdett fekete-fehér képeket exponálni. Ez volt a 2014-ben megjelent „megapixel” katalógus anyaga. A szerző képeit számtalan hazai művészeti folyóirat közölte, több színházi produkcióhoz használták fel. Különös erejű és a filmművészet világába is áttekintő alkotásai fény(kép)filmjei, amelyeket képeiből szerkesztett filmversekké az alkotó.
Fotográfiák – fotofuloppeter.tumblr.com
100 Csend interjú – www.kultura.hu
A Lehetséges extatikus állapota – www.youtube.com
Fény(kép)filmek – www.youtube.com
A Trió Squelini zenészei különböző felállásban ( Tin Tin Q, Ektar Szőke Quartet, Quintet stb) évek óta együtt muzsikálnak. Számtalan közös lemezen szerepeltek.Maga a TRIO SQUELINI az első CAMPIELLO/Terecske lemez megjelenése óta koncertezik együtt nagyobb intenzitással. Mivel Szőke Szabolcs már korábban több alkalommal duó koncerteken mutatkozott be a kitűnő csellóművésszel ROHMANN DITTÁ-val , az etno-jazzt és kortárs kamara zenét játszó Trió most szorosabb együttműködésre lépett vele. Ebből az együttműködésből született meg az új – megjelenés előtt álló- FURIOSO című közös CD. Ennek a több műfajt bátran és kísérletező módon felvállaló lemezanyagnak a legkiemelkedőbb darabjaiból és korábbi lemezeik anyagából mutatnak be néhányat.
Fotó: jazzma.hu
Szőke Szabolcs egy személyben zenész, képzőművész és színházi alkotóművész. Klasszikus zenei tanulmányokat folytatott, majd érdeklődése a különleges hangzású, főként keleti vonós hangszerek (gadulka, sarangi, gusla) felé fordult. Ezzel egyidejűleg ritkán hallott és kevésbé ismert hangszereket tervezett, többet meg is valósított különböző színházi produkciókban és koncerteken. Mindemellett képzőművészként is tevékenykedett, egyéni és csoportos kiállításokon, és ezáltal a látványtervezés a színházon belül igen közel állt hozzá. Zenészként először a színház keretein belül kezdett el dolgozni. Zenei pályafutása szólistaként a Franciaországban különösen népszerű Kolinda együttessel kezdődött 1978-79-ben. Ezzel a zenekarral sikerrel szerepelt számos fesztiválon és játszott többek között a párizsi Olympia színpadán, valamint a Théátre de la Ville-ben. Majd 1981-ben megalakította a Makám együttest Krulik Zoltánnal, amely a magyarországi kortárs zenét és a különböző népzenéket egységbe olvasztó, szintézisre törekvő zenei formációk közül talán az egyik legismertebb Kelet-Európában. Később, 1994-ben, néhány ismert jazz muzsikussal együtt megalakította a TIN-TIN Quartettet (2003-tól Quintett), amely rögtön óriási sikert aratott a budapesti World Music Festivalon. 2002-től létrehozta az EKTAR együttest.
Fotó: Tóth László
Szalai Péter észak-indiai klasszikus zenével foglalkozó, korunk egyik legkiválóbb európai születésű tablazenésze. Gyerekkorában zongorázott, Petri György mostohafiaként, 16 éves korában a családi barát, Kurtág György tanácsára mégis inkább az indiai páros ütőhangszert, a tablát választotta hangszeréül. Kezdetben Anthony Dasstól tanult 1982-1984 között Budapesten és Indiában. 1988-tól a világhírű tablamester Ustad Alla Rakha fogadta tanítványává. Ezzel párhuzamosan különleges mester-tanítvány kapcsolatban került az azóta elhunyt Pandit Ravi Shankar, akit nemcsak az indiai klasszikus zene területén tekint gurujának (mesterének). 1979-1980-ban két együttesben is kipróbálta magát, mint a Krulik Zoltán vezette Creativ Stúdió Öt (CSŐ) és a Dés László vezette Dimenzió nevű formációk. 1980-tól dolgozott az indiai klasszikus zenét játszóCalcutta Trióval és az 1984-tól Makám együttessel is (ez utóbbinak alapítója is volt és 1991-ig játszott benne). 1992-ben még duóban megalakította Szőke Szabolccsal a Tin Tin-t, 2000-ben közreműködött Lantos Zoltán hegedűssel, Juhász Gábor jazz gitárossal, valamint saját tanítványával, Nyusztay Istvánnal a Samsara Quartett létrehozásában. Jelenleg is keresett muzsikus különböző jazz és etno, ill. fúziós produkciókban. Tevékenysége fontos részének tekinti a tanítást a RIMPA (Ravi Shankar Institute for Music and Performing Arts) keretében. A RIMPA elnökhelyettese. 2009 óta Rácz Zoltán meghívására a Zeneakadémián is tanít klasszikus indiai zeneelméletet és az ütőhangszereseknek tablát, klasszikus és jazz tanszakosoknak egyaránt.
Fotó innen
Váczi Dániel tíz évig hegedült, majd tizenhét évesen kezdett altszaxofonozni. Később a meglehetősen ritkán használt szopraninoszaxofonon is játszani kezdett. 1998-ban diplomázott a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem biológus szakán mint ökológus és evolúcióbiológus. Borbély Mihálytól szaxofonozni, Madarász Ivántól, pedig zeneelméletet és zeneszerzést tanult. Egy évig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakának szaxofon szakára járt. Lemezfelvételeket készített többek között Gadó Gáborral, a Plastic Oharával, a Timeless Life zenekarral, a Kadával, Vázsonyi Jánossal és a Nigunnal, valamint Winand Gábor Different Garden című díjnyertes albumán hallható egy darabja.
Saját szerzeményeit játszó trióját 2001 őszén alakította meg Horváth Balázs bőgőssel és Sárvári Kovács Zsolt dobossal. Zenéjükben, mely műfaját tekintve a modern jazz és a kortárs zene egyfajta ötvözete, a szigorúan komponált témák közé nagy ívű improvizációk ékelődnek.
Belépődíj az esti koncertre: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik:)
