ŐSZIRMI MESÉK ÉS ZENÉK
– Kovács Gáborján és Császár Róbert előadásában –
A Szél-nélküli erdő és a Szópuszta közötti Öttevár meséjében megtudhatjátok, hogyan születtek a fumalor, a mimiant és a Mufatur dobja nevű hangszerek, miért és mire használják ezeket Más-várban, és hogyan folynak egymásba, hogyan különülnek el egymástól Öttevár városai, városrészei. A hangszerek hangja hangszereken és énekben szólal meg. Szeretettel várunk mindenkit!
A kelta mitológiával rokon ószirmi mesevilág és zenéi szólalnak meg magyar nyelven 10 évestől 100 éves korig. Zene- és mesehallgatás közben lehet halkan duruzsolni, ételeket, italokat fogyasztani, sőt, ahogy régen a fonókban, kukoricafosztókban tették mesélés közben, lehet szőni, fonni, kötni, horgolni, kukoricát fosztani és egyéb halk és hasznos tevékenységet végezni.
(Köszönjük a tetszésnyilvánításaitokat és a megosztásaitokat, ezzel segítitek, hogy minél több ember tudomást szerezhessen az estjeinkről. A képek mellett a meséket és az énekeket is feltölthetnénk a világhálóra, de egyelőre hiszünk abban, hogy a mesék és a dalok a közös együttlétek idején töltik be igazi szerepüket. A mesemondás közös műfaj, a mesélő – jó esetben – a hallgatóival együtt alakítja a szövegeket. A reakciók, visszajelzések segítik előhoznia a rejtett tartalmakat, számára korábban ismeretlen lehetőségeket is. Bevallom, lehet, hogy ódivatúan, de hiszünk a műfaj ilyen formában történő tovább éltetésében – ne kelljen rémüldöznöm, hogy feltámasztásában. EZÉRT (IS) VÁRUNK MINDENKIT SOK SZERETETTEL!)
Egy Erdélyben a 17. században született titokzatos kódex ma is frissen
szóló meséit hallhatjátok.
AzÁlomrabandzsítószemű-böhömödve-töpörödött-magadfajta-legénykéről, Tücsökről, a vándorzenészről, Méhéről, a szerelmes virágvándorról, Koldáról, a Téli sark úrnőjéről, Hexerich von Kelchblattról (a szirmok vidéki varázslóról). Egy különös, szinte posztmodern a képekben megírt világról: “a Szópusztáról, Városhelyről, a Szél-nélküli-erdőről, a Fű hegyének szigetéről, Sziromságról és Ószirmiről, a kettő között álló soha el nem készülő házról, a házban álló lassan körbeforgó lapú asztalról, és mindehhez madárrajzokba rejtett dallamok szólnak:A Rigmadár balladája, a Hegyek csontján avarhalom, a Csodafényt tajtékzó paripa, a Tavaszi eső mosdat engem, az Álmoldhossz elillő sutár pamaszfiű (és még sokan mások).”
További alkalmak ugyanitt, havonta egyszer, mindig péntekenként.
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)
