ASZTALI ZENÉK
– Kovács Gáborján, Kuti Judit, Császár Róbert –
A kelta mitológiával rokon ószirmi mesevilág és zenéi szólalnak meg magyar nyelven 10 évestől 100 éves korig. Zene- és mesehallgatás közben lehet halkan duruzsolni, ételeket, italokat fogyasztani, sőt, ahogy régen a fonókban, kukoricafosztókban tették mesélés közben, lehet szőni, fonni, kötni, horgolni, kukoricát fosztani és egyéb halk és hasznos tevékenységet végezni.
Ezen az estén a zenék és a mesék a Fű Hegyéről szólnak. Ez egy titokzatos kis sziget, keskeny szegélyű magas hegy. A hegy tövében látszólag szürke
házak állnak, zárt kertjeikben sohasem érzett illatokkal. Az egyik kertből lépcső vezet a hegy csúcsára, ahol egyetem épült a régesrégi időkben. Akárki nem látogathatja. Hexerich von Kelchblatt az illatokból formálódó lány segítségével találja meg a lépcsőt. De hogyan jut be a szigetre? Kovács Gáborján meséli el dalban és prózában Kuti Judit és Császár Róbert zenei kíséretével. Mindenkit szeretettel látunk!
Egy Erdélyben a 17. században született titokzatos kódex ma is frissen
szóló meséit hallhatjátok.
AzÁlomrabandzsítószemű-böhömödve-töpörödött-magadfajta-legénykéről, Tücsökről, a vándorzenészről, Méhéről, a szerelmes virágvándorról, Koldáról, a Téli sark úrnőjéről, Hexerich von Kelchblattról (a szirmok vidéki varázslóról). Egy különös, szinte posztmodern a képekben megírt világról: “a Szópusztáról, Városhelyről, a Szél-nélküli-erdőről, a Fű hegyének szigetéről, Sziromságról és Ószirmiről, a kettő között álló soha el nem készülő házról, a házban álló lassan körbeforgó lapú asztalról, és mindehhez madárrajzokba rejtett dallamok szólnak:A Rigmadár balladája, a Hegyek csontján avarhalom, a Csodafényt tajtékzó paripa, a Tavaszi eső mosdat engem, az Álmoldhossz elillő sutár pamaszfiű (és még sokan mások).”
További alkalmak ugyanitt:
január 27. péntek 19.00
február 10. péntek 19.00
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)
