SANYI MANÓ
LÉVAI SÁNDOR BÁB- és DÍSZLETTERVEZŐ
Vendégek, a könyv szerzői, Takács Vera, Shah Gabriella, Balogh Géza, Lévai Balázs és Somhegyi Béla.
Beszélgetőtárs: Dr. Csongrády Béla közíró
A Gaál István Egyesület szeretettel várja Önt és kedves családját a könyv bemutatójára
Két részlet figyelemfelkeltőnek:
Süsü, a sárkány
A sok álom és a sok elégedetlenség szülte nagy akarás egy profi bábos alkotó gárdát, egy műhelyt hozott létre, ahol megszülethetett Süsü a sárkány. A műhely profizmusával a háttérben tudtuk leforgatni ezt a sorozatot, ami nemcsak jelentős nemzetközi sikerekkel dicsekedhet, hanem a mai napig újabb nemzedékek nőnek fel az egyfejű meséjén. Magam, mint a Süsü dramaturgja, megtalálója és első harcos akarója nagyon szerencsés voltam, hogy kiváló alkotókat tudtam a munkához megnyerni. Szabó Attila a hetvenes évekre már elismert rendező volt. /Zsebtévé, Futrinka, Csupafül, Fabula, Le a cipővel / Lévaival szoros alkotói barátságban voltak. Kapcsolatukat az jellemezte, hogy ordítoztak, örökre összevesztek, másnap mindketten új tervekkel álltak elő, amin persze összekaptak, aztán átalakították és jó lett. Egyikük sem tűrt semmilyen megalkuvást. Agyon gyötörték a munkatársaikat, akik ennek ellenére rajongtak és ragaszkodtak hozzájuk, mert érezték, később már tudták is, hogy ami a végén elkészül, az jó lesz.
Már megvolt a váz, a méret, de maga a figura még nem volt az igazi. A döntő lökést furcsa módon egy radír adta. Lévai állított be vele, egy kisfiútól orozta el. Ez a kis figura mozdította el a holtpontról az addig mindennel elégedetlen stábot. Eldöntettek az arányok, a kisgyerek mintájára, egyharmad fej, kétharmad test. A kicsi szárnyak később kerültek a karjára, ettől még bájosabb lett, igyekvő óvodás. A másik nehéz feladatot a sárkány bőre adta. Egy rusztikus frottír szövetet festettek be sárkány zöldre, ez volt a bőre. Nagyon jól mutatott távolról, egész alakban, de egy közeli képen bizony csak egy törölközőnek hatott. Ekkor keletkeztek a „bumbuskák”. A bábvarró lányok / Szabó Emőke és Salgó Rózsa bábkivitelező művészek/ nevezték így ezeket a kis félgömböket. Miközben zajlottak a viták, széttépések és ötletáradat, Lévai, csendben készítette a többi szereplő terveit, mert tudta, hogy mindjárt, azonnal! kellenek. Le – lerakott az asztalra egy figurát, csak úgy mellékesen.
Ez mi? Jééé! ez a sárkányfűárus! hát ez zseniális!
Lévai Sándor 1930 -ban született Balassagyarmaton. 1954 -ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskola, Színpadtervező szakán. 1954-ben a kecskeméti színház díszlettervezője. majd a győri bábszínházban díszlettervező és bábszínész; 1960-83: a Magyar Televízió báb- és díszlettervezője. Nevéhez fűződnek olyan mai klasszikus mesék díszletei és bábjai mint a Futrinka utca, Csupafül, Rémusz bácsi meséi, Zsebtévé, Süsü, a sárkány.
A belépés díjtalan.
