A Typotex Könyvkiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent
TILLMANN J. A.: AZ ESEMÉNYHORIZONTON TÚL /TEREK – KULTÚRÁK – TÁVLATOK/ című kötete
– a beszélgetés résztvevői: Horváthy Balázs, a Typotex Kiadó vezetője, Leiszter Attila, szerkesztő, Mártonffy Marcell, irodalomtudós, teológus, zene: BÉLAMŰHELY –
A könyv a bemutató alkalmából kedvezményesen kapható
A tér számunkra maga az állandóság. Ám a térben nemcsak történnek dolgok, hanem a tér maga is történik, így aztán története is van. Ezt a történetet számos tényező alakítja, nemcsak a geometria, de a teológia, a politika, a technológia… A könyv különböző korok és kultúrák tereinek alakulásába, tartósan érvényesülő tényezőibe és mintázataiba nyújt betekintést – kezdve a tengerre vetett tekintettel, a kelet-és nyugat-európai térfelfogás különbözőségénél, majd a magyar, a német, az orosz, az amerikai és az iszlám sajátosságokon át a Közép Birodalmáig, és azon is túlmenően. A könyv mégsem történeti munka, hanem az adottságok és a lehetőségek feltárására irányul. Lévén
a tér tág és tágasságába növekvő belátás nyerhető. Még akkor is, ha történetesen különfél eösszetételű ködfüggönyök korlátozzák a kilátást. Megismerése révén túl lehet jutni a lehatároltságokon, mediális buborékokon, észlelési konvenciókon; ki lehet jutni – a szabadba.
ESEMÉNYHORIZONT 1. (kozmológiai) Olyan határfelület, amin túlról jelek már nem érnek el a megfigyelőhöz. Az eseményhorizont mögött elinduló fénysugarak soha nem lépik át az eseményhorizontot. 2. (hétköznapi) A médiafelületekből és hírhordalékokból képződött kaotikus torlasz, amely megakadályozza a látóhatár tágasságának tekintetbevételét.
(A Nomád Nagyszótárból)
Tillmann J(ózsef). A(dalbert). (Bonyhád, 1957) magyarországi német, filozófus, esszéista, egyetemi tanár. Egyetemi tanulmányait 1976–1977 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kezdte. 1977–1981 között az ELTE BTK történelem–esztétika szakon tanult. 1981-ben történelem-esztétika szakos előadó. 1981–1985 között fordító, szörftanár, garázsmester volt. 1985–1986 között a Panoráma Útikönyvek szerkesztőjeként dolgozott. 1986–1991 között a Vigilia folyóirat szerkesztője volt. 1991–2009 között a Janus Pannonius Tudományegyetem filozófiatörténeti tanszékén volt egyetemi docens. 1994-től óraadó a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia tanszékén. 2000 óta a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára.
2005 óta a Pannonhalmi Szemle szerkesztője. A kortárs Hannes Böhringer német művészetfilozófus műveit fordította, szerkesztette, válogatta, közreadta.
Kötetei:
Szigetek és szemhatárok. Későújkori kilátások. Holnap Kiadó, 1992.
A növekvő napok népe. A ladomi lelet. Pesti Szalon Kiadó, 1996.
Távkertek. A Nyugalom tengerén túl. TEVE könyvek, Kijárat Kiadó, Bp.1997.
Levelek tengere Avagy a távlat távolra váltása, Koinonia Kiadó, Kolozsvár, 2004.
Merőleges elmozdulások Utak a modern művészetben. Palatinus Kiadó, 2004.
A ladomi lelet. Palatinus Kiadó, 2007.
Más-világi megfigyelések. Utak és utazók. Typotex Kiadó, 2011.
Merre megyünk? 130 éves a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem / Where are we heading?; szerk. Szentpéteri Márton, Tillmann József; MOME, Bp., 2011
Ploubuter Park. Koronczi Endre kiállítása a Kiscelli Múzeum Templomterében, 2013. január–március / Endre Koronczi’s exhibition in the Templespace of the Museum of Kiscell, January–March 2013; kurátor Fitz Péter, szöveg Frazon Zsófia, Tillmann J. A., Koronczi Endre; Fővárosi Képtár–Kiscelli Múzeum, Bp., 2013 (Fővárosi Képtár katalógusai)
Hannes Böhringerrel:
Tanzen wir Philosophie! Begegnungen mit Attila Kotányi. Salon Verlag, Düsseldorf, 2012.
Monory Mész Andrással:
Ezredvégi beszélgetések. Palatinus Kiadó, 2000.
Ezred kezdet. Palatinus Kiadó, 2003.
A belépés díjtalan.
