– Kiss Noémi, Menyhért Anna és Radics Viktória sorozata –
SZABÓ MAGDA, A “RÉGIMÓDI NAGYASSZONY”
– vendégünk: HÁY JÁNOS, költő, író, drámaíró –
Milyen irodalmi minták állnak a mai női alkotók előtt? Lila ködben tapogatózunk? Hol van a női szerzők helye az irodalmi kánonban? Hogyan olvassuk a régi vagy nem is olyan régi könyveiket? Van-e még (vagy már) felfedezni való? Mennyire határozza meg a női szerzők olvasását a hagyományos – férfi – szempont- és elvárás-rendszer? Tényleg giccses locsi-fecsi a női irodalom? Okoskodó nők és kékharisnyák írják? Lektűr? Lányregény? Konyhatündérek csapongó ömlengése? Leszbikusok félrebeszélése? Unatkozó, macsó szeretőre vágyakozó, házasságtörő feleségek csupán terápiás hasznot hajtó, magánjellegű irományai? Sorozatunkban megpróbálunk utánajárni, milyen sajátos és szuverén beszédmódokat alakítottak ki a múlt század alkotónői. Szeretnénk új szemszögből közelíteni hozzájuk, megkeresni erényeiket és gyengéiket, vonzó és elrettentő mintákat találni, női irodalmi hagyományt építeni, támaszpontokat keresni saját magunk számára. Levesszük a rózsaszín szemüveget.
Háy János
Szabó Magda Debrecenben született, a református leánynevelő intézetben tanult. A Debreceni Egyetem latin-magyar szakán szerzett diplomát és bölcsészdoktori címet, termékeny, sokoldalú életműve már életében klasszikus írónővé emelte. A kelet-magyarországi cívis városban, a reformáció hazájában töltött gyermekkoráról, polgári neveltetéséről több művében is megemlékezik. A két háború közötti időszakról szóló írásaiban ugyanakkor a művelt és felvilágosult debreceni életforma mellett megjelenik a tipikus és a lázadó női életút. Munkáiba, ezzel egy időben, beépül egy másik feszültség forrása, a történelem is, mely a Monarchia felbomlásával kezdődik, a második világháborúval folytatódik, és a polgári életformát veszélyeztető, szocialista átrendezőssel ér véget. Szabó Magda életműve nosztalgikus emlékezésként is felfogható; a polgári, klasszikus, de leginkább még a romantikához kötődő világa az utóbbi évek magyar irodalmának népszerű, közkedvelt alkotásait hozta létre. A szerzőnek bizonyos könyvei a szocialista időszak elején nem jelenhettek meg, inkább külföldön arattak sikert. Főleg nyugaton ismert és elismert írónővé vált már a hatvanas évek elején. Művei közlésének és sikerének egyik oka mégis az lehet, hogy – ha áttételesen is – de életútját, a polgári réteg deklasszálódását, nosztalgikus szimpátiával állítja elénk. Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét; kezdetben verset, drámát, hangjátékot és regényeket írt, de adott ki filmforgatókönyvet és tanulmányokat, esszéket. (Kiss Noémi)
A sorozatot támogatja: Szépírók Társasága, NKA (www.szepiroktarsasaga.hu, www.nka.hu)
Belépődíj: 300 Ft (mely a büfében elkölthető)
