A Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalom Tanszékén működő El Kazovszkij Kép-Szöveg Munkacsoport rendezvénye
MERŐLEGES VISZONYOK (JATEPress, 2015)
Margócsy István (moderátor) Jerger Krsiztinával, Keserű Katalinnal, Lajta Gáborral, Cserjés Katalinnal és Nagy Fruzsinával beszélget
A könyv nyomatékos aktualitását és rekontextualizálását az MNG nagy Kazovszkij-tárlata (A túlélő árnyéka. Az El Kazovszkij élet-mű) adja. A beszélgetést Margócsy István irodalomtörténész vezeti. Beszélgetőtársak: Jerger Krisztina, a kiállítás társ-kurátora, Keserü Katalin művészettörténész, Lajta Gábor festőművész, Cserjés Katalin, a munkacsoport vezetője, a kötet szerkesztője és Nagy Fruzsina PhD-hallgató, az egyik hallgatói dolgozat szerzője.
A Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén hosszú évek óta jelen van kép és szöveg együttes megközelítése, határterületek vizsgálata, a transzgresszió iránti érdeklődés. Intermedialitás tehát; képek olvasása, ekphraszisz, szavak és képek egymásba fűződése, párhuzamos létmódja. /…/
A Tanszéken működő Hajnóczy Péter Hagyatékgondozó Műhely mintájára, annak rokonaként jött létre 2009-ben az El Kazovszkij Munkacsoport. A művész munkái régóta helyt találtak a kurzusok tematikájában, érdeklődésében, így mikor 2008-ban megkezdődött a kétnapos országos szimpózium szervezése a Grand Caféban az ELTE művészettörténészeinek és az El Kazovszkij Alapítvány tagjainak meghívásával, a rendezvényre szívesen vártuk volna magát a művészt is. A szimpózium, tragikus módon, végül emléküléssé vált, de kétnapos programjával, előadásaival elméletileg is megalapozta a szegedi Kazovszkij-kutatást. /…/ ...2012-re megérett a helyzet, hogy két féléves kurzus rendelődhessék Kazovszkij festészetéhez, majd olvasmányaihoz. Időközben kiderült, hogy a Dzsan-panoptikum kihagyhatatlan a vizsgálódásból, ahogyan az installációk is. Világossá vált, hogy Kazovszkij műve csakis egészében, a maga komplexitásában vizsgálható.
Ezt szem előtt tartva zajlott a szemináriumi munka az elkövetkező őszi, majd tavaszi félévben. A kurzus „négykezes”-re volt tervezve, vendégül hívva mint korreferenst Tóth Ákost a Komparatisztika Tanszékről. A kurzus résztvevői magyar-, komparatisztika- és nyelvszakos bölcsészek, Master és PhD-hallgatók voltak. A kötetbe szerkesztés próbája egy mesterkurzus és szimpózium volt a Karon 2013 tavaszán, ahová szívesen vártuk Keserü Katalin művészettörténészt mint konzulenst.
S most a kötetről.
Könyvünk első részében a Tiszatáj 2013. novemberi számának Kazovszkij-anyaga szerepel változatlan formában, Tóth Ákos szerkesztésében. Keserü Katalin „zászlóshajó-tanulmánya” már 2009-ben, a szimpózium idején kész volt, Uhl Gabriellától a 2013-as tavaszi előadás átalakított, bővített formáját olvashatjuk. A magam szócikkei a Látáscsapda interjúkötetéhez fűzettek mint kalauzok; a művész gondolatainak inkább jegyzetelése, mint magyarázata ez a fejezet. Csakúgy a Látáscsapdához volt rendelve egy Jánossy Lajos, Vári György és Németh Gábor közt lezajlott hármas beszélgetés – e kerekasztal hangzós szövegének átirata is átvétetett a késő-őszi Tiszatáj-számból. A szöveg az Előhívás című, a Litera és a Nyitott Műhely közös sorozatában 2013. február 6-án elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
Kötetünk második fele a kurzus első félévében született, a mentori tanácsok nyomán továbbgondolt hallgatói szimpózium-dolgozatok legjobbjait tartalmazza, továbbá egy pszeudo-tanulmányt Tolnai Ottó modorában. /…/
A belépés díjtalan.
