ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra
november 13. kedd 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Fedél Nélkül és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

RÖHRIG GÉZA: anygalvakond című kötete
- a szerzővel Jánossy Lajos beszélget -



testvér
te aki már kiilleszkedtél
téged senki föl nem emel
hacsak nem az övé e hely
hová összecsuklottál itt

Röhrig Géza angyalvakond című verseskötete a Fedél Nélkül gondozásában jelent meg, a hajlék nélkül élőket érintő új törvények életbe lépésével egy időben.

Röhrig Géza (Budapest, 1967) Kossuth-díjas magyar színész, író, költő, énekes, az Oscar-díjas Saul fia című film főszereplője. Édesapja korai halála miatt (aki egyedül nevelte) már nagyon fiatalon állami nevelőintézetbe kerül, tizenkét éves korában a Rosenthal család vette magához. Az 1980-as években underground zenészként a betiltott Huckleberry (néha Huckrebelly) punkegyüttes alapítója és frontembere volt. Az ELTE bölcsészkarára, magyar–lengyel szakra járt és fél évig Varsóban is tanult. Amikor hazajött, abbahagyta az egyetemet és Madaras József Eszmélet című ötrészes filmjében ő játszotta József Attila szerepét. Felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol filmrendezőként végzett Szabó István osztályában 1993-ban. Röhrig rendezte a Kispál és a Borz zenekar Ágy, asztal, TV című dalának videoklipjét. Izraelben ismerkedett meg első feleségével, akitől később elvált, de az Amerikai Egyesült Államokba vele együtt költözött ki. 2000-től Bronxban él, ahol a Jewish Theological Seminaryn diplomázott bibliaoktatóként. A haszidizmus követője, dolgozott már óvodában mint nevelő pedagógus és hitoktatóként is.Másodszor is megnősült. Négy gyereke született, kettő még az első házasságából. Családja jövedelmének biztosítása érdekében egy zsidó temetkezési egyletben ügyintézői (washes bodies before burial) feladatokat is ellát. Számos verseskötete jelent meg magyarul. Ő a főszereplője Nemes Jeles László filmrendező Saul fia című játékfilmjének, amely a 2015-ös cannes-i fesztiválon a Zsűri Nagydíját kapta és 2016-ban elnyerte a legjobb idegen nyelvű film díját a 88. Oscar-gálán.
Kötetei:
Hamvasztókönyv
(Múlt és Jövő, 1995) németül: Aschenbuch (Fiebig, 1999)
Fogság
(Széphalom, 1997)
A Rebbe tollatépett papagája - képzelt haszid történetek
(Múlt és Jövő, 1999)
Éj
(Széphalom, 1999)
Sziget
(Széphalom, 2000)
Törvény
(Múlt és Jövő, 2006)
Honvágy
(Múlt és Jövő, 2010)
Az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit
; Magvető, Bp., 2016 (Időmérték)
Filmjei:
Eszmélet
(1989) színész (József Attlia)
Armelle (1993) színész (Piotr)
Saul fia
(2015) színész (Saul)
To Dust
(2018) színész (Shmuel)
The Chaperone (2018) színész (Joseph)
Szántó T. Gábor interjúja Röhrig Gézával.

A belépés díjtalan.

november 14. szerda 18:00
ANDRZEJ WAJDA VÁLOGATÁS - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

WAJDA: MINDEN ELADÓ


Daniel Olbrychski

Minden eladó/Wszystko na sprzedaz/ - lengyel filmdráma, 93 perc, 1968, rendezte: Andrzej Wajda, látványtervező: Wieslaw Sniadecki, jelmeztervező: Katarzyna Chodorowicz, operatőr: Witold Sobocinski, zeneszerző: Andrzej Korzynski, forgatókönyvíró: Andrzej Wajda, szereplők: Andrzej - Andrzej Lapicki, Daniel - Daniel Olbrychski, Beata - Beata Tyszkiewicz, Elzbieta - Elzbieta Czyzewska, Witek - Witold Holtz, Kicsike - Malgorzata Potocka
Andrzej, a befutott rendező, balesetben elhunyt színésze legendáját próbálja filmre vinni, s eközben új sztárt fedez fel Daniel személyében. Rekviem Cybulskiért, s egyben kegyetlenül őszinte, szinte leltárszerű alkotói és nemzedéki önvizsgálat sok öniróniával.
"Az emlékezésen, Cybulski sorsának, múltjának kutatásán túl másról is szól a mese: az alkotás során a művész áruba bocsátja gondolatait, emlékeit, álmait. Wajda ezzel a színészlét alapvető paradoxonját is megfogalmazta." (Kelecsényi László: Zbigniew Cybulski)


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus


Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További alkalmak (a műsorváltozás jogának fenntartásával):
december 12.
2019. január 9.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

november 14. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS - EMLÉKEZETPANORÁMA

MÓRICZ ZSIGMOND: GYALOGOLNI JÓ
című kötetéről beszélget a sorozat négy állandó szereplője: Tóth-Czifra Júlia, Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás




1910 és 1940 közötti Magyarországról írt Móricz riportok egyharmadát tartalmazó gyűjtemény, amelynek címe átvitt értelemmel bír. Gyaloglás közben ismerszik meg a táj és a benne élők, legyen az a természet vagy az ember építette települések, benne az emberi életekkel. A lakosság többségét érintő alapvető és a jövőbe mutató kérdéseket mutatja be riportjaiban az egyes történelmi korszakok fő társadalmi jelenségeivel együtt. Minden riportja fájóan magyar valóság, amely napjainkban is tovább él, mint ha semmi nem történt volna 100 év alatt…


Márciusban lett 10 éves az Előhívás!

Az Előhívás 2015-2016-2017-2018-as „szemeszterei” az önéletírás, a memoárirodalom, a vallomások könyveiről szólnak. Az alanyi elbeszélés, a korban álló, annak életvilágáról tanúskodó epika erőteljes és gazdag vonulata a magyar irodalomnak; a visszaolvasások ebben az irányban keresnek utat. Amikor irodalomról beszélünk, akkor szükségképpen történelemről is, arról a közös tudástartományról, amely minden kulturális közösségnek a sajátja. Az emlékezet elfogult, az emlékező író egy bizonyos perspektívából lát és láttat; páratlan egyszeriségében korlátai és lehetőségei; a személyiség nagyepikáját, a történeti időt tereli mederbe, mondja el.
Idén az Előhívás beszélgetéssorozatában változás annyiban történt, hogy Sipos Balázs helyét Tóth-Czifra Júlia vette át. A résztvevők viszont nem változtattak az elmúlt két év perspektíváján; a memoárirodalom, a vallomásos próza területén maradnak, mert meggyőződésük, hogy innen merítve egyszerre elevenedhetnek meg alkotók, tárulhatnak fel korszakok, Magyarország története több oldalról válik olvashatóvá.
További Előhívások:

Könyvek:
Nagy László: Naplók;
Illyés Gyula: Napló, 1956;
Beszélgetések Petri Györggyel;
Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal;
Pilinszky János: Naplók, Levelek;
Bereményi Géza: Önéletírás (előkészületben);
Beszélgetések Hajnóczy Péterről;
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A sorozatról részletesen: http://www.litera.hu/hirek/naplok-memoarok-kezdodik-az-elohivas-uj-szeriaja
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

november 16. péntek 18:00
TÁNCHÁZ

ŐSZI ZSIDÓ TÁNCHÁZ
SUE FOY (tánc), valamint BOB COHEN és MÓSER ÁDÁM (zene) közreműködésével
- zenész és táncszakértő barátaink közreműködésével előhívjuk az elfeledett zsidó hagyományokat, közben meg élvezzük az élő zene, a tánc és a jó társaság örömét -



Bob Cohen - hegedű ének (klezmer, Di Naye Capelye) és Móser Ádám - harmonika (argentin, balkán, klezmer tangó, Nosnach)

Az EszterHáz Egyesület és a Nyitott Műhely új, közös programba kezdett a nyár elején: zenész és táncszakértő barátaink közreműködésével, június 16-án, szombaton este megnyitottuk az első budapesti, zsidó táncházat. 4 generációsra terveztük – apró gyerekeket is szívesen látunk. terveink szerint a Zsidó Táncházat majd minden évszakban megrendezzük. A Táncház kedvéért a két kitűnő zenész, Bob Cohen amerikai-magyar klezmer hegedűs és Móser Ádám harmonika művész összeáll, és együtt húzza nekünk a talpalávalót.



Sue Foy, Budapesten élő, amerikai tánckutató pedig abban segít, hogy a körtánc mindenki számára örömforrássá válhasson. Nem kizárt, hogy alkalmanként majd vendég zenész is betoppan…



Táncolni persze nem “kötelező”: örömmel várjuk azokat is, akik csak a fergeteges élőzene és a jó társaság miatt jönnének. Finta Laci bora és pálinkája se rossz… Ha már kimerültünk a sok mozgástól, pihenésképpen Bob és Sue a kelet-európai jiddis kultúra múltjáról és jelenéről beszélget velünk. Mindketten nagy utazók és felfedezők, akik kiveszik részüket a kelet-európai zsidó folklór kincseinek a megmentéséből - ugyanakkor otthonosan mozognak az európai-amerikai klezmer szcéna törzshelyein is, Berlintől Brooklyn-ig.
Üdvözlettel: Pécsi-Pollner Kata & Surányi Ferenc / Fran
Hangulatminta a Nyári Zsidó Táncházról (Suzuki Fueme felvétele)

Belépődíj: 1.500 Ft, ami a fellépő művészek honoráriumát fedezi. Gyerekeknek, diákoknak ingyenes.
Mivel a Nyitott Műhely helykapacitása véges, ezért előzetes bejelentkezést szükséges.
Cím: eszterhaz[kukac]gmail.com

november 17. szombat 19:00
VERSKONCERT

PUSZTA ELRAGADTATÁS
- zenék Pilinszky János verseire a Membrán zenekar előadásában -

 

A költő legismertebb, legjelentősebb verseire írt dalokat, zenéket a következő kompozíciós ívre fűztük fel: a még tapasztalatlan lélek aláereszkedik, és belenehezül az emberi világ gyötrelmeibe. Szembesül az egymás elleni kíméletlen harc kényszerével, a tudatalatti szörnyeivel és saját végtelen magárahagyottságával. A mélyponton, 
az Istenhez kiáltás ünnepi ajándékaként, a magát halálra szánó lélek megkapja a kegyelmet, de úgy érzi, túl későn.
A kegyelem, mint mag, mégis sugározni kezd, egyre közelebb viszi a puszta lét iránt érezhető szakrális odaadáshoz. Végül egyetlen vágya marad: a szinte szerelmes legyőzetés a lét éjszakája által. A koncert-kompozíció – a zenék és az énekelt illetve mondott versek füzére – a tó vizével való misztikus egyesülés élményével zárul.
Zeneszerző: Fodor Miklós
Előadják:
Brátán Vera – ének
Fodor Miklós
 – fuvola, ének, próza
Fodor Péter
 – gitár, ének
Haász Veronika
 – zongora
Mády Kálmán
 – ütőhangszerek
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

november 19. hétfő 19:00
KIRÁLYI BESZÉLGETÉSEK

EGY IGAZI "BRÓKER", AKI  A LEGKEVÉSBÉ SEM HASONLÍT A WALL STREAT FARKASÁRA
KIRÁLY JÚLIA vendége: JAKSITY GYÖRGY, a Concordea Értékpapír Zrt. egyik alapítója, jelenlegi elnöke
- beszélgetések gazdaságról, pénzről, mindenféléről, érdekes emberekkel -


A vendég JAKSITY GYÖRGY, aki 18 évesen majdnem író lett, 22 évesen pénzügyi tankönyvet írt, 36 évesen előadott a mindentudás egyetemén a pénz világáról szóló monográfiájából - és közben harmadmagával létrehozta Magyarország egyik legsikeresebb vállalkozását, a Concorde-ot. A "bróker", aki legkevésbé a Wall Street farkasa.


Fotó: Magócsi Márton, origo.hu

Király Júlia (Budapest, 1957) magyar közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár (BCE), 2007-2013 között a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Sokáig a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatójaként volt ismert.
Bölcsészcsaládból származik, Király István irodalomtörténész, Ady-kutató lánya, de a budapesti Fazekas Gimnázium matematika tagozatán érettségizett. Máig úgy gondolja, élete nagy szerencséje, hogy ott kivételes tehetségű tanárai és osztálytársai voltak. Otthon a negyvenezer kötetes családi könyvtár várta – és a grund, ahol mindig is fiúkkal focizott. 1980-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem), négy évvel később ugyanitt doktorált. Makrogazdasági szakember, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, területei közé tartozik a monetáris politika, a pénzügyi kockázatok kezelése és a stratégiai bankirányítás is.
„A minőségre, a nyitottságra, a toleranciára való igényt hoztam otthonról” – mondja. Számára az értelmiségi életforma szerves része a városi biciklizés is: könnyen el lehet jutni színházba, moziba, kiállításra, a „sarki kocsmába” egy jó beszélgetésre.
Ajánlott támogatás: 1.000 Ft - de lehet kevesebbet és többet is adni.
Király Júlia az így összegyűlt pénzt a Nyitott Műhely támogatására ajánlja fel.

november 20. kedd 19:00
LAPBEMUTATÓ, KÖNYVBEMUTATÓ

BEMUTATKOZÁSOK
APOKRIF ONLINE: FEKETEMOSÓ
APOKRIF KÖNYVEK: HALMI TIBOR




Az Apokrif utolsó 2018-as estjén örömteli bemutatkozások szem- és fültanúi lehetünk. Előbb a megújuló Apokrif Online Irodalmi Folyóirat blogja, a Feketemosó szerzői, majd az Apokrif Könyvek idei pályázatának győztese, Halmi Tibor mutatkozik be közönségünknek, egy felolvasásban, beszélgetésben és izgalmas meglepetésekben bővelkedő este keretében.
Az est első felében az Apokrif blogja, a Feketemosó aktuális szerzőgárdája olvas fel bejegyzéseikből, nevezetesen Nagy Éva, Nyerges Gábor Ádám, Szalay Álmos és Tóth Anikó, a második felében pedig Halmi Tibor készülő kötetéből hangzanak el versek a CORVUS zenei kíséretében, a szerzővel az Apokrif Könyvek sorozatszerkesztői beszélgetnek. Az est folyamán zenél: Stermeczky Zsolt Gábor.


Apokrif Háromazegyben-est, 2016. február, a falon Nagy Bernadette képei

Az Apokrif az ELTE BTK-n, 2007-ben alapított, országos terjesztésű irodalmi folyóirat. Az Apokrif célkitűzése egy irodalmi klikkeken, politikai és egyéb viszonyokon felülemelkedő, elsősorban fiatal szerzők műveit közlő folyóirat kiadása, valamint színvonalas irodalmi műhely megteremtése és életben tartása, továbbá szakmailag igényes fórum biztosítása a mindenkori pályakezdőknek, a legfiatalabb irodalmi generációknak. A szerkesztőség törzshelyének eleinte a Prága kávézó, majd a volt Bródy söröző, jelenleg pedig a Vidám Étterem tekinthető, itt folyik a szerkesztés egy jelentős része.
https://apokrifonline.wordpress.com/
https://www.facebook.com/apokrif.irodalmifolyoirat?fref=ts
https://www.facebook.com/events/782368168519561
https://apokrifonline.wordpress.com/2018/08/31/elozetes-apokrif-2018-3/
A belépés díjtalan.

november 21. szerda 19:00
KÉSELÉS VILLÁVAL

Vendégeink: CELLER KIS TAMÁS és LÁNG ORSOLYA
Beszélgetőtársak, a sorozat szerkesztői: Csete Soma és Vida Kamilla


A Késelés Villával novemberi vendégei Celler Kiss Tamás és Láng Orsolya lesznek. A sok év szünet után tavaly megreformált estsorozatnak a Nyitott Műhely ad otthont. Ahogy az előző évadban, így most sem fognak elmaradni a meglepetések. Az estek felfoghatók ősbemutatókként, hisz meghívott vendégeink olyan szövegeket is felolvasnak, amelyek még nem jelentek meg semmilyen felületen. A felolvasás és beszélgetés után a meghívott szerzők által összeállított playlist adja a hangot az estéhez.



Láng Orsolya (1987, Szatmárnémeti) filmrendezést tanult a kolozsvári Sapientia Egyetemen, majd a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció szakán végezte mesterképzését, a Szezon után (2017) című diplomafilmmel. Két kötete jelent meg az Erdélyi Híradó Kiadó és a Fiatal Írók Szövetsége gondozásában: Tejszobor (kisregény, 2015), Bordaköz (versek, 2016). Jelenleg Marosvásárhelyen él, írás mellett könyvillusztrálással foglalkozik.



Celler Kiss Tamás (1995, Verbász) Sinkó-díjas költő, a Híd Kör tagja, az Újvidéki Egyetem hallgatója. Első kötete Anyaméh címmel látott napvilágot a zEtna Kiadó gondozásában, 2015-ben.
Házigazdák: Csete Soma és Vida Kamilla
További alkalmak:
december 17.
január 21.
február 18.
március 18.
április 15.
május 20.
június 17.
Facebook ajánló.
Interjú a Literán.
Remek értékelés a sorozatról az ELTE online felületén.
A belépés díjtalan.

november 22. csütörtök 20:00
KONCERT

¡NOSNACH



Minimál tangó New Yorktól Odesszáig. Kelet-európai sanzon. Francia, zsidó, argentin, balkáni és cirkuszi zenék keverednek kísérleti, kortárs és szabadzenei elemekkel. Ádám és Endre nem teketóriázik. Nem létező, de mégis ismerős utakra ragadja magával a hallgatóságot és mindeközben egymást is igyekeznek lépten nyomon meglepni.
Minimal tango from New York to Odessa. East-european chanson. French, Jewish, Argentine, Balkanian and circus music fusioning with experimental, contemporary and free music elements. Adam and Endre don't fool around much. Through their music they take their audience to non existing, but still familiar paths, meanwhile trying to surprise each other by every step.



Móser Ádám - harmonika
Kertész Endre - cselló
ITT!
Másutt.
Belépődíj: 1.000, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Balogh László Bacilus / Beszélő)

november 23. péntek 19:00
A HOPP FERENC ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM FILMKLUBJA

A 2018. májusában nyílt és 2019. január 6-áig látható ISTEN / NŐ – A Dévi-kultusz és a hagyományos női szerepek Indiában című kiállításhoz kapcsolódóan bemutatjuk


- meghívott előadó:   filmesztéta, filmtörténész, sorozatszerkesztő: , valamint a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum -




A film után szeretettel várjuk Önöket egy kötetlen beszélgetésre.

A sorozat következő darabjai (a változtatás jogát fenntartva):
december 14. –
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

november 25. vasárnap 20:00
KONCERT

SOFIA LABROPOULOU
- vendég: SEBESTYÉN MÁRTA -



„Azok számára, akik még nem jártak a Balkánon, misztikus árnyék-föld, azoknak viszont, akik megismerik, csak még misztikusabb válik… Ekkortól leszel tulajdonképp az igazi mágia, misztikum és varázslat részese. Szokásoddá válik, hogy a kávézóban guggolva fogyaszd el a reggeli kávéd, aztán találkozol egy ismerősöd ismerősével, aki suttogva, vészjóslóan mond neked valamit, de a felét sem érted. Ármány, cselszövés, rejtély, nagy elszántság és merész tettek – a dolgok, amelyek az igazi romantika lelkét adják, ma a Balkán szívében találhatók." - Arthur D. Howden Smith.
Sofia Labropoulou
(GR / HU) - zenész, zeneszerző, kanonakin játszik. Görögországból származik, jelenleg Budapesten él. Isztambulban tanult zenélni. A saját projektjén kívül szólistaként a legkiemelkedőbb kortárs- és népzenészekkel (Sebestyén Márta, Robyn Schulkowsky, Dominique Vellard és Efren Lopez) dolgozott együtt Európában és Amerikában.



Solo concert with Sofia Labropoulou on Kanun at Nyitott Műhely
A music travel in the Greek folk, Rebetiko and Ottoman Classical music along with her personal compositions.
CV.
Sofia Labropoulou' s distinct sound and musical expression can built a bridge between folk, classical Ottoman and western Medieval music. She is a distinguished kanun player and composer based in Budapest. Sofia' s most influential period has always been her studies and experiences in Istanbul (2003 - 2006) next to leading exponents of the instrument such as Ahmet Meter. Awarded with a diploma in Byzantine music, she studied piano, classical and folk percussion in Greece. As soloist she has collaborated with some of the most prominent folk and contemporary musicians, actors, directors composers and ensembles from the Greek and the world music scene such as John Psathas, Marta Sebestyen, Robyn Schulkowsky, Kalman Balogh, Dominique Vellard, Ross Daly, Balake Sissoko, Efren Lopez, Niyazi Sayin, Omer Erdogdular, Derya Turkan, Andrea Segre, Luca Bigazzi, Sergio Marchesini, Giorgos Trandalidis, Karolos Voutsinas and Orestis Karamanlis, amongst others.
Belépődíj: 1.000, diák: 700 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

november 26. hétfő 18:30
A BUDAPEST KÖR 157. találkozója

BUDAPEST ÉS A MOBILITÁS 2018
- közlekedésfejlesztés - működtetés - szakma - szakpolitika - várospolitika -
Előadó: Molnár László

 
Autómentes nap, Budapest, 2014 (Bánhidi Emese felvétele)

Lehet vitatni – egyetértve, kérdőjelezve – konferenciák, szaklapok és könyvek tucatjai által a közeljövőt érintő futurisztikus előrejelzéseket, de az bizonyos, hogy napjainkban mind a mobilitási szokások, mind a kapcsolati infrastruktúrák, mind a közlekedési technológiák meghatározó jelentőségű változások korszakában vannak.
Alkalmas-e és ha igen, milyen mértékben alkalmas Budapest és környéke jelen közlekedési rendszerének intézményi, infrastrukturális üzemviteli állapota a várható változások, az új kihívások, a Smart City gondolat, a megváltozott életviteli, kapcsolati, gazdaságszervezési, városműködési elvárások befogadására?
Az átmenet szükségszerű állapota-e a mind inkább zavaros működési, felépítményi háttér, mind inkább zaklatott utcai helyzetkép? Látjuk, hogy a kétségtelen eredmények mellett (a közösségi közlekedés elérését támogató valós idejű információk, utazástervezők, megújuló járműpark, megújuló gyalogosterek, közösségi autó, közösségi kerékpár…) a közterületek mobilitási állapota egyre kedvezőtlenebb, az évtizedek óta hangoztatott kooperatívitás, a területfejlesztéssel való összhang, vagy a városkörnyékkel az együttműködés még ma is rendszerhiány, és a közlekedési infrastruktúrák inkább akciók által generálva fejlődnek, mint tudatos városfejlesztő munka eredményeként. A mindnyájunk által remélt élhetőbb város és jobb mobilitás érdekében, indokolt akár provokatív vitaindítóként is, „az utca látószögéből” sorra venni azon korlátokat és azon eredményeket, amelyek tudatosítása fontos lépcsőfoka lehet a széles értelembe vett fenntartható budapesti közlekedésnek.
Mindenkit szeretettel várunk: Laci és Iván
A Budapest Kör találkozóira a „Chatham House” szabályok érvényesek
Tosics Iván // Iván Tosics
Városkutatás Kft // Metropolitan Research Institute
A belépés díjtalan.

november 27. kedd 18:00
KÖNYVBEMUTATÓ

HÁBORÚS JELENLÉTÜNK
A PARNASSZUS KÖNYVEK LEGÚJABB KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA
- vendégeink lesznek: Kálmán C. György, Filip Tamás, Kukorelly Endre, Márton László, Szent-Iványi István, Petőcz András, Galkó Balázs, valamint az est házigazdája: Turczi István -


A vers legyen veletek!


Meghívott vendégeink: Kálmán C. György (az utószó szerzője), Filip Tamás, Kukorelly Endre, Márton László, Szent-Iványi István
Beszélgetőtárs: Petőcz András (a kötet szerkesztője)
Az est házigazdája a főszerkesztő: Turczi István
Közreműködik: Galkó Balázs


Mintha itt... (az asztalterítő nagyon ismerős)

Parnasszus
: magyar irodalmi, pontosabban költészeti folyóirat, amit 1995-ben alapított Turczi István. A folyóirat állandó támogatója Zugló, vagyis Budapest XIV. kerületenek önkormányzata. Turczi István a Parnasszus folyóirat főszerkesztőjeként feladatának tartja a magyar költészet szolgálatát, az ifjú tehetségek felkutatását és a már befutott szerzők segítését, publikációs lehetőséghez juttatását egyaránt. Az ezredfordulót követő években megindult a Parnasszus Könyvek négy könyvsorozata: az Új vizeken a fiatal, pályakezdő költők köteteinek sorozata, a Magaslesben kritika-, esszé- és tanulmánykötetek jelennek meg fiatal szerzőktől, illetve fiatal szerzőkről, az Átjáró pedig versfordításköteteknek ad otthont. Ehhez járult a már befutott, ismert költők műveit megjelentető P'Art Könyvek széria.
http://parnasszus.hu/
A belépés díjtalan.

november 28. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

 CSEHI ZOLTÁN választása
- a vetítés után az íróval a litera.hu szerkesztője beszélget -



Az est a Litera Kilátó (határon túli kortárs szemle) című sorozatának része.




Az Írómozi nevű írói filmklubban kortárs írók kedves filmjeit vetítjük havi egy alkalommal. A vetítések után – mint klasszikus filmklubban – beszélgetések következnek, amelyekben nem csak vendégeink vallanak filmmel kapcsolatos gondolataikról, de számítunk a jelenlévő közönség aktív értelmezői részvételére is.
Az Írómoziról bővebben:
http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
LITERA: http://www.litera.hu/ - litera@litera.hu; litera2006@gmail.com
További vetítések:
január 30.
február 27.
március 27.
április 24.
május 29.
Az est az NKA támogatásával jött létre.
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

november 29. csütörtök 20:00
KONCERT

GYÉMÁNT BÁLINT - JUHÁSZ GÁBOR GITÁRDUÓ

Gyémánt Bálint a hazai jazzélet egyik legkiemelkedőbb gitárosa, aki valódi érdeklődést mutat a zene minden formája iránt. Szívesen kóstol bele új műfajokba, fedez fel különböző stílusokat, hogy folyamatosan fejlessze zenei világát, inspirálja saját magát és környezetét. 2008-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, és ugyanitt szerezte meg mesterdiplomáját 2012-ben. 2014 óta a Bartók Béla Konzervatórium főtárgy tanára. Gitárosként és dalszerzőként jelenleg Harcsa Veronikával közös duójában, a Bin-Jip zenekarban és a Transform Quintetben működik közre, legújabb zenei projektje pedig a Gyémánt Bálint Trio. Egykori mesterével, Juhász Gáborral közösen 2011-ben jelentette meg a Budapest című albumot, melyen a két gitárművész a város jellegzetes és számukra fontos helyszíneit idézi meg a dalok és improvizációk nyelvén.



Juhász Gábor (1968) Gramofon és Artisjus díjas, Jónás Tamással Aegon társdíjas jazz gitáros. Alapító tagja a Tin-Tin kvartettnek, közremködöje számos neves jazz zenész lemezének. Saját neve alatt 2002-ben jelent meg lemeze a dán Palle Mikkelborg-gal közösen, 60/40 címmel. 2006-ban megalapította a Juhász Gábor triót, melyben Papesch Péter basszusgitározik és Fodo (Födő Sándor) játszik ütőhangszereken. A 2009 óta Bacsó Kristóf szaxofon és Schreck Ferenc harsona művésszel kiegészülve Juhász Quintet néven is fellépnek. 2009-ben 1978 címmel jelent meg Juhász Gábor szerzői CD-je amelyen a kvintett és a trió is szerepel, valamint László Attila gitáron és Borbély Mihály szaxofonon. 1990-óta tanít, jelenleg a Bartók Béla Zenemüvészeti Szakközépiskola Jazz Gitár szakán. Nemzetközi hírességek, akikkel Juhász Gábornak volt szerencséje játszani: Archie Shepp, Palle Mikkelborg, Erik Truffaz, Charlie Mariano, Ian Ballamy, Lars Danielsson, Stephen James, Bebo Baldan, Federico Sanesi, Theo Jörgensman
Bővebben: http://www.juhaszgabor.eu/
Belépődíj férfiaknak: 1.200, diák: 900 Ft, Nőnap alkalmából minden hölgylátogató a vendégünk! (Önkéntes jegyszedő: Peti)

november 30. péntek 20:00
KONCERT

TANGÓK
MIQUÉU MONTANARO - MÓSER ÁDÁM DUÓ




Az élet egy Tangó. Két lépes előre, egy vissza… Erős, vidám és szomorú egyszerre!
Tragikus, romantikus, sötét, fényes… Tánc és séta, szerelem és félelem, régi és mai érzések, régi és mai zene.
Miqueu Montanaro zenei világa nem ismer határokat, gyökerei a provanszáli muzsikához kötik, de számos más stílusban is otthonosan mozog. Móser Ádám muzskáját áthatja az improvizáció szabadsága, harmonika játéka egyedi, körbejárhatjuk a világot általa, ezen az estén két harmónika és két lélek fonódik össze.


Aude Vuillemin Photographe / Monostori Erőd

Miquèu Montanaro – harmonika
Móser Ádám - harmonika
Zene: Miquèu Montanaro
Belépődíj: 1.500, diák: 1.000 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

december 3. hétfő 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, a Szerzői Filmklub a budai Nyitott Műhely hangulatos nagytermében örömmel mutatja be új kötetét:

JEAN-LUC GODARD:
BEVEZETÉS EGY (VALÓDI) FILMTÖRTÉNETBE
I. utazás: A remény birtokában (Kifulladásig / A kis katona)
(Szerzőifilmes Könyvtár 6. kötet, fordította: Magyari Andrea)



“A Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe nem ad rendszeres filmtörténetet, ehelyett filmművészeti alkotásokból kiindulva megvilágít egy bizonyos filmszemléletet, amely kizárólag Jean-Luc Godard filmkészítői gyakorlatában és művészi preferenciáiban gyökerezik. [...] Godard sokat nyilatkozik, és nyilatkozataiból sokat megtudhatunk filmkészítői módszereiről, saját filmjeiről alkotott véleményéről. A könyv azt a pluszt nyújtja ehhez képest, hogy itt Godard a filmtörténetben próbálja megkeresni saját helyét, saját filmjeit más filmek fényében vizsgálja, saját módszereit más módszerekkel összefüggésben tárja föl. Azt kutatja a filmtörténetben, hogy hogyan jöttek létre a különböző kifejezési formák és ezen belül saját kifejezési módjai…”
[részletek Kovács András Bálint könyvrecenziójából, in: Filmvilág 1981/6. pp. 62-63.]
Ezzel a kötettel egy hatalmas vállalkozás veszi kezdetét, amely Jean-Luc Godard különleges filmtörténeti utazásait hét kötetben fogja (magyar nyelven) prezentálni az érdeklődők számára.
A könyvbemutatóhoz kapcsolódón egy Otto Preminger-film kerül majd vetítésre, amely szorosan kapcsolódik a Godard-kötethez.
Otto Preminger: AHOL A JÁRDA VÉGET ÉR... (Where the Sidewalk Ends, 1950) ff., mf. 95'
Filmajánló: Mark Dixon őrmester úgy dönt, hogy nem lesz olyan, mint az apja és a törvény jó oldalára áll. De Dixon ördögi természete még nála is erősebb...
A bemutató tervezett résztvevői: Pentelényi László szerkesztő és Sárosi Attila filmesztéta
Az esemény folyamatosan bővülni fog...
A szervezők a műsorváltozás jogát fenntartják!
A belépés díjtalan.

december 4. kedd 18:00
IRODALMI BESZÉLGETÉS

A Gondolat Kiadó és a Nyitott Műhely bemutatja:

LEO PERUTZ MUNKÁIRÓL

FORGÁCH ANDRÁS író és TATÁR SÁNDOR műfordító Perutz két regényéről:
a SZENT ANTAL TÜZE, ill. a hamarosan megjelenő ÉJJEL A KŐHÍD ALATT címűről beszélget BÖRÖCZKI TAMÁS szerkesztővel



Leopold Perutz (1882–1957) író Prágában született, majd Bécsben élt, ahonnan az Anschluss után Palesztinába emigrált. Az ötvenes évek elejétől gyakran visszatért Ausztriába, itt is érte a halál 1957 augusztusában. A matematikus végzettségű Perutz 1923-ig, első átütő sikerű regényének megjelenéséig biztosítási statisztikusként dolgozott. 1915-ben jelentette meg első regényét, amelyet a következő évtizedekben tucatnyi további követett. Írásairól, melyek gyakran a történelmi múltból merítik témájukat, s meghatározó elemük a fantasztikum, illetve a pszichológiai thriller, olyan kortárs írók szóltak elismeréssel, mint Jorge Luis Borges, Robert Musil, Italo Calvino vagy Graham Greene.



A belépés díjtalan.

december 5. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS - EMLÉKEZETPANORÁMA

című kötetéről beszélget a sorozat négy állandó szereplője: Tóth-Czifra Júlia, Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás




Márciusban lett 10 éves az Előhívás!

Az Előhívás 2015-2016-2017-2018-as „szemeszterei” az önéletírás, a memoárirodalom, a vallomások könyveiről szólnak. Az alanyi elbeszélés, a korban álló, annak életvilágáról tanúskodó epika erőteljes és gazdag vonulata a magyar irodalomnak; a visszaolvasások ebben az irányban keresnek utat. Amikor irodalomról beszélünk, akkor szükségképpen történelemről is, arról a közös tudástartományról, amely minden kulturális közösségnek a sajátja. Az emlékezet elfogult, az emlékező író egy bizonyos perspektívából lát és láttat; páratlan egyszeriségében korlátai és lehetőségei; a személyiség nagyepikáját, a történeti időt tereli mederbe, mondja el.
Idén az Előhívás beszélgetéssorozatában változás annyiban történt, hogy Sipos Balázs helyét Tóth-Czifra Júlia vette át. A résztvevők viszont nem változtattak az elmúlt két év perspektíváján; a memoárirodalom, a vallomásos próza területén maradnak, mert meggyőződésük, hogy innen merítve egyszerre elevenedhetnek meg alkotók, tárulhatnak fel korszakok, Magyarország története több oldalról válik olvashatóvá.
További Előhívások:

Könyvek:
Nagy László: Naplók;
Illyés Gyula: Napló, 1956;
Beszélgetések Petri Györggyel;
Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal;
Pilinszky János: Naplók, Levelek;
Bereményi Géza: Önéletírás (előkészületben);
Beszélgetések Hajnóczy Péterről;
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A sorozatról részletesen: http://www.litera.hu/hirek/naplok-memoarok-kezdodik-az-elohivas-uj-szeriaja
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

december 6. csütörtök 19:00
KÖNYVBEMUTAÓ

A Gondolat Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

PETŐCZ ANDRÁS: CONCRETE. Experimentális költészet 1980 - 2018 című gyűjteményes kötete



Petőcz András pályája kezdetén elsősorban mint experimentális alkotó volt ismert. A nyolcvanas években az irodalmi élet és az olvasók is a hazai avantgárd egyik vezéralakjaként tartották számon.
Kétségtelen tény, hogy a magyar költői nyelv megújításában elévülhetetlen szerepe volt annak a sokszínű alkotói szemléletnek, ami Petőcz Andrást jellemzi. A mostani kötet mintegy összefoglalja, a teljesség igényével megmutatja ezt az életművet, amely a költő experimentális költészetének majdhogynem egésze. Vizualitás, lejegyzett akusztikus versek, konkrétista betűkompozíciók jelennek meg ebben a kötetben, amely majd inspiratív lehet a fiatalabb generációk számára, és igényesen mutatja meg, hogy a magyar költői hagyományba jól beilleszthető az az avantgárd vonulat is, amely valamikor, a rendszerváltás előtti évtizedben éppen az akkori rendszer elleni lázadás igényével bontakozott ki.
A kötet a szerző majdnem minden experimentális költészeti művét tartalmazza, az 1981-es Emlékezés Jolánra versfotót éppúgy, mint a tyroclonista sorozat darabjait. Ez az életmű jól mutatja azt is, hogy a hazai költészet milyen mértékben volt szinkronban a kor európai irányzataival, törekvéseivel a nyolcvanas években, annak ellenére, hogy egy zárt, kommunista diktatúrában éltek és dolgoztak az alkotók.
Ugyanakkor jelen vannak ebben a könyvben olyan művek is, amelyek már jóval későbbiek. Egészen új, 2018-as munkákat is láthatunk itt. Ez azt mutatja, hogy Petőcz sokszínű alkotói tevékenységében az experimentális gondolkodás ma is éppúgy helyet kap, mint a nyolcvanas évek legelején.



Petőcz András (1959, Budapest) író, költő, szerkesztő, egyetemi oktató, a magyar P.E.N. CLUB alelnöke, a Magyar Könyv Alapítvány Kurátora. Irodalmi pályáját 1980-ban kezdte, szerkesztőként és költőként. Az elmúlt 25 évben számos irodalmi szervezet tagja, irodalmi munkásságát több tekintélyes díjjal jutalmazták. Eddigi munkásságáról Vilcsek Béla írt monográfiát. Dolgozott újságíróként, tanított több egyetemen és főiskolán. 2009. március 13-án az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola "Nyugat" Oktatási Programja keretében Tamkó Sirató Károlyról és a Dimenzionista Kiáltványról írt PhD-disszertációmat summa cum laude minősítéssel védte meg, ezzel doktori fokozatot nyert.
A belépés díjtalan.

december 7. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 17.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, a Szerzői Filmklub, valamint a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

ANTONIONI: A HÁROM ARC (szkeccsfilm)
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -



"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)

A három arc (I Tre volti: az Előszó/Előhang [Il provino] című epizód), (szkeccsfilm, 1965) mf., 115'

Michelangelo Antonioni epizód:
Előszó (Il provino) – A három arc epizódja. Írta: Michelangelo Antonioni. Kép: Carlo di Palma: Zene: Piero Piccioni. Szereplők: Soraya hercegnő (Soraya), Ivano Davoli (a Paesa Sera újságírója), Giorgio Sartarelli (a fotográfus), Dino de Laurentiis (az olasz producer). 25 perc.

* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
december 3. hétfő, Godard könyvbemutató
december 7. péntek, Antonioni: A három arc (szkeccsfilm)
2019 január 4. péntek, Antonioni: Nagyítás
február 1. péntek, Antonioni: Zabriskie Point
március 1. péntek, Antonioni: Chung Kuo - Kína
április 5. péntek, Antonioni: Foglalkozása: riporter
május 3. péntek, Jean Cocteau: A kétfejű sas
június 7. péntek, Antonioni: Az oberwaldi titok
szeptember 6. péntek, Antonioni: Egy nő azonosítása
október 4. péntek, Antonioni: 12 olasz város - 12 olasz filmrendező (szkeccsfilm)
november 1.. péntek, Antonioni: Túl a felhőkön
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

december 8. szombat 16:30
DÉLUTÁNI KONCERT

BABA JAZZ A KAROSI JULI QUARTETTEL




A nagy sikerre való tekintettel októbertől két havonta Baba Jazz & újdonságként Baba Live Act Járvás Katával és O. Ranvig Rózával a Nyitott Műhelyben! Na ilyen még nem vót, úgyhogy gyertek mindahányan, október 13-án délután (vagyis most szombaton) lesz az első klub délutánunk!
Nagy sikerű estünk folytatása, ahol kikapcsolódhat a mama és baba is egyaránt. Bababarát kezdéssel játszunk egy bő órás koncertet. Saját repertoárunkból válogatunk dalokat, lesz saját szerzemény, népdal, Gershwin egyaránt, ad hoc hangszerelésben, ahogy Vendel épp engedi apának és anyának.



Várunk mindenkit aki ott volt múltkor, és azt is aki el akart jönni, most itt az alkalom! Igazi családias környezetben, babasarokkal várunk titeket sok szeretettel!

Ajánlott támogatás: 1.200 Ft/fő, babáknak ingyenes!

december 8. szombat 19:30
IRODALMI EST

Beszélgetés ZOLTÁN GÁBOR: SZOMSZÉD /Orgia előtt és után/ című kötetéről



A Szomszéd folytatása és előzménye is Zoltán Gábor 2016-ban megjelent Orgia című regényének. A jelentős érdeklődést keltett könyv a tizenkettedik kerületi nyilasok 1944–45-ös tetteit mutatta be úgy, ahogyan azt eddig más irodalmi alkotás meg sem kísérelte. A szerző, aki a helyszínen nőtt fel, próbálja megérteni és megértetni, hogy mi vezetett a véres eseményekhez. Egykori és mai szomszédai, Márai Sándor, Jávor Pál és Solti György, valamint sok más híres és kevésbé nevezetes ember nyomába szegődik. A Szomszéd nem annyira gyötrelmes olvasmány, mint az Orgia, de a múlt és az emberi viselkedés hasonló mélységeibe visz.

Zoltán Gábor (Budapest, 1960) rendező, szerkesztő, író. Születése óta a Városmajor lakója. Évek óta kutatja lakóhelye nyilas, 1944/1945 kori történetét. Kutató munkája eredményeképpen született nagy sikerű regénye, az Orgia.
Gimnazistaként néhány novelláját megjelenésre elfogadták. Orvosnak készült, ismerősei javaslatára, Színművészeti Főiskolára is jelentkezett. Vámos László tanítványaként, színház-rendező szakon végzett. Kőszínházi keretek között csak két szezonban tevékenykedett. Ezt követően alternatív társulatokkal dolgozott, majd a Magyar Rádió külső, később belső munkatársa lett. Sok tucatnyi hangjáték, irodalmi műsor szerkesztője, rendezője volt. 2011-ben az irodalmi műhely leépítésével, státuszát megszüntették. Másfél évtized után kezdett ismét írni. Első kötete 1997-ben jelent meg. Művei:
Vásárlók könyve (JAK, 1997)
Erények könyve (Magvető, 1999)
Szőlőt venni (Magvető, 2001)
Fekete bársony (Jelenkor, 2006)
Orgia (Pesti Kalligram, 2016)
A belépés díjtalan.



A belépés díjtalan.

december 9. vasárnap 19:00
CSAPETÉPÍTÉS

Zártkörű rendezvény.

december 10. hétfő 19:00
KÉPMEGNYITÁS

HORVÁTH ÉVA MÓNIKA

A belépés díjtalan.

december 11. kedd 19:00
ELŐADÁS ÉS BESZÉLGETÉS

Vendégünk: FILIPPOV GÁBOR



A belépés díjtalan

december 12. szerda 18:00
ANDRZEJ WAJDA VÁLOGATÁS - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

WAJDA: TÁJKÉP CSATA UTÁN


Daniel Olbrychski

Tájkép csata után/Krajobraz po bitwie/ - lengyel filmdráma, 105 perc, 1970, rendező: Andrzej Wajda, látványtervező: Jerzy Szeski, jelmeztervező: Jerzy Szeski, Renata Wlasow, operatőr: Zygmunt Samosiuk, zeneszerző: Zygmunt Konieczny, forgatókönyvíró: Andrzej Brzozowski, Andrzej Wajda, író: Tadeusz Borowski, vágó: Halina Prugar-Ketling, szereplők: Tadeusz - Daniel Olbrychski, Nina - Stanislawa Celinska, Karol - Tadeusz Janczar, pap - Zygmund Malanowicz, hadnagy - Mieczyslaw Stoor
1945 telén egy németországi koncentrációs tábor foglyai közül csak a lengyelek nem tértek haza. A nyomorúságos viszonyok között a hangulat egyre feszültebbé válik amerikai őrzőikkel, de egymással is egyre ellenségesebbek a foglyok. Csak Tadeusz nem fordul fogolytársai ellen, verset ír és könyveket gyűjt. Megismerkedik Ninával, a lengyel zsidólánnyal, aki évekig hamis papírokkal bujkált. A lány Párizsba indul, Tadeuszt is hívja, tartson vele. A fiú inkább haza akar térni. Egy délután kiszökik a táborból, s egy feledhetetlen szerelmes délutánt töltenek együtt. Visszatérésükkor Nina halálos lövést kap, s a rövid boldogságot megszakító halál döbbenetes erővel hat a fiatal költőre. Megmentett könyveivel telerakott kocsiját maga előtt tolva elhagyja a tábort.


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus


Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További alkalmak (a műsorváltozás jogának fenntartásával):
2019. január 9. Nyírfaliget
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

december 13. csütörtök 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Kortárs Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

SZABÓ BORBÁLA: SZÜLŐI ÉRTEKEZLET /ÖT DRÁMA/ című kötete
- a szerző mellett közreműködik Nényei Pál író és Végh Zsolt színész -

Szabó Borbála drámáit évek óta játsszák hivatásos és amatőr társulatok.
A legnagyobb sikert talán a Telefonfoktor ért el közülük, a saját hazugságai szövevényei közt vergődő, majd azokból kilábaló és sarkára álló orvos monodrámája. A Nincsenapám… egy kamaszlány egyre kiszolgáltatottabbá váló élethelyzetét tárja elénk, melyben csak két klasszikus írónk macska-reinkarnációi nyújthatnak menedéket és útmutatást a számára. A Szülő értekezlet visszájára fordított helyzetében a szülők térnek vissza gyermekeik viselkedésmintáihoz, miközben anarchiába, majd rémuralomba torkollik tanítónőjük hangzatos alternatív nevelési módszere. A Teljes tizedik évadban egy tévésorozat-függő fiatalasszony lép át sivár magánéletéből a sitcom világába, nem kevés kavarodást okozva ott. A Valaki meghal pedig a misztériumdráma stációban festi életkorszakaink oly szokványos, körkörösen ismétlődő helyzeteit.
Szabó Borbála jelenetei hétköznapjainké. Ám humorral, játékkal, képtelenségig elvitt helyzetkomikumával a feje tetejére állítja azt, és a karaktereiben nevetve és elborzadva ismerhetünk egymásra, önmagunkra.


Fotó: Librarius.hu

Szabó Borbála (Budapest, 1978) drámaíró, író, dramaturg, műfordító, színész. Negyedikes gimnazistaként 5. helyezést ért el az OKTV-n, így jutott be az egyetemre. Egy irodalmi pályázaton ismerkedett meg Varró Dániellel. Az egyetemen a magyar mellett észt szakot is végzett, majd a színművészeti egyetemre is járt Osztovits Levente osztályába. Írt színdarabot, regényt, dolgozott dramaturgként és színészként; készített műfordításokat észt és német nyelvről. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen drámaírást tanított. Göttinger Pál meghívására a Bárka Színházban dolgozott dramaturgként, majd szövegíróként, drámaíróként.
Kötetei:

Líra és Epika
(Varró Dániellel)
Telefondoktor

A teljes tizedik évad

Nincsenapám seanyám

Vicces, királykisasszony?

Szülői értekezlet

Kerengők. Csongor és Tünde
; szöveg Vörösmarty Mihály alapján Szabó Borbála; Tilos az Á Könyvek, Bp., 2016
Nincsenapám, seanyám
; Tilos az Á Könyvek, Bp., 2016 (Vészkijárat)
Szabó Borbála–Varró Dániel: Líra és Epika. Mesejáték; Pagony, Bp., 2017
A belépés díjtalan.

december 14. péntek 19:00
A HOPP FERENC ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM FILMKLUBJA

A 2018. májusában nyílt és 2019. január 6-áig látható ISTEN / NŐ – A Dévi-kultusz és a hagyományos női szerepek Indiában című kiállításhoz kapcsolódóan bemutatjuk


- meghívott előadó:   filmesztéta, filmtörténész, sorozatszerkesztő: , valamint a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum -




A film után szeretettel várjuk Önöket egy kötetlen beszélgetésre.

A sorozat következő darabjai (a változtatás jogát fenntartva):
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

december 16. vasárnap 19:00
KIRÁLYI BESZÉLGETÉSEK

Martin Hajdu György - aki fel tudott állni. Hogyan lett az egyik legsikeresebb pénzügyi guruból az egyik legsikeresebb coach?