ahol a kultúra történik
Módosítás vagy leiratkozás: Kattintson ide!
Műhelymonológok

A nagy világon e kívűl nincsen sármodra hely

Tovább a blogra
szeptember 24. hétfő 19:00
MULATSÁG

Családja, barátai, munkatársai és tisztelői körében

LISZKAY SZILVIÁT,
az idei év szinkrondramaturgját ünnepeljük


Családi körben...

A JATE-ra jártam tolmács és fordító szakra. Az édesapám a televíziónál dolgozott, egyszer bementem hozzá ebédelni, és egy asztalhoz kerültünk Karsai Luciával (Balázs Béla-díjas magyar pedagógus, műfordító, szinkrondramaturg – a szerk.), aki megkérdezte, hogy nem lenne-e kedvem kipróbálni a filmfordítást. Teljesen egyértelmű volt, hogy ezen a pályán indulok el: beleszerettem. Lucia mondta mindig, hogy minden filmet szeretni kell, ezt csak így érdemes csinálni.
/.../
Szintén Karsai Lucia mondta, hogy minden filmből lehet jó filmet csinálni.
/.../
Ha azt a nemes célt szolgáljuk, hogy ettől a film jobb legyen, akkor el lehet térni, de természetesen nem lehet átírni a filmet. A Hupikék törpikék esetében viszont teljesen új nyelvet alkottunk Tóth Melinda kolléganőmmel. Ma már a legtöbb esetben a neveket sem lehet lefordítani, még a mesehősök nevét sem.
/.../
Az újabb Hupikék törpikék mozifilmek szinkronizálásában nem vettem részt, de nemrég felkértek a hamarosan megjelenő képregények fordítására. Nagy öröm volt újra törpnyelven fordítani!

Hír
Interjú.
ISzDb
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Baráti rendezvény.

szeptember 25. kedd 20:00
FŐPRÓBA KONCERT / KÁVÉHÁZI LEMEZBEMUTATÓ

MAKÁM / ENCIÁN
SÍK SÁNDOR - PETRI GYÖRGY - WEÖRES SÁNDOR




A Makám új lemezfelvételre készül, erre az alkalomra verbuválódott csapattal. Bede Sári énekesnő már több ízben erősítette a Makám sorait az elmúlt tíz év során, Gyulai Csaba pedig az együttes vokális korszakának első éveiben  volt ütőhangszerese és gadulkása a csapatnak. Szabó Árpád hegedűs újonnan csatlakozik a Makámhoz, míg Boros Attila basszusgitáros az alapformáció mellet az újnak is az erőssége. Az est során Krulik Zoltán Sík Sándor verseire készült dalai hangzanak fel, továbbá Petri György, Weöres Sándor verseire készült Makám opuszok mellett, a ritkán hallható Robinzon Kruzo dalokból is hallhatunk néhányat.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

szeptember 26. szerda 19:00
ÍRÓMOZI

TRAINSPOTTING 2. - MUCHA DORKA és MUCHA ATTILA választása
- a vetítés után vendégeinkkel Nagy Gabriella, a litera.hu főszerkesztője beszélget -



Az est a Litera Kilátó (határon túli kortárs szemle) című sorozatának része.

 Mucha Dorka (Budapesti) író. Az ELTÉ-n végzett esztétika, majd összehasonlító irodalom- és kultúratudomány szakon. Tagja a Fiatal Írók Szövetségének, a József Attila Körnek és a felvidéki Márai Sándor Író Körnek. Jelenleg a reklámszakmában dolgozik.
Mucha Attila (1985, Pered-Szlovákia), felvidéki író, a nagy sikerű Konyha, sör, főzés című kötet szerzője. Úgy ír az otthoni sörfőzésről, hogy a saját bőrén megtapasztalt sikereit és kudarcait is elmondja az olvasóinak. Jelenleg Budapesten (is) él. Két antológia mellett művei megjelentek a Szőrös Kő, Opus/Peron hasábjain. Az Alma Mater felvidéki egyetemisták lapja irodalmi rovatának szerkesztője, civilben informatikus az AT&T-nél. Helyenként önéletrajzi jellegű novelláiban a vidéki élettel, az emberi egyszerűséggel foglalkozik.



Trainspotting 2. /T2/, angol dráma, 117 perc, 2017, rendező: Danny Boyle, kamera: Anthony Dod Mantle, író: John Hodge, producer: Danny Boyle, Christian Colson, Andrew Macdonald, operatőr: Anthony Dod Mantle, forgatókönyvíró: Irvine Welsh, John Hodge, vágó: Jon Harris, szereplők: Renton - Ewan McGregor, Beteg Srác - Jonny Lee Miller, Francis Begbie - Robert Carlyle, Spud - Ewen Bremner, Diane - Kelly Macdonald, Veronika - Anjela Nedyalkova
Négy edinborough-i srác meg a heroin
története húsz évvel ezelőtt felforgatta a mozis világot. A durva valóság és az őrült humor nagy találkozásából kultikussá váló film valamint négy feledhetetlen - bár kissé veszélyes - figura született. Most mind a négyen visszatérnek: az évek őket sem kímélték, és ők továbbra sem kímélnek senkit. Renton, Spud, Begbie és Beteg Srác: a négy régi barát, akit jó viszontlátni (de lehetőleg nem egy sötét sikátorban) újra akcióba lendül.
Az Írómozi nevű írói filmklubban kortárs írók kedves filmjeit vetítjük havi egy alkalommal. A vetítések után – mint klasszikus filmklubban – beszélgetések következnek, amelyekben nem csak vendégeink vallanak filmmel kapcsolatos gondolataikról, de számítunk a jelenlévő közönség aktív értelmezői részvételére is.
Az Írómoziról bővebben:
http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
LITERA: http://www.litera.hu/ - litera@litera.hu; litera2006@gmail.com
További vetítések:
október 31.
november 28.
január 30.
február 27.
március 27.
április 24.
május 29.
Az est az NKA támogatásával jött létre.
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

szeptember 27. csütörtök 17:30
BUDAPESI MOLY KLUB

ISKOLÁBAN JÁTSZÓDÓ, VAGY DIÁKOKKAL FOGLALKOZÓ REGÉNYEK
- a téma kreatív értelmezése nem kizárt -


Kedves klubtagok és új érdeklődők!
Ha szeptember, akkor iskolakezdés. Mivel a nyáron úgy döntöttünk*, hogy a választott havi olvasmányunkkal alkalmanként reflektálunk az évszak, a hónap, vagy általában a minket körülvevő világ aktualitásaira, ezért a témánk ezúttal az iskola lesz. Nem kizárólag iskolában játszódó, vagy diákokkal foglalkozó regények jöhetnek szóba, a kreatív értelmezés ezúttal sem kizárt. Segítségül @TiaRengia létrehozott egy ajánlópolcot, ahonnan lehet inspirálódni: https://moly.hu/polcok/iskola-konyvek
Gyülekező 17:30-tól, 17:45-kor már kezdenénk is.
Addig is jó olvasást, jó tanulást! ;)
* https://moly.hu/karcok/1138273
Kép forrása: https://files.sharenator.com/bart_simpson_at_the_blackb…

szeptember 27. csütörtök 20:00
KONCERT

NYESŐ MARI SZÓLÓ
- Nyeső Mari saját dalaiból énekel és gitározik nekünk hangosan, vagy halkan, teljesen akusztikusan, hangosítás nélkül, mert így szereti... -



Nyeső Mari zeneszerző, szövegíró, gitáros, énekes, az Amerikában singer-songwriter-ként ismert alkotó és előadóművész egyben. 11 éves kora óta van színpadon, 4 saját lemeze jelent meg eddig a saját dalaiból, de néhány rádiójátékhoz, színházi előadáshoz is írt zenét zeneszerzőként. Gitárjátéka különleges, nylon húros gitáron játszik főként, amit inkább a klasszikus zenében használnak nálunk, de Marinál jazz, folk, rock, indiai zene is megszólal rajta a különleges gitárjáték miatt. Koncertjein jellemző az interaktivitás, a közös játék a közönséggel. Dalszövegei általában több rétegűek, a felszíni gondolatok mögött mélyebb összefüggéseket is lehet felfejteni, de vannak rendkívül vicces dalai is, úgynevezett karakterdalok, amikben szerepjátékként békát puszilgat vagy táncórát vesz Béla tanár úrtól, vagy unott jazz-énekesnőként énekelget egy bárbanDalai egyediek, rá jellemzőek, így műfajba nem sorolhatóak.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

szeptember 28. péntek 19:00
IRÁNY BOLLYWOOD ősszel is / A HOPP FERENC ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM FILMKLUBJA

A 2018. májusában nyílt és 2019. január 6-áig látható ISTEN / NŐ – A Dévi-kultusz és a hagyományos női szerepek Indiában című kiállításhoz kapcsolódóan bemutatjuk

SHARAT KATARIYA: MINDENT BELE! című filmjét

- meghívott előadó: Jancsó Dorka ELTE Filmtudományi Tanszék végzős hallgatója, sorozatszerkesztők: Budai Orsolya és Vécsi Anna -


A Hopp Múzeum a budapesti Indiai Nagykövetséggel és a Nyitott Műhely közösségi térrel együtt indított Irány Bollywood! filmklubja minden alkalommal az indiai filmművészet egy-egy különleges alkotásával és más-más előadóval várja a filmrajongókat. A vetítés előtt meghívott előadóink segítségével betekintést nyerhetünk a bollywoodi filmművészet témáiba, megtudjuk, milyen a masala típusú film, vagy hogy kik a leghíresebb filmesdinasztiák, egyúttal segítséget kapunk ahhoz is, hogy hogyan értelmezzük a kulturális toposzokat, a humort és más műfaji jellegzetességeket. A film után pedig meghívott előadónk segítségével közösen is megvitatjuk a látottakat!
Regisztráció: hopprogram[kukac]hoppmuseum.hu
Maximális létszám: 45 fő
A filmklubot mindenkinek ajánljuk, aki szívesen megtanulná, hogyan kell olvasni az indiai filmművészet rejtett kódjait!


A film után szeretettel várjuk Önöket egy kötetlen beszélgetésre.

Mindent bele! /Dum Laga Ke Haisha/, színes, felirtos indiai romantikus vígjáték, 2015, 110 perc - rendező: Sharat Katariya, zeneszerző: Anu Malik, Andrea Guerra, operatőr: Manu Anand, vágó: Namrata Rao, szereplők: Ayushmann KhurranaBhumi PednekarSanjay Mishra
Az iskolázatlan, egyszerű családból való Prém zenei kazettákat árul a piacon, és amikor eljön az ideje, édesapja egy tanult, ám túlsúlyos lányhoz akarja hozzáadni. A csinos feleségről álmodozó fiúnak esze ágában sincs nősülni, de családja meggyőzi, hogy így anyagilag jobban fog járni. A hagyományoknak megfelelően megtartják az esküvőt, de a nászéjszakát Prémnek nem akaródzik elhálnia. Amikor a piacon megjelenik egy cd-árus, házasságán kívül már a megélhetése is veszélybe kerül. A szorult helyzetből az egyetlen kiutat jelentheti, ha testes arájával beneveznek a helyi feleségcipelő versenyre.
A Mindent bele! bár látszólag a bollywoodi romantikus komédiák kliséit követi, ám teljesen új alapokra helyezi és sok tekintetben felülírja azokat. A legszegényebb rétegek mindennapi életének bemutatása, a realistán fényképezett, lepusztult helyszínek és a természetes, minimalista színészi játék jól illeszkednek a modern felfogású tanult lány és az elmaradott, konzervatív család konfliktusának bemutatásához. A daljeleneteket mellőző, egy bollywoodi ideáloktól teljesen eltérő, pályakezdő színésznőt és egy kevéssé ismert férfi színészt szerepeltető film meglepő módon nagy siker lett és számtalan fesztiváldíjat besöpört.
A sorozat következő darabjai (a változtatás jogát fenntartva):
 
október 26. – Kamlá halála (Kamla ki Maut) Meghívott előadó: Vincze Teréz filmesztéta
november 23. – Mumbai napló (Dhobi Ghat) Meghívott előadó: Borbély Zsuzsa újságíró (fidelio.hu)
december 14. – Mother India. Meghívott előadó Válóczi Róbert indológus
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

szeptember 29. szombat 19:00
SZERZŐI, ELŐADÓI EST /HETEDIK TÉTEL/

A ZENÉSZ ÉS AZ ÚJSÁGÍRÓ
ESTI CSEND, AVAGY CSODAZONGORAVERSENY NAGY TÉTELBEN
- ÉRY BALÁZS vendége: SZELE TAMÁS -



Az újságíró

Hogy miért Csend? Mert:
A csend az a közeg, amiben minden egyes hangnak, árnyalatnak jelentősége van, legyen az zaj, beszéd, vagy a hang legkifinomultabb megjelenési formája: a zene. A belső csend pedig a hangok megértésének, befogadásának feltétele, távolabbról: a nyitottság, az önzetlenség, az embert körülvevő világot jobbító minden szándék megbecsülése.
http://erybalazs.blog.hu/2012/09/17/csend_133


A zenész (grafika: Szigeti Edit)

Hogy miért Esti?
Mert Esti
egy szóval [egyszóval]: politizál,
más szóval: világnéz,
két szóval: van véleménye,
három szóval: félti a környezetét,
négy szóval: távolabb lát saját magánál…
http://erybalazs.blog.hu/2016/05/03/the_sound_of_words_552
Hogy miért Csodazongoraverseny? Mert:
megfújnám dogmatikus szimbolámat (összecsavarom a spárgát a kapcával), hogy e jelre elstartoljon a Magyar Nemzeti Csodazongoraverseny. [Próbáljon meg bárki metafora nélkül zenéről beszélni!]
http://erybalazs.blog.hu/2015/02/21/a_csodazongoraverseny_hang-es_kepzavar_nagy_tetelben?desktop&token=875a1d9931287338b94d5c63e367c7c5
http://erybalazs.blog.hu/2014/08/29/zene_hang_szerszamokra_es_zongorara
Ajánlott támogatás: 1.000 Ft (Lehet többet és kevesebbet is adni.)

szeptember 30. vasárnap 18:00
SZÜLINAP

FI, VL, VN, VA

Baráti rendezvény.

október 2. kedd 19:00
EMLÉKEST

Családja, barátai, munkatársai és tisztelői

SPINDLER BÉLÁRA emlékeznek




Spindler Béla 1974 és 1978 között tanult a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1978-tól 2002-ig a Csiky Gergely Színház, 2002 és 2003 között a Vidám Színpad, majd 2009-ig között a Nemzeti Színház tagja volt, 2009-től ismét a kaposvári társulatban játszott, amelynek 2014-ben lett örökös tagja
    A művész 1992-ben és 1993-ban a Magyar Színészkamara ügyvivőjeként is dolgozott.
    A Csiky Gergely Színház felidézte, hogy Spindler Bélát számos emlékezetes szerepben láthatta a közönség: volt Mágnás Miska, Tom Jones, Fóti alezredes a Kihallgatásból, az Üvegcipő Sipos ura, valamint Sweeney Todd, Fleet Street véreskezű borbélya is.
A belépés díjtalan.

október 3. szerda 20:00
KONCERT, SZERZŐI EST

SOÓS ANDRÁS SZERZŐI ESTJE
Közreműködik:
Bali János

Soós András 1954-ben született Budapesten. A konzervatórium elvégzése után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetében, majd a Zeneakadémián szerzett három diplomát, ahol mesterei voltak többek között Szabó Tibor, Földes Imre, Párkai István, Kórodi András és Lukács Ervin. A hivatalos egyetemi oktatáson kívül emberi és művészi világát olyan tanár-egyéniségek alakították, mint Kurtág György, Simon Albert, Dobszay László, Jeney Zoltán, Vidovszky László. 1980-tól tíz esztendőn keresztül zeneszerzőként és karmesterként a 180-as Csoport kortárszenei együttes tagja, ez idő alatt számos kompozíció hazai és külföldi ősbemutatójának, ill. rádió- és lemezfelvételének irányítója. Mindeközben két éven át dirigense a Budapesti Vonósok kamarazenekarnak, amely a Belgrádi Kamarazenekari Versenyen II. díjat nyert. 1976 óta a Dobszay László és Szendrei Janka művészeti vezetése alatt működő Schola Hungarica gregorián kórus tagja, mintegy negyven hanglemezfelvétel közreműködője, ill. énekes szólistája. Pedagógiai munkáját zeneiskolai tanárként kezdte, majd a Budapesti Énekes Iskola művészeti vezetője lett. 1992 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Egyházzenei Tanszékének adjunktusa, az egyházzeneirodalom tanára. Zeneszerzőként 1980 óta szereplője a hazai kortárs-zenei életnek, művei elhangzottak Budapesten (Korunk Zenéje, a Nemzeti Filharmónia koncertjei a Zeneakadémián, Napjaink zenéje a Magyar Rádióban) és vidéki városokban. Rendszeresen turnézott külföldön, művei Ausztriában, Németországban, Svájcban, Franciaországban, Olaszországban hangversenyeken, fesztiválokon hangzottak el, ill. rádiófelvételre kerültek. 1992-ben megalapította a Kortárs ZeneMűhely elnevezésű csoportot, amely a megszokottól eltérő környezetben (templom, múzeum) évente több hangversenyt rendez. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Zeneszerzők Egyesülete és a Magyar Egyházzenei Társaság tagja, valamint 1999-től az ARTISJUS Jogvédő Iroda Egyesület választmányi tagja.
Belépődíj:

október 4. csütörtök 19:00
KLUBNAP

A MAGYAR FESTŐK TÁRSASÁGA KLUBNAPJA



A Magyar Festők Társaságát 1995 nyarán alapította meg 33 festőművész. 2013-ban 296 művésztaggal a Társaság a magyar festőművészek legnagyobb, országos hatáskörű szakmai szervezete. Alapító elnöke Karátson Gábor festőművész-író volt; elnöke jelenleg Kováts Albert, elnökségi tagjai Bikácsi Daniela, Kovács Péter és Mayer Berta festőművészek. A Magyar Festők Társasága kezdettől tagszervezete a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetségének, ezen keresztül tagja a koppenhágai székhelyű Európai Művészek Tanácsának.
A Társaságnak immár hosszú és gazdag múltja van. Ennek a múltnak egy bizonyos vetülete – a kiállításairól képet nyújtó katalógusok sora – honlapunk létrejöttével megtekinthetővé válik mindenki számára. A katalógusok képeiben sok művésztagunk munkássága követhető nyomon, néhai kollégáink művei tanúskodnak érdemes, rangos pályájukról, és az egyes kiállítások mint önálló entitások, mint egyedi szellemi alkotások mutatkozhatnak meg. Reméljük, hogy az a sok munka és fáradság, ötlet és szervezés is áttűnik a képeken, ami a hátterét adta az egyesület tárlatainak és kiadványainak.
Zártkörű rendezvény.

október 5. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 15.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, a Szerzői Filmklub, valamint a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

JANCSÓ MIKLÓS: OLDÁS ÉS KÖTÉS
- vendég: Grunwalsky Ferenc filmrendező, aki kérdezi: Morsányi Bernadett művészeti író -


Ajánló: „A forgatás előtt az egész stábbal Michelangelo Antonioni filmeket nézettem.” (Jancsó Miklós)

"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)

Oldás és kötés, magyar filmdráma, 90 perc, 1963, rendező: Jancsó Miklós, dramaturg: Hernádi Gyula, operatőr: Somló Tamás, zeneszerző: Sárosi Bálint, forgatókönyvíró: Jancsó Miklós, író: Lengyel József, szereplők: dr. Járom Ambrus - Latinovits Zoltán, Ádámfy professzor - Ajtay Andor, Ambrus apja - Barsi Béla, Kiss Gyula - Bodrogi Gyula, Márta - Domján Edit, Eta - Medgyesi Mária, Docens - Szakáts Miklós, Beteg - Koltai János, Ápolónő - Sívó Mária
A paraszti származású sebész, Jámbor Ambrus úgy érzi, a helyén van a társadalomban. Az idők neki kedveztek, a "fényes szellők" diplomával, értelmiségi léttel ajándékozták meg. Aztán egy szép napon kénytelen szembenézni önmagával. Ádámfy professzor, a "lecserélendő régi értelmiségi" egy hihetetlenül nehéz szívműtéttel bebizonyítja, mennyire érti a szakmáját, milyen erős és mennyire emberi. Újjáéleszti, visszahozza az életbe a beteget, akiről már mindenki más lemondott volna. Ambrusnak megrendül a hite önmagában, és kérdőjeleire választ keresve hazautazik édesapjához.

* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
november 2. péntek, Antonioni: Vörös sivatag
december 7. péntek, Antonioni: Nagyítás
2019 január 4. péntek, Antonioni: Zabriskie point
február 1. péntek, Antonioni: Chung Kuo - Kína
március 1. péntek, Antonioni: Foglalkozása: riporter
április 5. péntek, Antonioni: Az oberwaldi titok
május 3. péntek, Antonioni: Egy nő azonosítása
június 7. péntek, Antonioni: Túl a felhőkön
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 6. szombat 19:00
KONCERT

AZ ARANYHEGYEN TÚL
- Boateng Kármen Stephany és Gerlóczy Zsigmond rendhagyó négykezes zongorakoncertje -



Május elején Finta Lászlónál koncerteztem. Itt találkoztunk elôször Stephanyval. Egyedül jött, a szünetben egy pisilés és egy pohár bor között egymás szemébe néztünk, és akkor hirtelen mindkettônk számára világos lett, hogy ezentúl másra se fogunk nagyon. Ennek tudatában játszottam a második etapot, végtelenül lelkesülten. Azóta jegyesek lettünk. Elhatároztuk, hogy az elsô közös koncertünket - mert ezentúl sok ilyenre lehet számítani - ott tartjuk, ahol megismerkedtünk.
Elhangzik többek között a rettegett nagy kedvencem, Bach Goldberg Variációi, mégpedig rendhagyó módon; osztozunk a szólamokon. Save the date! Mindenkit csókolunk!
Belépődíj: 1.500, diák: 1.000 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 8. hétfő 19:00
KÖTET ELŐTTI KÖTETBEMUTATÓ

SZÁLINGER BALÁZS: 361⁰
- az est alkalmával a szerző nem vár beszélgető társakat, ellenben a kötet teljes tartalmát felolvassa -

 

Két évvel ezelőtt jelent meg Szálinger Balázs 360⁰ című verseskötete – most pedig itt a folytatás. Újabb négy ciklus, egy foknyi továbblépéssel. Ennek a kötetnek az anyagát ismerheti meg a közönség a Nyitott Műhelyben még a megjelenés előtt, kéziratból. Az új kötetet a szerző olvassa fel az elsőtől az utolsó betűig, családias körben. Nincs beszélgetés, nincs vendég – csak maga a szöveg, meghajlás, és további szép estét.
A belépés díjtalan.

október 9. kedd 19:05
LAPBEMUTATÓ

HÉVÍZ 2018. NYÁR/ŐSZ - DUPLA SZÁM


Le Big Mac - Tarantino eszik

A belépés díjtalan.

október 10. szerda 18:00
ANDRZEJ WAJDA VÁLOGATÁS - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

WAJDA: HAMU ÉS GYÉMÁNT


Zbigniew Cybulski

Hamu és gyémánt /Popiol i diamant/  - lengyel háborús filmdráma, 98 perc, 1958, rendező: Andrzej Wajda, látványtervező: Roman Mann, jelmeztervező: Katarzyna Chodorowicz, operatőr: Jerzy Wójcik, zeneszerző: Jan KrenzFilip Nowak, forgatókönyvíró: Andrzej Wajda, Jerzy Andrzejewski, író: Jerzy Andrzejewski, vágó: Halina Nawrocka, szereplők: Maciek Chelmicki - Zbigniew Cybulski, Krystyna - Ewa Krzyzanowska, Szczuka - Waclaw Zastrzezynski, Andrzej - Adam Pawlikowski , Drewnowski - Bogumil Kobiela
1945. május 8-án, amikor mindenki a győzelmet ünnepli, Maciek és barátja, Andrzej a párt megyei titkárát, Szczuka elvtársat és kíséretét akarja megölni. A golyók célt tévesztenek, de a kudarc nem töri le a fiút. A feladatot mindenképpen végrehajtja. Este a szállodában Maciek megismerkedik Krystynával, s az együtt töltött szerelmes éjszaka után kritikusabban vizsgálja jövőjét. Szakítani akar múltjával, nem akar többé gyilkolni, bujkálni. Andrzej azonban megvetéssel hallgatja szavait. Maciek utoljára vállalja a gyilkos szerepét. A velencei filmfesztiválon ezzel a filmmel aratta első nagy nemzetközi sikerét Andrzej Wajda. Itt lett sztár Zbigniew Cybulski, akinek korai halála végképp a mítosz magasába emelte ellentmondásos alakját. "Több volt, mint kiváló színész és lebilincselő egyéniség. Valóságos megtestesítője volt egy típusnak, sőt egy országnak, egy meghatározott időszaknak is." - Boleslaw Michalek


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus


Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További alkalmak (a műsorváltozás jogának fenntartásával):
november 14. Minden eladó
december 12. Tájkép csata után
2019. január 9. Nyírfaliget
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

október 10. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS - EMLÉKEZETPANORÁMA


című kötetéről beszélget a sorozat négy állandó szereplője: Tóth-Czifra Júlia, Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás





Márciusban lett 10 éves az Előhívás!

Az Előhívás 2015-2016-2017-2018-as „szemeszterei” az önéletírás, a memoárirodalom, a vallomások könyveiről szólnak. Az alanyi elbeszélés, a korban álló, annak életvilágáról tanúskodó epika erőteljes és gazdag vonulata a magyar irodalomnak; a visszaolvasások ebben az irányban keresnek utat. Amikor irodalomról beszélünk, akkor szükségképpen történelemről is, arról a közös tudástartományról, amely minden kulturális közösségnek a sajátja. Az emlékezet elfogult, az emlékező író egy bizonyos perspektívából lát és láttat; páratlan egyszeriségében korlátai és lehetőségei; a személyiség nagyepikáját, a történeti időt tereli mederbe, mondja el.
Idén az Előhívás beszélgetéssorozatában változás annyiban történt, hogy Sipos Balázs helyét Tóth-Czifra Júlia vette át. A résztvevők viszont nem változtattak az elmúlt két év perspektíváján; a memoárirodalom, a vallomásos próza területén maradnak, mert meggyőződésük, hogy innen merítve egyszerre elevenedhetnek meg alkotók, tárulhatnak fel korszakok, Magyarország története több oldalról válik olvashatóvá.
További Előhívások:

Könyvek:
Nagy László: Naplók;
Illyés Gyula: Napló, 1956;
Beszélgetések Petri Györggyel;
Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal;
Pilinszky János: Naplók, Levelek;
Bereményi Géza: Önéletírás (előkészületben);
Beszélgetések Hajnóczy Péterről;
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A sorozatról részletesen: http://www.litera.hu/hirek/naplok-memoarok-kezdodik-az-elohivas-uj-szeriaja
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.

október 14. vasárnap 11:46
KONCERT

ALONG THE CREEK



https://www.alongthecreek.com/
https://www.alongthecreek.com/concerts
Ajánlott támogatás: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 14. vasárnap 20:00
KONCERT / SZÜLINAP

FORGOTT
- vers-zenék -

A Forgott-ra keresztelt formáció saját dalokat és versmegzenésíteseket játszik:
Háy János
-versek, García Lorca, József Attila és saját szövegek kerülnek majd elő ezen az estén.
Régi és új szerelmek bújnak meg a dalokban, a körúti házak, tüntetések, migrén és hátfájás, magány, akta, karton és iktatószám, erkélyen ácsorgás, hivatali pecsét, fájó kalapok, a vőlegény, egy bögre piros vér, egy megnemírt üzenet, békét remélő feleség...
Rozs Tamás
- cselló, gitár, ének
Tóth Bernát Réka
- gitár, ének
A koncert időtartama körülbelül 75 perc.
Várunk benneteket szeretettel!
Belépődíj: 1.000, diák: 800 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 15. hétfő 19:00
KÉSELÉS VILLÁVAL

TURI TÍMEA és LEONIDASZ PUROSZ

A belépés díjtalan.

október 15. hétfő 19:00
KIRÁLYI BESZÉLGETÉSEK


KIRÁLY JÚLIA vendége: HARMATI LÁSZLÓ, az ERSTE BANK vezérigazgató helyettese
- beszélgetések gazdaságról, pénzről, mindenféléről, érdekes emberekkel -




Fotó: Magócsi Márton, origo.hu

Király Júlia (Budapest, 1957) magyar közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár (BCE), 2007-2013 között a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Sokáig a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatójaként volt ismert.
Bölcsészcsaládból származik, Király István irodalomtörténész, Ady-kutató lánya, de a budapesti Fazekas Gimnázium matematika tagozatán érettségizett. Máig úgy gondolja, élete nagy szerencséje, hogy ott kivételes tehetségű tanárai és osztálytársai voltak. Otthon a negyvenezer kötetes családi könyvtár várta – és a grund, ahol mindig is fiúkkal focizott. 1980-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem), négy évvel később ugyanitt doktorált. Makrogazdasági szakember, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, területei közé tartozik a monetáris politika, a pénzügyi kockázatok kezelése és a stratégiai bankirányítás is.
„A minőségre, a nyitottságra, a toleranciára való igényt hoztam otthonról” – mondja. Számára az értelmiségi életforma szerves része a városi biciklizés is: könnyen el lehet jutni színházba, moziba, kiállításra, a „sarki kocsmába” egy jó beszélgetésre.
Ajánlott támogatás: 1.000 Ft - de lehet kevesebbet és többet is adni.
Király Júlia az így összegyűlt pénzt a Nyitott Műhely támogatására ajánlja fel.

október 16. kedd 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Lector Kiadó (Marosvásárhely) és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

GYUKICS GÁBOR: VÉGIGTAPINT című verseskötete
- a bemutató résztvevői: Lázár Júlia, Radics Viktória, Györe Balázs, valamint a szerző .




A Végigtapint a hatvanéves Gyukics Gábor válogatott és új verseinek gyűjteménye. Első ciklusa megjelent köteteiből válogat, a második pedig 2011-2018 között írt költeményeinek szűrlete. A kötetet Bereczki Katalin franciaországi képzőművész dzsesszkoncerteken készített rajzai illusztrálják.



Gyukics Gábor (Budapest, 1958) költő, műfordító, a magyarországi Open Reading (nyitott versfelolvasó) rendezvények és Jazzköltészeti Estek meghonosítója. Számtalan műfordításkötete jelent meg, legutóbb a Medvefelhő a város felett. Kortárs észak-amerikai költészeti antológia, Scolar, 2015. Verseskötetei: Utcai előadás, Fekete Sas, 1998; Last Smile, Cross Cultural Communication, USA, 1999; A remete többes száma, Fekete Sas, 2002; Lepkék vitrinben, Fekete Sas, 2006; Kié ez az arc, L'Harmattan, 2011; Válogatott versek bolgárul, Gutenberg Publishing, Bulgária, 2013; A Hermit Has No Plural, Singing Bone Press, USA, 2015.
A belépés díjtalan.

október 22. hétfő 18:00
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

FARAGÓ ÁGNES: KÚT
- a kiállítást megnyitja: Sinkó István képzőművész, művészeti író -


Álmok kútja 2

 A kút mélye a múlt kincseit, töredékeit rejti, őrzi.
Ősi civilizációk éltető vizét adta, néma krónikás.
Vonzó, igézően mély vizében ki-ki önmagát pillanthatja meg.
A képsorozat a kút időtlen, egyben tökéletes kör formáját idézi meg.

„Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek?
Feneketlennek még akkor is és talán éppen akkor, ha kizárólag és egyedül az ember az, akinek múltjáról kérdés és szó esik: ez a rejtélyes lény, aki a magunk természeti-gyönyörűséges és természetfeletti-nyomorúságos létének tartálya, s akinek titka érthető módon minden kérdésünk és szavunk alfája és ómegája, s minden szavunkat hévvel és szorongással és minden kérdésünket izgatott sürgetéssel telíti. Mert éppen ekkor történik az, hogy minél mélyebben fürkészünk, minél messzebbre hatolunk és tapogatózunk a múlt alvilágába, az emberinek, történetének, művelődésének kezdeti alapjai tökéletesen megmérhetetlennek bizonyulnak, s mérőónunk elől, bármily kalandos távolságokba gombolyítjuk alá zsinegét, mindig újra és tovább húzódnak vissza a feneketlenségbe. Találóan mondhatjuk itt, hogy "újra és tovább", mert kutató buzgalmunkkal a kikutathatatlan incselkedő játékot űz: látszatmegállókat és úti célokat kínál, melyek mögött, amint elértük őket, újabb múltszakaszok tárulnak föl, ahogy a partjáró bolygása sem ér soha véget, mert minden egyes megmászott agyagos fövenykulissza mögött új távolságok csábítanak új hegyfokok felé.”
Thomas Mann: József és testvérei



Faragó Ágnes
(Budapest, 1951) tipográfus, festőművész. 1990-ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskola Felsőfokú Tipográfus Szaktanfolyam. Munkássága során ezernél több könyvet tervezett, személyes kapcsolatot ápol a kortárs magyar írók egy részével, reklámgrafikusokkal, múzeumokkal és nyomdákkal. Tervezési megbízásokat kapott az alábbi kiadóktól, cégektől: Pesti Szalon, Ferenczy Kiadó, Palatinus Kiadó, Új Mandátum Kiadó, Kráter Műhely Egyesület, Petőfi Irodalmi Múzeum, Elte Eötvös Kiadó, Holnap Kiadó, Duna Palota Kiadó, Multiart, Barrus Kiadó, Noran Kiadó, Arion Kiadó, Novella Kiadó, Alexandra Kiadó, Mérték Kiadó, Geographia Kiadó, Napvilág Kiadó, Cicero Könyvstúdió, Noran Libro Kiadó.
2006-tól fest újra. Ez időtől a következő kiállítások alkalmával mutatkozott meg a közönség előtt: Litera Könyvesbolt (2009), Virányosi Közösségi Ház (2010), Barlandino Könyvesház (kétszer), Lilaköd Könyveskávézó (2012), Vis Major Kávézó (2013), Ráday IX. Galéria (2013), Kulturális Szalon (XII. ker., 2014), Vérmező Galéria (2015), Magyar Műhely Galéria (2015), Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben (2015)
Honlapja

A belépés díjtalan.

október 26. péntek 19:00
A HOPP FERENC ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM FILMKLUBJA

A 2018. májusában nyílt és 2019. január 6-áig látható ISTEN / NŐ – A Dévi-kultusz és a hagyományos női szerepek Indiában című kiállításhoz kapcsolódóan bemutatjuk


- meghívott előadó:   filmesztéta, filmtörténész, sorozatszerkesztő: , valamint a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum -




A film után szeretettel várjuk Önöket egy kötetlen beszélgetésre.

A sorozat következő darabjai (a változtatás jogát fenntartva):
november 23. –
december 14. –
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

október 27. szombat 20:00
KONCERT

CSEKE GÁBOR - OLÁH SZABOLCS DUÓ

Belépődíj:

október 28. vasárnap 18:00
KÖNYVBEMUTATÓ

PETHES MÁRIA: ZENEKAR 2. / A SZERELEM ÉLETRAJZA (regény)
- a szerzővel Rózsa Péter beszélget -




"Mária nekem maga az írásművész. Versei valahonnan nagyon távolról inspirált gondolatok nyomán az élet milliónyi jeleit sűrítik össze. Rövid verssorokban kelti életre a holt tárgyakat vagy szüli új életre a természet lényeit, és új feladatokat ad a léleknek és a képzeletnek, hogy ezekkel együtt hozzon létre újabb és újabb univerzumokat. Mindegyik közepén ő van, csak éppen láthatatlan marad. A testébe zárt földi lelkével pedig velünk együtt kívülről szemléli ezeket a versnyi világokat. Itt áll mellettünk és fogja a kezünket. Megszorítja, hogy a szavakkal elénk varázsolt látomásoktól lankadó figyelmünket visszaránthassa a Földre. Verssoraival az olvasót úgy repíti végtelen magasságokba, hogy közben nem engedi feledtetni a földi emlékeket, élményeket. Sem a szerelmeket, sem a magányt, sem a jólétet, sem a csúszó-mászóvá alázó szegénységet. Mindig emlékeztet bennünket gyarló mivoltunkra, miközben a szabadság élményével ajándékoz meg. Ez a kulcsszó. A SZABADSÁG. "
Rózsa Péter Pethes Mária költészetéről
"A madár fontos szimbólum számomra. Nem csupán a szabadságé. Édesanyám Madaramnak szólított” Pethes Mária

Pethes Mária (Budapest, 1955) költő, író, kiadó. Tanárai biztatására kislánykora óta ír, de tehetsége Péli Tamás oldalán teljesedett ki. Péli Tamás halála után (1994) sokáig egyedül élt, majd Budapestről Agárdra költözött. Agárdi otthonában alakította ki az alkoTÓházat, amely mindenki előtt nyitva áll, s ahol a költőnő rendhagyó irodalmi órákra, festőbarátai műveiből kamara-kiállításra minden érdeklődőt szeretettel vár. Itt csatlakozott hozzá egy ideig Kovács József Hontalan költő. Az alkoTÓházban a magyar kultúra jelentős személyiségeit is vendégül látta már. Többek között Juhász Ferenc és Baranyi Ferenc költőket, Kertész Ákos írót, Hegedűs D. Géza színművészt, Duló Károly filmrendezőt, Féjja Sándor filmesztétát, Szentandrássy István és Kunhegyesi Ferenc festőművészeket, Kathy Horváth Lajos hegedűművészt stb. Pethes Mária az alkoTÓház gondozásában költőtársak műveit is megjelenteti, épp úgy, mint annak virtuális internetes oldalán. Verseit közölték a Tiszatájban, EF-Lapokban, Art'húrban, Népszabadságban, Veszprémi Naplóban, HetedHéthatárban, Napútban stb. Költői estjei voltak: a Komédium Színházban, Mikroszkóp Színpadon, Közgazdaságtudományi Egyetem klubjában, Fészek Művészklubban, Rátkai Klubban, országszerte művelődési házakban, Pécsett, Nagykörün, Mohácson, Székesfehérváron stb. Tizenkét verseskötete és egy regénye jelent meg idáig. Versei szlovén, román és szerb nyelvű fordításokban is megjelentek. Szlovén nyelven: a Levetkőztetni a szavakat című antológiában, 1991-ben Fuhl Imre fordításában. Román nyelven: A költészet tavasza című antológiában, 2012-ben Simone Györfi fordításában. Szerb nyelven: Kőmesék címmel, az alkoTÓház gondozásában készülő önálló kötetben Fehér Illés fordításában (várható megjelenése 2016). Internetes oldalakon román és szerb nyelven olvashatóak versei Boér Péter Pál és Fehér Illés fordításában: a Magyarul Bábelben oldalán, valamint Fehér Illés - Ezüsthíd oldalán.

Kötetei:
Se bújva, se áldva, versek; Kazincbarcika, 2000; Péli Tamás grafikáival
A szerelem koldusa, versek; Kazincbarcika, 2001; Péli Tamás grafikáival
Lelkem Atlantisza, versek; Pécs, 2004; Péli Tamás grafikáival
Marionettjátékos, versek; Agárd, alkoTÓház, 2007
Barbizoni elégiák, versek; Agárd, alkoTÓház, 2008
Magyarország formájú kő, versek; Agárd, alkoTÓház, 2009
A táj kristályszerkezete, versek; Agárd, alkoTÓház, 2010
A múlandóság stációi, versek; Agárd, alkoTÓház, 2011
Aláírom a Szabadságteret, versek; Agárd, alkoTÓház, 2012
Kivágott nyelvű harangok, versek, Agárd, alkoTÓház, 2013
Zenekar, regény; Agárd, alkoTÓház, 2013
Egy vagy a közös térrel. versek; Agárd, alkoTÓház, 2014
A végtelen képmásai, versek; Agárd, alkoTÓház, 2014
A szerelem dagerrotípiája, versek; Agárd, alkoTÓház, 2015
A szabadság ikonjai, versek; Agárd, alkoTÓház, 2016
A remény katedrálisa, versek; Agárd, alkoTÓház, 2017
Az összetartozás ideje, versek; Agárd, alkoTÓház, 2018
A belépés díjtalan.

november 2. péntek 19:00
ANTONIONI FILMKLUB 16.

A Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, a Szerzői Filmklub, valamint a Nyitott Műhely 2017-ben bemutatja: MICHELANGELO ANTONIONI tekintete, amely megváltoztatta a filmművészetet

ANTONIONI: VÖRÖS SIVATAG
- meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta -



"Nem volt két különbözőbb mester a modern európai művészfilmben, mint az a kettő, akik ugyanazon a napon haltak meg. Bergman és Antonioni a modern korszak két pólusa. Bergman a tiszta mélység, Antonioni a tiszta felszín. Bergman az arc filmművésze, Antonioni a tájé. Bergman a tovább nem fokozható lelki dráma, Antonioni a dráma nélküli lelki üresség. Bergman a nagyközeli, Antonioni a totálkép. Bergman a szubjektív személyesség, Antonioni a személytelen hideg távolságtartás. Bergman a modern filmművészet nagy magányosa, Antonioni a modern filmművészet legnagyobb iskolateremtője. Ha Bergman meghal 1955-ben, szegényebbek lennénk egy óriással; ha Antonioni meghal 1955-ben, ma mást értenénk modern filmművészeten. /.../
Pedig 1955-ig Antonioni összes fontos stilisztikai vonása megvolt már. Sőt – szemben Bergmannal – megvolt már a legelső filmjében is. Hogy úgy mondjam, teljes fegyverzetben pattant ki a filmművészet istenének fejéből 1950-ben. Minden, amiről elhíresült később, már első filmjében, az Egy szerelem krónikájában megvolt, sőt bizonyos dolgok, melyek később „antonionis stílusjegyekként” váltak ismertté, csak itt voltak meg tiszta formában."
(Kovács András Bálint: Az eltűnt mester - Antonioni és a modernitás)


Vörös sivatag /Il deserto rosso/ - olasz-francia filmdráma, 113 perc, 1964, rendező: Michelangelo Antonioni, operatőr: Carlo Di Palma, zeneszerző: Giovanni Fusco, Vittorio Gelmetti, forgatókönyvíró: Tonino Guerra, Michelangelo Antonioni, vágó: Eraldo Da Roma, szereplők: Giuliana - Monica Vitti, Corrado - Richard Harris, Ugo - Carlo Chionetti, Linda - Xenia Valderi, Emilia - Rita Renoir
A férjével és kisfiával biztos polgári jómódban élő "háztartásbeli" Giuliana, akinek labilis idegrendszerét megviselte egy autóbaleset, reménytelenül keresi saját magát, élete értelmét, a megfelelő közösséget, s közben feltárul, mennyire kihat a sivár-pusztító ipari táj az egyre jobban elembertelenedő emberekre. Nincs semmi, amiben vagy akiben megkapaszkodhatna. Ahogy ő maga megfogalmazza: a tettek elváltak tőle...

* * *
Tervezett program (a változtatás jogának fenntartásával):
december 7. péntek, Antonioni: Nagyítás
2019 január 4. péntek, Antonioni: Zabriskie point
február 1. péntek, Antonioni: Chung Kuo - Kína
március 1. péntek, Antonioni: Foglalkozása: riporter
április 5. péntek, Antonioni: Az oberwaldi titok
május 3. péntek, Antonioni: Egy nő azonosítása
június 7. péntek, Antonioni: Túl a felhőkön
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)

november 6. kedd 19:00
KÖNYVBEMUTATÓ

A Fekete Sas Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

MAGÁNYT RAGYOGNI /Vers és próza/ címmel
KESZTHELYI REZSŐ GYŰJTEMÉNYES KÖTETE
- a beszélgetés résztvevői: Ladik Katalin és Báthori Csaba költők, valamint a Fekete Sas Kiadó vezetője és a kötet szerkesztője: Fazakas István 
-

Keszthelyi Rezső életműve, mióta a szerző nincs köztünk, kivételes, a nemlétből titkosan táplálkozó erővel kezd sugározni. Ebben az esetben a közvetlen utókor szűk körben, de hallatlan hitellel igyekszik feltalálni és felmutatni azt az embert, aki megismerni akart és nem ismertté válni, elmélyülni akart és nem elvegyülni, és aki több évtizeden át kitartott kétellyel szemlélt istenei mellett a nagyváros egyik magaslati katakomba-lakásában. Nem mindennapi erőfeszítés volt az a néma és szinte tanú nélküli összpontosítás, amely Keszthelyi Rezső életgyakorlatában és művészi tetteiben lezajlott: arra irányult, hogy mintegy tárgyat teremtsen önmagából, amely ámulattal pillant vissza arra, ami benne lélek volt, és szemérmes megilletődéssel idézte fel előző állapotát, mert a réginél tisztábbnak, kevésbé múlandónak s valahogy szükségesebbnek ítélte új alakját. […]
Mit gondolunk erről a kivételes művészről most, korával még forrón érintkező utókorában? Többek közt ezt: Keszthelyi Rezső nem az időnek, hanem az időtlenségnek dolgozott. Lehet, hogy közönyös halandó volt, és most már sokak számára izgalmas halhatatlan. Megilletődötten nézünk utána, és egyre szorosabb közösségben tudjuk azokat, akik szerették, és nemlétének bánatában most már rendületlenül szeretik őt.
Báthori Csaba


Keszthelyi Rezső (Szolnok, 1933 -  Budapest, 2016), íó, költő, szerkesztő  Középiskoláit Nagyváradon, Kecskeméten és Budapesten végezte, majd újságíró lett. 1962-ben az ELTE-n magyar–történelem szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1962-1974 között a Corvina Könyvkiadó, 1974-től 1993-ig a Magvető Könyvkiadó szerkesztője. Többek között Apollinaire, Jacques Audiberti, Sartre fordítója. (…) Keszthelyi Rezső a Tandorival föllépő költőnemzedék egyik kiváló képviselője. Ritkán megszólaló, rendkívül igényes lírikus. Finom, intellektuális hangoltságú költészete egyben erős érzelmi motiváltságú is. Új, válogatott verseinek gyűjteménye bizonyítja, hogy kortárs líra egyik legjelentősebb, titkos mestere. (…) A legtisztább, önmagáról kérdező nyelv. A legmélyebb csönd, melyben nemcsak a lélegzetet hallani, hanem a lélekszünetet is. A legidőtlenebb magyar költői nyelv, mely körül múlt és jelen: egy. Keszthelyi Rezső költészet-esszenciát ír, s ez a kötet a lényeg eszenciája.
Széky János
A belépés díjtalan.

november 14. szerda 18:00
ANDRZEJ WAJDA VÁLOGATÁS - HARMAT GYÖRGY FILMKLUBJA A KISTEREMBEN

WAJDA: MINDEN ELADÓ


Daniel Olbrychski

Minden eladó/Wszystko na sprzedaz/ - lengyel filmdráma, 93 perc, 1968, rendezte: Andrzej Wajda, látványtervező: Wieslaw Sniadecki, jelmeztervező: Katarzyna Chodorowicz, operatőr: Witold Sobocinski, zeneszerző: Andrzej Korzynski, forgatókönyvíró: Andrzej Wajda, szereplők: Andrzej - Andrzej Lapicki, Daniel - Daniel Olbrychski, Beata - Beata Tyszkiewicz, Elzbieta - Elzbieta Czyzewska, Witek - Witold Holtz, Kicsike - Malgorzata Potocka
Andrzej, a befutott rendező, balesetben elhunyt színésze legendáját próbálja filmre vinni, s eközben új sztárt fedez fel Daniel személyében. Rekviem Cybulskiért, s egyben kegyetlenül őszinte, szinte leltárszerű alkotói és nemzedéki önvizsgálat sok öniróniával.
"Az emlékezésen, Cybulski sorsának, múltjának kutatásán túl másról is szól a mese: az alkotás során a művész áruba bocsátja gondolatait, emlékeit, álmait. Wajda ezzel a színészlét alapvető paradoxonját is megfogalmazta." (Kelecsényi László: Zbigniew Cybulski)


A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus


Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
További alkalmak (a műsorváltozás jogának fenntartásával):
december 12.
2019. január 9.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)

november 14. szerda 19:00
ELŐHÍVÁS - EMLÉKEZETPANORÁMA

című kötetéről beszélget a sorozat négy állandó szereplője: Tóth-Czifra Júlia, Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás




Márciusban lett 10 éves az Előhívás!

Az Előhívás 2015-2016-2017-2018-as „szemeszterei” az önéletírás, a memoárirodalom, a vallomások könyveiről szólnak. Az alanyi elbeszélés, a korban álló, annak életvilágáról tanúskodó epika erőteljes és gazdag vonulata a magyar irodalomnak; a visszaolvasások ebben az irányban keresnek utat. Amikor irodalomról beszélünk, akkor szükségképpen történelemről is, arról a közös tudástartományról, amely minden kulturális közösségnek a sajátja. Az emlékezet elfogult, az emlékező író egy bizonyos perspektívából lát és láttat; páratlan egyszeriségében korlátai és lehetőségei; a személyiség nagyepikáját, a történeti időt tereli mederbe, mondja el.
Idén az Előhívás beszélgetéssorozatában változás annyiban történt, hogy Sipos Balázs helyét Tóth-Czifra Júlia vette át. A résztvevők viszont nem változtattak az elmúlt két év perspektíváján; a memoárirodalom, a vallomásos próza területén maradnak, mert meggyőződésük, hogy innen merítve egyszerre elevenedhetnek meg alkotók, tárulhatnak fel korszakok, Magyarország története több oldalról válik olvashatóvá.
További Előhívások:

Könyvek:
Nagy László: Naplók;
Illyés Gyula: Napló, 1956;
Beszélgetések Petri Györggyel;
Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal;
Pilinszky János: Naplók, Levelek;
Bereményi Géza: Önéletírás (előkészületben);
Beszélgetések Hajnóczy Péterről;
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A sorozatról részletesen: http://www.litera.hu/hirek/naplok-memoarok-kezdodik-az-elohivas-uj-szeriaja
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.